Európai alkotmány- és integrációtörténet 1

Report
Európai alkotmány- és
integrációtörténet 1
V. A modern állam kialakulása és főbb jellemzői.
A szabadságjogok kialakulása és fejlődése a
polgári államokban és az azokat deklaráló
fontosabb jogforrások. Államszerveződési
modellek [egységállam (unitárius állam),
decentralizált egységállam, szövetségi állam,
államszövetség]
13. Az emberi és állampolgári jogok Tk. 496-502. o.
15. Államszerveződési modellek (unitárius és föderális államok)
Források:
•Walter Haller – Alfred Kölz – Thomas Gächter: Allgemeines Staatsrecht. Vierte, neu überarbeitete und
ergänzte Auflage. Basel: Helbing Lichtenhahn, 2008.
•Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003.
•Szabó István: Német alkotmányfejlődés 1806-1945. Budapest: Szent István Társulat, 2002.
A modern állam kialakulása és főbb jellemzői (1)
1. A hűbériség meghaladása – és annak
következményei:
Hűbériség – magánjogias
felfogás:
a)
b)
•
•
•
•
Modern (rendi) állam –
közjogias viszony:
Úr és vazallus szerződése – a király a) A király uralkodói felségjogokra
ez alapon vár hűséget alattvalóitól
hivatkozik – „rex est imperator in
A hatalom anyagi alapja a
regno suo”
földbirtok
b) A hűbéri viszonyokat kiszorítják az
államéletből
Egyik uralkodó már nem tekinti magát a másik hűbéresének, de
hűbérurának sem
Az uralkodók elszakadnak az egyházi kötelékből – szekularizálódik
(világivá válik) az államhatalom
Elválik egymástól a világi és egyházi jogalkotás (jus civile – jus
canonicum)
A világi jog alkotása (törvényhozás) királyi felségjog
A modern állam kialakulása és főbb jellemzői (2)
2. Rendszeres államszervező tevékenység tartóssá
válása – központosítás:
• Az igazgatási hatalom már nem a hűbéri viszonyra épül
(nagyhűbéres területi hatalmak visszaszorulnak), hanem az állandó
közigazgatásra
• A királyi udvar letelepül, a király székhelyéről kormányoz
Egységes államok jönnek
létre:
•Anglia (11. sz.)
•Franciaország (13. sz.)
DE:
•Német Birodalom, Itália – nem
jut idáig (Landok, városállamok
válnak hatalmi központtá)
•Perifériákon (Skand., Lengy.,
Magy., Spany.) hosszabb folyamat
A szisztematikus közigazgatás
kiterjeszkedése:
• Élethivatásszerűen dolgozó
hivatalnokok
•Egyetemen végzettek (legisták,
dekretisták)
•Állandó hivatalok (adott ügycsoportra,
szervezetten, specializált
feladatkörökkel)
•Pl. az eddigi ad hoc királyi tanácsból
állandó intézmény lesz, mellé külön
királyi bíróság (Fr. o.)
A modern állam kialakulása és főbb jellemzői (3)
3. Állandó hadsereg:
Hűbéri állam:
- A nemesség hűbéri esküje alapján harcol
- Támadó hadjáratoknál csak az uralkodó
költségén
Modern állam:
- Az uralkodó birodalmat épít, hódít
(keresztesek, százéves háború (1337-1453)
- Hatékony, bármikor bevethető sereg kell
- Állandó, hivatásos egységek
- Zsoldos sereg létrehozatala
A modern állam kialakulása és főbb jellemzői (4)
4. Rendszeres adóztatás:
A közigazgatáshoz,
sereghez sok anyagi
forrás kell
Hűbéri
szolgáltatásokból nem
lehet finanszírozni
Királyi adó bevezetése
(rendi gyűlés szavazza
meg)
Franciaország kivétel: 1435 Tours, 1439 Orléans: állandó közvetlen és
közvetett adó megszavazása:
Közvetlen adó:
a) Az adóalany maga fizeti (pl.
