ppt

Report
02 Az Egyesült Államok létrejötte
(konföderáció-föderáció) és az 1787-es
alkotmány
24. Az USA alkotmányos intézményrendszere I. (a preambulum,
a törzsszöveg, az alkotmánykiegészítések; a törvényhozó
hatalom szervezete és működése) [Tk. 446-449. o.]
25. Az USA alkotmányos intézményrendszere II. (a végrehajtó és
a bírói hatalom gyakorlása) [Tk. 449-452. o.]
Forrás: Képes György: A tökéletesebb unió: az Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya. Budapest: Gondolat, 2003.
1. Történeti bevezetés
 Földrajzi felfedezések
 Gyarmatok kialakulása
 Függetlenségi háború
 Alkotmányozás
2. A gyarmati kormányzat
jellegzetességei
 Az első gyarmatok megalakulása (1583 Új-Fundland, 1607





Virginia, koloniális karták; 1620 Mayflower Compact)
A gyarmatok szervezete (kormányzó, council, assembly,
bíróságok – főbenjáró ügyben fellebbezési lehetőség a
londoni Privy Councilhoz)
Éleződő konfliktus az 1760-as évektől (Stamp Act, Bostoni
Teadélután)
1774 Philadelphia: Első Kontinentális Kongresszus
(külkereskedelmet összehangoló szövetség: Continental
Association)
Függetlenségi háború
1775: Második Kontinentális Kongresszus
3. A Függetlenségi Nyilatkozat
 Megfogalmazója: Thomas Jefferson
 Egyenlőség, Istentől származó elidegeníthetetlen
jogok (élethez, szabadsághoz, boldogságra
törekvéshez való jog)
 E jogokról lemondani nem lehet, fenntartásukra
hozzák létre az emberek a kormányzatokat
(társadalmi szerződés)
 Ha a kormányzat alkalmatlanná válik feladatára, a
népnek joga van leváltani (John Locke 1689: Két
értekezés a polgári kormányzatról)
 1783: Nagy Britannia elismeri a 13 volt gyarmat
elszakadását
4. A Konföderációs Cikkelyek
 Két koncepció: (1) radikálisok: elkülönült független






államok szövetsége (konföderáció), (2) konzervatívok:
újonnan létrehozott egységes állam (föderáció)
1777: Articles of Confederation and Perpetual Union
Szuverén államok közössége, a hatalom súlypontja az egyes
államoknál van, nem a szövetségnél
Egyetlen szövetségi szerv: Kongresszus (2/3-os többséggel
dönt) – csak koordinatív, tagállamonként egy szavazat
Válság (1784)
1786: Annapolisi Értekezlet: javaslat egy általános
államközi konvenció létrehozására
1787. május 15: Philadelphiában gyűlnek össze 12 állam
képviselői
5. Az Alkotmány elfogadása (1)
 Alkotmányok az egyes tagállamokban (1776: Virginiai
Bill of Rights, 1785: törvény a lelkiismereti és
vallásszabadságról)
 1787: Philadelphiai Konvenció: Virginia Plan (Edmund
Randolph); New Jersey Plan (William Paterson)
 A három kompromisszum:
 Reprezentáció
 3/5-ös kompromisszum
 Kereskedelmi kompromisszum
5. Az Alkotmány elfogadása (2)
 Az alkotmányos berendezkedés alapelvei:
kisebbségvédelem, érdekegyeztetés, hatalmi ágak
elválasztása, CHECKS AND BALANCES
 Szövetségi/tagállami hatáskörmegosztás:
 Exclusive federal powers
 Concurrent powers
 Denied powers
 Bill of Rights kérdése
 Ratifikáció: alkotmányozó nemzetgyűlések közül 9
jóváhagyása (1788.06.21.)
6. Az Alkotmány rövid áttekintése (1)
 Preambulum: Mi, az Egyesült Államok népe attól
vezetve, hogy tökéletesebbé tegyük az Uniót,
megvalósítsuk az igazságosságot, biztosítsuk a belső
nyugalmat, gondoskodjunk a közös védelemről,
előmozdítsuk a közjót, biztosítsuk a szabadság áldásait
magunk és utódaink számára, meghagyjuk és
bevezetjük az Amerikai Egyesült Államok jelen
alkotmányát.
6. Az Alkotmány rövid áttekintése (2)
 Főszöveg (Main Body): VII cikkely:
Legislative branch
Executive branch
Judiciary branch
A hatalom területi megosztása
I.
II.
III.
IV.




Állami aktusok kölcsönös elismerése
Azonos állampolgári jogok
Büntető törvényhozás főszabályként tagállami jog
Új államok belépéséről a Kongresszus határoz
Az Alkotmány integritása, módosítása
V.


