Az északi fény kapujában

Report
Hajóval a Jeges-tengeren
 Író, filmrendező, államférfi
 1992-2001-ig Észtország elnöke
 Apja Georg Meri Shakespeare-fordító és diplomata
Lennart Meri
2
 1940-ben apját munkatáborba küldték, a családot pedig








Szibériába deportálták
A család 1946-ban egyesült újra a szovjet befolyás alá került
Észtországban
1953-ban a Tartui Egyetemen végzett történelem és nyelvészet
szakon
Leginkább a finnugor népek története érdekelte
1977-ben „A Tejút fiai” című dokumentumfilmjét a
Szovjetunióban betiltják, de a nemzetközi kritika jól fogadja
1988-ban megalapítja az Észt Intézetet
1990-től külügyminiszter
1992-től nagykövet Finnországban
1992-2001-ig Észtország elnöke
3
4
 1970  A vízimadarak népe
 1977  A Tejút fiai
 1985  Kalev hangjai
 1989  Tórum fiai
 1977/1997  Sámán
„…az első külföldön is figyelmet keltő filmek voltak a
finnugor népekről, amelyek áttekintést adtak ősi
szokásokról, szertartásokról, népköltészetről, néprajzról,
és izgalmas feltevéseket fogalmaztak meg. Másfelől ezek
a filmek hangsúlyozták a finnugor kultúrtér földrajzi és
történelmi kiterjedését is.” (neprajz.hu)
5
 A forgatócsoport munkájában etnográfusok,
folkloristák, művészek, írók is részt vettek.
Távolabbi célpontok:
Környező népek:
a)
b)
c)
d)
e)
a)
b)
c)
d)
e)
f)
hantik
manysik
nganaszanok
Volga-menti mari és erza falvak
Komiföld
lívek
vótok
vepszék
karjalaiak
finnek
magyarok
6
 1958. első utazása (Tien San és Kara Kum)
 Kamcsatkai utazás az ‘60-as években 
1964  Tulemägede maale (Hegyen-völgyön)
 Az 1970-es évektől a Finn Irodalmi Társaság
tiszteletbeli tagja
 Utazás az északi hajóút mentén 
1974  Virmaliste väraval (Az északi fény kapujában)
1976  Hõbevalge (Ezüstfehér) – Észtország és a Balti-régió
története
1977  Lähenevad rannad
1984  Hõbevalgem
7
8
9








Történelmi érdeklődés, tájékozottság
Gyakran idéz az Északkeleti Hajóutat és Szibériát megjárt
felfedező elődöktől
A felfedezők is emberek  jellemábrázolás
Gyakran próbál rekonstruálni vagy elképzelni egy-egy
jelenetet a kalandjaikból
A bejárt tájak, megismert népek történelme visszaköszön
a jelenjük leírásában
Ahol lehet, kitér a finnugor népek történetére
Személyes hangvételű, szépirodalmi igényű
Sokszor filozofikus (szabadság, utazás, kultúra,
egyetemes történelem, az idő és az emlékezet stb.)
10
 A vikingek korai hajóútjai Északon (Halogalandi Ottar







utazása Bjarmába)
Fő forrás: az első orosz évkönyv a szláv törzsek
szétvándorlásáról
A kazár kaganátus és a finnugor törzsek (az Oka-folyó
mentén és a Volga alsó folyásánál)
A vándorló ugorok hatása a kazárokra
Közvetítők a Balti-tenger északi vidéke és az arab Kelet
kereskedelme között
A bolgár-finnugor kereskedelem arab leírásai (pl. Ibn
Fadlán)
A júrák (vogulok) kegyetlensége
Viszúk (komik?) a volgai bolgár birodalom
szomszédságában (uralkodójuk levelezett a volgai bolgár
uralkodóval)
11
 Perm/Bjarma birodalma a messze Északig
 Délkeleten harcias erza-mordvinok
 A hajózás a jugor törzsekig lehetséges (a Pecsora




