Letöltés

Report
Előadó: Dr. Gál Jolán
2013. december 12.

Összevont (konszolidált) beszámolóra vonatkozó
szabályozás módosításai:
1. Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről
összevont (konszolidált) beszámolót készítenie, ha
az üzleti évet megelőző két – egymást követő- üzleti
évben a mérleg fordulónapján a következő három
mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg
az alábbi határértéket:
a.) a mérlegfőösszeg 5400 millió Ft-ot,
b.) az éves nettő árbevétel 8000 millió Ft-ot,
c.) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak
száma a 250 főt (Sztv.117. § (1)

2. Összevont ( konszolidált) beszámoló Könyvvizsgálata, könyvviteli
szolgáltatás körébe tartozó feladatok ellátása 2014. január 1-től hatályos
előírása:
a.) Azon vállalkozások esetében amelyek a nemzetközi számviteli
standardok (IFRS) szerint állítja össze az összevont (konszolidált
beszámolóját
jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgáló
feladatok ellátására csak akkor adható kamarai tag könyvvizsgáló
(könyvvizsgáló cég) részére megbízás, ha rendelkezik IFRS
minősítéssel
b.) a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását,
vezetését , az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves
beszámoló elkészítését olyan személy végezze, aki
- IFRS regisztrált szakterületen szerepel a könyvviteli szolgáltatást
végzők nyilvántartásában, vagy IFRS minősítéssel rendelkező kamarai
tag könyvvizsgáló ( Sztv. 10. § (5)-(6) bek.
Közbenső mérleg

A Sztv. 21. § a saját tőke évközi megállapítására
vonatkozóan:
- ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi
megállapításáról,
vagy
figyelembe
vételéről
rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában
saját tőke alatt a jogszabály előírásának megfelelő
időpontra, mint mérlegfordulónapra elkészített
közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell
érteni(Sztv.21. § (6) bekezdés

Éves beszámoló készítése devizában (Sztv.20.
§ (4)-(5) bekezdés kiegészült
- bármely vállalkozó az euróban, vagy USA dollárban
készítheti el az éves beszámolóját, az erre vonatkozó
feltételek nem változtak.

Devizás tételek forint értékének meghatározása
(Sztv. 60. § (4)-(5). bekezdés kiegészítése
- az Európai Központi Bank által közzétett , hivatalos
devizaárfolyamon kell forintra átszámítani

A külföldi pénzértékre szóló tartozások
halasztott ráfordításként kimutatott összegének
megszüntetésére
vonatkozó
szabályozás
módosítása (Sztv. Átmeneti rendelkezések
38.pont) A módosítás a Sztv.33. § (2)-(4)
bekezdését érinti.
-A külföldi pénzértékre szóló tartozások 2014.
december 31-ig történő lejárat előtti egyösszegű
visszafizetése esetén a halasztott ráfordítás a
vállalkozó saját döntése alapján a visszafizetés
üzleti évében és az azt követő két üzleti évben,
három egyenlő részletben is megszüntetheti

Eredménytartalék csökkenésének jogcímei Sztv.
37. § (2) bekezdés g. pontja kiegészült
- a pénzmozgással, illetve eszközmozgással egyidejűleg a
jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott
pénzeszközök, eszközök értékét, ideértve a gazdasági társaság,
szövetkezeti tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában
fennálló vagyonának a megszűnt tagsági jogviszonyra jutó része a
jegyzett tőke , a tőketartalék és az eredménytartalék arányos részét
meghaladó összegét is.

Szt. 39. § (2) bekezdése kiegészül (2a) pont.
- Ha a jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvények kamata
kötelezettségként
kimutatott
összegének
teljesítése
nem
pénzeszközzel történik , akkor a juttatás teljesítéseként átadott
eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni.

Sztv. 77.§ (1) bekezdés egyéb bevételek b) pontja
és a 81. § (1) bekezdés egyéb ráfordítások b) pontja
kiegészül
- a behajtási költségátalányok jogcímmel
Kapcsolódó jogszabály :
Ptk. 301/A. § késedelmi kamatra vonatkozó szabályozása 2013. július 1től. A módosítás a jegybanki alapkamat figyelembe vételének
időpontjára, mértékér és a behajtással kapcsolatos költségek
megtérítését érinti.
- Késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első
napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékkal növelt értéke
A jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei
fedezésére legalább 40 eurónak megfelelő forintösszeget megfizetni. Az
átszámítást a késedelmi kamatfizetés kezdőnapján érvényes MNB
hivatalos devizaárfolyamon kell elvégezni.

