Oblath Gábor előadás

Report
A privábankár.hu
Növekedés 2013 című
konferenciájára készített előadás
2013 szeptember 18.
Exporttöbblet, tőkekiáramlás és
gazdasági stagnálás Magyarországon
Oblath Gábor
MTA KRTK-KTI
ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék
Mottó
“My dear, here we must run as fast as we can, just to
stay in place. And if you wish to go anywhere you
must run twice as fast as that.” (Lewis Carroll: Alice in
Wonderland)
(Ahhoz, hogy előrejussunk, kétszer gyorsabban kell
futnunk annál, mint amennyire tudunk)
Főbb megállapítások
• Az elmúlt években jelentősen megemelkedett hazai exporttöbblet nem
„jó”, a tőkekiáramlás pedig nem „rossz”
– A két jelenség kb. egymás tükörképe
– Mindkét jelenség mögött a gazdaság stagnálása (a belföldi felhasználás,
különösen a beruházások visszaesése) áll, amelyek mögött viszont
– az adósságleépülés (- leépítés) folyamata +
– a hazai gazdaságpolitika áll , de
– a kettőt nehéz különválasztani
• Magyarországon egyelőre nincs növekedési fordulat (a cím stimmel)
– a belföldi felhasználásban vannak fordulatra utaló jelek, ámde
– ezt a nettó export negatív hatása jórészt ellensúlyozta
• Paradoxnak látszik, de az adósságleépülés lassulása (a nettó export
csökkenő többlete) éppúgy akadálya lehet a növekedésnek, ahogyan eddig
a belföldi felhasználás csökkenése volt
• Ez egyfajta növekedési csapda; a megoldások keresése a szakma és a
gazdaságpolitika számára egyaránt kihívást jelent
Felépítés
• Nettó export, tőke be- és kiáramlás, adósságfelhalmozás
és leépülés
• A hazai reálfolyamatok hosszabb távon és a közelmúlt
elmozdulásai
– A belföldi felhasználás (különösen a beruházás) és nettó export
kapcsolata
• A csökkenő exporttöbblet, mint növekedési korlát
• Záró gondolatok (az exporttöbblet nagyságán kívül is
vannak fontos dolgok)
I. Nettó export, tőke be- és kiáramlás,
adósságfelhalmozás és leépülés
Néhány fontos összefüggés
• Folyó fiz mérleg (CA) =
= nettó export (NX) + nettó jövedelem + egyoldalú folyó átutalások
• CA = nemzetgazdasági megtakarítás (S) – felhalmozás (I)
• CA + „tőkemérleg” (KA) = nettó finanszírozási képesség (NFK)
• NFK kapcsolata a tőke ki/beáramlásával (FINA-val) és NFL változásával
– Ha NFK pozitív, akkor a tőke kiáramlik: a pénzügyi mérleg (FINA) negatív, és a
nettó külföldi kötelezettségek (NFL) csökkennek (ez a helyzet 2009/2010 óta)
– Ha NFK negatív, a tőke beáramlik, a pénzügyi mérleg (FINA) pozitív, és a nettó
külföldi kötelezettségek (NFL) nőnek (ez volt a helyzet 2009-ig)
• Az utóbbi összefüggések nem pontosan teljesülnek, mert
– a fizetési mérlegben létezik statisztikai eltérés (NEO)
– a NFL változását az átértékelődési hatások (pl. forint fel/leértékelődések) is
befolyásolják
A folyó+tőkemérleg (CA+KA=NFK) kapcsolata a pénzügyi
mérleggel (FINA) és a NFK kapcsolata a nettó exporttal (NX)
8%
7%
6%
5%
4%
3%
2%
1%
0%
-1%
-2%
-3%
-4%
-5%
-6%
-7%
-8%
-9%
10%
8%
6%
4%
2%
0%
-2%
-4%
FINA+NEO
CA+KA
FINA
CA+KA+NEO
CA+KA-NX
NX
CA+KA
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
-6%
-8%
6%
-10%
4%
(CA+KA)/GDP
y = 1,1254x - 0,0464
R² = 0,938
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
2%
0%
NFK (nettó fin. kép.)