partján) = a világ vége
A csúdok népe (Novgorod környékén)
Szent Vlagyimir kísérlete egy pogány panteonra 
Mokos finnugor eredetű isten lehetett
Finnugor javasok és varázslók szerepe és ellenállása a
kereszténység felvételével szemben
Az észt és finn hajózás is jelentős lehetett a vikingek
idején
12
 Az Ob torkolatánál Dahl osztjákészt
nyelvhasonlítgatást is végzett. Kereskedelmi célú
utazását, mely során átjárót keresett Kína felé, a Jugorszoros átszelése során, az utazás elején eleveníti fel
Meri.
 Middendorf, a félig észt származású orvos
nganaszanok közötti megfigyeléseiről Dickson
elhagyása után emlékszik meg a szerző. Hangsúlyozza,
mennyire tiszteli Middendorf intelligenciáját és
antropológusi vénáját. Leírja, hogy a nganaszanok
sámánjukként tisztelték, és főnökük megmentette az
életét.
13
 Dicksontól kezdve Vrangel 18201823 közötti expedícióját és az
arról írott Utazás Szibéria északi partjain és a Jeges-tengeren
1820-24-ben című művet több részletben is felidézi Meri.
A Vrangel-sziget névadója „bejárta és leírta Szibéria partjait a
Kolima torkolatától a Bolsoj Baranov-fokig, azután a Medveszigetekre ment. A Selagszkij-foktól a jégen nyomult észak felé
[..]új földet keresve, majd visszatért Nyizsnyij-Kolimszkba.
Tisztje, Matyuskin közben feltérképezte a Csetirjohsztolbovojszigetet, felkutatta a nagy Anjuj-folyó medencéjét, felderítette a
tundrát a Kolima és a Kis-Anjuj torkolatától keletre, és a Csukcsfélsziget északi partját.” (mult-kor.hu)
14
 Meri többször említi művében Cochrane-t, a gyalogos






hobbiutazót. Először tartui feltűnését írja le, majd csukcsföldi
kalandjai kapcsán visszatér hozzá. Cochrane egy szakaszon
Vrangelékkal tartott.
Matyuskin és Cochrane az anjuji orosz-csukcs vásáron, érzékletes
leírás a csukcsokról.
Billings és Sauer még Vrangel előtt jártak a Csukcsföldön
„szerencsétlen expedíciójukkal”. A Bering-szorostól Kolimáig
utaztak egy csukcs karavánnal.
Cook és utazótársa Forster is itt kerülnek szóba (többek között).
Utóbbinak külön kiemeli szépírói tehetségét.
Bogoraz, a néprajztudós a csukcsokról adott leírásai kapcsán
kerül szóba.
Maasik (1888-?) tevékenységéről a csukcsföldi utazás kapcsán
emlékszik meg Meri.
A szerző kiemeli még Müllert, Baert, Jockelsont és Ehint, de
rajtuk kívül sok más kutatóról is említés esik a műben.
15
 Indulás Tartuból, a végcél Uelen, eszkimó falu a Bering-
szorosnál  13 500 km
 Murmanszkban felszállás a Viljanira, Halldor kapitány
hajójára
 Mindennapok a hajó fedélzetén
16
 Vajgacs-sziget, Kara-tenger, Novaja-Zemlja, Vágyak
Foka, Kara-szoros és Jugor-szoros
 Kara-kapunál Afgoden Eck (Barents nevezte el), azaz
Bálványsarok (ma Menysikov-fok) – Barents 1594-ben
3-400 bálványt látott az átjárót vigyázni -> nyenyec
szent berek
 A Jugor-szoros a korábban északon egészen eddig
terjeszkedő ugor népcsoport nevét viseli. Jugorszkij Sar
– a sar (szoros) zürjén kölcsönzés a vogul nyelvből
 Innentől csak gőzhajóval járható a tenger a jég miatt
(sokáig nem lehetett tovább hajózni).
17
 Hajókaraván a jégtáblák között (9 hajó: jégtörők,
kereskedelmi és kutatóhajók)
 A Jenyiszej
torkolata
 Búcsú a
Viljanitól
18
 Megérkezés Dicksonba
 Nyenyecek a Jenyiszej alsó folyásánál
 Nganaszan kua – észt kuusk ('lucfenyő), nganaszan bang –