Könyvvizsgálati értékhatár módosítása
nettó árbevétele 300 millió forint felett

Sztv.155. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltakat nem
alkalmazhatja a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évben
az
a
vállalkozó,
ha
a
tárgyévi
üzleti
év
mérlegfordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60
napnál régebben lejárt – az adózás rendjéről szóló törvény
szerinti - köztartozása van.
Ebben az esetben mindig kötelező a könyvvizsgálat.
Kiegészül a Sztv. 40. § (4) , a 42. § (6), a 91. § b)
pont Átváltoztatható kötvény részvénnyé történő
átalakítása szöveg.
„ Átváltoztatható, átváltozó kötvény részvénnyé
átalakítása” szövegrészre.
. Eszközök bekerülési értéke

Sztv. 47. § (10) bekezdéssel egészül ki.
- Az eszköz bekerülési értékét módosítja az a felek között utólag
elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján
számított különbözet
A fenti szabály miatt a Sztv. 73. § és 78. §. is új bekezdéssel egészül
ki.
Kapcsolódó jogszabály : 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról
és osztalékadóról.

A számviteli törvénybe újra bekerült
az
Országos Számviteli Bizottság.
A törvény
tartalmazza a számviteli bizottság feladatát és
működésének szabályozását.
A módosítás területei:



1. § (3) bekezdés h) pont Könyvvizsgáló Közfelügyeleti Bizottság
helyett, a könyvvizsgálói közfeladatokat ellátó szervezet
(továbbiakban: közfelügyeleti hatóság)
149. § ( 1) bekezdés kiegészül
A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység
megfelelő ellátásának biztosítása céljából a kamara a kamarai tag
könyvvizsgálók,
a
könyvvizsgáló
cégek
könyvvizsgálói
tevékenységét minőségbiztosítási rendszer keretében folyamatosan
ellenőrzi (kamarai minőségellenőrzés)
149. § (2) bekezdés módosul és kiegészül
A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi
kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag
könyvvizsgálók,
könyvvizsgáló
cégek
tevékenységét
a
közfelügyeleti hatóság minőségbiztosítási rendszer keretében
folyamatosan ellenőrzi ( a továbbiakban: minőség-ellenőrzés).




2. § 4.pont Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete helyett
Magyar Nemzeti Bank szerepel
3. § 14.pont Egyéni könyvvizsgáló magánszemélyként is
végezhet könyvvizsgálatot nem kell egyéni cégnek lenni. Ezzel
a szabályozással egyidejűleg hatályát veszti a 9. § (3) - (4)
bekezdése, 34. § (1) és a 35.§ is. A kamara 2014. december 31ei hatállyal hivatalból törli a könyvvizsgáló cégek
nyilvántartásából az egyéni vállalkozókat.
120.§ (6) bekezdés módosul
A kamarai tag könyvvizsgáló legfeljebb két alkalommal
töltheti be ugyanazt a tisztséget
126. § (1) bekezdés kiegészítésre került a főtitkárra vonatkozó
követelményekkel.

A rendelet kiadásának előzményei:
Pénzügyi válság
2008. szeptember 15. Lehman Brothers, Bear Sterns
Szabályozott piacon kívüli OTC
derivatív (származtatott) ügyletek
szabályozásának felülvizsgálata. A vizsgálat megállapításai:
= hatalmas méretű piac,
= nem kellően egyértelmű (transzparens )
= nem kellően szabályozott
= rendszerszintű kockázat (globális piac)
2009. Pittsburgh G20 nyilatkozat
Szabályozás:
USA (Dodd-Frank Act)
Európai Unió (EMIR)
Megj: EMIR = (European Market Infrastructure Regulation); OTC = (Over The Counter)


.
Az EMIR 2012. augusztus 16-án lépett hatályba. A szabályozás
azokra a származtatott ügyletekre vonatkozik, amelyek megkötése
nem az Európai Unió szabályoknak megfelelő szabályozott piacon
(tőzsdén, vagy nem azzal egyenértékűnek tekintett harmadik
országbeli piacon került sor.
Az EMIR fő célja az Európai Unió OTC derivatív piacai
működésének javítása, a cél megvalósulását a következőkkel
kívánja elérni:
- az OTC derivatív ügyletekre a központi elszámolási kötelezettség
bevezetése,
- az átláthatóság növelése érdekében az OTC derivatív ügyletek
kereskedési adattárházakba történő jelentésével
A rendelet egységes szervezeti, üzletmeneti és prudenciális
sztenderdeket ír elő a központi szerződő felek (CCP) és a központi
adattárházak (TR) számára
Megj: CCP = (Central Counterparty Clearing); TR = (Trade Repository)


