Document

Report
NÖVÉNYFÖLDRAJZ ÉS
TÁRSULÁSTAN
2. előadás
Dr. Bartha Dénes
NÖVÉNYFÖLDRAJZI
FELISMERÉSEK, JELENSÉGEK
I.
VIKARIZMUS
(HELYETTESÍTÉS)
NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK I.
VIKARIZMUS (HELYETTESÍTÉS)
Valódi vikarizmus = ugyanazon rokonsági körből származó egységek
(pl. taxonok) a térben egymást helyettesítik
Típusai:
1. Földrajzi vikariálás
a. Horizontális földrajzi vikariálás
b. Vertikális földrajzi vikariálás
2. Ökológiai vikariálás
NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK I.
VIKARIZMUS (HELYETTESÍTÉS)
1. Földrajzi vikariálás
a. Horizontális földrajzi vikariálás
– Fagus ↔ Nothofagus (Vikariálás két félteke, ill. rokon
nemzetségek között.)
– Populus deltoides ↔ Populus nigra, Populus tremuloides ↔ Populus
tremula, Pinus banksiana ↔ Pinus sylvestris (Vikariálás két
kontinens, ill. fajok között.)
– Abies pinsapo ↔ A. numidica ↔ A. nebrodensis ↔ A. cephalonica
↔ A. cilicica ↔ A. nordmanniana ↔ A. borisii-regis ↔ A.
bornmuelleriana (Vikariálás egy kontinensen belül, ill. fajok
között.)
– fehér virágú szegfüvek (Dianthus spp.) 5 faja vagy a 3 hunyor
faj (Helleborus spp.) (Vikariálás egy nagytájon belül, ill. fajok
között.)
NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK I.
VIKARIZMUS (HELYETTESÍTÉS)
b. Vertikális földrajzi vikariálás
Példák az alfajok közötti vertikális földrajzi helyettesítésre:
Alacsonyabb régiók
Magasabb régiók
Sorbus aucuparia subsp. aucuparia
Sorbus aucuparia subsp. glabrata
Betula pubescens subsp. pubescens
Betula pubescens subsp. carpatica
Juniperus communis subsp. communis
Juniperus communis subsp. alpina
Példák a fajok közötti vertikális földrajzi helyettesítésre:
Alacsonyabb régiók
Magasabb régiók
mézgás éger (Alnus gluticosa)
fekete bodza (Sambucus nigra)
erdei iszalag (Clematis vitalba)
Pettyegetett tüdőfű (Pulmonaria officinalis)
gumós nadálytő (Symphytum tuberosum)
hamvas éger (A. incana)
vörös bodza (S. racemosa)
havasi iszalag (C. alpina)
vörös tüdőfű (P. rubra)
szívlevelű nadálytő (S. cordatum)
NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK I.
VIKARIZMUS (HELYETTESÍTÉS)
2. Ökológiai vikariálás
Példák az ökológiai helyettesítésre:
Meszes termőhely
Mészmentes termőhely
Rhododendron hirsutum
R. ferrugineum
Daphne cneorum subsp. cneorum
D. cneorum subsp. arbusculoides
fehér fűz (Salix alba)
berki fűz (S. × rubens)
tarka nádtippan (Calamagrostis varia) szöszös nádtippan (C. villosa)
merev sás (Carex. firma)
görbe sás (C. curvula)
NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK I.
VIKARIZMUS (HELYETTESÍTÉS)
A különböző szubsztrátumokon való helyettesítésnek szép példája a
fodorkák (Asplenium spp.) esete. Más és más fajok találhatók meszes
alapkőzeten, mészmentes alapkőzeten, szerpentinen, őskőzeten, vulkáni
kőzeten.
Szárazabb termőhely
Üdébb termőhely
Crataegus monogyna
C. laevigata
Euonymus verrucosus
Eu. europaeus
Ulmus minor var. canescens
U. minor var. minor
sárgás sás (Carex michelii)
bükksás (C. pilosa)
piros gólyaorr (Geranium sanguineum)
fodros gólyaorr (G. phaeum)
NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK I.
VIKARIZMUS (HELYETTESÍTÉS)
Álvikarizmus (pszeudovikarizmus) = hasonló környezeti feltételek
mellett a nem ugyanazon rokonsági körből származó egységek a térben
egymást helyettesítik
Példák az álvikarizmusra:
– Cactaceae család fajai (Közép- és Dél-Amerika) ↔
Euphorbiaceae család fajai (Afrika) (Álvikariálás kontinensek
között, ill. távoli családok között.)