jövedelemadó, vagyonadó)
b) Fr. o.: taille (a francia nem nemesi
háztartások földméret szerinti
vagyonadója)
Közvetett adó:
a) Az adóalany megfizeti, de áthárítja
(pl. forgalmi adó)
b) Fr. o.: aides (bor, dohány, acél
után kivetett adó)
13. tétel: Az emberi és állampolgári jogok
1. Történeti séma:
Középkor: a nemesség által kiharcolt privilégium
(uralkodói kiváltság) - Pl. II. András Aranybullája
Korai polgári forr.: „az alattvalók” jogai (pl.: „az
angol polgár jogai”)
18. sz. vége: Egyetemes, mindenkit megillegő jogok:
Természetes és elidegeníthetetlen
Nem az uralkodó kegye, hanem az emberi
természetből (Istentől) származik
2. Angolszász fejlődés: az angol polgár jogaitól a
természetes és elidegeníthetetlen jogokig (1)
A) Petition of Right (1628):
 Az összes angol alattvaló számára követel jogokat:
„Kérelem, melyet a jelen Parlamentben összegyűlt egyházi és
világi Lordok és Közrendűek nyújtottak át Őfelségének az
alattvalók különböző jogaira és szabadságaira
vonatkozóan; a Király Őfelségének a teljes Parlament előtt erre
adott királyi válaszával együtt.”
„a most említett törvények és az ország egyéb jó törvényei és
szabályai alapján az Ön alattvalói örökölték azt a
szabadságot, hogy nem kényszeríthetők semmiféle adó
hozzájárulás, megajánlás vagy más hasonló teher fizetésére,
amely nem a Parlament közös egyetértésével lett megállapítva.”
„semmilyen rangú és helyzetű embert nem szabad
bebörtönözni, csak vele azonos állásúak törvényes ítélete
alapján”.
2. Angolszász fejlődés: az angol polgár jogaitól a
természetes és elidegeníthetetlen jogokig (2)
B) Habeas Corpus Act (1679):
 Az összes alattvalók számára ad garanciát a törvénytelen
letartóztatással szemben
C) Az amerikai gyarmatok 1774-es Első Kontinentális
Kongresszusa:
 Az észak-amerikai brit kolóniák lakosainak joguk van az
élethez, szabadsághoz tulajdonhoz
D) Virginia: Declaration of Rights (1776):
 „Minden ember természeténél fogva egyenlően szabad és
független, s ugyanazon veleszületett jogokkal bír, ha belép a
társadalomba, s ezt utódjaitól sem vonhatja meg semmilyen
szerződéssel, ti. az élet, szabadság élvezetét, a tulajdon
megszerzésének és birtoklásának eszközeit, valamint a
boldogságra és biztonságra törekvést és annak
megszerzését.”
2. Angolszász fejlődés: az angol polgár jogaitól a
természetes és elidegeníthetetlen jogokig (3)
E) Függetlenségi Nyilatkozat (1776):
„Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat,
hogy minden ember egyenlőként teremtetett, az embert
teremtője olyan elidegeníthetetlen Jogokkal ruházta fel,
amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé
tartozik a jog az Élethez és a Szabadsághoz, valamint a
jog a Boldogságra való törekvésre.”
