ellátási (beszerzési) logisztika - DE Műszaki Kar

Report
LOGISZTIKA
Előadó: Dr. Fazekas Lajos
Debreceni Egyetem
Műszaki Kar
Ellátási-elosztási logisztika
8. előadás
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az ellátási-elosztási logisztika feladatai
• Az ellátási (beszerzési) logisztika a beszerzéssel
együttműködve azért felelős, hogy a vállalatnál a
termeléshez szükséges alap-, segéd- és üzemanyagok,
alkatrészek:
– a megfelelő időpontban,
– a megfelelő mennyiségben,
– és minőségben rendelkezésre álljanak.
• Az ellátási (beszerzési) logisztika a vállalati anyagellátással
(beszerzéssel) kapcsolatos anyagáramlást és az ehhez
kapcsolódó információáramlást tervezi, szervezi, irányítja és
ellenőrzi, továbbá emellett ugyancsak közreműködik a
beszerzéssel, anyagellátással kapcsolatos stratégiai szintű
döntések meghozatalában.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az ellátási (beszerzési)
logisztika főbb
kapcsolatai és feladatai
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A vállalati elosztás (értékesítési)
logisztika feladatai
• A vállalati elosztás (értékesítési) logisztika azért
felelős, hogy:
– a vállalatnál előállított késztermékek a kellő időpontban,
– a megfelelő mennyiségben,
– és minőségben
a vevők (felhasználók) rendelkezésre álljanak.
• Ennek érdekében a késztermék-raktártól- a különböző
értékesítési csatornákon át - a vevőkig (felhasználókig)
terjedő áruáramlást (elosztást) és az ehhez kapcsolódó
információáramlást tervezi, szervezi, irányítja és
ellenőrzi.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A vállalati elosztási
(értékesítési) logisztika
főbb kapcsolatai és
feladatai
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A just in time (JIT)-elvű anyagellátás
• A just in time (JIT, percre kész)-elvű anyagellátás esetén a
felhasználó (vevő, gyártó) a termelési folyamat mindenkori
igényeinek megfelelő ütemezésben hívja le a rendeléseket
a beszállítóktól.
• Japánban már a hetvenes évek óta eredményesen
alkalmazzák, de a nyolcvanas évek óta a nyugat-európai
országokban is egyre szélesebb körben alkalmazzák.
• A szállítások lebonyolításával gyakran erre a feladatra
specializálódott logisztikai szolgáltató (pl. szállítmányozó)
vállalatot bíznak meg.
• Ezek a vállalatok a szállítás mellett rendszerint egyéb
kiegészítő tevékenységek, pl.: komissiózás, csomagolás,
egységrakomány-képzés elvégzésére is vállalkoznak.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Just in time = éppen
időben
(tükörfordításban)
A JIT anyagellátásba való
bekapcsolódások módjai
A szolgáltató szállítmányozó vállalatok háromféle
változatban kapcsolódhatnak be az iparvállalatok JITkoncepciója anyagellátásába:
• a beszállító és a felhasználó közötti közvetlen
szállításokat bonyolítják le;
• az egy adott körzetben levő beszállítók küldeményeit
összegyűjtik, majd együtt továbbítják az
iparvállalathoz;
• a különböző beszállítók által feladott küldeményeket
először egy kihelyezett (ellátó) raktárba szállítják, majd
innen továbbítják a felhasználó iparvállalathoz .
