ppt

Report

Felhasználandó irodalom a vizsgához:
 Diasor
 Jeromos Bibliakommentár III. 78. 79.
tanulmány
 Székely János: Az Újszövetség teológiája
○ Szent Pál teológiája: megigazulás; megváltás
○ Jelenések könyve
Bevezetés az Újszövetségbe
A kereszténység kinyilatkoztatott vallás
 Isten szólt az emberhez
 és ez a vallásgyakorlásban lényeges
helyet foglal el
 az elsődleges forma az élőszó
 A babiloni fogság utáni időkben nő meg
az írott szó jelentősége
 kulcsszavunk a teopneusztosz

ÍRÁSÉRTELMEZÉS






Az írott szó és az értelmezés jelentősége
Gondolatközlésre irányul, a megértetés,
megértés szolgálatában áll
hangsúly, hanglejtés, mimika
a modern nyelvek az írásjelek segítségével
a szövegkörnyezet
A kultúrkörökre jellemzők a világkép, a
világértelmezés, a kifejezésmódok sajátos
formái
ÍRÁSÉRTELMEZÉS
Fontos kifejezések
 Exegézis: Vezet, részletezve kifejt,
magyaráz, értelmez
 Kommentár: Egyes bibliai könyvekhez
írt részletes magyarázat
 Hermeneutika: A szent szövegek
értelmező kifejtése, és az értelmezés
elveit lefektető és kifejtő tudomány

ÍRÁSÉRTELMEZÉS




TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS
Ószövetség a keresztény kor elején
A zsidó számára az ÓSz a normatív
Az értelmezés alapelvei:
 Isten szava mindig megmarad
 a homályosabb részeket a világosabb részek
segítségével kell magyarázni
 az értelmezés eredményének összhangban kell
lenni az élő hittel

Az értelmezés célja: konkrét iránymutatás
a mindennapokra
ÍRÁSÉRTELMEZÉS

1.
2.
3.
4.
Szabályok: Rabbi Hillél szabályai
Világosabb útmutatásból következtet a
kevésbé világos helyzetekre
Hasonló szófűzés esetén a részletesebbel
kiegészíthető a szűkebb szavú
A bibliai hely kijelentésének általánosítása
hasonlóság alapján
2 vagy 3 bibliai hely közös mondanivalóját
kiterjeszti
ÍRÁSÉRTELMEZÉS
5.
Általánosító szabály és egyedi eset
Ha az egyedit követi az általános, az egyedi
általános értelemben veendő
2. Ha az általánost követi az egyedi, az előírás
érvénye csak az egyedi esetre veendő
1.
Különféle helyek hasonló tartalommal
egymás értelmezését segítik
7. A szövegösszefüggés segíti az
értelmezést, akkor is, ha egymástól idegen
témák kerülnek egyazon
szövegösszefüggésbe
6.
segítettek, hogy az ellentmondásokat feloldják
ÍRÁSÉRTELMEZÉS

AZ ÉRTELMEZÉS SZÖVEGTANÚI
 Peser: A bibliai szöveget az adott korra




értelmezi, és ezt bele is írja a szövegbe
Filón: szó szerint/allegórikus
Korai rabbinikus: szóbeli továbbadás, írott
gyűjtemények csak 200 körül
2 fontos rabbi: Hillél (enyhébb) Sammáj
(szigorúbb)
A mérce a tóra
ÍRÁSÉRTELMEZÉS

midrások
 halaka (a járni igéből)
 haggada (elmesélni)
Előbbi inkább jogi jellegű szöveg, utóbbi
történetmesélés
 Korai Szentírásfordítások: Minden fordítás
az eredeti szöveg valamilyen értelmezése
 tágabb lehetőség: targum (fordítás)=a
szöveget nem csak lefordítja, hanem
magyarázza is

ÍRÁSÉRTELMEZÉS
a zsinagógai istentiszteleten felolvasták
héberül, aztán szabadon lefordították,
belefűzve a magyarázatot is. Később
leírták.
 Tórához: Onkelosz, prófétákhoz Jonatán

ÍRÁSÉRTELMEZÉS







Midrás: Eredete a dárás=keres, kutat„sövény” a
Thorához, szóbeli
Halakah: Eredete a halak=járni,
menniKazuisztikus, jogi megfogalmazások, szóbeli
Haggada: Eredete a haggad= mesélniElbeszélő
részek segítségével mond el törvényt, szóbeli
Misna: Eredete az „ismétel” szóa fentiek
gyűjteménye, szóbeli, később írásbeli
Tószefta: Eredete a Száfát=hozzátesz, kiegészít
szóa Misna kiegészítése, írásbeli
Gemarra: A misnát és a tószeftát kommentálja,
írásbeli
Talmud: A Misna, a Tószefta, és a Gemarra
összessége, írásbeli
ÍRÁSÉRTELMEZÉS







Az első keresztény szentírásértelmezések
Szentírás=Ószövetség
mindent krisztológiailag
Értelmezésük az „ígéret és
beteljesedés”=tipologikus értelmezés
Pál a 2Kor 3-ban: betű szerinti/lélek szerinti
Felhasználja a rabbinikus módszereket,
épít az allegórikus értelmezésre
az átvitt, a mélyebb értelem a fontos
ÍRÁSÉRTELMEZÉS







A patrisztikus kor írás-értelmezése
Ekkorra kialakul a teljes Biblia
felmerül a rendszeresség igénye, a
támadások miatt+a hit megvédése
betű szerinti és lélek szerinti, tipologikus
Az ÚSz nem tartalmaz tüposzokat,
Jézusban megvalósult a beteljesedés
mégis van várakozás, a végső időkre, ezért
a remény forrása
az újszövetségi írások is értelmezhetők
szimbolikusan
ÍRÁSÉRTELMEZÉS
2 fontos iskola a patrisztikus korban
 Alexandria: az allegórikus értelmezés
 3 féle értelem:

 szó szerinti
 Erkölcsi
 lelki értelem

Antiokhiai iskola: szó szerinti értelem,
történelmi adottságok
ÍRÁSÉRTELMEZÉS
Középkori szentírás-értelmezés
 folytatja és kibővíti
 szószerinti értelem: történelmi, nyelvtani
jelentés
 Mélyebb értelem: A keresztény hit
szempontjai alapján
 az Újszövetség is tipologikusan

ÍRÁSÉRTELMEZÉS


Aquinói Szent Tamás
Szó szerinti értelem
 A saját értelem
 Átvitt értelem, mivel a héber szívesen beszél képekben


Fontos, hogy ez szolgál alapul a többi értelemhez
A lelki értelem, lehet 3 féle
 allegorikus értelem: az újszövetségi üdvrend számára
elirányítás
 anagogikus értelem: a mennyei vagy eszkatologikus
beteljesedésre vonatkozik
 tropologikus értelem: morális jellegű, a keresztény
életvitelre eligazítás
ÍRÁSÉRTELMEZÉS








Az újkori értelmezés
Szemléletváltozás a Szentírással kapcsolatban
újra felfedezett antik pogány római és görög kultúrák
a természetes, az ember és a világ felé fordul a
figyelem, kritikus megfigyelés+kísérletezés=A
tapasztalat
a vizsgálatban úgy tekintik, mintha Isten nem létezne
A hitújító mozgalmak újraértékelik a Szentírás
jelentőségét
Luther Márton elutasítja az allegorikus értelmezést
a teológia középpontjába a Szentírás kerül
ÍRÁSÉRTELMEZÉS





Racionalizmus: minden ismeret végső
forrása az értelem, velünk született ideák/a
tapasztalás által
Empirizmus: minden tudás a tapasztalatból
Mindkét irányzat tagadja a természetfölötti
létét, vagy Isten beleszólását a természet
rendjébe
A Szentírás ezután emberi mű
A probléma: eleve tagadják a
természetfeletti kinyilatkoztatás
lehetőségét
ÍRÁSÉRTELMEZÉS
új módszer alakul ki, a történet-kritikai
módszer
 úgy tekint a Bibliára, mint az emberi
kultúra termékére

ÍRÁSÉRTELMEZÉS
A történet-kritikai értelmezésnek 3 fő
területét különböztetjük meg
 /a. A szövegkritika
 Célja: az autentikus, a szerző tollából
kikerült szöveg
 Szabályai:

 a nehezebben értelmezhető valószínűbb
 A rövidebb szöveg lehet az eredetibb
 Az a szöveg eredetibb, amiből a többi
magyarázható

