BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA 3.

Report
BEVEZETÉS A
PSZICHOLÓGIÁBA 3.
Intelligencia és kreativitás
INTELLIGENCIA
• általában egy személy általános értelmi és megértési
képességét értjük alatta
• Wechsler: „Az egyén összegzett, globális képessége
arra, hogy célszerűen cselekedjék, racionálisan
gondolkodjon, és hogy környezetében hatékonyan
működjön.”
• célszerű cselekvés, a környezetben való hatékony
működés, helyes döntés, racionális következtetés,
szabályszerűségek felismerése stb.
Az intelligencia vizsgálata
• Binet-Simon teszt, 1905:
Alfred Binet & Théophile Simon
egyre növekvő nehézségű elemekből álló teszt
a mentális képességek egyenletesen nőnek az életkorral
→ minél több kérdésre tud válaszolni a gyerek, annál
magasabb a mentális kora (MK)
• Stanford-Binet intelligenciaskála, 1916:
Lewis Terman
több ezer gyerekkel felvéve meghatározta az életkori
normákat
MK: az egyes életkori szinteken hány feladatot old meg
sikeresen
Az intelligencia vizsgálata
• Wechsler-intelligenciaskála, 1939:
Davis Wechsler → Wechsler Adult Intelligence Scale
magyar nyelven: Magyar Wechsler Intelligencia (MAWI)
verbális és performációs skálára oszlik
Az intelligencia vizsgálata
• intelligenciahányados (IQ):
William Stern
IQ= mentális kor / életkor x 100
• standardéletkor-értékek:
a standardizált csoport személyeinek hány százaléka
helyezkedik el egy adott érték felett, illetve alatt
Az IQ eloszlása
Az intelligencia természete
Faktoranalitikus megközelítés:
Charles Spearman, 1904:
• g – általános intelligenciafaktor
s – speciális intelligenciafaktor
• egy személy matematikai teljesítménye az általános
intelligenciájának és a matematikai képességeinek
együttes eredménye
Louis Thurstone, 1938:
• elsődleges mentális képességek:
verbális megértés, beszédfolyékonyság, számolás, téri
képességek, emlékezet, észlelései sebesség,
következtetés
Az intelligencia természete
Többszörös intelligenciaelmélet: Howards Gardner
1.
2.
3.
4.
5.
6.
Nyelvi
a standard intelligencia
Logikai-matematikai
tesztek ezeket mérik
Téri
Zenei
Testi-kinesztéziás
Személyes:
személyen belüli (intraperszonális)
személyközi (interperszonális)
Nemek közti különbségek
• Férfiak és nők körülbelül egyformán teljesítenek az
intelligencia tesztekben
• Speciális képességeket mérő tesztek mutatnak
különbségeket:
• Nők átlagban jobbak a verbális képességeket mérő
tesztekben
• Férfiak átlagban jobb eredményt mutatnak a
matematikai gondolkodás és a vizuális-téri képességek
mérésekor
• Ezek a kognitív képességekben kimutatott különbségek
lassan eltűnőben vannak (kivétel vizuális-téri képességek)
→ a korábbi különbségek a tanításban és a társadalmi
elvárásokban rejtőző különbségeket tükrözték!