DE: F) USA szövetségi alkotmánya (1787): az utóbb
hozzáfűzött Bill of Rights (1789) csak a polgárokra
vonatkozik (színesbőrűekre nem)
a 13. és 15. alkotmánykiegésztítés (1865-70) mondja
csak majd ki a rabszolgaság megszüntetését és az
egyenlő szavazati jogot
2. Angolszász fejlődés: az angol polgár jogaitól a
természetes és elidegeníthetetlen jogokig (4)
Angol polgár jogai
Természetes és
elidegeníthetetlen
jogok
Szabadság és tulajdon gyűjtőfogalmak:
a)Szabadság: a törvénytelen letartóztatással, fogva
tartással szembeni garancia, a helyváltoztatás
szabadsága
b)Tulajdon: az ember valamennyi javának,
anyagiaknak, magánéletnek, szerzett jogoknak a védelme
Kitérő:
Erdély, tordai országgyűlés (1568): a bevett
vallásfelekezetek (recepta religio) szabadsága
mindenki számára:
 „Urunk ő felsége, miképen ennek előtte való gyülésibe
országával közönséggel az religió dolgáról végezött, azonképen
mostan ez jelen való gyülésébe azont erősiti, tudniillik hogy
mindön helyökön az prédikátorok az evangeliomot prédikálják,
hirdessék, kiki az ő értelme szerént, és az község ha venni akarja,
jó, ha nem penig senki kénszerítéssel ne kénszeritse az ű lelke
azon meg nem nyugodván; de oly prédikátort tarthasson, az
kinek tanitása ő nékie tetszik. Ezért penig senki [...] az
prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az
religióért senkitől. [...] és nem engedtetik senkinek, hogy senkit
fogsággal avagy helyéből való priválással fenyögessön az
tanitásért, mert az hit istennek ajándéka, ez hallásból lészön,
mely hallás istennek igéje által vagyon.”
3. A francia fejlődés (1)
A) Az ember és polgár jogainak deklarációja
(1789):
 „természetes, elidegeníthetetlen és megszentelt
jogok”-ról beszél
 „A francia nép Nemzetgyűlésben összeült
képviselői... a Legfelsőbb Lény jelenlétében és
oltalma alatt ezennel elismerik és kinyilatkoztatják
az ember és a polgár alább következő jogait.”
 „I. Minden ember szabadnak és jogokban
egyenlőnek születik és marad; a társadalmi
különbségek csakis a közösség szempontjából való
hasznosságon alapulnak.”
3. A francia fejlődés (2)
B) Személyi és politikai szabadságjogok
megkülönböztetése:
Személyi szabadságjogok
(az ember jogai):
az ember autonómiájának, cselekvési
szabadságának biztosítása: jogegyenlőség,
törvénytelen letartóztatással szembeni
védelem, ártatlanság vélelme, tulajdon
szentsége
Politikai szabadságjogok
(a polgár jogai):
a gondolat és vélemény szabad
nyilvánításának joga, a sajtó- és
szólásszabadság, a közhivatal-viselés joga
C) A szabadság lényege általánosságban negatívan
megfogalmazva:
„A szabadság azt jelenti, hogy minden megtehető, ami másnak nem árt:
ennélfogva minden ember természetes jogai gyakorlásának csak olyan korlátai
vannak, amelyek a társadalom más tagjai számára is biztosítják ugyanezen
jogok élvezetét. Ezen korlátokat csak a törvény határozhatja meg.”