A végső szöveg egy fejlődés lezárása
ÍRÁSÉRTELMEZÉS
Egyes szövegek esetében lehetséges
diachron analízis
 A szinchron analízis: az a szöveg amit a
Bibliában talál
 számbelileg a szövegváltozatokban sok
az eltérések száma, nyelvtani jellegű
eltérések, a hit tartalmára ezek
sincsenek hatással

ÍRÁSÉRTELMEZÉS
/b: Az irodalomkritika
a szöveg a vizsgálódás tárgya: szókincs,
irodalmi forma
 Ebből következtetések a szerzőre és a
keletkezés körülményeire
 A Biblia kapcsán a szerzőség kérdése erős


 Sok bibliai könyv nem utal közvetlenül a
szerzőjére
 A szerző sok esetben nem író, hanem redaktor
 Az ókor máshogy gondolkozott a szerzőre
vonatkozóan
 más neve alatt futtatták a műveiket
ÍRÁSÉRTELMEZÉS

A tényleges szerző utáni kutatás
alapelvei
 egy bizonyos kifejezésmód és szókincs
 Egy szerző műve egy egység
 A szerző saját korának gyermeke
ÍRÁSÉRTELMEZÉS
/c.: Formatörténeti kutatás
 A kultúrák a gondolatok közlésére saját
formákat alakítanak ki. Ezeket
műfajoknak nevezzük.
 A műfaj a gondolatközlés olyan
egysége, amit meghatároz a tartalom, a
jellemző formai kifejezés és az
élethelyzet

ÍRÁSÉRTELMEZÉS





A Szentírásra vonatkozóan:
kis alapelemekből kerültek egybeszövésre
műfajok elkülönítése, jellegzetességeik
megállapítása
a műfajok adott korra jellemzők→történelmi
párhuzamok segítsége
A műfaji közlés eredetileg élethelyzetekhez
kötődik, életben tartja a gondolatot
ÍRÁSÉRTELMEZÉS
A műfajkutatás foglalkozik a gondolat és
a történelmi valóság kapcsolatával
 mit akart mondani az eredeti szerző a
maga kifejezésmódjával
 Megjegyzés: Nem csak a műfajokra
figyelünk az evangéliumok kutatásakor,
hanem hogy hogy jött létre az
evangélium sajátosan keresztény
műfaja

ÍRÁSÉRTELMEZÉS





Kiértékelés
egyre inkább hozzájárul a Biblia emberi
tényezőinek jobb megértéséhez
nem ellentétes az Egyház által őrzött
hittartalommal
az Isten üzenetét a végső szöveg hordozza
(szinchron)
A módszerek, megközelítések gyengéi:
 hipotetikusak
 Nem meggyőzőek

csak segédanyagok az isteni üzenet
megértéséhez
ÍRÁSÉRTELMEZÉS
Számunkra Isten megszólító
kinyilatkoztatását hordozza
 az Egyház továbbra is ragaszkodik a
régebbi módszerekhez

KORTÖRTÉNETI HÁTTÉR
KORTÖRTÉNETI HÁTTÉR
 Államszervezet
 provinciák
 a korábban megszerzettek a szenátus
uralma alatt
 Az újabb provinciák közvetlen császári
fennhatóság alá tartoztak

KORTÖRTÉNETI HÁTTÉR

A meghódított népekkel vallási tekintetben
szelíden bántak
 Amíg fizették az adót
 és nem zavarták a birodalom békéjét
Problémás esetben: külön kormányzó
 Gazdaság
 a rabszolgatartáson alapult
 A városok és rossz mezőgazdasági
adottságú területek ellátását a jó mg.
adottságú területek terményeivel

KORTÖRTÉNETI HÁTTÉR


Szellemi háttér: (hellenisztikus kultúra)
Indulása: Nagy Sándor
 a görög kultúra
 koiné nyelv







Platón: az ideák világa
szellemi lét fontossága
Az anyag másodlagos
Sztoicizmus
A világ rendezett
az ember feladata ennek a rendnek a felismerése
Módszere a szenvedélymentesség
KORTÖRTÉNETI HÁTTÉR

Összességében:
 egy közös ismert nyelven
 egy csiszolt fogalomrendszer
 logikus elvi gondolkodásmód segítségével
könnyebb volt megfogalmazni és
terjeszteni a keresztény tanokat
 Filozófia populáris, vagy népi filozófia
 főleg etikai, erkölcsi kérdések

KORTÖRTÉNETI HÁTTÉR
Vallások
 ősi római: alacsonyabb rendű szellemek
 Később sokistenhit
 kohéziós erő hogy az istenek közé
újakat is felvesznek, de
 Komolyan vehetetlen

KORTÖRTÉNETI HÁTTÉR
+családi védőszellemek
 A házakban oltáraik voltak
 a családfő rendszeresen áldozott is
nekik

 Láresz
 Pennátesz
 Géniusz
KORTÖRTÉNETI HÁTTÉR







Orientális vallások:
Ízisz kultusz: Ízisz az emberi kultúra, élet
istennője
Szerápisz=Aiszkülapiosz: Gyógyító (férfi)
istenség
Atargatisz: Föníciai istennő, az élet, a kultúra
és a termékenység a szakterülete
Adonisz: a meghaló és föltámadó természet
Kübelé: a gnosztikus felfogás szerinti ember,
aszexualitás
Mithrász: az élet ura, ünnepük volt dec. 21-én
KORTÖRTÉNETI HÁTTÉR
Misztériumvallások
 titokba való beavatással szereztek
tagokat
 a beavatáshoz ígéreteket kötöttek

KORTÖRTÉNETI HÁTTÉR
Démétér: Görög, halhatatlanság
 Dionüszosz: A bor görög istene
 Pütagóreusok: A rend és szellemiség
vallása

KORTÖRTÉNETI HÁTTÉR
Összességében:
 segítették a keresztény eszmék
terjedését is

 a halhatatlanság
 az istenséggel való közösség
 az önfegyelem
 az emberek közötti egyenlőség
KORTÖRTÉNETI HÁTTÉR
Gnoszticizmus
 gnószisz= ismeret, tudás
 a szellem, a lélek jó
 a test, az anyag rossz

KORTÖRTÉNETI HÁTTÉR








Császár kultusz
az uralkodó az istenség megjelenése
A rómaiak erősíteni az együvé tartozás
érzését kitaláltak egy istennőt
Dea Roma nem vert gyökeret
A császár illetve az ő géniuszának
tisztelete annál inkább
Először Augustus
Papi kollégium
politikai jellegű vallásgyakorlat
KORTÖRTÉNETI HÁTTÉR
Palesztina Jézus korában
 kb. 5-6 millió
 A zsidók monoteisták
 kezdetben még nem tagadta a többi
isteneket
 monolatria
 „Senki sincs olyan az istenek között,
mint te, Uram! Semmi nem hasonlít
tetteidhez, melyeket műveltél” Zsolt 86,8

KORTÖRTÉNETI HÁTTÉR
A babiloni fogság alatt elvi monoteizmus
 A fogság után egyre büszkébbek
egyistenhitükre

KORTÖRTÉNETI HÁTTÉR






a perzsa fennhatóság alatt megnőtt az
érdeklődés a szellemi lények iránt
apokrif Hénok könyve bővebben is kifejti
két csoport: a jók / a gonoszok
Ősi szövegekben az angyal egyes
számban Isten
Kerubok+szeráfok
a 3 legfőbb név szerint
 Micháél: Ki olyan mint az Isten?
 Ráfaél: Isten gyógyít
 Gábriél: Isten küldötte, hírnöke
KORTÖRTÉNETI HÁTTÉR
A démonok erkölcsileg rosszá vált
angyalok
 sok idegi alapú betegséget a
démonoknak tulajdonítottak
 Vezetőjük:
 Sátán: ellenkező
 Azazel: jelentése ismeretlen
 Bélíál: gonosz megsemmisítő
 Beélzebul: a legyek ura

KORTÖRTÉNETI HÁTTÉR







Túlvilági élet
Eredetileg nem játszott szerepet
Az élet a földre szól
a halál után az ember a szürke
árnyékvilágba kerül, ez a Seól=Hádész
Isten itt a földön jutalmaz és büntet
Ez ellentmond a mindennapok
tapasztalatának
bölcsesség könyvében a lélek
halhatatlanságáról
KORTÖRTÉNETI HÁTTÉR