észt peni ('kutya')
Nganaszan neme – 'anya', neme-ma – 'anyám',
Tanyara szele? Neme-ma. – 'Ki ez? Anyám'.
Rokonság- és számnevek!
„Körülbelül 700 nganaszan él, több mint 90 százalékuk
beszéli az anyanyelvét. Legközelebbi szomszédaik a jakutok,
a nyenyecek, az evenkek, az enyecek és az oroszok.”
Kezdetleges gazdálkodás, réntenyésztés, de inkább vadrén
vadászata.
19
 Jakutia
 Van-e átjáró Ázsia és Európa között?
 Szibéria meghódítása az oroszok által és a csukcsok
 Az 1778-as béke II. Katalinnal: „…állami címereket kell
készíteni, és elküldeni a csukcsoknak a célból, hogy a
csukcsok alkalmas helyen a parti fákra erősítsék őket, s
mutassák meg a hajóról partra szállóknak. Utóbbiak ezáltal
értesüljenek arról, hogy azok a területek a birodalomhoz
tartoznak.” A cári rendelkezés betartását nehezítette, hogy
Csukcsföld partjain nem nőnek fák.
 A csukcs fejedelem állítólag még az 1900-as évek elején is
teljesen egyenrangúnak tartotta magát a cárral, és koronát
hordott.
20
 Tyiksz, repülővadászat, jégtérképezés
 Kolima – Örmun-emejge ('Örmun-anyácska') a régebbi neve,
odul/jukagir eredetű
 Andres Ehin kutatásai a finnugor-odul kapcsolatról,
legtávolabbi esetleges nyelvrokonaink
 Szókészlet vizsgálata matematikai módszerrel  7000 éve
válhattak külön a finnugoroktól, és 4000 éve a szamojédektől
 Emej ('anya') – észt ema, magyar Emese; essze ('apa') – észt
isa, magyar ős
 A rokonság nem igazolható teljes mértékben  „A jukagir
ma izolált vagy szigetnyelvnek tekinthető, valószínűleg egy
korábban létezett nagy nyelvcsalád utolsó tagja, mint a ketvagy
a nyivh.” (nyest.hu)
 Az Unesco által erősen veszélyeztetettnek nyilvánított nyelv
21
 Erdei és tundrai jukagir:
„A magánhangzó-harmónia és a mássalhangzók szótagépítő
szabályai szintén mindkét nyelvben megtalálhatók. Gazdag
ragozási rendszerük van (agglutináló nyelvek, mint a magyar),
és kevés mellérendelést használtak – hogy csak néhányat
említsünk a közös vonásokból.” (nyest.hu)
22
 Felőrölték őket a harcok a szomszéd népekkel (evenk, korják,
csukcs, jakut), eredetileg jóval nagyobb területen éltek
 Himlő- és kanyarójárványok: „…csapatostul hozza a víz a
mieinket. Aztán füst jött. Azt mondtuk: Mi ez? A napot már
nem is lehetett látni!... Így lett végünk. Nagyon kevesen, csak
itt-ott maradt valaki életben.”
 Az oroszokkal való találkozás idején náluk még kőkorszak
volt 
az első vasfejsze legendája = hogyan hódították meg őket az
oroszok: „Az oroszok fejszéket adtak nekik. Az oroszok ezt
mondták: Ezzel vágjátok a fát! Mindenki így tett. Némelyek
levágták a lábukat, meghaltak. Mindenki eldobta a kőbaltáját.
Késeket is adtak. Sok holmit, mindent adtak. Aztán az oroszok
főemberré tettek egy odult. Főemberré tették, s így szóltak: Ez
lesz a főnökötök. Amint ő mondja, úgy legyen. Fizessetek neki
prémadót. Ő meg nekünk fizessen prémadót.”
23
 Pevek, város az örök fagy birodalmában
 Városok születése az Északkeleti Hajóút mentén
 A hétköznapok a Jeges-tenger partján
(munkalehetőségek, ellátás, infrastruktúra, építkezés,
oktatás stb.)
 Diszpécsertanácskozás
 Felszállás a 903-as fedélzetére
 Folyami hajóval Csehszlovákiából az Amur-vidékre?
24
Pevek, Oroszország legészakibb városa
25
 Ferdinand Vrangel északra indult a Jeges-tengeren a csukcsok