– Pinus mugo ↔ Alnus viridis ↔ Juniperus communis subsp. alpina
(Álvikariálás régión belül, ill. távoli fajok között.)
– Calluna vulgaris ↔Erica carnea (Alpok) (Álvikariálás nagytájon
belül, ill. távolabbi fajok között.)
NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK I.
VIKARIZMUS (HELYETTESÍTÉS)
Vikarizmus – álvikarizmus vegetációs egységek között:
– mészkerülő tölgyes ↔ mészkedvelő tölgyes középhegységeinkben,
mészkerülő fenyves ↔ mészkedvelő fenyves a magashegységekben
(Alpok, Kárpátok)
– magashegységi égerliget ↔ középhegységi égerliget ↔ dombvidéki
égerliget, magashegységi bükkös ↔ középhegységi-dombvidéki
bükkös
– középhegységi és dombvidéki bükkösök négy földrajzi változata: az
északi-középhegységi, a dunántúli-középhegységi, a dél-dunántúli és a
nyugat-dunántúli típus
NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK I.
VIKARIZMUS (HELYETTESÍTÉS)
NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK I.
VIKARIZMUS (HELYETTESÍTÉS)
NÖVÉNYFÖLDRAJZI
FELISMERÉSEK, JELENSÉGEK
II.
A
DOLOMITJELENSÉG
NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK II.
A DOLOMITJELENSÉG
NÖVÉNYFÖLDRAJZI
FELISMERÉSEK, JELENSÉGEK
III.
AZ
ŐSMÁTRA ELMÉLET
NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK III.
AZ ŐSMÁTRA ELMÉLET
1. hegyre való torlódás szakasza
2. hegyről való füvesedés szakasza
FLÓRAFELVÉTELEZÉS
FLÓRAFELVÉTELEZÉS
Flórafelvételezés = egy adott terület flórájáról gyűjtünk terepi
információkat, hogy az jellemezhető, elemezhető lehessen (↔
vegetációfelvételezés)
FLÓRATÉRKÉPEZÉS
FLÓRATÉRKÉPEZÉS
Flóratérképezés = egy adott területen meghatározott taxon vagy
taxonok elterjedési, előfordulási mintázatát vizsgáljuk és rögzítjük
1. folttérkép = a taxon előfordulási helyeit egy önmagába visszatérő
vonal határolja körül
2. ponttérkép = a taxon minden előfordulását egy-egy pont jelöli
3. raszterháló-térkép = valamilyen szabályos rácshálót tartalmaz, amely
hálóegységeire értelmezzük a taxonok előfordulását (jelenlétét vagy
hiányát)
FLÓRATÉRKÉPEZÉS
A flóratérképek felhasználási területei:
- Termőhelyi tényezők (pl. klímajellemzők, geológiai szubsztrátum,
hidrológiai és talajviszonyok) illetve az előfordulás/elterjedés
kapcsolatának, összefüggéseinek elemzése.
- Flórafejlődési, flóratörténeti kapcsolatok elemzése.
- Rendszertani kérdések (pl. alfaji elkülönülés) tisztázása.
- Genetikai vetületek (pl. keletkezési központok = géncentrumok,
sokféleségi központok = diverzitáscentrumok) kimutatása.
- Tájhatárok, növényföldrajzi határok megvonása.
- Vegetációs egységek és a taxonok előfordulása, elterjedése közötti
kapcsolat elemzése.
- Elterjedési (area) térképek készítése.
FLÓRATÉRKÉPEZÉS
- Flóraváltozások és az antropogén hatások közötti kapcsolat
kimutatása (pl. kultúrakövető növények fellépése, inváziós növények
előretörése).
- Természetvédelmi vonatkozások (pl. védett/veszélyeztetett növények előfordulása, monitorozása).
- Mező- és erdőgazdálkodási vonatkozások (pl. termőhelyjelző fajok
alkalmazása, gyomnövények előfordulása, terjedése, ill. visszahúzódása).
- Humánegészségügyi vonatkozások (pl. allergén fajok terjedésének
kimutatása).
- Kultúrtörténeti vonatkozások (pl. festőnövények, cserzőnövények,
gyógynövények, fűszernövények korábbi kultúráinak maradványai,
elvadulásai).