Eszkatológia, messianizmus
lineárisan fogták fel a történelmet
Az eszkatológia a beteljesedésről spekulál
a végidőhöz kötötték a Messiás
elérkezését is
florilegium vagy testimónia
A legfontosabb jövendölés: Dávid
családjából származik és dicsőséges lesz
Isten erejében uralkodni fog és őket is
uralomra segíti
KORTÖRTÉNETI HÁTTÉR
fontos szerepe van az ítéletnek
 Illés próféta eljövetele
 elegük volt a megszálló hatalomból,
erősödött a messiásvárás
 →zsidó háború, Jeruzsálem pusztulása

KORTÖRTÉNETI HÁTTÉR
Törvény és hagyomány
 A vallás fő gondolata Isten törvényének
ismerete és megtartása
 A törvényen egy betűt sem változtattak
 az írástudók kasztjának a feladata
 613 fő betartandó
 Mivel a templom elpusztult, ma ez az
előírás-gyűjtemény és a Talmud a zsidó
vallásosság alapja

KORTÖRTÉNETI HÁTTÉR


Egyéni vallásosság
jelentős tér nyílt az egyéni vallásgyakorlat számára







- imádság Deut. 6,5
- 18 kérés (Sömone eszré)
- Zsoltárok, különösen az áldó formulák
- Tóra tanulás
- böjt
- irgalmasság cselekedetei: vendéglátás,
alamizsnaosztás
külső szimbólumok




- körülmetélkedés
- külső tisztaságra vonatkozó rituális mosakodások
- étel törvények
- Szombat megtartása
KORTÖRTÉNETI HÁTTÉR

További külső szimbólumok:
 - Menóra: 7 ágú gyertyatartó
 - Mezúza: Tóra- tekercs töredék
KORTÖRTÉNETI HÁTTÉR
 - Tefillín: imaszíj
 - Cicít: bojt a köntösön
 - Tallít: imasál
 - Kípa : kis sapka
KORTÖRTÉNETI HÁTTÉR
Templomi kultusz
 A Salamon által építtetett királyi szentély
kiemelkedett
 ott őrizték a frigyládát
 Kr. e. 622-ben szüntette meg Jozija
király a vidéki szentélyeket
 Ettől kezdve csak a jeruzsálemi
templomban

KORTÖRTÉNETI HÁTTÉR
templom látogatás és az
áldozatbemutatás a frigyláda ottlétével
szemben
 erre fizettek templomadót, a 20 feletti
férfiak efelé fordulva imádkoztak szerte
a világon
 Ezenkívül három templom:

 Garizim hegyi szamaritánus
 Elefantine szigetén
 Leontopolisz
KORTÖRTÉNETI HÁTTÉR









A Jeruzsálemi templom története
Az első templomot Salamon
A második templomot a fogságból hazatért zsidóság
515-ben
Nagy Heródes hatalmas komplexummá bővítette
A papság
A templom a zsidó nép palládiuma
A papok az istentisztelet szervezői és megvalósítói
Eredetileg a leviták, a fogság után csak alacsonyabb
funkciók
Ekkor a papok: Áron főpap fiai
KORTÖRTÉNETI HÁTTÉR
A papok élén a főpap
 nem csak vallási, hanem politikai szerep
 egész életükre választották, az
államhatalom letehette
 Főpapok: a letettek is megtartották a
címet / a befolyásos papi családok tagjai
 A főpap a főtanács feje

KORTÖRTÉNETI HÁTTÉR
Áldozatok fajtái
 két típusú áldozat volt: a véres illetve a
vér nélküli
 Az áldozatok egy részéből kaptak a
papok
 Az egészen elégő áldozatból
(holokausztum) nem
 A békeáldozatból a család is
részesedett

KORTÖRTÉNETI HÁTTÉR







Ünnepek
Szombat: Isten napja
3 főünnep: el kellett látogatni a templomba
húsvét: pásztorok ünnepe+kivonulás
A húsvét utáni 50. napon a 7-ek ünnepe
(Pentekhosz=Pünkösd): Az aratás
ünnepe+a Sínai szövetségé
Sátoros ünnep:
terménybetakarítás+pusztai vándorlás
(újév és engesztelés napja)
KORTÖRTÉNETI HÁTTÉR








A zsinagóga
ima, tanulás, közösségépítés
Szünagógé/Sabbathion
A fogság korából, ill. a diaspórában
Vezetője archiszünagogosz, a gazdasági
vezetője grammateusz
szerepe volt még a vének tanácsának, a
gerúsziának
egy fő olvasmány a Tórából, egy másik a
prófétáktól
Jézus korában a zsinagógák a prozeliták
központjai is
KORTÖRTÉNETI HÁTTÉR





Szinédrium: Főtanács, feladata a mózesi
törvény őrzése
Mózes kiválasztott 70 vént
Valójában a szeleukida uralom idején
alakult
Vallási és politikai tekintetben legfőbb
irányító szervezet
papi családok+befolyásos civil
családok+farizeusok és írástudók=
középosztályhoz tartozó kézművesek
KORTÖRTÉNETI HÁTTÉR

Rendelkezésére állt
 templomőrség
 bizonyos számú katonaság
 szolgák
 a rómaiak elvették tőlük a pallosjogot

büntetések kiszabása is
KORTÖRTÉNETI HÁTTÉR







Az írástudók
a népet a törvényre tanították
kötelességük volt, hogy időt szenteljenek a
törvény tanulmányozásának és tanításának
Először kb. kancellária voltak
gondozták a bölcsességi irodalmat
sokszor farizeusok is voltak
írástudó az, aki ismerte és tanította a
törvényt, a farizeus pedig, aki szigorúan
megtartotta
KORTÖRTÉNETI HÁTTÉR







Egyéb társadalmi, vallási csoportok
Farizeusok:
perusia=elkülönült, elválasztott
a makkabeusi korra vezethető vissza
Összeütközésbe kerültek pl.: Alexander Janneusszal(10373)
nem tudta megtörni őket
a farizeusok nagyon megerősödtek
 a tisztasági előírások megtartása
 a szombat megtartása
 az alamizsnálkodás
hitték az isteni gondviselést, a szabad akaratot, az
angyalok létét, az igazak feltámadását, vagyis valamiféle
személyes halhatatlanságot
 erősen nacionalista elképzeléseik voltak

KORTÖRTÉNETI HÁTTÉR


Szadduceusok
Az előkelőbbek
 cáddík=igaz szóból
 vagy Szádok pap nevéből
 Vagy szindikosz-szandukaiosz=érdekvédelmi
egyesülés




Joannes Hirkanus idején alakult
A főpap is közülük került ki
A rómaiakkal jó viszonyban voltak
Mózes 5 könyvének tulajdonítottak
jelentőséget
KORTÖRTÉNETI HÁTTÉR
Esszénusok
 Id. Plinius írt arról, hogy a Holt-tenger
partján él egy különleges népcsoport

 szerelem
 pénz
 nők nélkül

Josephus Flavius 2 szót használt:
 Esszénoi; Esszáioi
 valószínűleg a Khászen=igaz szóból
KORTÖRTÉNETI HÁTTÉR


Erősen hierarchizált közösségben
szegénységi, tisztasági és engedelmességi
fogadalmat tettek
 erkölcsi törvények
 szigorú büntetések

A véres áldozatokat és az egyéb
templomikat is elvetik
 Imádság
 és szabályaik tanulmányozásai

A túlvilági igazságszolgáltatásban hittek, de
a feltámadásban nem
KORTÖRTÉNETI HÁTTÉR







1947: a Holt tenger nyugati partján arab fiú
megtalálta a Q. tekercseket
ásatások: épületegyüttes, vízvezeték,
barlangok, tekercsek stb.
A közösség a Khaszidimból (hűségesek)
alakult ki
fegyveresen álltak ellen
Jonatán és Simon erőszakkal felléptek
ellenük, és így a vezetőiknek Damaszkuszba
kellett menekülniük
a zsidó háború idején teljesen jól működött
erődként is használták
KORTÖRTÉNETI HÁTTÉR
Szamaritánusok
722-ben kitelepített zsidók helyére pogány
népek
 részben átvették a zsidó vallást
 Zelóták: Vallásos és erősen fanatikus
csoport
 vallási és politikai céljaik egybeestek


 vagy a görög heves szóból
 vagy a római sicarii=rövid kard

Heródes pártiak: elégedettek voltak a
Heródesek uralmával
SZENT PÁL ÉLETE







Szent Pál neve: Paulos
Korábban Saulos=Isten által kért
eredetileg is volt egy zsidó jellegű, és egy a
pogány világban használható neve
Források és kronológia
Elsősorban a neki tulajdonított levelek
valamint a Csel
Nem igazán hagyatkozhatunk abszolút
kronológiára, bár van némi adatunk
SZENT PÁL ÉLETE
amikor Pál Damaszkuszból szökik 3
éves ott tartózkodás végén, Aretász
király az uralkodó
 Tiberius haláláig nem volt király
Damaszkuszban
 Gaius Caligula ruházta a nabateai IV.
Filopatrisz Aretászra
 Pál 37 és 39 között, vsz. 39-ben szökött

