ppt

Report
EURÓPAI ALKOTMÁNY- ÉS
INTEGRÁCIÓTÖRTÉNET 2
VIII. Francia republikánus alkotmányok
12. A francia államberendezkedés a II. Köztársaság és a II. Császárság
idején [Tk. 328-331. o.]
13. A Harmadik Köztársaság alkotmánya (Franciaország) [Tk. 332335. o.]
Forrás:
•Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és
alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003.
•Szente Zoltán: Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet 1945-2005. Budapest: Osiris, 2006.
12. A FRANCIA ÁLLAMBERENDEZKEDÉS
A II. KÖZTÁRSASÁG ÉS A II. CSÁSZÁRSÁG
IDEJÉN
1. ELŐZMÉNYEK
Napóleon után Bourbon-restauráció (1815-1824)
 X. Károly (1824-1830) azonban abszolút
monarchiát akar kiépíteni
 1830: júliusi forradalom, a trónra meghívott
Lajos Fülöp orániai herceg alkotmányos
monarchiát hirdet (1830. évi alkotmányos karta),
de ez a rendszer is autoriterré válik

2. AZ 1848-AS FORRADALOM
Élen járók: baloldaliak, szocialisták, Alphonse de
Lamartine, Louis Blanc
 Lajos Fülöp Angliába menekül, ideiglenes
kormány
 Választanak egy 880 tagú, konzervatív többségű
gyűlést, amely viszont nem támogatja a
szocialista törekvéseket
 Újabb zavargások
 Végül megalakul a Második Köztársaság
(alkotmány: 1848)

3. AZ 1848. ÉVI FRANCIA ALKOTMÁNY








A polgári jogok deklarációja továbbra sem kerül külön
részbe
Helyette: „szabadság, egyenlőség, testvériség”,
„munka és ipar szabadsága”, „munkaadók és
munkások egyenlősége” (erősen baloldali „töltésű”)
A kor legszélesebb férfi választójoga
Egykamarás TH, amely azonban Államtanácsot
választ (kvázi második kamaraként
törvényjavaslatokat kezdeményezhet)
VH: 4 évre közvetlenül választott köztársasági elnök
(Charles-Louis-Napóleon Bonaparte, a korábbi
hadvezér császár unokaöccse)
Az elnök újraválasztása tilos
Az elnök mellett kormány
Átmenet a parlamentáris és a prezidenciális
kormányforma között
4. AZ 1851. ÉVI ÁLLAMCSÍNY
1849-ben konzervatív többségű Nemzetgyűlést
választanak
 Charles-Louis-Bonaparte 1851. december 2-án
államcsínyt hajt végre:

Feloszlatja a Nemzetgyűlést
 Ostromállapotot hirdet
 Népszavazást kezdeményez egy új alkotmány
létrehozásáról

5. AZ 1852. ÉVI ALKOTMÁNY (1)



KÖZTÁRSASÁGI FORMÁBA BURKOLT
MONARCHIA
Emberi jogi katalógus helyett csak utalás az 1789-es
Deklarációra
TH: kétkamarás:

Szenátus:




Tagság részben tisztség, részben elnöki kinevezés alapján
Törvényhozásnál egyetértési jog
Kvázi alkotmánybírósági feladatok (az alkotmány hiteles
magyarázója – senatusconsultum, állampolgári vagy
kormányzati kezdeményezésre megsemmisítheti az
alkotmányellenesnek talált határozatokat)
Törvényhozó Testület:

10 évre általános választójog alapján választott tagok
5. AZ 1852. ÉVI ALKOTMÁNY (2)
VH: Köztársasági Elnök
 10 évre választják
 A lehető legszélesebb elnöki jogkör utódkijelölési jog (!) (a választás joga csak akkor
száll vissza a népre, ha a hivatalban lévő elnök
meghal)
 Erős jogosítványok a TH-mal szemben:


A két ház vezetőinek kinevezése, alsóház
feloszlatása, törvénykezdeményezési jog, abszolút
vétójog
De nem prezidenciális a rendszer (vannak
miniszterei)
 Államtanács (≠ Szenátus): törvények és
rendeletek véleményezője, részt vesz a
közigazgatás felügyeletében

6. A MÁSODIK CSÁSZÁRSÁG (1852)

Charles-Louis-Bonaparte népszavazással
módosíttatja az alkotmányt:
Megváltoztatják az államformát:
 Bonaparte új címe: császár (III. Napóleon)
 Autoriter berendezkedés


Politikai reformok:
Sajtótörvény szigorának enyhítése
 A vége felé alkotmányos monarchiaként működik



De az elégedetlenség nő, Poroszországtól katonai
vereség (1870. szept. 2. Sedan; III. Napóleon fogságba
esik, majd Angliába távozik)
A II. Császárság megbukik, Párizsban kikiáltják a
III. Köztársaságot (1870. szept. 4.)
13. A HARMADIK KÖZTÁRSASÁG
ALKOTMÁNYA (FRANCIAORSZÁG)
1. PÁRIZSI KOMMÜN 1871
Felkelés 1871 márciusában
 Louis Auguste Blanqui és Pierre-Joseph
Proudhon alapelveit igyekeznek átvinni a
gyakorlatba (anarchista és marxista csoport helyi
kormányzata Párizsban)
 Kilenc bizottságból álló kormány, szociális
intézkedések
 Két hónap után leveri a kormányhatalom
(Adolphe Thiers kormányfő – a Bordeaux-ban
ülésező Nemzetgyűlés választotta kormányfővé
még 1871. február 17-én)