FLÓRATÉRKÉPEZÉS
FLÓRATÉRKÉPEZÉS
Acer pseudoplatanus elterjedési területe
FLÓRATÉRKÉPEZÉS
FLÓRATÉRKÉPEZÉS
Salix myrsinifolia elterjedési területe
FLÓRATÉRKÉPEZÉS
Sanguisorba officinalis előfordulása
A
FLÓRA ÁTALAKULÁSA
A FLÓRA ÁTALAKULÁSA
A flóraátalakulás okai:
1. természetes okok (pl. kontinensvándorlás, klímaváltozás, nagy
természeti katasztrófák)
2. antropogén okok (pl. erdőirtások, erdőhasználatok, gyepfeltörések,
gyephasználatok, vizes élőhelyek lecsapolása, folyószabályozások,
környezetszennyezés)
A flóraösszetétel változásai:
a. növényfajok tűnhetnek el (kipusztulások)
b. új növényfajok bukkanhatnak fel (alkalmilag vagy meghonosodva)
FLÓRATÖRTÉNET
FLÓRATÖRTÉNET
Ősnövénytan (paleobotanika) = a (rég)múlt növényvilágának
tudománya, vizsgálatának tárgya az ősmaradványok (fosszíliák)
Régészeti növénytan (archeobotanika) = a közelebbi múlt emberi
hatásnak kitett területein vizsgálódik, vizsgálatának tárgya elsősorban a
kultúrflóra
Flóratörténet ↔ vegetációtörténet
FLÓRAOSZTÁLYOZÁS
FLÓRAOSZTÁLYOZÁS
Flóraosztályozás = a fennálló hasonlóságok és különbségek, illetve a
közös flórafejlődési viszonyok alapján egy nagyobb terület flórájának
felosztása
Kategóriarendszere:
flórabirodalom
flóraterület
flóratartomány
flóravidék
flórajárás
FLÓRAOSZTÁLYOZÁS
A Föld flórabirodalmai
1. Újvilági trópusi flórabirodalom (Neotropis) – Közép- és DélAmerika trópusi-szubtrópusi területei tartoznak ide, jellemző
növénytaxonjai: Cactaceae, Bromeliaceae, Solanaceae, Yucca spp. (Liliaceae),
Agave spp. (Amaryllidaceae), kereskedelmi fafajai: mahagóni (Swietenia
spp.), kaucsukfa (Hevea braziliensis).
2. Óvilági trópusi flórabirodalom (Paleotropis) – Afrika és Ázsia
trópusi-szubtrópusi területei, Óceánia tartoznak ide, jellemző növénytaxonjai: Araliaceae, Moraceae (Ficus spp.), Anacardiaceae, Dilleniaceae,
Dipterocarpaceae, Euphorbiaceae, akáciák (Acacia spp.), bambuszok
(Bambuseae), kereskedelmi fafajai: okumé (Aucoumea spp.), paliszander
(Dalbergia spp.), mahagóni (Entandrophragma spp.).
FLÓRAOSZTÁLYOZÁS
3. Ausztráliai flórabirodalom (Australis) – Ausztrália területére terjed
ki, jellemző növénytaxonjai: Myrtaceae, Proteaceae, kereskedelmi fafajai:
eukaliptuszok (Eucalyptus spp.).
4. Északi hideg és mérsékelt övi flórabirodalom (Holarktis) – Az
északi félgömb trópusokon-szubtrópusokon kívüli területei tartoznak
ide, jellemző növénytaxonjai: Ranunculales, Apiaceae, fenyőfélék
(Pinaceae), bükk (Fagus), juhar (Acer), hárs (Tilia), mogyoró (Corylus).
FLÓRAOSZTÁLYOZÁS
5. Fokföldi flórabirodalom (Capensis) – Fokföld területére
korlátozódik, jellemző növénytaxonjai: Ericaceae, Aizoaceae, innen
származó dísznövények: Pelargonium, Kniphofia, Gerbera, Gazzania,
Asparagus, Freesia.
6. Antarktikus flórabirodalom (Antarktis) – Antarktisz (Grahamföld), Új-Zéland, Dél-Chile (Valdívia, Tűzföld), szigetek (Atlanti- és
Csendes-Óceán déli része) tartoznak ide, jellemző növénytaxonjai:
Fuchsia, délibükk (Nothofagus), araukária (Araucaria), páfrányfa
(Dicksonia).