SZENT PÁL ÉLETE
Biblián kívüli adat még 5 eseményhez
kapcsolható
 Korintusban L. Junius Gallio prokonzul
elé viszik oda Pált

SZENT PÁL ÉLETE

„Tiberius Claudius Caesar Augustus Germanikus, akit
tizenkettedik ízben ruháztak fel a tribunusi hatalommal,
huszonhatodik alkalommal kikiáltott imperátor, a haza
atyja és… üdvözletét küldi… Hosszú ideje nemcsak hogy
jóindulattal viseltetem Delfi városa iránt, de szívemen
viselem annak jólétét és mindig is védelmeztem a püthiai
Apolló kultuszát. Most azonban, mivel L. Junius Gallió
barátom és helytartó nemrég tájékoztatott arról, hogy
polgárainak számát tekintve a város megfogyatkozott, és
mivel kívánom, hogy Delfi csorbítatlanul megőrizze
korábban kivívott rangját, megparancsolom nektek, hogy
hívjatok más városokból előkelő származású embereket
Delfibe, hogy ott letelepedjenek. Hadd élvezzék ők és
gyermekeik Delfi minden privilégiumát, mint annak
egyenrangú polgárai. Ha valaki át kíván települni erre a
vidékre…”
SZENT PÁL ÉLETE
1. Tiberius 12. évében Gallió Akhája
prokonzula
 az imperátorrá kikiáltás szórványos
esemény volt
 a 22-25 kikiáltás Claudius 11. évében
volt
 a 27. következő évben (Kr. u. 52.)
 a 26. 51 tele előtt vagy 52 tavaszán
 1 év június 1-áprilisig

SZENT PÁL ÉLETE





Gallió tájékoztatta delfi helyzetéről
51 június-52 május, és akkor a
kormányzóságának a végén, vagy 52 június53 május
Seneca beszámol arról, hogy Galliónak
Akhájában magas láza lett és azonnal hajóra
szállt
Gallió ottani tartózkodása rövidre sikeredett
Gallió 52. késő tavaszát és nyarát tölthette
Akhájában, és október vége előtt (a tengerzár
előtt) elhagyta állomáshelyét. Ezek alapján 52
nyarán vagy kora őszén került elé Pál
SZENT PÁL ÉLETE

2. A zsidók kiűzetése: egy 5. sz-i
keresztény történetíró szerint Suetonius
Claudius uralkodásának 9. éve
 „nemrég”
 „Itáliából”

3. Éhínség: T. Julius Alexander (Kr. u.
46-48) alatt tör ki Júdeában
SZENT PÁL ÉLETE






4. Félix után Porcius Festus Júdeában
Kb. Kr. u. 60
Festus érkezésekor fellebbez Pál
Rómához
5. Poncius Pilátus visszahívása Rómába
Kr. u. 36
megfelelő időpont lehetett István
kivégzésére
Pál megtérése vsz. ehhez a dátumhoz
kapcsolódik
SZENT PÁL ÉLETE
Pál ifjúkora
 Születésének az idejét nem ismerjük
 Öregember: 50 és 56 év között
 Ifjú: 24 és 40 között
 Vsz. a Kr. u. első 10 évben
 Paulos római városra utal
 Héber, görög, arámi
 az Ósz görög fordítását idézi

SZENT PÁL ÉLETE








görög iskolázottság
Lk szerint zsidó, farizeus
Tarzuszból
van egy leánytestvére
születésétől római polgár
Tarzusz nagy és ősi, Korán hellenizálódott
Kilikia fővárosa
Lk: Pál Jeruzsálemben tanult Gamáliel
lábainál
SZENT PÁL ÉLETE
Pál viszont sosem utal erre
 Pál sehol nem utal arra, hogy
személyesen tapasztalatokat szerzett
volna a názáreti Jézusról

SZENT PÁL ÉLETE
Pál megtérése
 Damaszkusz környékén találkozott a
feltámadott Úrral
 lélektani szempontból hozzáférhetetlen
 Értékátrendeződés, új önértelmezés,
hitbeli felismerés

 „Saul Saul, miért üldözöl engem?”
 „Ki vagy uram?”
 „Én vagyok a Názáreti Jézus, akit te
üldözöl.”
SZENT PÁL ÉLETE
útjai Jeruzsálembe
 a levelekben szereplő 2 utat, és a 3-ra
tett utalást fogadjuk el

SZENT PÁL ÉLETE
Pál missziós útjai
3 út
első útról csak az Apcsel
Pál legaktívabb évei, 46-58-ig
Az első út
Pál nem árul el részleteket
Filippieknek: „egyetlen gyülekezet sem állt
velem kapcsolatban”
 lehet, hogy azokra a D-Galiáciai
egyházakra utal, amelyek alapításáról az 1.
út számol be







SZENT PÁL ÉLETE





Lk-i beszámoló nem mond ellent a páli
utalás-szorványoknak
Barnabás, Pál, ésa Jánosnak nevezett Mk
Ciprus: Szalamisz, Páfosz
Pergé, Pizídiai Antiókhia, Ikónium, Lisztra
és Derbe
mi a kapcsolat az üdvösség hagyományos
útja (a törvény) és a krisztusi üdvösség
között?
SZENT PÁL ÉLETE







A zsinati látogatás
Pálék visszaérnek Antiókhiába
Jeruzsálemből testvérek
elküldik őket Jeruzsálembe a
tekintélyesekhez
az apostolok ott semmire sem kötelezték
Az Apcselben Péter szava a legerősebb
ezzel megszabadítja a születő egyházat
zsidó gyökereitől
SZENT PÁL ÉLETE
Az antiókhiai incidens
 Pál vissza
 Péter követi
 Eleinte közösen esznek
 Néhányan kifogásolják
 Pál ezzel szembeszáll
 mi a helyzet a zsidó étkezési
szokásokkal?

SZENT PÁL ÉLETE
Az étkezés ügyében hozott döntés
 le Jeruzsálembe
 kedvező döntés
 Pál nem értesül
 Jakabtól tudja meg amikor
Jeruzsálembe érkezik
 Lk-i beszámoló: több forrásból
 A tanácskozás eredményét Jakab egy
levélben tudatja

SZENT PÁL ÉLETE
A 2. missziós út
 Pál nem akarja Mk-ot magával vinni
 Szilást viszi magával
 Derbébe és Lisztrába
 Itt maga mellé Timóteust
 É-Galáciába, Mízián át Troász felé
 Neápoliszba, Filippi kikötőjébe
 =megindul az európai térítés

SZENT PÁL ÉLETE
megbotozzák és bebörtönzik Pált
 Tesszalonikibe megy, Bereába, aztán
Athénba
 A csalódás után Korintusba
 18 hónap
 Kr. u. 51-ben innen írja levelét a
Tesszalonikieknek
 L. Junius Gallió elé idézik

SZENT PÁL ÉLETE
Kenkreában hajóra száll
 Efezusba, majd Cezárea Maritimába
megy
 Rövid látogatás a jeruzsálemi egyháznál
 útját Antiókhiában fejezi be
 Kr. u. 52 őszétől 54 tavaszáig

SZENT PÁL ÉLETE
A 3. missziós út
 Efezusba tart
 É-Galácián és Frígián át
 következő 3 évben Efezus
 Nem sokkal érkezése után a
Galatákhoz a levél kb. 54
 Ebből az időszakból származik vsz. a Fil
és a Filem
 Hírek a korintusi egyház helyzetéről

SZENT PÁL ÉLETE






Kételkedés, pártoskodás, Pállal szembeni
elégedetlenség
Pál vsz. kb. 5 levelet írt Korintusba, 2 v. 3
maradt fenn
Az érkezett hírekre reflektál és kérdésekre
válaszol az 1Kor-ban, vsz. 57 pünkösd előtt
tovább romlik a kapcsolat, a helyzet sürgős
látogatást kívánt
Visszaérve Efezusba, Pál megírta a könnyek
levelét
Titusz távolléte alatt az efezusi ezüstművesek
lázadása
SZENT PÁL ÉLETE