Koncepció =
elgondolás, terv.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A JIT anyagellátásba való bekapcsolódások
módjai és
A szállítmányozó vállalatok bekapcsolódási
lehetőségei az iparvállalatok JIT -koncepciójú
anyagellátásába: (részletesebben lásd a
következő dián)
– a, közvetlen szállítás;
– b, szállítás gyűjtőjáratokkal;
– c, szállítás gyűjtőjáratokkal, közbenső tárolás
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A beszállító-felhasználó (vevő) közötti
JIT kapcsolatok fokozatai
• Szakaszos ellátás (hetente egyszer vagy többször van
beszállítás);
• folyamatos ellátás (egy tennék esetén, az átmeneti
tárolás a szállítóeszközön történik);
• Kanban-rendszer (kanban = kártya; napi pontosságú
finomirányításra alkalmas);
• a gyártással szinkron ellátás ütemtároló stratégia
(sokféle változatban előállított nagy értékű alkatrészek
esetében alkalmazzák);
• gyártással szinkron folyamatos ellátás beszállítófelhasználó kapcsolat (legnehezebben megvalósítható,
on-line kapcsolat szükséges).
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
KANBAN rendszerek
• A kanban a „Just In Time” nevű vezetéselméleti
gyártási rendszerben használatos japán fogalom,
melynek szószerinti jelentése „jel”, vagy „utasítás
kártya”.
• A kanban funkciói:
– Utasítás termelésre vagy szállításra:
• Megmutatja, hogy melyik termékből, mennyit (kanbanon
szereplő információk), és mikor (amikor a kanbant leveszik)
kell gyártani, szállítani.
– A vizuális irányítás eszköze:
• Eszköz a túltermelés elkerülésére,
• Eszköz a szabálytalan termelési sebesség felismerésére.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Szerelősorok KANBAN elvű alkatrész
ellátása
• A szerelősorok KANBAN elvű alkatrészellátásával
jelentős eredmények érhetők el a:
–
–
–
–
A szerelés átfutási idejének a csökkentésében,
a szerelősorok kihasználásában,
a műveletközi készletek csökkentésében,
az alkatrész és a termékkövetés megválasztásában.
• A KANBAN elvű alkatrészellátás alatt azt kell
érteni, hogy az egyes szerelőhelyek munkahelyi
tárolói percre készen kapják a KANBAN ládákban
vagy kocsikban éppen szükséges alkatrészeket.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Szerelősorok KANBAN elvű alkatrész
ellátása
Szerelő csarnok
h
kiszállítás
rn
SHT
SHT
KST
Szereősor tároló
KST
KST =
készterméktároló
Szereősor tároló
Szerelősorok
SHT=
szerelőhelyi
tároló
k
kiszállítás
rk
SHT
SHT
KST
1
kiszállítás
r1
SHT
beszállítás
SHT
Alkatrész raktár
Tárolás
Komissiózó
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Szerelősor
rm
.
.
Szerelősor
.
rk
Munkahelyi
számítógép
.
.
.
1
SHT
1
SHT
Munkahelyi
számítógép
Szerelősor
r1
Szerelés
ütemező
számítógép
Szerelősor tároló
Szerelősor tároló
A szerelősor alkatrész ellátását koordináló
számítógépes logisztikai rendszer
Szerelősor tároló
számítógép
Szerelősor tároló
számítógép
1
SHT
Szerelési logisztikai
rendszereket irányító
számítógép
Alkatrész komissiózást
irányító számítógép
Alkatrész komissiózás
Alkatrész raktár
SHT=
szerelőhelyi
tároló
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
4. ábra Szerelősor alkatrész ellátását irányító számítógépes logisztikai rendszer
A szállítmányozó vállalatok
bekapcsolódási lehetőségei
Közvetlen szállítás
Szállítás
gyűjtőjáratokkal
Szállítás
gyűjtőjáratokkal,
közbenső tárolás
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
JIT-elvű anyagellátás legfontosabb
feltétele
• A JIT-elvű anyagellátás legfontosabb feltétele
az egymástól független beszállító és
felhasználó vállalatok közötti szoros partneri
kapcsolat.
