Az EU és Magyarország villamos energiastratégiájának

Report
Az EU hosszú távú
energiastratégiájának lehetséges
hatásai a hazai energiastratégiára
Tilesch Péter
főosztályvezető
Villamosenergia- és Távhő-felügyeleti, -szabályozási Főosztály
2012. május 9.
XIX. Főenergetikusi és Innovációs Szeminárium
1
Tartalom
•
•
•
EU Commission Roadmap 2050: Biztonságos, versenyképes és
széndioxid-mentes energiarendszer 2050-re
– Előzmények
– Forgatókönyvek
– Következtetések a forgatókönyvek alkalmazásával
– Az útiterv végrehajtása és várható eredményei
Magyarország útiterve
– Nemzeti Energiastratégia 2030
– Cselekvési tervek
– Atom – szén – zöld forgatókönyv
– Kitekintés 2050-re
Az EU hosszú távú energiatratégiájának lehetséges hatásai a
hazai energiastratégiára
– Kapcsolódási pontok, eltérések
– Tennivalók
2
Útiterv 2050 (1)
Biztonságos, versenyképes és széndioxid-mentes
energiarendszer 2050-re
Az energia útiterv az alapja a hosszú távú politika kialakításának
Az Európai Tanács kívánsága
Az útiterv szándéka
•
•
•
Az EU célja: 2050-re az üvegházhatású gázok kibocsátásának az
1990-es szint 80-95 %-ára
mérséklése;
Elvárja a 2050-re szóló alacsony
széndioxid kibocsátású gazdaság
stratégiájának kidolgozását.
•
•
Nagyobb bizonyosságot nyújtani a
kormányoknak és befektetőknek;
2050-re megtalálni az alacsony
széndioxid kibocsátású
energiarendszerhez vezető utat;
Bázist alakítani a 2030-as energiapolitika továbbfejlesztéséhez;
konkrét mérföldköveket rögzíteni a
Tagállamoknak, az EU parlamentnek
és a befektetőknek.
3
Útiterv 2050 (2) CO2 kibocsátás
4
Útiterv 2050 (3) CO2 kibocsátás
CO2kibocsájtás 2008-2009 világ energia felhasználásból
5
Útiterv 2050 (4) CO2 kibocsátás
CO2 körfolyamat
•
•
Energiafelhasználásból-energiafogyasztásból a kibocsátás 30 Gt, ennek ~40%-a
elnyelődik a természetben, a többi növeli az atmoszféra CO2 tartalmát;
EU összes kibocsátás 4,2 Gt; ebből az energia ipar 1,6 Gt, az utóbbi az összes
energiafelhasználási kibocsátás mintegy 5%-a.
6
Útiterv 2050 (5) CO2 kibocsátás
7
Útiterv 2050 (6)
EU magyar elnökség - Energia
•
2011.03.09 Climate Action: Dekarbonizációs útiterv
»
8
Útiterv 2050 (7)
Biztonságos, versenyképes és széndioxid-mentes
energiarendszer 2050-re
Forgatókönyvek A 2050-re szóló energiaügyi ütemterv forgatókönyvei
az energiarendszer szén-dioxid-mentesítésének különböző
lehetőségeit tárják fel.
A jelenlegi tendencia forgatókönyvei
• Referencia-forgatókönyv a jelenlegi tendenciákkal és a gazdasági
fejlődés hosszú távú előrejelzéseivel számol.
• Jelenlegi szakpolitikai kezdeményezések (CPI) aktualizálja a már
elfogadott intézkedéseket és javaslatokat.
9
Útiterv 2050 (8)
Szén-dioxid-mentesítési forgatókönyvek
• Magas energiahatékonyság: 2050-ig 41 %-os energiaigény-csökkenést
eredményez.
• Diverzifikált ellátási technológiák: valamennyi energiaforrás piaci
alapon versenyezhet, széndioxid-mentesítés hajtóereje az árképzés.
• A megújuló energiaforrások magas részaránya: 2050-ben 75 %,
villamosenergia-fogyasztásban 97%.
• A szén-dioxid-leválasztás és -tárolás késleltetett bevezetése: a
nukleáris energia magasabb arányához vezet.
• A nukleáris energia alacsony részaránya: feltételezés: (a jelenleg épülő
reaktorokon kívül) nem épülnek új atomerőművek, ami a széndioxidleválasztás és -tárolás szélesebb körben történő elterjedtségéhez vezet
(32 % körüli arány a villamosenergia-termelésben).