Pál elhagyja Efezust és Troászba megy,
majd Makedóniába
Vsz. Filippiben találkozott Titusszal 57
őszén→2Kor
Akhájában marad 3 hónapig
fontolgatja, hogy visszatér Jeruzsálembe
A gyűjtés eredményét akarja Jeruzsálembe
vinni
Tervezi, hogy meglátogatja Rómát, onnan
pedig Hispániába megy
Az akhájai 3 hónap alatt: Róm, 58 elején
SZENT PÁL ÉLETE
Korintusból Szíriába hajózna
 inkább szárazföldön
 Efezus: beszél az egybegyűltekkel
 tengerparti Cezáreába, innen gyalog
megy Jeruzsálembe

SZENT PÁL ÉLETE








Pál utolsó fogsága
a páli források véget érnek
58 után hosszú fogság
Érkezés Jeruzsálembe
Jakab szól Pálnak
Pál nazír fogadalmat tesz
Megvádolják: megszentségtelenítette a
templomot
védőőrizetet kap különben megölnék
SZENT PÁL ÉLETE
a tengerparti Cezáreában székelő
helytartóhoz, Félixhez
 Félix 2 évig tartja őt ott
 Fellebbezés a császárhoz, a római út
 Porcius Festus az új helytartó vsz. 60ban
 római tárgyalásért folyamodik
 Hajóra száll Cezáreában
 Szidónba, líciai Mirába

SZENT PÁL ÉLETE
Kr. u. 60 késő őszén az időjárás
gorombul
 Knidosz, Jókikötő Krétán
 Málta szigete mellett hajótörés
 sziciliai Szirakuzába, Régium, Puteoli,
Appius foruma, Tres taberne gyalog
 Pál 61 tavaszán érkezik meg

SZENT PÁL ÉLETE
életének utolsó szakasza
 közvetett információkra vagyunk utalva
 Római Kelemen: eljutott Ny határához…
 muratori töredék: a csel utolsó része,
melyben Pál útra kel a városból hogy
Hispániába menjen – elveszett
 Euzébiosz: Pált újra bebörtönözték
Rómában, Néró idején vértanú

SZENT PÁL ÉLETE
Euzébiosz említi Korintusi Dionűszioszt:
Pál és Péter egyszerre haltak
vértanúhalált
 Tertulliánusz: lefejezték
 az Ostiába vezető úton temették el
 a Valentinianus-féle üldözés idején
átvitték, később vissza
 Konstantin ide emeltette a bazilikát

SZENT PÁL TEOLÓGIÁJA
nem a kereszténység megalapítója
 de több központi tanítás
 A páli levelek hitelessége
 7-et fogad el mindenki

SZENT PÁL TEOLÓGIÁJA

Problémák:
 a vitaapartnerek
 kifejlett egyházszervezet
 Lk kijelentése az Apcsel-ben: „közületek senki
nem lát már engem”
 A szavak használata
 A stílus
○ hosszabbak és simábbak
○ kevesebb a semita mondatszerkesztés

A hitelességét erősíti viszont, hogy a
központi gondolat változatlan
SZENT PÁL TEOLÓGIÁJA
Pál gondolkozásának gyökerei, alapjai
 Hellenizmus
 Pál hasonlatai
 nem ismeri közelebbről a görög filozófiát
 Közelebbi kapcsolatban van a sztoikus
filozófiával
 a nyelv használata

SZENT PÁL TEOLÓGIÁJA
Zsidó gyökerek
 tarsus-i zsinagógában
 Jeruzsálemben, Gamáliel lábánál?
 jól ismeri a Szentírást, a LXX alapján
idéz





rabbinikus érvelés
midrás-stílus
allegorizál
Qal wahomer
SZENT PÁL TEOLÓGIÁJA
Pál megtérése, mint teológiájának
középpontja
 Megtapasztalta ingyenes, váratlan
kegyelem erejét
 csak a hittel kellett válaszolnia
 döntően meghatározza Pál látásmódját
 Az ősegyházzal való párhuzamok
 használ Pál is rögzült egységeket

SZENT PÁL TEOLÓGIÁJA
Pál és Jézus
 nagy távolság Jézus és Pál között
 történeti Jézus hiányozik?
 „Pál számára Jézus tanítása irreleváns”
 Pál számára ismerős a jézusi tanítás
 feltételezi a hallgatóinál is
 szívesebben vitázott az ellenfeleivel
elméleti szinten

SZENT PÁL TEOLÓGIÁJA





Pál használja az evangéliumi hagyományt
Jézus szavait visszhangozza
Beszél Isten Országáról, ismeri az utolsó
vacsora hagyományát, a feltámadott
megjelenéseit…
tagadhatatlan a különbség
Jézus számára a központ az Isten országa,
Pál számára Jézus halála és feltámadása
SZENT PÁL TEOLÓGIÁJA

Éppen azért, mert a történésekhez, azok
hangsúlyához akar hűséges lenni, azért
hangsúlyozza át az örömhírt
SZENT PÁL TEOLÓGIÁJA
A megigazulás
 Pálnak nagyon eredeti tanítása
 Pál megigazulástana teremtett igazi
teológiai alapot az önálló keresztény
egyháznak
 A Gal-t vizsgáljuk
 Vitairat
 a probléma magában foglalja az Ó- és
Újszövetség viszonyának kérdését

SZENT PÁL TEOLÓGIÁJA
A levél szerkezete:
 1,1-5: üdvözlet
 1,6-10: megszólítás, hálaadás
 Történeti érvek (1,11-2,21)
 Teológiai érvek (3,1-5,12)
 Erkölcsi kiegészítés (5,13-6,10)
 Saját kezű utóirat (6,11-18)











Gal 2,15-21 magyarázata
„Mi, természet szerint zsidók és nem bűnös
pogányok
tudván, hogy egyetlen ember sem igazul meg
a TÖRVÉNY CSELEKEDETEI által,
hanem csak a Jézus Krisztusba vetett HIT által,
mi is Krisztus Jézusban HITTÜNK, hogy
megigazuljunk
Krisztus HITE/HŰSÉGE által
nem a TÖRVÉNY CSELEKEDETEI által,
mert a TÖRVÉNY CSELEKEDETEI által
nem igazul meg egyetlen test sem.





Ha most a megigazulást Krisztusban keresve mi is
bűnösnek találtattunk, akkor Krisztus a bűn szolgája
lesz? Soha (ne történjen meg)!
Valóban, ha valamit lebontottam, újból felépítem,
törvényszegőnek mutatkozom.
Én ugyanis a törvény által a törvénynek meghaltam,
hogy Istennek éljek.
Krisztussal keresztre feszítettek, és nem én élek
többé, hanem él bennem Krisztus; és most a testben
élek, azt Isten fiának hitében/hűségében élem, aki
szeretett engem és odaadta megát értem.
Nem teszem semmissé Isten kegyelmét. Ha ugyanis
az igazság a törvény által (jön), akkor Krisztus hiába
halt meg.”
SZENT PÁL TEOLÓGIÁJA
Meglehetősen bonyolult szöveg
 Pál zsidó, nem bűnös pogány
 A főmondat ez: mi is Jézus Krisztusban
hittünk
 a hit pozitív és negatív célja
 megigazuljunk a Krisztusba vetett hit
által
 a megigazulás 2 módját, a sikerest és
az esélytelent állítja szembe

SZENT PÁL TEOLÓGIÁJA
az üdvösséget, a bűnbocsánatot
megigazulásnak nevezi
 ki igaz Isten előtt?
 A hagyományos szembeállítás a bűn és
üdvösség ellentétpárja
 a mózesi úton soha senkinek nem
sikerült megigazulni Isten előtt
 csak Jézus által
 a törvény ki van zárva

SZENT PÁL TEOLÓGIÁJA
mit jelent a „megigazulás”?
 A törvénnyel kapcsolatban folyamatos
jelen időben
 Jövő időben: nem fognak megigazulni
 a keresztény megigazulás aoristos
 a megigazulás nem az ember
folyamatos igyekezete
 egyszeri esemény
 új állapot

SZENT PÁL TEOLÓGIÁJA
A keresztség a hitre jutás pillanata
 Jakab jelen időt használ
 ebből az állapotból tettek kell fakadjanak
 az emberi életben a cselekvés, a
személy kifejeződése hoz változást
 másról beszél, mint Pál

SZENT PÁL TEOLÓGIÁJA








a törvény tettei elégtelenek
A törvény megismertette a bűnt
arra nem volt elég, hogy segítsen is
a hit személyes kapcsolat
Képes valódi változást generálni
A hit a tettek által tevékeny
A kritika lényege: nem a saját tetteink,
hanem a személyes kapcsolat
Az erkölcs a hitből táplálkozik
SZENT PÁL TEOLÓGIÁJA