• E kapcsolat alapját azok a hosszútávra szóló
keret-megállapítások képezik, amelyek a
beszállító termelési kapacitásának lekötését,
előre tervezhetőségét hivatottak biztosítani.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az alkatrészek értéke (térfogata), a készletek és
a gyári rugalmasság közötti összefüggés a JITkapcsolatok különböző fokozatai esetén
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A JIT megvalósításának főbb lépései
• a koncepcióba bevonandó anyagok,
alkatrészek kiválasztása;
• a beszállítók megválasztása;
• az információáramlás kialakítása;
• anyagáramlási (szállítási) és raktározási
koncepció kialakítása;
• a minőségbiztosítási koncepció kialakítása.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A JIT-elvű anyagellátás
megvalósításának előnyei
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Termékelemzés alapján történő
csoportosítások
• Az ABC elemzésekkel pl. az érték
szempontjából meghatározó jelentőségű
termékek határolhatók be.
• Az XYZ elemzés során a felhasználás
ingadozása és az előrejelzés pontossága
szerint csoportosíthatók a termékek.
• A raktárak konszignációs vagy szerződéses
raktárként üzemeltethetők.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A konszignációs raktárak
• A konszignációs raktárak esetében a felhasználó
raktárterületet bocsát a beszállító rendelkezésére, ahol
a beszállítónak egyelőre meghatározott minimális
készletszint tartását kell biztosítani.
• A felhasználó a mindenkori igénye szerint le tudja hívni
a gyártáshoz szükséges anyagokat, alkatrészeket az
általában a gyártás helye közelében levő raktárból, a
kivételt természetesen mindenkor azonnal jeleznie kell
a beszállítónak, hogy a mindenkori
készletmennyiséggel tisztában legyen.
• A tulajdonváltás az áru fizikai kivételekor megy végbe, a
számla fizetése csak ettől az időponttól kezdve
esedékes.
Konszignáció =
feljegyzés, jegyzék
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A szerződéses raktárak
• A szerződéses raktárakat általában a
felhasználó hely közelében telepítik, azért,
hogy a gyártó vonal minél gyorsabban, nagy
gyakorisággal kiszolgálható legyen.
• Többnyire a különböző beszállítók termékeit
tárolják itt.
• A betárolt áru a felhasználási helyre való
kiszállításig a beszállító tulajdonában marad.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
„Make or buy” (Gyártani vagy venni)
típusú döntések
• A make - egy adott alkatrész vagy alkatrészcsoport
saját gyártását, illetve az adott tevékenység saját
vállalat által történő elvégzését jelenti.
• A buy - egy adott alkatrész vagy alkatrészcsoport külső
forrásból való beszerzését, illetve adott tevékenység
más vállalattal, vállalkozásával való elvégeztetését
fejezi ki.
• A minél hatékonyabb működtetés érdekében, ezért a
beszerzések előkészítésekor gyakran van szükség "make
or buy" típusú döntések meghozatalára.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
„Make or buy” (Gyártani vagy venni)
típusú döntések
• A vásárlást előirányzó (buy) típusú döntések a gyártási
mélység csökkenését eredményezik.
• A "make or buy" döntések nemcsak a gyártási, hanem
egyéb vállalati (pl. számítástechnikai, csomagolási stb.)
tevékenységekkel kapcsolatban is felmerülhetnek.
• Insourcing alatt ekkor azt értik, ha a vállalat amellett
dönt, hogy az adott tevékenységet saját maga hajtja
végre, outsorucing alatt pedig azt értik, hogy a vállalat
az adott tevékenységet valamilyen külső szolgáltató
vállalattal végezteti el.
Insourcing = belső
forrás
Outsourcing = külső
forrás
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az outsourcing térhódítása
• A fejlett ipari országokban a logisztika területén is
általános tendencia, hogy nő az outsourcing
aránya.
• A vállalatok egyre több logisztikai funkció (pl.
szállítás, csomagolás, hulladékkezelés)
teljesítésével bíznak meg arra szakosodott
logisztikai szolgáltató vállalatot.