„felülről”
NFK „alulról”
-2%
-4%
-6%
-8%
NX/GDP
-10%
-6%
-4%
-2%
0%
2%
4%
6%
8%
10%
A pénzügyi mérleg (inverze) és a nettó export
alakulása
(A pénzügyi mérleg egyenlege = nettó tőkeáramlás egyenlege)
6%
8%
6%
NX/GDP
4%
4%
(-)FINA/GDP
2%
-(FINA+NEO)/GDP
0%
2%
0%
-2%
-(FINA+NEO)/GDP
-2%
-4%
-4%
-6%
-6%
-8%
y = 1,1254x - 0,0464
R² = 0,938
(-)FINA/GDP
y = 1,1155x - 0,0517
R² = 0,7865
-8%
-10%
-12%
-10%
NX/GDP
-12%
-6%
-4%
-2%
0%
2%
4%
6%
8%
A nettó külföldi kötelezettségek (NFL) változása és a
pénzügyi mérleg kapcsolata; az NFL összetevői
• dNFL – átértékelődések (– egyebek) = FINA +NEO
• NFL = nettó adósság + nettó nem adósság (FDI)
(kétféle értelmezés: FDI-adóssággal együtt vagy nélküle)
• nettó adósság = bruttó adósság – bruttó adósság-típusú követelés
• bruttó adósság = államadósság + magánadósság
• magánadósság = pénzintézeti adósság + egyéb szektorok adóssága
Magyarország GDP-arányos bruttó és nettó külföldi kötelezettség-, illetve
adósságállománya (kétféleképpen számítva)
250%
Bruttó külföldi
kötelezettség GFL
225%
200%
Bruttó külföldi
követelés GFA
175%
Nettó külföldi
kötelezettség NFL
150%
125%
100%
75%
50%
110%
2012
2011
2009
2008
2010
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
Nettó külföldi adósság NFD2
1995
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
10%
2002
10%
2001
30%
2000
30%
1999
50%
1998
50%
1997
70%
1996
70%
1995
90%
2007
Bruttó külföldi adósság-típusú követelés (tul.
hitel nélk) GFA(D)2
Nettó külföldi adósság NFD1
90%
2006
2005
2004
2003
130%
Bruttó külföldi adósság-típusú
követelés (tul. hitellel) GFA(D)1
110%
Bruttó külföldi adósság1(tul. hitel nélkül) GFD2
1997
130%
2002
2001
2000
1999
1998
1997
150%
Bruttó külföldi adósság(tul. hitellel)
GFD1
1996
150%
1996
1995
25%
GDP-arányos bruttó és nettó külföldi adósság: állam
(kormányzat+MNB) és a magánszektor
100%
Bruttó külső államadósság
90%
80%
Bruttó külső állami követelések
70%
60%
Nettó külső államadósság
50%
40%
30%
20%
100%
100%
Bruttó külső magánadósság (tul. hitellel)
2012
2011
2010
2009
2008
Bruttó külső magánadósság (tul. hitel nélk.)
2012
2011
2010
2007
2006
2005
2004
2003
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
0%
2005
0%
2004
10%
2003
10%
2002
20%
2001
20%
2000
30%
1999
30%
1998
40%
1997
40%
1996
50%
1995
50%
2002
Nettó külső magánadósság (tul. hitel nélk.)
2001
60%
2000
Nettó külső magánadósság (tul. hitellel)
1999
60%
1998
Adósság-típusú külföldi magánkövetelések (tul.
hitel nélk.)
1997
70%
1996
80%
70%
Adósság-típusú külföldi magánkövetelések (tul.
hitellel)
1995
80%
2009
90%
2008
90%
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1995
0%
1996
10%
A GDP-arányos bruttó külső magánadósság
összetevői
70%
Bruttó külső magánadósság (tul.
hitel nélk.)
