III. Napóleon és Bismarck, a német egység

Report
III. NAPÓLEON ÉS BISMARCK,
A NÉMET EGYSÉG
A kor kihívásai

Nacionalizmus és metternichi rendszer válsága


Krími háború a rendszer bukása



Forradalmak
Ausztria szigetelődött el
Olasz egység
Német egység
Belső ellentétek is
 1864.
 1866.
 1870.

III. Napóleon







I. Napóleon unokaöccse
Carbonari
1848. népszavazással elnök lett
1851. puccs
1852. dec. 2. császárra koronázzák
„Keresztények védelmezője” (Levante, Török Bir., Róma)
Monarchisták és felső osztályok támogatták
Gazdasági és szociális stabilitás
 1861. után liberális és szociális reformok


Nem fogadták el legitim uralkodóként (bécsi rendezés?)



Mindig félt a külföldi beavatkozástól
Párizs új arcot kap – Haussmann báró
Külpolitika cél – bécsi rendszer bukása
Forradalmár, mert kiállt a népek önrendelkezése mellett
 Algéria – állampolgárságot ad
 Olaszok, lengyelek támogatása
 Kongresszust szeretett volna EU újra rajzolására (1856-ban
elnökölhetett)


Későn értette meg, hogy a bécsi rendszer Fro-t is
védte
 Német
Szövetség nem volt egységes és veszélyes
 1860. Nizza és Savoya – NBr ellenérzései
 Francia
ellenes érzés No-ban Magenta és Solferino miatt
 1863.
lengyel forradalom támogatása – Oo nem lesz
szövetséges
 1859. Villafranca miatt nem értesítette Piemontot

A német egység kialakulásának nem tudott
ellenállni
Német egység

1806. NRCS vége
 Liberális
eszmék, nyelv, kultúra – abszolút monarchiák
ellen

1818. vámunió – Poroszország a vezető
 Csökkentette
a versenyt és ellenségeskedést az államok
között

1815-ben még Ausztria lett volna a vezető, de
lassan fejlődik
 Dualizmus:
kisnémet, nagynémet egység

Nacionalizmus már a napóleoni háborúk alatt

A francia megszállás alatt végső soron egy államban éltek
Közös érdek lett a franciák kiűzése
 1813. Lipcse


1815-ben Ausztria vezetésével, de frankfurti
központtal létrejött a Német Szövetség


Felerősödött a kérdés, hogy ki legyen a vezető
A kulturális identitás egyre inkább territoriálissá válik

Utak, vasutak

1848. frankfurti parlament kísérlete az egyesítésre
 Alkotmány
 IV.
Frigyes Vilmosnak ajánlották a koronát
 Kisnémet
megoldás
 Erfurti Unió
 1850.


olmützi dekrétum
Az egyesítés a bécsi rendszer alapjait érintené és
befolyási övezeteket alakítaná át
Poroszország hatalma folyamatosan növekedett



1859. Poroszo a hadsereg újraszervezése
1862. Bismarck
1864. Ausztriával szövetségben Dánia ellen
Schleswig-Holstein
 A többi nagyhatalom nem tett ellenlépéseket



Fro célja Ausztria és Poroszo háborúja volt (poroszokat
gondolta gyengébbnek)
1866. olasz szövetségben porosz háború az osztrákok
ellen

Ausztria üzent hadat – Königgrätz

Prágai béke
 Német
államok nem támogatták a háborút, gyors béke
kellett
 Oroszország is veszélyes volt
 Kisnémet egység előtt megnyílt az út
 Schleswig-Holstein, Hannover, Hessen, Frankfurt –
Poroszo annektálta
 Észak-német Szövetség
 Dél-németek
függetlenek, de külső támadás esetén
kötelezőek segíteni Poroszo-t

Bismarck ellenfele III. Napóleon lett
 Szükséges

volt a francia hadüzenet
III. Napóleon szövetségest keresett
 Ausztria
 Balkán
nem lehet – Kiegyezésre figyel, és ellenség
lett a célja
 Poroszország
már nem békíthető
 Oroszország 1863. miatt nem
 Olaszok a saját politikájukkal voltak elfoglalva

Háború kirobbantója a spanyol utódlás
 Emsi
távirat
Kedvező nemzetközi helyzet


III. Napóleon támadott – miért?
Krími háború a háttér
 Átalakult
hadviselés és tervezés
 Oo-nak ki kellett hevernie, NBr közvélemény nem akart
háborút
 Fro lett a domináns
 Gyarmatbirodalom,
 Ausztriának
gazdasági fejlődés
folyamatos problémái a nemzetiségekkel

Az ipari forradalmat a poroszok használták jobban
ki
 Oktatás,
kiképzés és sorozás
 Szervezés, id. Moltke
 Akadémia
és előre készített haditervek
 Vasút és mozgósítás
 Folyamatos alakítás, fejlesztés


Fro támadott, mert azt gondolta még erősebb
1870. szeptember 4.

Párizsban megbukott a császárság
A
köztársaságiak még tartják magukat
 1871. január 18. Versailles
 Elzász


és Lotaringia
Németország a kontinentális Európa legerősebbje
De: Oroszország terjeszkedik és tart No-tól
 Ausztria
és Olaszo is közeledik
Következmények


Franciaország helyett Németország
Külpolitika visszatért a XVII. századi versengéshez
 Az


ipari technológia miatt most már veszélyes
Bismarck – szociáldarwinizmus – erősebbnek és
stabilabbnak kell lenni
Realpolitik: nemzeti érdeket reálisan kell vizsgálni
 Pl:
Ausztria nem fogadja el a porosz hegemóniát, meg
kell gyengíteni
 Franciaországot is el kell szigetelni


Német egység alapja nem az önrendelkezés,
hanem a hatalom
Rugalmas külpolitikával lehet a rendszer
stabilitásának keretei között
 De
megmerevedett
 Kevés
szereplő maradt
 Fro kibékíthetetlen
 Bismarck politikája túl bonyolult

similar documents