által leírt szárazföld nyomában. Már közel járt, de vissza kellett
fordulnia.
1845  John Franklin Északnyugati Hajóút-expedíciója tragikus
véget ért, 160 ember örökre eltűnt.
Az értük küldött mentőhajók fedezték fel a Vrangel-szigetet.
DeLong tragikusan végződő útján felfedezte a Bennett-sziget,
majd a Léna-deltában elpusztult.
1881  A Vrangel-sziget Új-Kolumbia néven az USA része lesz.
Jogi problémák: mi a Jeges-tenger? „tengerjégföld”
Stefansson-szerencsétlenség
1916  A cári kormány orosz birtokba vette a Vrangel-szigetet.
Egy időre kanadai felségterület lett.
1926  Az első állandó település a szigeten: a Szovjetunió
kutatóállomása és eszkimó családok.
Rének betelepítése  mára a madárvilágot veszélyeztetik
26
 Rirkajpijan-fok: csukcs, 'ahol-a-rozmárok-átjárása-
végződik'
 A partvidéki csukcsok nem réntartók, tengeri állatokra
vadásznak  rozmárok jelentősége
 Kyber és Vrangel találkoztak csukcsokkal, akik látták
Cook 1778-as expedíciójának hajóit  ezzel a kör
bezárul Ázsia körül -> Amerika önálló kontinens
 Nordenskjöld az Északkeleti Hajóút első végigjárója (2
év alatt)
27
 Nehézségek a Jeges-tengeren
 Horgonyzás a Gyezsnyov-foknál
 Körülményes partraszállás Uelenben
 Megismerkedés Kaniluval  az utazó erkölcsi
felelőssége
 Mariföldi történet: pogány istentiszteletet akart
filmezni, de a helyi rendőr megtiltotta, mert „nem
tipikus”  a kultúra nem évül el, kumulatív, nem úgy,
mint a tudomány  a sokszínűség őrzésének
fontossága, a kulturális veszteség értéke nem mérhető
28
Uelen a világ végén
29
 Csizmakészíttetés, csizmatípusok
 Kámusz – rén lábbőre (ebből térdig érő harisnya
készül Észak-Ázsiában) – finnugor szó, már
Hérodotosznál is megjelenik
 Földkunyhók romjai (bálnacsontból építkezés) 
3000 éves múlt
 Cook feljegyzései: miért hívják a rozmárt tengeri lónak
(seahorse)?  lapp morsa szóból eredhet
 Honnan jöttek a csukcsok? „öröktől fogva itt élnek” 
de: ivócső szerepe a temetési szertartásnál  hogy a
halott ihasson a kútból a túlvilágon  az örök fagy
birodalmában honnan ismerhetik a kutat?
30
Uelen látképe
31
 Nincsenek névtelen helyek  felfedezők névadásainak
hála 32 Prjamaja – Egyenes-folyó, 35 Görbe-folyó, 37
Csendes-folyó, 43 Gyors-folyó, 45 Széles-folyó, 52
Hágó-folyó, 71 Tavas-folyó stb.
 A távolságérzet lélektani háttere, és a természethez
való viszony mássága
 Az idény első elejtett rozmárjánál, illetve
bálnavadászatnál ült eszkimó tor hasonló a finnugor
medvetorhoz: bálna rituális megetetése, megitatása.
 Az elejtett állat lelkének antropomorf felfogása
32
 Lennart Meri: Az északi fény kapujában. Gondolat, Budapest,





1982.
135 éve halt meg Vrangel báró, orosz felfedező. Múlt-kor, 2005,
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=9905
A legtávolabbi esetleges nyelvrokonaink. Nyelv és Tudomány,
Déva, 2010. http://www.nyest.hu/hirek/titkos-szerelmes-leveleknyelve-a-jukagir
A vízimadarak népe. Lennart Meri filmes vándorútjai 1969-1988,
http://www.neprajz.hu/kiallitasok.php?menu=3&kiallitas_id=12
0
Encyclopaedia Britannica: Lennart Meri,
http://www.britannica.com/EBchecked/topic/376031/LennartMeri
http://ultima0thule.blogspot.hu/2010/03/uelen-russian-eskimosettlement-start.html
33

similar documents