60%
Pénzitézetek
50%
Egyéb szektorok
40%
30%
20%
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
0%
1995
10%
A pénzintézeti külső adósság járult főként hozzá a magánadósság növekedéséhez, majd csökkenéséhez
Hitelszűke -> csökkenő fogyasztás és beruházás -> javuló NX
Az adósságfelhalmozás mechanikája



CA (= NX +NFI + NFTc) (=S-I) 
+ KA =
=- FINA
- NEO =
=dNFL - átértékelődés
Az adósságleépülés mechanikája:
a stock-változással azonos irányú pénzügyi, ill. ellentétes reál (+ jövedelmi)
tranzakciós egyenlegek a fizetési mérlegben



dNFL - átértékelődés =
= CA (= NX +NFI + NFTc) (=S-I)
+ KA =
=- FINA
+ NEO
Az, hogy az adósság (kötelezettség-) leépülést (stock- változást) a fizetési mérleg „felső”
és „alsó” részében azonos mértékű, de ellentétes irányú változások kísérik, nem
közgazdasági, hanem számviteli összefüggés
A közgazdasági kérdés: az „alsó” rész mozgatja a „felsőt”, vagy a „felső” az „alsót”, esetleg
mindkettőt harmadik (+további) tényezők mozgatják
II. A hazai reálfolyamatok hosszabb távon és a
közelmúlt elmozdulásai
A GDP, a belföldi felhasználás, az export és import
változatlan áron: 2000-2013
(Ezer Mrd 2005. évi forintban; szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva)
6,0
5,5
5,0
4,5
4,0
GDP
3,5
Belföldi felhasználás
3,0
Export
2,5
Import
2,0
I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I.
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 20122013
2 kérdés:
Mi történt hosszú távon az egyes aggregátumokban
Ehhez képest mi történt 2013 q1 és q2-ben
A GDP, a belföldi felhasználás, az export és import
volumenindexei, 2000-2013
(2005 átlaga=1)
1,7
1,6
1,5
1,4
1,3
1,2
1,1
1,0
0,9
0,8
0,7
0,6
GDP
Belföldi felhasználás
Export
Import
I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I.
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 20122013
Felhasználási oldal: szintek és
volumenindexek
3,5
1,20
1,15
3,0
1,10
1,05
2,5
Bruttó állóeszköz-felhalmozás
2,0
Háztartások fogyasztási kiadása
1,5
Bruttó állóeszközfelhalmozás
Háztartások
fogyasztási kiadása
1,00
0,95
0,90
0,85
0,80
1,0
0,75
0,5
0,70
I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I.
I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I.
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 20122013
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 20122013
A GDP termelési oldala
(szektoronkénti bruttó hozzáadott-érték + termékadók egyenlege)
2005. évi áron, ezer Mrd forintban
6
5
4
3
2
Termékadók egyenlege
Szolgáltatások
Építőipar
Ipar
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
1
0
I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I.
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 20122013
Termelési oldal: volumenindexek
1,2
1,1
1,2
Feldolgozóipar
Mezőgazdaság
Építőipar
1,1
Szolgáltatások
1,0
1,0
0,9
0,9
0,8
0,8
0,7
0,7
0,6
0,6
I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I.
I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I.
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 20122013
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 20122013
A friss információkat összefoglalva
• A GDP kb. a 2005. évi szinten stagnál
• A belföldi felhasználásban némi pozitív elmozdulás
2013-ban
• Majdnem ugyanakkora negatív elmozdulás a nettó
exportban: ezért csekély a GDP-növekedés
• A nagy exporttöbblet
– jelentős „tartalékot” jelent a forrás-kiáramlás csökkenése
szempontjából
– jelentős visszahúzó erőt jelenthet a növekedés
szempontjából
III. A nettó export és a gazdasági növekedés
kapcsolata
A nettó export/GDP folyó és változatlan áron
14%
12%
10%
8%
6%
4%
2%
0%
-2%
-4%
-6%
-8%
NX/GDP (folyó ár)
NX/GDP (2005. évi ár)
I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I.