3. A francia fejlődés (3)
D) Az 1791-es francia alkotmány része lett:
• Mintát teremt
• Bár a napóleoni alkotmányok nem tartalmazzák
a katalógust, hanem a jogok felfüggesztésének
lehetőségéről szólnak
• Az 1958-as alkotmány preambuluma elismeri a
Deklarációban meghirdetett alapvető jogokat
(Alkotmánytanács 1971: bíróság előtt is
érvényesíthető jogok)
3. A francia fejlődés (4)
E) Emberi és állampolgári jogok
megkülönböztetése:
Deklaráció:
 A legalapvetőbb jogok minden emberre
vonatkoznak (pl. szabadság, tulajdon,
biztonság, elnyomással szembeni ellenállás,
ártatlanság vélelme, vallásszabadság,
vélemény-nyilvánítás szabadsága)
 Egyes jogok csak a francia
állampolgárokra (pl. törvényalkotásban való
részvétel, az adók felhasználásának
ellenőrzése)
3. A francia fejlődés (5)
F) A jogok korlátozásának szabályozása:
„közbiztonság”, „közerkölcs” védelme
érdekében, törvény alapján
-> pl. nyilvános gyűlések rendőrségi engedéllyel
tarthatók; lapalapítás csak hatósági engedéllyel
G) Alapvető jogok külön törvényekben:
A 19. századtól tendencia egyes államokban
Pl. Osztrák-Magyar Monarchia, 1867
4. A német fejlődés
A) „A német nép alapjogai” (1848,
Frankfurt):
Nem egyetemes jogok, de minden németre
vonatkoznak
B) Bonni Alaptörvény (1949):
Részletes, szisztematikusan rendezett katalógus
Szövetségi Alkotmánybíróság felügyeli
betartásukat
Mindhárom hatalmi ágat kötik, mint közvetlenül
érvényes jogok
5. Gazdasági, szociális és kulturális jogok
A) A 19. századig „éjjeliőr állam”:
Ne avatkozzon be, hagyja szabadon a polgár cselekvési
szféráját
B) A 19. század végétől:
Az állam aktív közreműködését igénylő jogok is
Pl. munkához, pihenéshez, megfelelő
munkakörülményekhez, egészséghez, szociális
biztonsághoz, művelődéshez való jog
Hátterében: ipari forradalom, városiasodás,
népességrobbanás, munkáspártok, Rerum Novarum
(1891)
Államcélként felfogott jogok (nem alanyi jog, hogy
legyen munkám)
De az államnak kötelessége, hogy megfelelő
intézményekkel érvényre juttassa ezeket (TB,
munkanélküli segélyezés, oktatási intézmények, stb.)
6. Nemzetközi védelmi szint (1)
A) ENSZ Karta (1945):
• Célmeghatározás (nincs jogi kötőereje): az ENSZ céljai
közé tartozik, hogy az emberi jogok és alapvető
szabadságok erősítése és növelése érdekében
nemzetközi együttműködést valósítson meg, a faji,
nemi, nyelvi vagy vallási különbségekre tekintet nélkül
B) Emberi Jogi Deklaráció (1948):
• Jogilag nem érvényesíthető deklaráció, benne:
• Klasszikus szabadságjogok (élethez való jog, védelem az
önkényes letartóztatással szemben, lelkiismereti és
vallásszabadság)
• Politikai és szociális jogok (ált. és egyenlő választójog,
szociális biztonság, munkához való jog, szabadidő joga,
képzéshez való jog)
6. Nemzetközi védelmi szint (2)
C) Jogilag is kötelező egyezmények:
 A Faji Megkülönböztetés Valamennyi Formájának
Kiküszöböléséről szóló Nemzetközi Egyezségokmány (1965):
 Emberi jog vagy alapvető szabadságjog élvezetét tilos etnikai hovatartozástól
függővé tenni
 A jogok egyenlő élvezet érdekében pozitív diszkrimináció is szükséges lehet
 Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966):
 Személyi és politikai jogok
 Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi
Egyezségokmánya (1966):
 Pl. igazságos és kedvező munkafeltételek, pihenés, rendszeres fizetett szabadság,
anyák különös védelme, lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészség, kötelező
és ingyenes alapfokú oktatás, mindenki számára hozzáférhető középfokú oktatás,
a kulturális életben való részvétel lehetősége
Védelmük:
 Szerződő államok honi hatóságai előtt érvényesíthetők
 ENSZ Emberi Jogi Bizottságához ill. a Faji Diszkrimináció Felszámolásával
Foglalkozó Bizottságához fordulhat a tagállam és a polgár is (utóbbi az 1.
fakultatív jegyzőkönyv alapján)
 ENSZ Emberi Jogi Tanács (2006 óta értékeli a tagállamokbeli helyzetet, de
egyedi ügyeket nem bírál el)
6. Nemzetközi védelmi szint (3)
D) Európai Emberi Jogi Egyezmény (1950):
Emberi jogi „minimum-standard”
Európa Tanács
A tagállamok polgárai a Strasbourgi Emberi Jogi
Bírósághoz fordulhatnak, ha a honi
jogérvényesítési folyamat eredménytelen volt
7. A kisebbségi jogok megjelenése (1)
Saját nyelv, kultúra, hagyományok közössége alapján
összetartozás-tudattal rendelkező népcsoport, amely az adott
országban számszerű kisebbségben van.