A krisztusba vetett hit Krisztus hitét
jelentené?
kézenfekvőbb a Krisztusba vetett hit ill.
Krisztus hitelre méltósága
ő tényleg hiteles
a szeretet a központi fogalom
Az ember hitének az alapja Isten hűsége
A következő versek különböző
ellenvetéseket akarnak tisztázni
SZENT PÁL TEOLÓGIÁJA
a keresztények elengedték a törvényt
 Krisztus a bűnre visz, bűnössé tesz
minket
 Ha lebontom a törvényt, aztán újra
felépítem, azzal elismerem, hogy jó volt
az, nem kellett volna piszkálni
 „Meghaltam, hogy éljek”
 A mondat a törvényt szembeállítja
Istennel

SZENT PÁL TEOLÓGIÁJA







„A törvény által haltam meg a törvénynek”
2 különböző törvény
„Meghaltam”: minden keresztény részesül
Krisztus halálában
Krisztust a törvény ítéli halálra
Halottnak nem ír elő a törvény semmit
új kezdődik Krisztus életében
Kezdettől a keresztséget mint Krisztus
halálában és feltámadásában részesedést
ünnepelték a keresztények
SZENT PÁL TEOLÓGIÁJA

A keresztelendőt 3x emelték ki
 Szentháromság
 harmadnap
„Szeretett engem és feláldozta magát
értem.”
 egyetemes igazság és teljesen
egzisztenciális élmény
 ha csak én lettem volna bűnös…
 tapasztalat az alapja a kereszténységnek

SZENT PÁL TEOLÓGIÁJA
Isten
 új kezdetet ad
 új minőséget teremt
 Az új bor új tömlőbe való
 A megtestesülés mintájára

SZENT PÁL TEOLÓGIÁJA
Megváltástan
 a Római levelet nézzük meg

SZENT PÁL TEOLÓGIÁJA













A Római levél szerkezete
Bevezetés:
1,1-7 címzés és üdvözlet, 1,8-17 kérés és hálaadás, ill. a 16-17 a levél
témájának
1,18-11,36: Megigazulás Krisztus által
A.: 1,18-5,21
1,18-3,20: a pogányok és a zsidók egyaránt bűnösök, senki nem tud
Isten előtt megigazulni
3,21-5,21: megigazulás a hit által, kegyelemből
B.: Válasz az ellenvetésekre (ill. 3,1-8 az ellenvetések
megfogalmazása)
6,1-8,39: a megigazulással nem a bűnt erősítjük, a kereszténység nem
szabadosság, hanem új, a Lélek törvénye szerinti élet
9,1-11,36: Isten nem lett hűtlen az ígéreteihez, elmélkedés Izraelnek az
üdvtörténetben elfoglalt szerepéről
Erkölcsi, buzdító rész:
12,1-15,13: szeretet, elfogadás
15,14-16,27: befejezés
SZENT PÁL TEOLÓGIÁJA
Róm 3,25
 „Megigazulásunkat ingyen kapjuk a hit
által Krisztusban, akit Isten nyilvánosan
kitett, mint engesztelést a hit által,
vérével, hogy igazságosságát
kimutassa, s hogy az eddig történt
bűnöket elengedje az ő türelmével…”

SZENT PÁL TEOLÓGIÁJA











Protitesztái: nyilvánosságra kihelyezni
Kultikus, a szöveg maga itt kultikus
A kitett kenyerek
Hilasztérion: központi kifejezés
engesztelő áldozat
A LXX-ben mindig (22x)
az engesztelés táblája
A szent sátorban a szövetségláda fölött
A tábla a kapporet
a LXX mindig hilasztérionnak fordítja
Filón is
SZENT PÁL TEOLÓGIÁJA
Krisztus az engesztelés helye, ahol
Isten kinyilvánítja igazságosságát
 Endeixisz: tettekkel való megmutatás
 mit is jelent az igazságosság?
 büntető igazság?

SZENT PÁL TEOLÓGIÁJA
Isten Krisztust ítélte el helyettünk
 Canterbury szent Anzelm satisfactio-s
elmélete kapcsán
 a bűn végtelen sértés
 Az igazságosság megköveteli, hogy
elégtételt kapjon
 Krisztus áldozata ez a végtelen elégtétel
 a kiindulópont az Atya irgalmassága
 Krisztust az Atya nem kényszeríti erre

SZENT PÁL TEOLÓGIÁJA
Anzelm nem egy sértett Istenről beszél
 gloria Dei externa= a világban nyilvánul
meg
 ezt a rendet sérti meg az ember
 Isten nem helyettünk bünteti a Fiút
 a reformátori teológia értelmezése
 Isten büntető igazságossága már
kielégült

SZENT PÁL TEOLÓGIÁJA






Ez nagyon távol áll Pál gondolkozásától
nem válik el egymástól az igazságosság és az
irgalom
Isten igazságossága elsősorban az ő
hűségében jelenik meg, mégpedig Istennek az
önmagával szembeni hűségében
Isten önmagával szembeni hűsége az
újrakezdés lehetőségeként realizálódik…
A protestantizmusban a kereszt az ember
áldozata Istennek
Pálnál Isten áldozata az embernek
SZENT PÁL TEOLÓGIÁJA
Isten engesztelődik ki az emberrel
 Isten jött oda az emberhez
 mechanisztikus elmélet: Istent csak az
érdekelte, hogy a büntetést kioszthassa

SZENT PÁL TEOLÓGIÁJA
Jézus halála mint engesztelő áldozat
 mintha Isten egy vérszomjas úr lenne
 ezeket ő készen találta?
 Esetleg csak hasonlat?
 megpróbálják szétválasztani a
mondanivalót és a képet

SZENT PÁL TEOLÓGIÁJA
az engesztelő áldozat, ahogy van
 minden bűnnek reális, kézzel fogható
következményei vannak
 objektív valóság
 a bűn bűnt szül
 Hogyan lehet ezt kiküszöbölni?
 A halállal
 a bűnös elpusztul, benne a bűn is
elpusztul

SZENT PÁL TEOLÓGIÁJA
a bűnt át kell ruházni egy helyettesre
 Vö. Mózes
 Lev 4-5
 vegyen egy háziállatot, mondja rá a
bűnét, és ezzel áttevődik a bűn
 Az egész Isten tette

SZENT PÁL TEOLÓGIÁJA
ha a bűn valódi, akkor az engesztelés
sem lehet valamilyen lelki valóság
 Központi jelentősége van a vérnek
 A vér jelképezi a bűnös eljátszott életét
 Isten felajánl egy másik életet
 A babiloni fogságban egyre inkább az
engesztelés kerül a kultusz
középpontjába

SZENT PÁL TEOLÓGIÁJA
A kereszt az Újszövetségben
engesztelés
 Erre utal Jézus is: „Az én vérem, mely
kionttatik a bűnök bocsánatára.”
 Krisztus a tökéletes áldozat
 nem megsemmisíti a kultuszt
 Jézus maga kultuszteremtő szavakat
intéz a tanítványaihoz

SZENT PÁL TEOLÓGIÁJA
hogyan értsük az engesztelő áldozat
hasonlatát?
 a kiengesztelés Isten tette
 az ember elvétette az útját
 amikor mi elfordultunk Istentől, ő nem
hagyott minket a halál fogságában
 Ezzel viszont csak a feléig jutunk annak
a titoknak, hogy miért szenvedett és halt
meg Krisztus

SZENT PÁL TEOLÓGIÁJA






azok a sebek, amelyeket az ember a
bűnével okoz, tényekké válnak
ezeket a sebeket az Isten magára veszi
A szeretet az az erő, ami gyógyítja a
világon ejtett sebeket
a legfontosabb, az, amit Isten vállal az
emberért
Isten nem csak kívülről szemléli az ember
kínlódását
összeköti az életét az emberekkel, nem
maradhat mentes a szenvedéstől
SZENT PÁL TEOLÓGIÁJA
az emberi élet legfőbb célja nem a
szenvedélymentesség, hanem az, hogy
szeressünk
 Akkor boldog az ember, ha szeret
 merjünk kötődni a világ dolgaihoz
 ne féljünk a szeretettől, mert feltámad

A TÖRTÉNETI JÉZUS






Az, akinek a történész megismerheti őt
Nem azonosítható az 1. sz-i Jézussal
Források:
1. Zsidó források
A) Josephus FLAVIUS – A zsidók története
(Antiquitates Judaicae Kr.u. 93 körül) című művében
ír Jakabról, Jézus testvéréről és Jézusról, mint bölcs
emberről.
„Tehát a nagytanácsot törvényszéki ülésre hívta
össze (ti. Ananiás főpap), és eléje állította Jakabot,
aki testvére volt Jézusnak, akit Krisztusnak
neveznek, s még néhány más embert.
Törvénysértéssel vádolta őket, és végül
megköveztette.”
A TÖRTÉNETI JÉZUS