• Ennek oka, hogy a meghatározott logisztikai
teljesítmények előállítására specializálódott
vállalatok nagyobb hatékonysággal tudják a
logisztikai feladatokat megoldani.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A készletszabályozás
• A készletszabályozás feladata adott termelési,
fogyasztási stb. folyamatrendszer anyag-, alkatrész-,
termék stb. - szükségletének kielégítése;
• általában gazdasági szempontok alapján optimalizált
készlet meghatározása és annak dinamikus szinten
tartása, hagyományos (nem JIT -elvű) folyamatok
esetében.
• A szükségesnél nagyobb készletek esetében ugyanis
nagy eszközlekötés, a jelentős helyszükséglet stb.
következtében a költségek megemelkednek, a
kívánatosnál kisebb készletek mellett pedig zavar
keletkezhet az ellátási, a termelési vagy az elosztási
folyamatban.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A készletezési rendszer struktúrája
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az anyagi- és a szabályozó rendszer
feladata a készletszabályozásban
• Az előzőekben megfogalmazott feladat csak egy
jól működő, összehangoltan dolgozó anyagi és
szabályozó rendszerrel oldható meg.
• Az anyagi rendszer feladata a készletezésnek,
mint anyagi folyamatnak megvalósítása: az igény
jelentkezésekor a készlet csökkentése, az
utánpótlás beérkezésekor a készlet feltöltése.
• A szabályozó rendszer feladata a készletezési
stratégia működtetése, a környezetből és az
anyagi folyamatból származó információk
fogadása, feldolgozása, továbbítása.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A be- és kiszállítási rendszer
A be- és kiszállítás rendszerint a következő
alapesetek valamelyike szerint alakul:
– szakaszos beszállítás-folyamatos kiszállítás;
– folyamatos beszállítás-szakaszos kiszállítás;
– szakaszos beszállítás-szakaszos kiszállítás;
– folyamatos beszállítás-folyamatos kiszállítás
(a raktározás a biztonsági készletekre
korlátozódik).
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A készletváltozás fogalmai
• A készletváltozással összefüggő fontosabb
fogalmak között a:
– nyitó- és a zárókészletet,
– a jelentésköteles készletet,
– az időegységre vonatkoztatott szükségletet,
– az utánpótlási időt,
– a rendelési időközt
– és a forgási időt
kell megemlíteni.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A készletváltozás fogalmai
• A nyitókészlet (Qny) a készletpolitika kialakítását
képező időszak indulásakor a zárókészlet (Qz) az
időszak lezárásakor rendelkezésre álló árukészlet. A
raktározási gyakorlatban az időszakonként esedékes
leltározás során felvett készletet is nyitó-zárókészletnek
szokták kezelni.
• A jelentésköteles készlet (Qj) a megrendeléstől a
rendelt tétel leszállításáig eltelt (utánpótlási) idő alatti
szükséglet. ha készlethiányt nem engednek meg, vagy
ha a biztonsági készleteket állandó értékén akarják
tartani, a jelentésköteles készletszint elérésekor
megrendelést kell feladni.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A készletváltozás fogalmai
• A rendelési készletnagyság (q) az esetenként
megrendelt árumennyiség.
• A biztonsági készlet (Qb) tartalékolt
árumennyiség, amely a szükséglet (kereslet)
véletlen ingadozásai mellett is kellő biztonságú
kereslet-kielégítést tesz lehetővé.
• Maximális készlet (Qmax) a megrendelési
tételnagyság és a biztonsági készlet összege:
Qmax = q + Qb.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A készletváltozás fogalmai
• Az időegységre vonatkoztatott szükséglet (B) lehet
meghatározott (determinisztikus), véletlenszerű, de
statisztikailag stabil (sztochasztikus), véletlenszerű, de
statisztikailag instabil (idényszerű) és ismeretlen.
• Az utánpótlási idő (tp) a megrendeléstől a q mennyiség
beszállításáig eltelt idő.