FLÓRAOSZTÁLYOZÁS
A Föld flórabirodalmai
FLÓRAOSZTÁLYOZÁS
Európa erdőtájai (RUBNER szerint)
I. Északi (boreális) fenyvesek – LF, EF, NYI, RNY (északkeleten már
Abies sibirica, Larix russica, Picea obovata)
II. Lombelegyes fenyvesek – LF, EF, KST, KH, KJ
III. Közép-európai lombos erdők – KST, KTT, GY, B, KH, EF
IV. Nyugat-európai lombos erdők – KST, KTT, GY, B, NYI, Ilex, Hedera,
Sarothamnus
V. Kelet-európai tölgyesek – KST, EF, KH, MJ, KJ, TJ, MK
VI. Délkelet-európai tölgyesek – KST, KTT, MOT, OT, MAT, HT, CS,
EH, VK, KGY, Ostrya
VII. Alpesi régió – LF, JF, VF, EF, CF, TF, B, HJ, HSZ, NYI, RNY, ZÉ,
HÉ
VIII. Kaukázusi erdők – Abies nordmanniana, Picea orientalis, Fagus orientalis,
Laurocerasus officinalis
IX. Örökzöld lombos erdők – Pinus nigra, P. pinaster, P. pinea, P. peuce, P.
leucodermis, P. halepensis, Abies cephalonica, Picea omorika, Quercus ilex, Q.
suber, Q. coccifera, etc.
FLÓRAOSZTÁLYOZÁS
Európa erdőtájai (RUBNER szerint)
FLÓRAOSZTÁLYOZÁS
Magyarország florisztikai beosztása
A. PANNONICUM – Pannóniai flóratartomány
I. Matricum – Az Északi-középhegység flóravidéke
1. Tokajense – Zempléni-hegység
2. Tornense – Aggteleki-karszt és Cserehát
3. Borsodense – Bükk-hegység és környéke
4. Agriense – Mátra, Medves, Karancs és környékük
5. Neogradense – Börzsöny, Cserhát és Gödöllői-dombvidék
6. Visegradense – Naszály és Dunazug-hegység
II. Bakonyicum – A Dunántúli-középhegység flóravidéke
1. Pilisense – Pilis, Budai-hegység és Gerecse
2. Vesprimense – Vértes, Velencei-hegység, Bakony, Pannonhalmidombság, vasi szigethegyek
3. Balatonicum – Keszthelyi-hegység, Balaton-felvidék, Tapolcaimedence szigethegyei, Somló
FLÓRAOSZTÁLYOZÁS
III. Praenoricum – A Nyugat-Dunántúl flóravidéke
1. Laitaicum – Soproni-dombvidék és Soproni-medence
2. Castriferreicum – Alpokalja
3. Petovicum – Göcsej
IV. Praeillyricum – A Dél-Dunántúl flóravidéke
1. Saladiense – Zalai-dombvidék, Tapolcai- és Káli-medence,
Bakonyalja
2. Somogyicum – Belső-Somogy
3. Kaposense – Külső-Somogy
4. Sopianicum – Mecsek és környéke
FLÓRAOSZTÁLYOZÁS
V. Eupannonicum – Az Alföld flóravidéke
1. Arrabonicum – Kisalföld
2. Colocense – Duna-vidék (Mezőföld, Solti-sík, Turján-vidék)
3. Titelicum – Dél-Alföld (Dráva-sík, Mohácsi-sziget)
4. Praematricum – Duna-Tisza köze (Kiskunság, Észak-Bácska,
Tengelic, Tiszazug)
5. Crisicum – Tiszántúl (Békés–Csanádi-löszhát, Körös-vidék,
Hortobágy, Hajdúság, Heves–Borsodi-sík)
6. Nyírségense – Nyírség
7. Samicum – Észak-Alföld (Bodrogköz, Rétköz, Bereg–Szatmári-sík)
FLÓRAOSZTÁLYOZÁS
B. ILLYRICUM – Nyugat-balkáni flóratartomány
I. Slavonicum – Szlavón flóravidék
1. Őrtilosense – Zákány–Őrtilosi-dombsor
2. Villanyense – Villányi-hegység
C. ALPICUM – Alpesi flóratartomány
I. Noricum – Kelet-alpesi flóravidék
1. Ceticum – Soproni- és Kőszegi-hegység nyugati része
2. Stiriacum – Vend-vidék
D. CARPATICUM – Kárpáti flóratartomány
I. Eucarpaticum – Észak-kárpáti flóravidék
1. Cassovicum – Zempléni-hegység északi része (Milici-tömb)
FLÓRAOSZTÁLYOZÁS
A Kárpát-medence florisztikai beosztása
FLÓRAOSZTÁLYOZÁS
Magyarország florisztikai beosztása
VEGETÁCIÓTANI ALAPFOGALMAK
Vegetációtani alapfogalmak
VEGETÁCIÓTANI ALAPFOGALMAK
vegetáció = adott időben, adott helyen lévő vegetációtípusok (azok
állományainak) összessége, az adott területet adott időben beborító