10
Útiterv 2050 (9)
Szén-dioxid-mentesítési forgatókönyvek
11
Útiterv 2050 (10)
Következtetések a forgatókönyvek együttes alkalmazásával
A villamos energia növekvő szerepe
A villamosenergia árak 2030-ig emelkednek, utána csökkennek
12
Útiterv 2050 (11)
Következtetések a forgatókönyvek együttes alkalmazásával
A rendszer egészében energia-megtakarítást kell megvalósítani
13
Útiterv 2050 (12)
Következtetések a forgatókönyvek együttes alkalmazásával
A megújuló energiák aránya jelentősen emelkedik
14
Útiterv 2050 (13)
A széndioxid kibocsátás csökkentés lehetőségei
Útiterv 2050 (14)
A széndioxid kibocsátás csökkentés lehetőségei
•
•
•
•
a széndioxidmentes (nukleáris és megújuló) primerenergia részarányának
növelése,
tüzelőanyag váltás a fosszilis tüzelőanyagú erőművekben,
fosszilis tüzelőanyagú erőművek hatásfokának javítása,
CO2 leválasztás (befogás), szállítás és tárolás (CCS) a fosszilis tüzelőanyagú
erőművek égéstermékeiből (Ma a CCS 10 % hatásfokromlással jár!).
A leválasztás három, egymástól alapvetően különböző módon érhető el:
•
Post-combustion, vagyis tüzelés utáni leválasztás,
•
Oxyfuel, vagyis oxigénkörnyezetben történő tüzelés,
•
Pre-combustion, vagyis tüzelés előtti leválasztás,
• További technológiák fejlesztése folyik.
A szállítás csővezetéken történik (hasonló a földgáz szállításához)
16
Útiterv 2050 (15)
Tárolás föld alatt
17
Útiterv 2050 (16)
Tárolás föld alatt: 2009/31/EK irányelv a szén-dioxid geológiai tárolásáról
Érvek a CCS mellett
Érvek a CSS-sel szemben
a 2050-es kibocsátási
cél (80%) nem
teljesíthető a CCS
nélkül (szén+gáz)
Nem fenntartható
energiarendszer része
Dekarbonizációs híd könnyebbé teszi az
átmenetet
Túl költséges, túl kockázatos
A technológia elemei
bevetésre készen
állnak, gyorsan
bevethető
Abszolút és relatív
időhátrányban van
18
Forrás: Energiaklub tanulmány
Útiterv 2050 (17)
Következtetések a forgatókönyvek együttes alkalmazásával
A szén-dioxid-mentesítés megvalósítható, és lehet kevésbé költséges, mint a
jelenlegi szakpolitikák hosszú távú fenntartása
19
Magyarország energia helyzetképe
Primer energia
Hazai primerenergia-felhasználás
PJ
1250
1200
1150
1100
1050
1000
950
Forrás: Energia Központ Kht.
20
Magyarország energia helyzetképe
Magyarországi nettó villamosenergia-igény – múlt és jövő
nettó villamosenergia-fogyasztás, TWh
50
tény
jelzett 1,2 %/a
jelzett 1,5 %/a
45
40
35
FEJEZET VAGY SZEKCIÓ INFORMÁCIÓ
Ld. a következő fóliákon
30
2000
Forrás: Pöyry
2005
2010
2015
2020
2025
2030
Nagyerőművek teljesítőképessége
ÁH
ÁH
ÁH
Nagyerőművek
beépített névleges
bruttó villamos
teljesítőképessége
2011. dec. 31-én
Nagyerőmű
8 638 MW
85,4%
Kiserőmű
1 472 MW
14,6%
Összes erőmű
10 110 MW 100,0%
ÁH
atom
Forrás: MAVIR
szén
gáz
MW
olaj
Nagyerőművek villamos termelése
Nagyerőművek bruttó
villamos termelése
2011-ben
Nagyerőmű
30,84 TWh
85,1%
5,40 TWh
14,9%
Összes erőmű
36,24 TWh
100,0%
Importszaldó
6,64 TWh
Felhasználás
42,88 TWh
Kiserőmű
GWh
Előzetes, tájékoztató adatok
Nagyerőművek termelési aránya
Nagyerőművek bruttó villamos
termelésének részaránya az összes
hazai termelésből 2011-ben
Előzetes, tájékoztató adatok
Nagyerőművek hatásfoka -1.
Előzetes, tájékoztató adatok
Forrás: MAVIR
Nagyerőművek hatásfoka – 2.