• A rendelési időköz vagy rendelési periódus (tf) két
rendelés között eltelt idő; más értelmezésben a
rendelési tételnagyság és az időegységre
vonatkoztatott szükséglet hányadosa:
• A forgási idő (tr) a készlet cserélődő részének
kiszállítása alatt eltelt idő.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Elosztási rendszerek
• Az elosztási rendszerek feladata:
– az áruk (kész- és félkész termékek, alkatrészek stb.) elosztásának
tervezése,
– szervezése,
– irányítása
– és ellenőrzése
a termelőüzem készáru raktárától a felhasználókig (végső
fogyasztókig).
• A cél olyan áru- és a hozzá tartozó információáram
létrehozása, amely a felhasználók, fogyasztók igényeinek
legjobb kielégítését biztosítja.
• Az elosztási rendszerek elemekből (feladó-, fogadóhelyek,
raktárak) és az elemek közötti kapcsolatokból (pl.
szállítópályák, információs csatornák) állnak.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Elosztási rendszerek
• A logisztikai (fizikai) elosztási rendszerek a
szállítás és raktározás révén teszik lehetővé a
térbeli és időbeli különbségek áthidalását.
• A kereskedelmi lépcsők száma szerint (mint
ahogyan ezt a következő dián megfigyelhetjük)
különbséget kell tenni a közvetlen és a közvetett
elosztás között.
• A közvetett elosztás több lépcsőben mehet
végbe.
• Valamennyi elosztási rendszerben követelmény a
célirányos információs rendszer kiépítése.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az elosztási rendszerek kereskedelmi lépcsők szerint
megkülönböztetett alapesetei
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Elosztási rendszerek
• Az elosztási rendszerekben túlsúlyba kerülnek olyan döntési
feladatok, mint az elosztási stratégiák, az elosztási járatok
összeállítása, stb.
• Az ilyen rendszerekre jellemző, hogy nagyszámú információ
áttekintése alapján nem csupán matematikailag tisztázott
algoritmusok szerint, hanem számos heurisztikus jellegű
elem bevonásával kell döntéseket hozni.
• Így az adatfeldolgozó rendszerek a döntés előkészítéséhez
nyújtanak megfelelően strukturált, statisztikailag kiértékelt,
vizuálisan jól áttekinthető adatokat (pl. táblázatok,
diagramok, stb.). Egy ilyen számítógéppel támogatott
információs és irányítási rendszer átfogó vázlatát
szemlélteti a következő dia.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A számítógéppel támogatott elosztási
információs és irányítási rendszer elemei
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Elosztási rendszerek
• Az ábrán a modellbankba sorolható matematikailag
tisztázott algoritmusok alapjait már korábban
kidolgozták.
• Konkrét gyakorlati felhasználásukra azonban csak a
napjaink elosztási rendszereit irányító számítógépes,
táv-adatátviteli integrált alrendszerekben kerül sor.
• Ezeknek a módszereknek az alkalmazásához egyrészt
naprakész, on-line információkra (igény. és
készségadatok), másrészt nagy mennyiségű
háttéradatra (költségek, tarifák, topológiai adatok) van
szükség. Ezt pedig csak napjaink rendszerei teszik
lehetővé.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Elosztási rendszerek
• Az elosztási rendszerekben levő különböző raktárak irányítási szempontból - elosztó központi funkciót
töltenek be.
• Ezeknek az elosztó központoknak fő funkciója a
hozzájuk tartozó földrajzi körzetben felmerülő
fogyasztói igények kielégítése, valamint az igények
kielégítésével kapcsolatos szállítási, rakodási, tárolási
feladatok és a rendelkezésre álló kapacitások
egymáshoz rendelése.
• Az optimalizálás és a feladat végrehajtása nagy tömegű
adat együttes kezelése útján oldható meg.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az elosztás-irányító rendszer
Az elosztás-irányító rendszer szállítás irányítási
alrendszere modulcsoportokból építhető fel:
– 1. A fuvarigények összeállítása modu1csoport.
– 2. A térképi infonnációs rendszer modulcsoport.
– 3. Útvonal optimalizálás modulcsoport.
– 4. Járattervezés modulcsoport.