A) Népszövetség:

I. vh. végén a békeszerződések keretei között általános
kisebbségvédelmi szerződéseket fogadtak el

A kisebbségi jogok három csoportja:



Egyéni jogok: egyenjogúság, hátrányos megkülönböztetés
tilalma (pl. hivatalviseléshez való egyenlő jog, politikai jogok
egyenlősége)
Kollektív jogok: a nemzeti kultúra fejlesztését szolgálják (pl.
saját kulturális, oktatási, szociális intézmények fenntartása,
erre állami támogatás igénybevétele)
Területi autonómia: a kollektív jogok beteljesítése
(önigazgatás)
A II. vh. után e szerződéseket nem vették komolyan; az ENSZ
említett szerződései gyengék voltak.
7. A kisebbségi jogok megjelenése (2)
B) „Helsinki folyamat”:
• 70-es évek eleje: EBEÉ, a Nyugat és a Kelet multilaterális
konfliktusmegelőző és -kezelő tárgyalási fóruma
• Záróokmányában (1975) politikai elkötelezettséget nyilvánítanak
többek közt a nemzeti kisebbségek jogegyenlősége mellett, valamint
megemlítik kulturális és oktatási érdekeiket
• 1990: Párizsi Charta az új Európáért: megerősítik a nemzeti
kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának
védelmét, szabad önkifejezési, identitás-őrzési és fejlesztési jogukat
C) A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája:
• Európa Tanács Miniszteri Bizottsága, Strasbourg, 1990
• Az adott országban hagyományosan használt nyelvek szabad
használata (bevándorlók nyelvére nem vonatkozik)
• Ezek a nyelvek az európai kulturális örökséghez tartoznak,
intézkedések a közéletben való használhatóságuk érdekében
(közoktatás, közszolgálat terén, hatóságok előtt)
• Két védelmi szint (1.: minden tagállam köteles biztosítani, 2. az itt
meghatározott jogokból válogatni lehet, legalább 35 biztosítandó)
15. tétel: Államszerveződési modellek
(unitárius és föderális államok)
1. Fogalom-meghatározások
Unitárius (egységes) állam: ahol az állami
főhatalom centralizált és területileg osztatlan
Föderális (szövetségi) állam: ahol az állami
főhatalom területileg osztott: egyfelől a
szövetségi állam, másfelől az azt alkotó
tagállamok, s köztük létezik egyfajta
hatalommegosztás (ami sokféle lehet)
2. Unitárius államok
Nincs területileg osztott főhatalom:
Az egész államterületen ugyanaz a jogrend érvényesül
Az államhatalmat mindenhol egységesen szervezett
állami hatóságok gyakorolják
Variánsok:
Centralizált egységállam: a teljes államhatalmat
központi hivatalok gyakorolják
Decentralizált egységállam: egyes állami
feladatokat területi hatóságok látnak el (akár némi
autonómiával, de norma-alkotó joguk korlátozott)
19. század: Európában túlnyomó forma (kivétel: Svájci
Államszövetség, 1848; Német Birodalom, 1871 –
föderációk)
3. Föderális államok (1)
Területileg megosztott állami főhatalom általános
kormányzat és több szubnacionális kormányzat között
A szövetségi állami főhatalom szuverenitása befelé
korlátozott, kifelé viszont teljes
Létrejötte:
Független államok saját döntésükkel létrehoznak egy
közös főhatalmat (USA)
Egy erős állam más független (vagy szövetséges)
államokat magához kapcsol, de egyes állami funkciókat
meghagy náluk (1867: Észak-Német Szövetség)