növénytömeg – egyszerűbben fogalmazva: sok növényfaj populációinak szerveződött együttese
flóra = adott időben, adott helyen lévő növényfajok (taxonok) összessége – egyszerűbben fogalmazva: sok faj együttese
vegetációtípus = a vegetáció tipizált egységei, mivel adott területen
belül, illetve egy adott időszakaszon belül, tehát térben és időben is
határokat lehet felfedezni
VEGETÁCIÓTANI ALAPFOGALMAK
egyéb fogalmak:
társulás
életközösség
növényközösség
élőhely
növényzet
csoportosítás:
1. szárazföldi (terresztris) vegetáció
2. vízi (limnikus) vegetáció
A. fás társulások (erdők és cserjések)
B. fátlan társulások (gyepek és vizes élőhelyek)
A
VEGETÁCIÓ ÖSSZETÉTELE
A VEGETÁCIÓ ÖSSZETÉTELE
Vegetációösszetétel = a növényzet összetevőinek (növényfajainak)
együttese (= fajkészlet)
Eredeti természetes fajkészlet (ETF) = a jelentős emberi beavatkozások előtti időszakra vonatkoztatható csak, amely a természetes
úton változó termőhelyi potenciálhoz rendelhető
Rekonstruált természetes fajkészlet (RTF) = már az antropogén
beavatkozások időszakában értelmezendő, de továbbra is a
természetes úton változó termőhelyi potenciálhoz rendelendő, ahol
a természetes úton végbemenő fajkipusztulásokat és fajmeghonosodásokat figyelembe kell venni, azokkal módosítani kell az
eredeti természetes fajkészletet
A VEGETÁCIÓ ÖSSZETÉTELE
Potenciális természetes fajkészlet (PTF) = a már az antropogén
hatások által megváltoztatott termőhelyekhez rendelendő a táj
őshonos, termőhelynek megfelelő fajaiból
Aktuális fajkészlet (AF) = az antropogén hatások által megváltoztatott termőhelyek ember által közvetett vagy közvetlen úton
módosított fajkészletét jelenti
A VEGETÁCIÓ ÖSSZETÉTELE
Jelmagyarázat:
ETF - eredeti természetes fajkészlet
RTF - rekonstruált természetes fajkészlet
PTF - potenciális természetes fajkészlet
AF - aktuális fajkészlet
A fajkészletek típusai és kapcsolataik egymással egy adott területen
A VEGETÁCIÓ ÖSSZETÉTELE
A fajkészlet különböző típusainak egymáshoz való viszonya
Megj.: A ≠ jel teljes különbözőséget jelöl
VEGETÁCIÓSZERKEZET
VEGETÁCIÓSZERKEZET
Vegetációszerkezet (vegetációstruktúra) = a vegetációegységek
minőségi és mennyiségi elemeinek térbeli rendeződése
A. Vertikális struktúra (szintezettség, sztratifikáció)
alapegysége: a szint
szint = a közel azonos magasságú növényegyedek által alkotott
– absztrahált – réteg
VEGETÁCIÓSZERKEZET
- feltűnőbb, mint a horizontális struktúra
- az egyes növényfajok különböző magassága határozza meg →
csoportosítás (absztrahálás) → szintek
- az egyes szintekben a fotoszintetizáló szervek (elsősorban levelek) fő
tömege található
- a földfelszín alatt is lehet szintezettségről beszélni
- egy-egy szint fajai, különösen az azonos életformákhoz tartozók és
hasonló gyökérrendszerűek, szoros kölcsönhatásban állnak (tér-,
fény-, víz- és tápanyag-konkurencia)
VEGETÁCIÓSZERKEZET
- egy többszintes életközösség jobban kihasználja az adott feltételeket,
mint egy egyszintes
- minél differenciáltabb a vertikális struktúra, annál stabilabb az
életközösség
- az egyes szintek egymással kölcsönhatásban állnak (főleg a
fényviszonyok miatt)
- ugyanazon felső szint alatt az ökológiai adottságoknak és a
konkurenciaviszonyoknak megfelelően más és más alsó szintek
alakulhatnak ki