„Ebben az időben élt Jézus, ez a bölcs ember, ha
ugyan szabad őt embernek neveznünk. Ugyanis
csodákat művelt és tanította az embereket, akik
szívesen hallgatják az igazságot, és sok zsidót és
görögöt megnyert. Ő volt a Krisztus. És ámbár
főembereink följelentésére Pilátus keresztre
feszíttette, most is hívek maradtak hozzá azok, akik
addig szerették. Mert harmadnap feltámadt és
megjelent közöttük, mint ahogy Istentől küldött
próféták ezt és sok más csodálatos dolgot előre
megjövendöltek felőle. S még ma is megvan a
keresztények felekezete, amely róla vette a nevét.”
A TÖRTÉNETI JÉZUS
Talmud – név szerint nem említi
 Misna – több utalás van benne
 egy házasságtörő nőnek törvénytelen
gyermeke
 Babiloni Talmud – Jézus halálát kiáltja ki
 Apokrif források

A TÖRTÉNETI JÉZUS




2. pogány források
A) ifj. Plinius
Megkérdeztem őket, vajon keresztények-e; ha igent
mondtak, másodszor, harmadszor is megkérdeztem őket,
s halállal fenyegettem. Ha megmaradtak vallomásuk
mellett, kivégeztettem őket. Nem volt ugyanis kétségem
aziránt, hogy akármilyen is a hitük, büntetést érdemel a
makacsságuk és hajthatatlan megátalkodottságuk.
Biztosítottak ugyanakkor, hogy bűnük vagy tévedésük
főként abban állott, hogy meghatározott napon napkelte
előtt össze szoktak gyűlni, és Jézusnak mint Istennek
váltakozva éneket zengeni, és hogy esküvel kötelezik
magukat nem valami bűnre, hanem arra, hogy lopást,
rablást, házasságtörést nem követnek el, szavukat meg
nem szegik.
A TÖRTÉNETI JÉZUS
Tacitus – Annales
 Svetonius
 Claudius

A TÖRTÉNETI JÉZUS
Kritériumok
 A legtöbb amit elérhetünk, a
valószínűség különböző mértéke
 A zavar
 Diszkontinuitás/disszimilaritás
 Többszörös előfordulás
 Összefüggés/konzisztencia
 Jézus elutasításának és kivégzésének
kritériuma

A TÖRTÉNETI JÉZUS
Jézus származása:
 Kr. e. 6-4
 Szentlélektől fogantatás: 2 különböző
forrás
 Mária az anyja, József nevelőapa
 Betlehem: valóban Dávid házából
származott
 Mária: levitikus származás
 Laikus

A TÖRTÉNETI JÉZUS
Názáretben tölti az ifjúsága napjait
 Tektón építőmester
 Nyilvános működés idején József
meghalt
 A rokonok a nyilvános működés alatt
nem lettek tanítványok, később
befolyásos helyzetük volt a jeruzsálemi
eh-ban
 Családi állapota: nőtlen

A TÖRTÉNETI JÉZUS
Hivatalos iskolázottsága: vsz. amennyit
a zsinagógai iskolában megtanult
 Nyelvek amiken beszélt:

 Arám
 bibliai héber
 Görög
 tudhatott írni
A TÖRTÉNETI JÉZUS
Nem sok dolog volt, amiből a környezete
következtethetett volna arra, ami
következik
 Kr. u. 28-29 körül
 János keresztségében részesül
 Eleinte keresztel/a tanítványai

A TÖRTÉNETI JÉZUS
Jézus alapvető üzenete:
 Isten országa
 Basilea: Nem térbeli, hanem dinamikus
 Ószövetség – beszél „malkut Adonaj”ról
 Isten mint király
 Ter 1,28: Isten királyi hatalmából
részesíti az embert

A TÖRTÉNETI JÉZUS
A bölcsességi irodalomban két új
dimenzió
 Kozmikus uralom
 Eszkatologikus uralom
 Isten országának tulajdonságai

 Ingyenes
 Felfüggeszti az atyák hagyományát,
tekintélyét
 autobasileia
 Már igen, és még nem
A TÖRTÉNETI JÉZUS
A szíve közepe az üzenetnek
 Példázatok
 A hallgatóságot gondolkozásra ingerli
 Kockáztatni kell
 nincs túl nagy áldozat
 Nem kellemes történetek

A TÖRTÉNETI JÉZUS









Jézus tettei:
Asztalközösség
Korának vallási söpredékével gyakran
mutatkozik
rituálisan tisztátalan
Megbocsátás
Csodák:
a kortársak csodatevőnek tartották
annak a jelei, hogy Isten el kezdett
győzedelmeskedni
A szó és a tett egysége: a kettő egységet alkot
A TÖRTÉNETI JÉZUS
Erkölcsi tanítás és törvény
 A törvény radikalizálása
 hogyan éljenek azok, akik átélték a
megtérést
 Vissza akarja vezetni az ősi állapotba
 Mire hivatkozik?
 közvetlenül, intuitív módon ismeri Isten
akaratát

A TÖRTÉNETI JÉZUS
Határtalan szeretet és irgalom:
 Isten és a felebarát iránt, sőt, ellenség
iránt
 irgalom, együttérzés, megbocsátás
 Csak akik Jézusban megtapasztalták,
hogy megkapták
 ha a vallás a kegyelemből táplálkozik,
akkor az erkölcs a hálából
 már betört az ország

A TÖRTÉNETI JÉZUS
Jézus és a zsidó pártok
 Volt kapcsolódási pontja
 De nem azonosítható egyikkel sem
 a korabeli társadalom végét hirdette
 Nincs aktuálpolitika, de volt társadalmi
felhangja

A TÖRTÉNETI JÉZUS
Jézus tanítványai és küldetésük:
 Szószerinti követés
 Jézus bizonyos parancsolatok
megtartása alól felment
 A 12
 Különleges belső csoport
 Összegyűjteni a végidőbeli Izraelt

A TÖRTÉNETI JÉZUS









nem 11, hanem 12 embert választ ki.
példának, magnak és annak konkrét
megvalósulásának szánta, amire egész Izraelt
meghívta
Tágabb kör
megtartották a mindennapi életüket
És támogatták is őt
Jézus és a pogányok
Izrael megmentése az elsődleges
a pogány városoknak jobb sorsa lesz
Jézus életében ez a kérdés tisztázatlan
A TÖRTÉNETI JÉZUS







Jézus személye
A probléma
Jézusnak közvetlen explicit teológiája van
ez hoz magával egy implicit krisztológiát
Pontosan tudja, ki ő.
senki más nem biztos ebben
implicit módon önmagát teszi az
eszkatologikus dráma kulcsszereplőjének
A TÖRTÉNETI JÉZUS
Ő az utolsó ítélet mércéje
 egyedi státuszra vonatkozó hatalmas
igényt
 Isten az Atya
 egész üzenetének és életfolyásának fő
forrása
 nem vezethető le
 a Jézusról alkotott képünknek is
határozottabb kontúrt rajzol

A TÖRTÉNETI JÉZUS

Kategóriák és címek
 Próféta



eszkatologikus prófétaként viselkedik
Hirdeti a megtérés utolsó lehetőségét
közvetve utal így magára, főleg az elutasítás
kontextusában
 Messiás
Félreértés azt képzelni, hogy egyetlen
messiással kapcsolatos elvárás létezett
akkoriban
 Dávidi királyi messiás: már földi életében úgy
gondoltak rá

A TÖRTÉNETI JÉZUS
 Fiú vagy Isten Fia
nem messiási cím
ellenérvünk, egy qumráni tekercs
a Mk 13,32 legalábbis elgondolkodtató
 a gonosz szőlőmunkások példabeszédje
 Az elutasított fiú beleillik az elutasított
próféták sorába
 a Mt 11,27sk
 kölcsönös és kizárólagos kapcsolat az
Atya és a Fiú között



A TÖRTÉNETI JÉZUS
 Emberfia

legzavarbaejtőbb cím
○ földi működés,
○ halál és feltámadás,
○ eljövendő felmagasztalás vagy eljövendő ítélet
Jézusra megy vissza
 Én/valaki a helyemben: nincs
bizonyítékunk
 a hatalmas Isten Országa egyszerű
mindennapi hírvivője