Az EMIR előírásai a pénzügyi és nem pénzügyi szerződő felekre is
vonatkoznak (függetlenül azok típusától és méretétől)
Pénzügyi szerződő felek :
- a befektetési vállalkozások,
- hitelintézetek,
- biztosítási vállalkozások,
- életbiztosítással foglalkozó biztosítóintézetek,
- átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési
vállalkozások,
- foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények,
- alternatív befektetésialap-kezelők
által kezelt alternatív
befektetési alapok. (EMIR 2. cikk 8. pontja alapján)

Nem pénzügyi szerződő felek:
- Az Unióban székhellyel rendelkező vállalkozás,
- Ebbe a körbe tartoznak a magánszemélyek is.
(EMIR 2. cikk 9. pont)
EMIR előírások:
- Minden megkötött derivatív (származtatott) ügyletet be kell
jelenteni a kereskedési adattár felé, valamennyi (OTC és tőzsdei)
derivatív ügylet vonatkozásában
- Mindkét szerződő fél köteles minden egyes ügyletet jelenteni.
- A nem központi, hanem kétoldalú elszámolási ügyletek esetében
kockázat csökkentési technikák alkalmazása.
- Központi szerződő fél beiktatása a megadott küszöbérték felett

Jelentéstételi kötelezettség
A jelentést az adattárak részére kell megtenni jelenleg 6 kereskedési
adattár (TR) kapott engedélyt. Bejelentési kötelezettség 2014. február
12-től kezdődik.
Bejelentési kötelezettség azon ügyletek vonatkozásában áll fenn
amelyek:
- megkötésére 2012 . augusztus 16. előtt került sor és amelyek még nem
záródtak le,
- megkötésére 2012. augusztus 16-án, vagy azt követően került sor
Bejelentési kötelezettség az ügylet megkötését követő munkanapon.
Az ügyletek bejelentési határideje
a bejelentési kötelezettséget
megelőzően kötött ügyletek esetében a következő:
- Ha az ügylet a jelentés időpontjában meg nem záródott le akkor 90
napon belül kell bejelenteni,
- Ha az ügylet már lezáródott, de 2012. augusztus 16-án még nyitott
volt akkor 3 éven belül kell lejelenteni.

Kockázatcsökkentési technikák alkalmazása
A nem központi, hanem kétoldalú elszámolási OTC derivatív
ügyletre új kockázatcsökkentési előírások, ezek:
a) az ügyletek időben történő megerősítése (visszaigazolása)
b) portfólió egyeztetés
c) eljárás a vitás kérdések kezelésére
d) portfólió esetleges összevezetése
e) kezdeti és változó biztosíték nyújtása (2015-től)
f) Napi értékelés
Megjegyzés: az e) és f) pont csak a klíring küszöbérték feletti pénzügyi és
nem pénzügyi szerző felekre vonatkozik.

Központi szerződő fél (CCP) beiktatása
Központi szerződő fél beiktatására abban az esetben kerül sor, ha az
ügylet a szabályozásban meghatározott küszöbérték felett van.
A küszöbértéket egy 30 napos átlagos pozíció alapján derivatíva
típusonként meghatározni. A küszöbértékek:
- hitel és részvény derivatíva 1 milliárd EUR
- minden egyéb derivatíva esetén 3 milliárd EUR
A küszöbérték elérését, vagy a küszöbérték alá kerülést a nem
pénzügyi szerződő feleknek be kell jelenteni az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak (továbbiakban: ESMA) és a MNB-nek.
Megj: ESMA (European Securities and Market Authority)
Hatásköre:
- A kereskedési adattárak (TR) nyilvántartásba vétele, felügyelete
Feladata:
- A technikai standardok kidolgozása
- Ajánlások és iránymutatások
Jelen időpontig kidolgozott és megjelent standardok:
- 3 végrehajtás-technikai standard (implementing technical
standard ITS)
- 6 szabályozástechnikai standard (regulatory technical standard
RTS)
Forrás: www.pszaf.hu/ba/menu/eu/kiemelttemak/emir
Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. (KELER)
- adatközvetítőként történő működés, ennek keretében
= kapcsolat kiépítése egy kereskedési adattárral (TR)
és felé továbbítja a piaci szereplők jelentéseit,
= biztosítja , hogy rajta keresztül a piaci szereplők
jelentési kötelezettségüknek eleget tudjanak tenni.
- Célja a kereskedési adattári engedély megszerzése.
Hitelintézeti könyvvizsgálat
- Bank szakosított hitelintézet, fióktelep, prudenciálisan működő vállalkozás
összesen : 32 db
ebből: „Big4”által könyvvizsgált 24 db
Egyéb könyvvizsgáló
8 db
- Takarékszövetkezet összesen: 125 db
Könyvvizsgáló 45 fő
Különjelentések értékelése
A beküldött különjelentések értékelésére a felügyeleti hatóságnak
értékelési rendszere van, un. Szöveges információ feldolgozó program.
Az értékelés felépítése:
- a könyvvizsgáló
- a különjelentés formai megfelelősége
- az értékelés szakmai helyessége
- a tőke helyzet
- vállalatirányítási, működési kockázatok
- Intézkedés