- alsó szintek a felső szintektől függetlenül, változatlanul is
megjelenhetnek
VEGETÁCIÓSZERKEZET
Vízi életközösségek szintezettsége
a. emers
- szabadon úszó (pl. Lemna, Salvinia, Hydrocharis, Trapa)
- legyökerező és úszó (pl. Nymphaea, Nuphar)
- legyökerező és víz fölé emelkedő (pl. Sagittaria, Butomus)
b. submers
- lebegő (pl. Utricularia, Hottonia, Myriophyllum)
- legyökerező (pl. Potamogeton, Najas)
c. bevonat (pl. kovamoszatok)
VEGETÁCIÓSZERKEZET
Szárazföldi életközösségek szintezettsége
Az állományszintek elkülönítésének alapjai:
- magasság
(függ az életkortól és a termőhelytől)
- gyökérmélység
(függ az életkortól és a termőhelytől)
- + azonos életformák
Koronaszint = faszint
- a legfelső szint
- fák > 5 m
- differenciálódhat: fátyol-, uralkodó (felső)-, második (alsó)
alszintre (nálunk)
VEGETÁCIÓSZERKEZET
Cserjeszint
- cserjék + fiatal fák < 5 m
- kisebb és nagyobb cserjék külön alszintet alkothatnak
Gyepszint (lágyszárú szint, „aljnövényzet”)
- lágyszárúak, fél- és törpecserjék, egészen fiatal cserjék és fák < 1.5 m
- több alszintre tagolódhat
Mohaszint
- mohok, zuzmók, gombák és algák alkothatják
- a legalsó földfeletti szint
VEGETÁCIÓSZERKEZET
Alom- és humuszszint
- különösen a gombák micéliumai és baktériumok, talajállatok alkotják
- elhalt szervesanyag felhalmozódás
Gyökérszint
- gyökerek és hajtásrészek (rizóma, hagyma, gumó, etc.) alkotják
- több alszintre tagolódhat
--------------------Epifita szint
- a lomb-, cserje- és gyepszintben külön-külön is létrejöhet
- nem valódi szint, mert az aljzattól (támasztéktól) függ léte
VEGETÁCIÓSZERKEZET
Erdők, cserjések és gyepek vertikális szerkezete
VEGETÁCIÓSZERKEZET
Egy észak-argentínai félörökzöld lomboserdő félsematikus
növényzetprofilja
VEGETÁCIÓSZERKEZET
Egy a Maláj-félszigeten található Dipterocarpus erdő vertikális struktúrája
VEGETÁCIÓSZERKEZET
Egy gyertyános-tölgyes természetszerű és erősen sematizált vegetációprofilja
VEGETÁCIÓSZERKEZET
Egy gyertyános-tölgyes vertikális vegetációstruktúrája
VEGETÁCIÓSZERKEZET
Egy félszáraz gyep vertikális szerkezete
VEGETÁCIÓSZERKEZET
B. Horizontális struktúra (mintázat)
alapegysége: a folt
folt = egy–egy szintben a többé–kevésbé homogén, viszont a
szomszédos területektől (foltoktól) elütő szerkezeti elemek
(területi egységek)
VEGETÁCIÓSZERKEZET
- kevesebb törvényszerűség figyelhető meg, mint a vertikális
struktúránál
- a foltok létrejötte különböző terjedési módokra, stratégiákra,
tűrőképességekre, szelekciós mechanizmusokra, dinamikai
folyamatokra, valamint az egyedek kölcsönhatásaira és a termőhelyi
mozaikra vezethető vissza
- a foltok összessége egy–egy szint mintázatát hozza létre, tehát a
mintázat szintenként is értelmezhető
VEGETÁCIÓSZERKEZET
- három mintázati alaptípust különböztethetünk meg:
a. uniform (főként az ember által létrehozott szabályos eloszlású foltok)
b. random (pl. a véletlenszerűen odakerülő szaporítóképletekből fölverődő növények foltjai, dinamikai jelenségek révén létrejött foltok),
c. nem random (pl. a termőhelyi mozaikok következtében létrejövő
foltok)
A térbeli mintázat típusai
VEGETÁCIÓSZERKEZET
Szociológiai progresszió
- a különböző vegetációtípusok sorba állítása struktúrájuk sokfélesége
alapján
A szociológiai progresszió két végpontjának jellemzése
VEGETÁCIÓDINAMIKA
VEGETÁCIÓDINAMIKA