A fő kérdés az egyes hatalmi ágakkal kapcsolatos
hatáskörök megosztása
 Ennek kialakítása a szövetségen múlik
3. Föderális államok (2)
A) A TH megosztása:
Három módszer:
Kizárólagos szövetségi hatáskörök
Konkuráló hatáskörök
Alapelvi vagy kerettörvények
A szövetségi jog megelőzi a tagállami jogot
A szövetségi törvényhozás mandátuma kitől
származik:
Néptől: a tagállamok elveszítik befolyásukat a
szövetségi államhatalomban
Tagállamoktól: ők irányítják a szövetséget
Kombinálható is (pl. Németország)
Rendszerint a szövetségi parlament felsőházában a
tagállamok képviselői ülnek, s mandátumuk kötött
(a küldő tagállam utasítása szerint szavaznak)
3. Föderális államok (3)
B) A VH megosztása:
Lehetőségek:
Szövetségi végrehajtó apparátus létrehozása a
szövetségi törvények végrehajtására
A szövetségi törvényeket a tagállami apparátus
hajtja végre (pl. Svájc) - teljes egészében nem
lehetséges (a külügy és a hadügy szövetségi irányítás
alatt van, még ha a katonaságot területi alapon
szervezik is)
Vegyes rendszer: bizonyos ügyekben a szövetség,
más ügyekben a tagállamok rendelkeznek végrehajtó
hatalommal, utóbbiakat a szövetség ellenőrzi
Pl. bismarcki Német Birodalom: külügy, tengerészet,
katonaság, posta, távközlés szövetségi végrehajtás alá
tartozott, a többi tagállami alá, de a Reich felügyelte
3. Föderális államok (4)
C) A BH hatalom megosztása:
• Szövetségi szintű bíróságok (USA, Németo.),
esetleg csak egyetlen szövetségi bíróság
(Reichsgericht) – valamint tagállamiak (a
szövetségi, mint fellebbezési fórum a jogegység
motorja)
• Lehet, hogy csak tagállami bíróságok vannak,
s azok alkalmazzák a szövetségi jogot is (egymás
döntéseit el kell ismerni a különböző
tagállamokban)
• A tagállamok egymás közti, valamint a
szövetséggel folytatott vitáit szövetségi bíróság
dönti el
4. A föderalizmus története
A) USA (1787):
 13 amerikai gyarmat szövetségi államot hoz
létre
B) Németország (1871):
Monarchikus államok alkotják
A tagállamok autonómiája különböző volt
(aszimmetria)
C) I. vh. végén, után:
 Ausztria, Jugoszlávia, SZU
5. Átmeneti formák
A) Perszonálunió:
 két önálló állam, közös uralkodóval
 középkorban jellemző, dinasztikus kapcsolatok révén
B) Államszövetség (konföderáció):
 az állami szuverenitás birtokosai a tagállamok, de
 meghatározott célból szövetségre lépnek nemzetközi szerződéssel:
 pl. a szövetség területi védelme, tagállamok belső békéje, gazdasági vámunió
céljából
 az államszövetség nem különül el önálló jogalanyként tagjaitól
 az államszövetség nem rendelkezik felségjogokkal a tagállam és polgárai
felett (nincs pl. közös bűnüldöző hatóság)
 az államszövetségnek nincs önálló törvényhozó hatalma (a konföderációs
tanácsban lényegében nemzetközi szerződéseket kötnek a tagállamok),
nincs végrehajtó hatalma a tagállamokban
 bírói hatalma csak a szövetség tagjai közti viták tekintetében van
 ilyen volt: Észak-Amerikai gyarmatok konföderációja (1781-1789), Svájc
(1815-1848), Német Szövetség (1815-1866)
C) Osztrák-Magyar Monarchia:
 duális állam, reálunió (közös uralkodó + közös külügy, hadügy, bizonyos
pénzügyek – delegációk)

similar documents