A TÖRTÉNETI JÉZUS
a későbbi eljövetelre vonatkoztatva:
jelenleg alacsony sorban élő, de egyre
inkább elutasított hírnök, akit azonban
Isten hamarosan igazol
 A szenvedés jövendölésekben
 A rövid kijelentések eredetiek
 címként szívesebben használta, mint a
messiást

A TÖRTÉNETI JÉZUS







Úr
széles jelentéstartalom
kapcsolatot jelent a húsvét előtti és utáni
megszólítások között
Karizmatikus szent ember
a haszid
Léteztek a csodáikról és ördögűzéseikről
ismeretes szent emberek
a népi vallásosság teremtette meg őket
A TÖRTÉNETI JÉZUS
Körrajzoló Honi: kényszerítette Istent,
hogy küldjön esőt
 Hanina ben Dosa:

 gyógyít
 démonokat űz
 természetet irányít
erkölcsi dolgok hangsúlyozása
 a hivatalos vallás képviselőivel
feszültség

A TÖRTÉNETI JÉZUS







A történeti Jézus: szenvedés és feltámadás
/1: az utolsó napok Jeruzsálemben
Dicsőséges bevonulás, a templom
megtisztítása
bejelenti igényét a messiási szerepre
A templom megtisztítása: Hatalmi igény, a
zsidóság központi kultikus intézménye felett
baljós prófétai jel
a kiváltó ok, amiért éppen ekkor csaptak le
Jézusra
A TÖRTÉNETI JÉZUS
Hogyan látta Jézus a saját halálát?
 mindenki úgy hal meg, ahogyan élt
 Jézus másokért élő ember volt, akinek
az élete a halált értelmezi, a halála
pedig az életét

A TÖRTÉNETI JÉZUS
Látta-e Jézus a halálának a lehetőségét?
 Jézus eszkatologikus prófétaként látja magát, ebbe az
elvettetést bele kellett érteni
 Hogyan értelmezte Jézus a saját halálának
lehetőségét?
 eredeti mondásai már láttatják Jézus hozzáállását
 Jézus bírálja Jeruzsálemet, kimondva, hogy megöli a
prófétákat
 Lehetetlen, hogy próféta Jeruzsálemen kívül vesszen el
 Jézus megkérdezi, hogy készek-e arra, hogy vele
megosszák szenvedését és halálát
 „Távozz tőlem sátán.”

a gonosz szőlőművesekről mondott példázattal együtt
Jézus nagyon is számba vette ezt a lehetőséget
A TÖRTÉNETI JÉZUS







Az utolsó vacsora
pontosan mikorra esett?
Jézus előre hozza a vacsorát
ábrázolja a saját halálát
saját halálát engesztelő, áldozati
eszközként látja
Utolsó feladatnak Jézus egész Izrael
összegyűjtését látja
nem bukik el, és a tanítványoknak ki kell
tartani
A TÖRTÉNETI JÉZUS
/2. Szenvedése és halála
 Getszemáni és elfogás
 történeti tény
 Vsz. a főpap emberei
 Jézus elutasítja a fegyveres ellenállást,
a tanítványok pedig elmenekülnek

A TÖRTÉNETI JÉZUS



Tárgyalás(ok)
bizonytalan
3 féle verzió
 Kajafás vezetésével egy éjszakai reggelbe
nyúlóan, vagy az éjszakai után egy kora reggeli
gyűlés a szanhedrin előtt
 csak egy korareggeli gyűlés
 Nem hivatalos kihallgatás, talán Annás házában
a Pilátus előtti kihallgatásig Jézus a
templomőrség fogságában volt
 kellett valamilyen előzetes egyeztetés
 A vád: Istenkáromlás

A TÖRTÉNETI JÉZUS
Közben Péter megtagadta Jézust
 kellett egy politikai vád
 forradalmár és trónkövetelő, és mint
ilyen hazaáruló
 a titulus crucis is hirdeti

A TÖRTÉNETI JÉZUS
Keresztre feszítése és halála
 Kereszthalálra ítélik, és
megkorbácsolják
 Golgota: vsz. elhagyott kőbánya
 Jézus halála gyorsan bekövetkezik
 ne maradjon éjszakára holttest a fán
 Arimateai József engedélyt kap
Pilátustól

A TÖRTÉNETI JÉZUS
/3: Jézus feltámadása
 A vizsgálódás véget ér

 egy üres sír
 És a tanúk (nem együgyű emberek)

a 11 emberből, aki a Getszemáni
kertben elhagyta Jézust, 10 majd
vértanúhalált hal
A JELENÉSEK KÖNYVE
Műfaját tekintve: apokaliptika
 A prófétaság továbbfejlesztése
 Prófétaság a jelent próbálja
megváltoztatni
 Az apokaliptikában a jelen
megváltoztathatatlan
 Tartsatok ki! +tágabb horizont
 Szamizdat-irodalom





Szerkezet:
prológus
levél megnevezés
prófétai mondások
 1. ciklus
7 levél
7 pecsét
 +2 látomás
 7 harsona
 +2 látomás


 2. ciklus
7
látomás
 7 csésze
 +Babilon bukása
 7 látomás
 + új Jeruzsálem
 prófétai mondások
 levél-zárdék
A JELENÉSEK KÖNYVE

A hasonló egységek között
összefüggések
 4 pecsét: háború pusztítása
 4 harsona: egyiptomi csapások
 4 csésze: kozmikus csapások

A látnok ugyanazokról a témákról
különbözőképpen ír
A JELENÉSEK KÖNYVE
A képek ószövetségi háttere
 nem kell a címzetteknek magyarázni
 Szivárvány, zafír, 4 élőlény,
Könyvtekercs megevése, Választottak
megjelölése, templom felmérése, Góg
és Magóg, Paradicsomi fák és
folyók=Ezekiel
 Tengeri vadállat: Dániel
 4 lovas: Zakariás

A JELENÉSEK KÖNYVE








számok: 3 és fél idő=42 hónap=1260 nap: a 7
fele (Dániel 12,7)
144000=12x12000: Izrael teljessége
Kortörténeti utalások:
Babilon Róma
A parázna asszony 7 dombon (Jel 17,9)
A városok nőneműek
prostituáltak homlokára fel van írva a nevük,
és az öltözékük is megegyezik (18,16)
Róma, a világ ura részeg prosti a látnok
szerint. Erkölcstelen és zsarnok, meghirdeti
számára a végső pusztulást
A JELENÉSEK KÖNYVE
A vadállat száma 666
 majdnem teljes
 Esetleg Néró száma
 Az első keresztényüldöző császár, az
istentelen és erkölcstelen uralkodó
szimbóluma, halála után sokáig rettegés
a birodalomban, hogy esetleg visszatér,
a pártusokkal megtámadja az országot
(SibOr, Suetonius); Jel 13,3; 17,8.12

‫קסר‬

‫נרון‬
N=50; R=200; W=6; Q=100; S=60
A JELENÉSEK KÖNYVE
Szárazföldi vadállat: asziarkhoszok
kisázsiában
 a pénzen a császár képe: 13,17
 császárszobor és kötelező tisztelet: 13,15
 Babilont elpusztító sereg: a pártusok

 nyíl
 kék-sárga vértek
 Eufrátesz
 6,1-8
A JELENÉSEK KÖNYVE
A könyv üzenete
 a pecsétet feltörni=az események
megtörténtét okozni
 A bárány töri fel a pecséteket
 nem a pénz, hatalom, hanem a bárány
 és akik követik=akik szeretetben élnek

A JELENÉSEK KÖNYVE
2 tanú: Mózes és Illés: a keresztény
vértanúk az Ószövetség
legnagyobbjaihoz hasonlítanak,
 hősök
 A bárány kísérete: szüzek
 A bálványimádás paráznaság, aki
nem…
 Nekik külön jutalom: 1000 éves ország
(millenarizmus?)

A JELENÉSEK KÖNYVE
az üvegtengeren állnak és Mózes
énekét éneklik: a vörös tengeren a
választott nép→a vértanúk az új
kivonulók, őket nem nyeli el a halál
tengere
 Az éneklő hősök a cirkusz porondjain
 Babilon pusztulásra van ítélve
 A történelem beteljesedése az új
Jeruzsálem, a bárány jegyese

A JELENÉSEK KÖNYVE
Nem rejtjelzett előrejelzés, hanem
monumentális freskó, a történelem
lényegéről, igazi erőiről
 A történelem lapjait a bárány emeli és
dönti le, ő vezeti el a beteljesedésre


similar documents