Vegetációdinamika = a növénytakaró minden időbeli változása, amely
meghatározott helyen játszódik le
- a változások módja, tartóssága, iránya és időléptéke szerint több típus
különíthető el:
a. évszakos ritmus (periodicitás)
egy társuláson belül
b. vegetációingadozás (fluktuáció)
egy társuláson belül
c. vegetációfejlődés (szukcesszió)
új társuláshoz vezet
d. vegetációtörténet (szekuláris szukcesszió) új társuláshoz vezet
VEGETÁCIÓDINAMIKA
A. Évszakos ritmus
(periodicitás)
= rövid idejű, évről-évre törvényszerűen ismétlődő változások, melyet
az éghajlat ritmikus jelenségei és a növények alkalmazkodottsága
együttesen vált ki
- Közép-Európában a növények évszakos ritmusát, különösen a
vegetációs időszak kezdetét és végét
- elsősorban a hőmennyiség (hőösszeg),
- másodsorban a nappalok hossza határozza meg
Fenofázis = a növényfajok (populációk, társulások) fenológiai jellemzői
által meghatározott időszak, melyek minőségileg különböznek egymástól
VEGETÁCIÓDINAMIKA
A lombhullató fásszárú növények fenofázisai
VEGETÁCIÓDINAMIKA
A magyar zergevirág fenofázisainak változásai
különböző időjárású években az újszentmargitai erdőben
VEGETÁCIÓDINAMIKA
Aszpektus = a növénytársulásoknak az az időbeli összetétele és
szerkezete, amely minden évben periodikusan ismétlődik, azaz egy
állomány megjelenési képe egy adott időszakban
Közép-Európában az alábbi aszpektusokat lehet megkülönböztetni:
1. koratavaszi aszpektus
2. tavaszi aszpektus
3. nyár eleji aszpektus
4. nyár végi aszpektus
5. őszi aszpektus
6. téli aszpektus
VEGETÁCIÓDINAMIKA
B. Vegetációingadozás
(fluktuáció)
= a néhány éven át tartó, általában ritmikus változásokat értjük, amelyek
egy középállapot körül mozognak, miközben a fajkészlet nem
változik, csak az egyedszám (ezzel együtt a borítás-viszonyok),
illetve a produktum
A vegetációingadozást kiváltó okok:
- csapadékviszonyok (mennyiség és eloszlás) változása évről–évre
- a vegetációs időszak elején a fölmelegedés kezdete
- talajvízszint-ingadozás
- az elöntések gyakoriságának és intenzitásának változása
- emberi ill. állati beavatkozások
VEGETÁCIÓDINAMIKA
Egy orchideafaj két populációjában a virágzó egyedek számának változása
1974-1988 között
VEGETÁCIÓDINAMIKA
C. Vegetációfejlődés
(szukcesszió)
= a vegetációstruktúra (a szintezettség és a mintázat), ill. a vegetációösszetétel (a fajkompozíció) egyazon helyen hosszabb távon történő,
egyirányú megváltozása, melynek eredményeként rendszerint (előbbutóbb) új társulások (növényközösségek) jönnek létre
VEGETÁCIÓDINAMIKA
A szukcessziót kiváltó tényezők:
1. Exogén tényezők
- fényváltozás (világosabb ↔ sötétebb)
- a szubsztrát változása (el- és hozzáhordás, átforgatás)
- a laza szerkezet megszilárdulása (kavics-, törmelék-, homokkötés) a
felszín közelében
- víztelenítés, ill. elárasztás
- szikesedés, ill. kiédesedés
- tápanyag feldúsulás, ill. elszegényedés (külső okok miatt)
- legeltetés, kaszálás, égetés, feltörés, ill. ezek elhagyása
- bekerítés (pl. vadkizárás), ill. kerítés-lebontás
- imisszió terhelés, ill. annak megszűnése
- klímaváltozás
VEGETÁCIÓDINAMIKA
A szukcessziót kiváltó tényezők:
2. Endogén tényezők
- populációdinamikai folyamatok
- az ökoszisztéma fejlődése
Egy–egy területen az exogén, illetve az endogén tényezők általában
nem külön–külön, hanem együttesen váltják ki a szukcessziót.