85,1%
84,5%
83,2%
77,6%
77,5%
75,0%
65,3%
61,2%
51,6%
51,5%
25,9%
Előzetes, tájékoztató adatok
Nagyerőművek CO2-kibocsátása
Összesen
13,0 Mt CO2
103 t CO2
Előzetes, tájékoztató adatok
* Bakony, Litér, Lőrinci, Sajószöged OCGT
Forrás: MAVIR
Fajlagos CO2-kibocsátások*
Átlag (Pakssal)
0,368 kg CO2/kWh
Forrás: MAVIR
Összes kiadott megújulós villany
részarány a hazai nettó
villamosenergiatermelésből
7,9
%
6,1
%
2628
7,9
%
2730
2441
2259
5,0
%
1646
7,2
%
4,5
%
4,1
%
1669
1371
2,8
%
868
0,8
%
261
részarány a
bruttó
fogyasztásból
0,7
%
1,0
%
326
0,9
%
2,3
%
4,2
%
3.4
%
4,1
%
5,5
%
6,8
%
Előzetes, tájékoztató
adatok
Forrás:
6,9
%
6,0
%
Nemzeti energiastratégia 2030 (1)
77/2011 (X. 14) OGY határozat a Nemzeti Energiastratégiáról
Az Országgyűlés elfogadja a Nemzeti Energiastratégiát, amely 2030ig szól, 2050-re irányuló kitekintéssel (figyelemmel a Stratégiai Környezeti
Vizsgálat értékelésére is)
– Elsődleges célok: hosszú távú ellátásbiztonság, versenyképesség és
fenntarthatóság együttes érvénysülése;
– A célok elérése érdekében öt fontos törekvést fogalmaz meg a
dokumentum:
• az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása,
• a megújuló energiák részarányának a növelése,
• a közép-európai vezetékhálózat integrálása és az ehhez szükséges
határkeresztező kapacitások kiépítése,
• az atomenergia jelenlegi kapacitásainak megőrzése, valamint
• a hazai szén- és lignitvagyon környezetbarát módon való felhasználása
a villamosenergia-termelésben.
30
Nemzeti energiastratégia 2030 (2)
Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy
– Gondoskodjon
Magyarország
Megújuló
Energia
Hasznosítási
Cselekvési Tervének és Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági
Cselekvési Tervének rendszeres felülvizsgálatáról;
– Alakítson ki az európai szabályozással összhangban lévő új kormányzati
energetikai intézmény- és eszközrendszert;
– Kezdeményezze a fenntartható energiagazdálkodásról szóló törvény
megalkotását;
– Kezdeményezze egy regionális infrastruktúra-platform kialakítását,
készítsen elemzést a földgázbeszerzési forrásdiverzifikáció lehetőségeiről;
– Készítsen cselekvési tervet az erőmű fejlesztésre, a távhőszolgáltatás
fejlesztésére, energetikai iparfejlesztésre és kutatás-fejlesztés- innovációra;
– dolgozzon ki épületenergetikai stratégiát;
– Végezze el a Paksi Atomerőmű telephelyén új atomerőművi kapacitások
létesítésére vonatkozó döntés-előkészítő munkát;
– A fogyasztók információval való ellátása érdekében segítse elő a
háztartások energiafelhasználási adatainak megismerhetőségét.
31
Nemzeti energiastratégia 2030 (3)
Energiastratégia, mint keretrendszer
Megkezdődött a stratégiai keretrendszerbe illeszkedő cselekvési tervek kidolgozása
is, amelyek tartalmazzák majd a megfogalmazott célok eléréséhez szükséges
részletes intézkedéseket, azok ütemezését, a fejlesztések forrásigényét.
• Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv
• Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv
• Szemléletformálási Cselekvési Terv
• Erőmű-fejlesztési Cselekvési Terv
• Ásványvagyon Készletezési és Hasznosítási Cselekvési Terv
• Energetikai Iparfejlesztési és K+F+I Cselekvési Terv
• Távhőfejlesztési Cselekvési Terv
Ezt követi a jogszabályi környezet stratégiai célokhoz történő igazítása, melyre
ráépülhetnek majd a támogatási, pályázati és pénzügyi rendszerek.