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 20122013
A lényeg:
A GDP-arányos nettó export és a beruházások alakulása
a visegrádi országokban
Nettó export/GDP
Beruházás/GDP
8
25
7
24
2009
6
2010
2011
2012
23
5
22
4
21
3
20
2
19
1
18
0
17
-1
16
-2
2009
2010
2011
2012
15
CZ
HU
PL
SK
CZ
HU
A hazai nettó export „javulását” az eleve alacsony beruházási hányad
folyamatos csökkenése kísérte
PL
SK
A nettó export hatása
• A növekedés beindulása szempontjából az is gond, hogy a
stagnálás időszakában a nettó export szárai nagyon nagyra
nőttek a GDP arányában
• Kis elmozdulások is nagy hatást gyakorolnak a GDP-re
• A nagy exporttöbblet finanszírozási oldalról nagy „tartalékot”
jelez a gazdasági növekedéshez
• Ez a tartalék azonban látszólagos
• Ha az import növekedése az exporthoz képest számottevően
gyorsul, nagyon kicsi lesz a növekedés
A belföldi felhasználás, az export és az import folyó és
2005. évi áron
A GDP-hez képest megemelkedett X és M szintek miatt is nehéz „BF-ból” növekedni
110%
110%
100%
100%
90%
X (folyó ár)
90%
M (folyó ár)
80%
BF (folyó ár)
X (2005. évi ár)
M (2005. évi ár)
80%
BF (2005. évi ár)
70%
70%
60%
60%
50%
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
50%
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
A belföldi felhasználás és a nettó export hozzájárulása a GDP-növekedéshez
(az előző év azonos né.-hez viszonyítva, %-pontban)
10
6
5
NX hozzájárulás (%-pont)
4
0
2
2013q1
0
-5
2013q2
BF
-10
NX
GDP
-2
y = -0,3698x + 1,2778
R² = 0,5801
-4
-15
I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I.
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 20122013
BF hozzájárulás (%-pont)
-6
-15
-10
-5
0
5
10
15
Összegzés
• A külső adósság leépülése exporttöbblettel és
tőkekiáramlással jár
• Nincs értelme az egyiket „kedvezőnek” a másikat
„kedvezőtlennek” ítélni
• Az exporttöbblet hátterében a belföldi felhasználás
(különösen a beruházások) csökkenése áll
• Egyelőre nincs jele növekedési fordulatnak
• Az adósságleépülés lassulása egyfajta növekedési korlát lehet
• Valószínűleg nem önmagában a nettó export
nagysága/változása, hanem annak összetétele és a hazai
gazdaságpolitika minősége a lényeg
• Fontos kiegészítés: az, hogy a bankokat a devizahitelek
forintosítására kényszerítik, nem okoz exporttöbbletet!
Függelék
Magyarország GDP-arányos bruttó és nettó FDI állománya (kétféleképpen
számítva) és a FDI „egyéb tőke” (tulajdonosi hitel) állománya
120%
FDI: kötelezettség (tul. hitellel)
100%
80%
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
FDI: kötelezettség (tul. hitel nélk.)
100%
FDI: követelés (tul. hitel nélk.)
80%
FDI: nettó (tul. hitel nélk.)
60%
40%
2004
2003
2002
2001
2000
0%
1999
20%
1995
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
120%
1995
0%
1998
5%
2005
10%
2004
0%
1996
15%
2003
20%
2002
Tulajdonosi hitelek:
nettó adósság
2001
20%
2000
40%
1999
Tulajdonosi hitelek:
követelés
1998
25%
1997
60%
30%
1996
Tulajdonosi hitelek:
adósság
FDI: nettó (tul. hitellel)
1995
35%
1997
40%
FDI: követelés (tul. hitellel)

similar documents