VEGETÁCIÓDINAMIKA
A szukcesszió három stádiuma (szakasza)
1. kezdeti (iniciális) stádium
2. átmeneti (köztes) stádium
3. vég (záró) stádium
A szukcesszió három stádiumának jellemzői
VEGETÁCIÓDINAMIKA
A vég (záró) stádium három típusa
a. Klimax állapot – a makroklímával van "egyensúlyban". (A klímazonális és a klímaregionális vegetációtípusok tartoznak ide.)
b. Szubklimax állapot – edafikus természetes tényezők (pl. tápanyagszegénység, sófelhalmozódás, vízhiány vagy víztöbblet, elöntés,
természetes tüzek) hosszabb időn keresztül megakadályozzák a
klimaxhoz való eljutást (pl. ligeterdők, láperdők, homoki gyepek,
sziklagyepek)
c. Paraklimax (diszklimax) állapot – emberi hatás tartósan
akadályozza meg a klimaxhoz, illetve szubklimaxhoz való eljutást (pl.
fenyőelegyes – tölgyesek, sovány gyepek, üde rétek)
VEGETÁCIÓDINAMIKA
A szukcesszió tipizálása
A tipizálás szempontja lehet:
1. a kiváltó és szabályozó faktor
2. a szukcesszió iránya
3. a területnagyság
4. az időtartam
VEGETÁCIÓDINAMIKA
A szukcesszió típusai
1. A kiváltó és szabályozó faktor szerint
a. endogén szukcesszió (humuszosodás, talajkötés, mikroklíma
változás – rendszerint együttes – hatására)
b. exogén szukcesszió (emberi beavatkozások hatására, vulkánkitörés
után)
c. endo-exogén szukcesszió
VEGETÁCIÓDINAMIKA
2. A szukcesszió iránya szerint
A. progresszív szukcesszió: a szociológiai progresszió irányába
mutató
a. primer progresszív szukcesszió: természeti katasztrófák, erők hatására
megy végbe (pl. vulkánkitörés, szigetkeletkezés, sziklás felszín
kialakulása, lejtőtörmelék elmozdulása, visszahúzódó gleccser,
homokdűne mozgása, állóvizek feltöltődése, folyók mederváltozása)
b. szekunder progresszív szukcesszió: ember által elpusztított vagy
átalakított területeken megy végbe
B. regresszív szukcesszió: a szociológiai progresszióval ellentétes
irányba mutató = degradáció (pl. katasztrófák hatására)
C. ciklikus (regresszív + szekunder progresszív) szukcesszió: (pl. tűz,
széltörés, tarvágás, károsítók tömeges fellépte, idős állományok
összeomlása)
VEGETÁCIÓDINAMIKA
3. A területnagyság szerint
a. mikro szukcesszió (pl. néhány fa kidőlése)
b. lokális szukcesszió (egy állományra vonatkozik)
c. regionális szukcesszió (egy nagyobb területre vonatkozik)
VEGETÁCIÓDINAMIKA
4. Időtartam szerint
a. biotikus (aktuális) szukcesszió: a közelmúltban vagy a jelenben
néhány év vagy évtized alatt lejátszódó, többnyire közvetlenül
megfigyelhető
b. szekuláris (évszázados) szukcesszió: nagy időléptékű, többnyire
indirekt úton bizonyítható (átvezet a vegetációtörténetbe)
VEGETÁCIÓDINAMIKA
Egy tó feltöltődése és a növényzet változása
VEGETÁCIÓDINAMIKA
Növényzet és talaj regresszív szukcessziója (degradáció)
mediterrán magyaltölgyes területen
VEGETÁCIÓDINAMIKA
A szukcessziókutatás módszerei
- vegetációkomplexek összehasonlítása;
- jelzőfajok (pl. reliktumok, pionírok, neofiták ill. eutrófizálódást,
elsavanyodást, kiszáradást jelzők) értékelése;
- állományok korstruktúrájának elemzése;
- magbank, pollen és makrofosszília vizsgálat;
- talajtípus elemzések;
- történeti dokumentumok feltárása;
- ismételt vegetációfelvételezés (pl. állandósított mintaterületekkel)
VEGETÁCIÓDINAMIKA
Példák a progresszív szukcesszióra:
1. Folyóvölgy: természetes pionír növényzet → bokorfüzes → puhafás
ligeterdő → keményfás ligeterdő (→ gyertyános – kocsányos tölgyes)
2. Lefolyástalan teknő: hínárvegetáció → nádas → magassásos →
lápcserjés → láperdő
3. Hegytető: sziklagyep → lejtőgyep vagy bokorerdő → mész- és
melegkedvelő tölgyes → cseres – kocsánytalan tölgyes
4. Domboldal: szántó → gyomnövényzet → pionír cserjés → előerdő
(pl. rezgőnyáras) → átmeneti erdő → záróerdő (pl. cseres –
kocsánytalan tölgyes)
VEGETÁCIÓDINAMIKA
Ötvenhárom év változásai a keleméri Nagymohoson
VEGETÁCIÓDINAMIKA
Progresszív és ciklikus szukcesszió

similar documents