32
Forrás: NFM
Nemzeti energiastratégia 2030 (4)
Lehetséges erőmű-fejlesztési stratégiák
•
•
•
•
•
•
a) Atom-Zöld: Új atomerőművi blokkok létesítése a paksi telephelyen és a
Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében (NCsT)
rögzített megújuló energia felhasználási pálya meghosszabbítása
b) Anti Atom-Zöld: Nem épülnek új blokkok a paksi telephelyen és az NCST-ben
rögzített megújuló energia felhasználási pálya meghosszabbítása
c) Atom-Zöld(+): Új atomerőművi blokkok létesítése a paksi telephelyen és az
NCST-ben rögzítettnél ambiciózusabb megújuló energia felhasználási pálya
d) Atom(+)-Zöld: Új atomerőművi blokkok létesítése a paksi telephelyen, majd
2030 után új telephelyen is, illetve az NCST-ben rögzített megújuló energia
felhasználási pálya meghosszabbítása
e) Atom-Szén-Zöld: Új atomerőművi blokkok létesítése a paksi telephelyen és
az NCST-ben rögzített megújuló energia felhasználási pálya meghosszabbítása,
valamint egy új szénerőmű létesítése
f) Anti Atom-Zöld(+): Nem épülnek új blokkok a paksi telephelyen és az NCSTben rögzítettnél ambiciózusabb megújuló energia felhasználási pálya
33
Forrás: REKK
Nemzeti energiastratégia 2030 (5)
Az Energiastratégia szerinti villamosenergia-mixek 2030-ban
A Kormány által
Különböző szcenáriók
preferált szcenárió
34
Nemzeti energiastratégia 2030 (6)
M
W
Magyarországi erőműpark villamos
teljesítőképességének alakulása
b) változat: Bővítés 1600 MW-os atomerőműves blokkokkal
Forrás: MAVIR
Nemzeti energiastratégia 2030 (7)
Jövőkép
„atom –– szén –– zöld” forgatókönyv
•
•
•
•
•
Primer energiafelhasználás növekedése maximum 5%
A fenti cél 23 %-os energiahatékonyság javulással biztosítható
Eközben 50 %-kal növekszik a villamosenergia igény
Megújuló energia részarány (ma 7 %) 14,65 %-ra növekszik 2020-ra, majd 20
%-ra 2030-ra
A megújuló villamos energia 2030-ra 16 %-ra növekszik
Az „Atom-Szén-Zöld” forgatókönyv legfontosabb elemei:
• az atomenergia hosszú távú fenntartása;
• a szén alapú energiatermelés szinten tartása, feltétel: az ÜHG kibocsátás
vállalási kritériumoknak való megfelelés (CCS);
• megújuló energia szempontjából az NCsT 2020 utáni lineáris
meghosszabbítása, törekvés a kitűzött arány növelésére.
Forrás: NFM
36
Nemzeti energiastratégia 2030 (8)
Az Energiastratégia legfontosabb tézisei
•
•
•
•
•
•
•
Energiatakarékosság
Megújuló és alacsony szén-dioxid kibocsátású energiatermelés növelése
Erőmű-korszerűsítés
A közlekedés energiahatékonyságának növelése és CO2 intenzitásának
csökkentése
Zöld ipar, megújuló mezőgazdaság
Energetikai célú hulladékhasznosítás
Állami szerepvállalás erősítése
37
Forrás: NFM
Nemzeti energiastratégia 2030 (9)
Az Energiastratégia legfontosabb eszközei I.
Energiatakarékosság
38
Forrás: NFM
Nemzeti energiastratégia 2030 (10)
Az Energiastratégia legfontosabb eszközei II.
Hazai megújuló energia
•
•
•
•
•
A gazdaság dekarbonizációjának eszköze a megújuló energiaforrások
részesedésének növelése, a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása;
A megújuló energiaforrások részesedésének növelése 20%- körüli értékre
2030-ig
A kétpólusú mezőgazdasági modell létrehozása, amely lehetővé teszi a
fenntarthatósági szempontok és a piaci igények szerinti rugalmas váltást az
élelmezési-, illetve az energetikai célú gazdálkodás között.
A megújuló energia támogatott átvételének diverzifikálása: a zöld áram, a
megújuló hőenergia és a tisztított biogáz közvetlen betáplálásának támogatása
Engedélyezési és szabályzási eljárás egyszerűsítése
39
Forrás: NFM
Nemzeti energiastratégia 2030 (11)
Az Energiastratégia legfontosabb eszközei III.
Biztonságos atomenergia
40
Forrás: NFM
Nemzeti energiastratégia 2030 (12)
Az Energiastratégia legfontosabb eszközei V.
A hazai szén- és lignitvagyon fenntartható, környezetbarát
felhasználása
A szén alapú energiatermelés szinten tartása három okból indokolt:
• Energetikai krízishelyzetben (földgáz árrobbanás, rendszer-szintű üzemzavar)
az egyedüli gyorsan mozgósítható belső tartalék;
• Földgáz import kiváltó alternatíva, foglalkoztatás bővítési lehetőséggel;
• Az értékes szakma-kultúra végleges elvesztésének megelőzése, és a jövőbeni
nagyobb arányú felhasználás lehetőségének fenntartása;
Feltétel: a fenntarthatósági- és ÜHG kibocsátás vállalási kritériumoknak való
megfelelés (a széndioxid leválasztási és tiszta szén technológiák teljes körű
alkalmazása)
41
Forrás: NFM
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Tilesch Péter
[email protected]
42

similar documents