A különjelentésen kívüli értékelések:
- folyamatos felügyelés során végzett értékelések
- átfogó, eseti vizsgálatok megállapításai
A különjelentések értékelése
Az értékelés a 2010. évi különjelentéssel kapcsolatos
megállapításokhoz történt.
Az értékelés eredménye:
Javulás következett be két terület kivételével, ezek:
- Negatív bizonyosság
- Hiányzik a könyvvizsgáló véleménye, értékelése( leíró jellegű)

Jövőbeni célok:
- Szorosabb együttműködés a könyvvizsgálóval,
- A tapasztalatok egyeztetése,
- Információ áramlás hatékonyságának növelése,
- Folyamatos kapcsolattartás


Ámon Gábor
Pintér Zoltán




2011. július: Az Európai Bizottság előterjesztése
a CRD IV és CRR jogszabályokra
2012. május: CRD IV és CRR javaslat
előterjesztése az EU tanácsának
2012. ősz: Parlamenti szavazás a beterjesztett
jogszabályokról (ez nem történt meg)
2013. június 26.
a rendelet és irányelv
elfogadása



Az EU Parlament és Tanács 2013/36/EU
irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való
hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési
vállalkozások prudenciális felügyeletéről,
a
2002/87 EK irányelv módosításáról
Az irányelv módosítása beépül a Hpt.-be és új
kormányrendeletekbe.
Az irányelv témaköre nem változott.


Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU
rendelete ( 2013. június 26.) a hitelintézetekre és
befektetési
vállalkozásokra
vonatkozó
prudenciális követelményekről.
A rendelet közvetlenül hatályos.
Tőke fenntartási puffer
Anticiklikus tőkepuffer
•a stresszes periódusok
alatti
veszteségek
kezelésére
• mértéke:
a
teljes
kockázati kitettség érték
2,5
%-a,
amelytől
lehetséges
a
szabályozónak eltérni
•intézményi
szinten
erősíteni a
veszteség
kezelés képességet
•fedezete:
elsődleges
alapvető tőke
•a
bankszektor
védelmének
felépítés
megnövekedett
hitelkihelyezés esetén.
•a bankszektor kihelyezési
képességének
tartós
fenntartása
•mértéke: a teljes kockázati
kitettség
0-2,5%-ig
terjedhet, az illetékes
hatóság előírása alapján
magasabb érték is lehet
•a
hitel/GDP
arány
hosszú távú trendjétől
való eltérés mérése
•Fedezete:
elsődleges
alapvető tőke
Rendszerkockázati
tőkepuffer
•megelőzni és csökkenteni
a hosszú lejáratú nem
ciklikus rendszer vagy
makró
prudenciális
kockázatot, amelyet nem
fedez más puffer
•mértéke
0-3%-ig
terjedhet, az illetékes
hatóság előírása alapján
•más tagállamokban lévő
kitettségre
is
alkalmazható
•fedezete:
elsődleges
alapvető tőke
Európai Uniós szinten közös felügyeleti jelentések
- Pénzügy jelentések (FINREP) csak konszolidált szinten
- Prudenciális jelentések (COREP) egyedi és konszolidált szinten
- COREP témakörök
= Szavatoló tőke, tőkemegfelelés és kockázatok tőkekövetelménye
= Ingatlan fedezet melletti kölcsönből származó veszteségek
= Nagykockázati kitettségek
= Tőkeáttétel
= Likviditás fedezeti követelmény, nettó stabil forrás-ellátottsági
követelmény
Jelentési gyakoriság
- Szavatoló tőke, tőkemegfelelés negyedéves
Jelentési időpontok
- Május 12, augusztus 11, november 11, február 11.
A jelentést első alkalommal egyedi szinten május 30. , konszolidált szinten
június 30.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

similar documents