– 5. Információ szolgáltató modulcsoport.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A csomagolás szerepe a logisztikában
• A csomagolás a terméket körülvevő ideiglenes
védőburkolatot és annak előállításához szükséges
műveletek, folyamatok összességét jelenti.
• A csomagolásnak: kiemelkedő szerepe van az
anyagi javak piaci és használati értékének
megóvásában, sőt növelésében. A csomagolás
jelentős szerepet tölt be a logisztikai
rendszerekben az anyag- és információáramlás
hatékonyabbá tételében, az élő- és
holtmunkaszükséglet csökkentésében.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A csomagolás szerepe a logisztikában
• A csomagolási tevékenységgel kapcsolatban minden elem,
vagyis a csomagoló szerek gyártása és a
csomagolástechnológia, természeti erőforrásokat (anyagot
és energiát) vesz igénybe, illetve talaj-, víz- és légszennyezés
formájában környezetterhelést okoz.
• A csomagolás, mint a termék megjelenítője, a
piacgazdaságban a versenyképesség egyik meghatározó
eleme.
• A csomagolás alapvető műszaki feladata a termék
megóvása a külső határoktól. A veszélyes áruk esetében
éppen fordított a helyzet. A csomagolásnak a környezetet
kell megvédenie. A csomagolás a termékértékesítésben
fontos ún. marketing-jellegű feladatot lát el.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A csomagolás típusai
• A fogyasztói csomagolás - szerepéből eredően - a
leghosszabban tartózkodik a logisztikai láncban,
egészen a végső felhasználóig "kíséri" a terméket.
• A gyűjtőcsomagolás meghatározott mennyiségű
azonos tennék vagy fogyasztói csomagolás ideiglenes
védőburkolata. Kifejezett célja az elosztási logisztika
támogatása.
• A szállítási csomagolás az elosztási logisztika igazi
eszköze. Szöveggel, ábrával, alfanumerikus jelekkel,
vonalkóddal adja meg a termékre, a tömegre, a
kezelésre és az esetleges veszélyességre vonatkozó
alapvető tudnivalókat.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A csomagolás szerepe a logisztikában
• Az egységrakomány csomagolástechnikai
szempontból a legnagyobb kezelési egységet
jelenti.
• Az esetek döntő többségében a csomagolás a
termék-előállítás szervesen kapcsolódó része. A
csomagolást, azaz a termékek ideiglenes
védőburkolatba helyezését közvetlenül a gyártás
befejeztét követően, ritkábban a
gyártástechnológiai folyamat egyik műveleteként
végzik.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A hulladékkezelés sajátos logisztikai
problémái
• Mindennemű termelési folyamat hatással van
a környezetre, természeti erőforrásokat vesz
igénybe, illetve különféle módon szennyezi a
talajt, az élővizeket és a légkört.
• A szennyeződések egyik ismert formája a
hulladék, vagyis az anyagok olyan sajátos köre,
amelyet tulajdonosa adott műszaki, gazdasági
és társadalmi körülmények között nem tud
vagy nem akar felhasználni vagy értékesíteni.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A hulladékkezelés sajátos logisztikai
problémái
• A hulladékkezelési logisztikának a jogi, műszaki szabályzás
szempontjából is több sajátos vonása van. Az alapvető
különbség a logisztika egyéb területeivel szemben az, hogy
a hulladékkezelésre jóval szélesebb kört felölelő és
szigorúbb előírások érvényesek.
• A hulladékkezelési logisztika fő feladatai időrendi
sorrendben:
–
–
–
–
gyűjtés,
osztályozás,
visszaszállítás,
újrahasznosítás, illetve megsemmisítés (végső tárolás vagy
égetés),
– nyilvántartás és ügyvitel.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A csomagolási
hulladékok
másodlagos
alapanyagkénti
hasznosításához
szükséges
logisztikai
körfolyamat.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Köszönöm figyelmüket!
Viszont látásra!
Debreceni Egyetem Műszaki Kar

similar documents