2. 1875-BEN 3 ALKOTMÁNYTÖRVÉNY
1.
2.
3.
A törvényhozó hatalomról és a
köztársasági elnökről („a közhatalom
szervezetéről”)
A Szenátus szervezetéről
A hatalmi ágak elválasztásáról („a
közhatalom viszonyairól”)
3. A III. KÖZTÁRSASÁG BERENDEZKEDÉSE
(1)
TH: kétkamarás Nemzetgyűlés: központi
szerep
 Képviselőház: általános választójog alapján
 Szenátus:

részben a Nemzetgyűlés választja (élethossziglan),
 részben a helyi önkormányzatok képviselői delegálják
(9 évre)

Szimmetrikus bikameralizmus
 Alkotmánymódosítás: mindkét kamara különkülön szavaz, majd együttes ülésen abszolút
többséggel is el kell fogadni

3. A III. KÖZTÁRSASÁG BERENDEZKEDÉSE
(2)
VH: köztársasági elnök + kormány
 Köztársasági elnök:

Nemzetgyűlés választja 7 évre
 Csak alkotmányjogi felelőssége van, miniszteri
ellenjegyzés
 Hadsereg parancsnoka, törvénykezdeményezési jog,
elnapolás, Képviselőház feloszlatása (utóbbihoz
szenátusi jóváhagyás kell)


Felelős kormány:


Mindkét kamarának felelős politikailag
Üléseit az elnök vezeti
4. VÁLASZTÁSI RENDSZEREK
 Gyakran
módosítják
aktuálpolitikai megfontolásból:
 1871: listás, arányos
 1875: többségi, kétfordulós
 1884: listás
 1889: többségi (1919-ig)
5. ALAPJOGI TÖRVÉNYEK
 Az
1875-ös alkotmánytörvényekből
hiányzott a katalógus
 Az 1880-as évektől alapjogi
jogalkotás, pl.:
 1881: sajtószabadság rendezése,
politikai gyűlések engedélyezése
 1884: szakszervezet-alapítás joga,
sztrájkjog
6. JELLEMZÉS
VH instabilitása (7 évtized alatt egyetlen párt
sem tudott abszolút többséget szerezni)
 Diffúz pártrendszer (nincsenek stabil koalíciók)
 Nemzetgyűlés domináns szerepe: törvényhozásközpontú kormányzati rendszer
 Az elnöknek ugyan volt feloszlatási joga, de 1877től nem élt vele
 A Nemzetgyűlés gyakran megvonta a bizalmat a
kormánytól

A IV. FRANCIA KÖZTÁRSASÁG
1. ALKOTMÁNYOZÁSI VITÁK 1945-46 (1)
Az ország összeomlásáért sokan a III.
Köztársaság instabil kormányzatát és a
hagyományos pártokat okolják
 1945 október: népszavazás: visszatérés az 1875ös alkotmányhoz vagy új alkotmány
(alkotmányozó nemzetgyűléssel)?
 Utóbbi álláspont győz: alkotmányozó
nemzetgyűlést választanak, hogy 7 hónap alatt
dolgozza ki az új alkotmányt

1. ALKOTMÁNYOZÁSI VITÁK 1945-46 (2)
Charles De Gaulle (ekkor a ideiglenes kormány
elnöke) erős államfői hatalmat szeretne –
ellensúlyként a parlamentnek; kétkamarás
rendszert
 A baloldali többségű nemzetgyűlés azonban
egykamarás rendszerű alkotmánytervezetet
készít (De Gaulle lemond)
 A nemzetgyűlés tervezetét 1946 májusában
népszavazásra bocsátják, de elbukik (53% ellene)

Újabb tervezet, kétkamarás parlamenttel
 1946 október: népszavazás, megerősíti

2. A IV. KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA

TH: kétkamarás parlament:


Felsőház: Köztársasági Tanács (korlátozott,
késleltető vétójog)
VH: megerősített kormányhatalom:
A Nemzetgyűlést megválasztása után 18 hónappal
az elnök feloszlathatja, ha legalább két
alkalommal bizalmatlanságot szavazott a
kormánnyal szemben
 A kormány az alsóháznak tartozik politikai
felelősséggel
 Gyenge státusú köztársasági elnök (a parlament
két háza választja 7 évre)

3. JELLEMZÉS (1)
Mégsem jött létre stabil VH:
 A köztársaság hívei, az ún. harmadik erő
(szocialisták, radikálisok és
kereszténydemokraták) állandóan szemben
álltak két ellenzéki tömörüléssel:
Francia Kommunista Párttal és
 De Gaulle Francia Népi Tömörülésével



Kérdés: a harmadik erő pártjai közül melyik
gyengül meg annyira, hogy a koalíció elveszíti
többségét
A két ellenzéki párt sem a kormánnyal, sem
egymással nem kíván együttműködni
3. JELLEMZÉS (2)
A kormányalakítás nehéz: kétszeres beiktatás
1. Köztársasági elnök megbíz egy kormányfőjelöltet
2. A Nemzetgyűlés abszolút többséggel
megerősíti
3. Utóbb külön megerősíti az általa összeállított
kormányt

1954-ben megszüntetik a kettős beiktatási
szavazást:
 Csak a teljes kormánynak kell bizalmi
szavazást kérnie a Nemzetgyűléstől
3. JELLEMZÉS (3)
A kormányzás mégis instabil marad:
 Nem a bizalmatlansági indítványokon buknak
meg a kormányok (ilyen csak 5 esetben történt)
 Hanem belső konfliktusokon (1946-52 között
13 kormány mondott le, s csak 2 bizalmatlansági
indítvány okán)
 A feloszlatási jog így nem alkalmazható (ahhoz
kétszeri bizalommegvonás kéne)


Összességében még instabilabb, mint a III.
Köztársaság volt:
25 kormánynak átlagosan 7 hónapos hivatali idő
 (a III. Köztársaságban átlagosan 9 hónapos)


similar documents