Amendments
Kongresszus két házának 2/3-a, tagállamok 3/4-e ratifikálja
VI. USA törvényei az unió jogszabályi hierarchiájának csúcsán állnak
VII. Az Alkotmány hatályba lépése (9 tagállam alkotmányozó
konvenciójának megerősítése kell)
7. Törvényhozó hatalom
 Kongresszus: Képviselőház + Szenátus
 Választójog
 Képviselőház: Speaker, Szenátus: alelnök (ill. President Pro
Tempore)
 Törvényalkotási folyamat (kezdeményezés, szakbizottság,
plenáris ülés/”teljes bizottság”, elnöki vétó lehetősége)
 Kongresszus hatáskörei
 Kifejezett hatáskörök (expressed powers): pl. pénzügyek, hadügyek,
külkereskedelem, szövetségi bírósági rendszer
 Tiltott hatáskörök (denied powers): rabszolgák behozatalának
megtiltása, habeas corpus felfüggesztése (kivéve támadás veszélye
esetén), diszkrimináció
 Beleértett hatáskörök (implied powers): közvetlenül nem nevesített
hatáskör, amely szükséges ahhoz, hogy megfelelően gyakoroljon
nevesített hatásköröket
 A Kongresszus mint ellensúly: pl. impeachment, elnöki
kinevezésekhez a Szenátus egyetértése kell, kereskedelmi
szerződésekhez a Szenátus 2/3-os beleegyezése kell
8. Végrehajtó hatalom
 Gouverneur Morris: „a törvényhozás egyeduralmával
szemben erős őrnek kell lennie a nép oldalán”
 Prezidenciális rendszer
 Az elnök megválasztása
 Hatáskörök
 Hagyományos államfői jogkörök
 Végrehajtó hatalom feje
 Az alelnök
9. Igazságszolgáltatás (1)
 Szövegségi szinten: kerületi, fellebbviteli, LB (+speciális




ügykörű bíróságok: kártérítésekre, adóügyekre, katonai
ügyekre, stb.)
Szövetségi bírák kinevezője az elnök (szenátusi
jóváhagyással) „good behaviour”
LB: 8 tag + elnök – függetlenek (de lásd pl. Roosevelt
esetét!)
Szövetségi bíróságok járnak el minden jogi és
méltányossági (equity) ügyben, amelyekre az Alkotmány és
az USA törvényei és nemzetközi szerződései vonatkoznak
Tagállami szinten: tagállami bírósági szisztéma,
tagállami jog alkalmazására
9. Igazságszolgáltatás (2)
 „Alkotmánybíráskodás” (Judicial review)
 Marbury v. Madison (1803):
 A John Adams elnök által utolsó pillanatban békebírónak
kinevezett William Marbury kérte a LB-tól, hogy utasítsa
kinevezési iratának elmaradt postázására az új elnököt (writ
of mandamus), James Madisont (aki erre nem volt hajlandó)
 A LB elnöke (John Marshall) ugyan elvben egyetértett a
követeléssel, de a bíróság végül azt állapította meg, hogy az
1789-es Judiciary Act alkotmányellenesen bővíti a LB
Alkotmányban szabott eredeti hatáskörét, amikor lehetővé
teszi, hogy a writ of mandamust kibocsássa
 Jogszabályok ütközése esetén is köteles a bíró ítélni, eldöntve,
hogy melyik jogszabályt alkalmazza – az Alkotmányra esküt
tesznek, tehát azt kell alkalmazni
 Utólagos normakontroll
10. Szabadságjogok (1)
 1789-ben előterjesztett alkotmánykiegészítések (1791-ben 10 lépett hatályba):
„Bill of Rights”
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
Vallásszabadság, szólás- és sajtószabadság, békés gyülekezés joga és petíciós
jog
Fegyvertartás és fegyverviselés joga
Beszállásolás tilalma békeidőben
Személyes szabadság, mozgás, tulajdon szabadsága
Főbenjáró ügyben esküdtszéki vád; kétszeres értékelés tilalma; önmaga ellen
senki sem köteles tanúskodni, fair eljárás követelménye (due process of law)
Gyors és nyilvános tárgyaláshoz való jog
Esküdtszék egyes polgári jogi jogvitákban is
Tilos az indokolatlanul magas óvadék, a kegyetlen és szokatlan büntetés
A Bill of Rights nem taxatív felsorolás (a „nép által élvezett jogok”)
Tagállamok autonómiája érvényesül az USA-ra rá nem ruházott, de a
tagállamoknak meg nem tiltott hatásköröknél
10. Szabadságjogok (2)
 Néhány további kiegészítés:








12. az elnököt és az alelnököt külön listán választják (1804)
13. rabszolgaság eltörlése (1865)
14. az USA-ban született személyek állampolgársága (1868)
15. USA-polgárok szavazati joga nem korlátozható fajra,
bőrszínre vagy korábbi szolgaságra tekintettel (1870)
19. nemre tekintettel sem lehet korlátozni a szavazati jogot
(1920)
22. egy személy legfeljebb kétszer választható elnökké (1951)
25. az alelnökre való hatalomátruházás módja (1967)
26. szavazati jog 18 éves kortól (1971)

similar documents