Genetikai és környezeti tényezők
• Egypetéjű ikrek
•
•
•
•
együtt nevelt r= 0,86
külön nevelt r= 0,72
Kétpetéjű ikrek
együtt nevelt r= 0,60
Testvérek
együtt nevelt r= 0,47
külön nevelt r= 0,24
Szülő/gyermek r= 0,40
Nevelőszülő/gyermek r= 0,31
Genetikai és környezeti tényezők
A fejlődő gyermek értelmi képességeit befolyásolja:
• táplálkozás: a fogyasztott élelmiszerek minősége és
mennyisége
• általános egészségi állapot
• a gyermeket esetlegesen érő vegyi anyagok
• a gyermeket érő ingerek mennyisége és milyensége
• a család légköre
• a környezet miként viszonyul a gyermek
teljesítményeihez, milyen visszajelzéseket ad ezekről
KREATIVITÁS
Alkotóképességet jelent: újat alkotni, felfedezni, ami
• az egyén számára új
• a társadalom számára kívánatos és értékes
Kutatásának kezdetei:
• Guilford, 1950 → divergens gondolkodás
• „Szputnyik sokk”, 1957 → fontossá válik a tehetséges
kutatók, alkotók kiválogatása
A gondolkodás két típusa
• konvergens gondolkodás: pontosan meghatározható és
jól körülírható probléma, amelyre egy lehetséges és
egyben jó megoldás létezik, a gondolkodási tevékenység
ennek megtalálására irányul
• divergens gondolkodás: olyan folyamat, amely olyan
problémára keresi a legjobb megoldást, amire nem is
biztos, hogy van jó megoldás, illetve nem biztos, hogy
csak egy jó megoldás létezik.
Mi kell ahhoz, hogy kreatívak legyünk?
• Csíkszentmihályi:
•
•
•
•
a kreativitás részben problémamegoldást, részben
problématalálást jelent
szükségesek alapismeretek az adott témában
erős motiváció, kíváncsiság
intelligencia?
a kreatív produktumban sokszor benne van a humor,
fantázia, képi gazdagság, a határok áttörése, amit nem
lehet tanítani, de a kreativitást erősen befolyásolja a várt
következmény (pl. elismerés) és a környezet hozzáállása!
A kreativitás mérése
• „Szokatlan használat”(Hányféleképpen lehet használni
egy …?)
• „Körök”(Mivé alakítható?)
• Kreatív szabadidő tevékenység kérdőív
• GIFT (Group Inventory for Finding Creative Talent)
Körök teszt
A kreatív produktum
• kifejező kreativitás: a spontán kifejezés bármely formája
(kisgyerekek rajzai)
• produktív kreativitás: a hangsúly a képességen van (nagyobb
gyerekek rajzai)
• feltaláló (inventív) kreativitás: a meglevő dolgok újszerű
felhasználása
• újító (innovatív) kreativitás: meglévő elvek, elképzelések
tökéletesítése
• teremtő kreativitás: teljesen új elv vagy feltevés (pl. Freud
elmélete)
Mi jellemzi a kreatív embereket?
1. problémaérzékenység
2. ötletgazdagság (fluencia): mennyire sok választ ad a
feladatra, mennyire termékeny adott idő alatt?
3. hajlékonyság (flexibilitás): hány különböző szempontot
használ a személy a feladatmegoldásban?
4. eredetiség (originalitás): mennyire ritka az adott válasz,
sok ember válasza között milyen arányban fordul elő?
A kreatív személyiség jellemzői
• mentális egészség, intellektuális hatékonyság
• függetlenség a gondolkodásban, vélekedésben
• gyors, rugalmas reagálás az új helyzetekre
• önmegvalósítás szándéka, önkifejezés motívuma
• kitartás a feladatmegoldásban
• nyitottság az új elképzelésekre
• a környezet tökéletesítésére, konstrukív megváltoztatására
való törekvés
• pozitív énkép, magabiztosság
• nonkonformitás, lázadás, tiltakozás a korlátozások,
kötöttségek, szabályok ellen
A kreatív gyermek
• kíváncsiság
• türelmetlenség
• kérdezősködés
• érzékenység
• függetlenség
• magas energiaszint
• kitartás
• széles érdeklődési kör
• humorérzék
• eredetiség, élénk fantázia
Kreativitás és környezet
A kreatív folyamat négy szakasza
(Wallas)
(tkp. a problémamegoldás szakaszai)
1. előkészítés: ráeszmélünk a probléma létezésére
összegyűjtjük az információkat
2. lappangás (inkubáció): félretesszük a problémát
3. megvilágosodás: (látszólag) váratlan belátás
„aha”-élmény
4. igazolás: ellenőrzés
Ön mit tenne ebben a helyzetben?

similar documents