Konfliktuskezelés Szekszárdi Júlia A konfliktus fogalma • Eredeti jelentése: fegyveres harc (latinul: confligere) • A pedagógiában a 60-as években lett önálló elméleti kategória A konfliktusok pedagógiája A szocializációs környezet gyökeres megváltozása • A.

Report
Konfliktuskezelés
Szekszárdi Júlia
2013
A konfliktus fogalma
• Eredeti jelentése:
fegyveres harc
(latinul: confligere)
• A pedagógiában a
60-as években lett
önálló elméleti
kategória
A konfliktusok pedagógiája
A szocializációs környezet gyökeres
megváltozása
• A tekintélyelv megrendülése
• A gyermekkor eltűnése
• A digitális világ
„Háború van, hát
háború van, mit
tagadjuk. Kitört az
első tanító és
tanítvány legelső
találkozásakor, és
tartani fog, míg
csak iskola lesz a
világon.
Legfeljebb a
hadieszközök és a
harcmodor
módosulnak
néha.”
(Karácsony Sándor,
1942)
A konfliktus tekintélyelvű
megközelítése
• Elkerülendő, zavaró, negatív jelenség
• A kapcsolatok hierarchiába rendeződnek
• A problémakezelés módja: jutalmazás,
meggyőzés, szankcionálás
• Értékek: normakövetés, következetesség,
határozottság, feltétlen engedelmesség
• Nevelői cél: egy határozott érték- és
normarendszer elfogadtatása
Tiszteljétek a gyermekkort!
Rousseau
A gyermek nem kis
felnőtt!
A konfliktus gyermekközpontú
megközelítése
• A gyermek fejlődésével együtt járó,
természetes jelenség
• Szimmetriára törekvő kapcsolat e nevelő és
nevelt között
• A problémakezelés módja: irányított dialógus
• Értékek: a gyermekkor; gyermeki érdekek,
szükségletek, jogok
• Nevelői cél: alkalmazkodva a életkori
sajátosságokhoz, érettségi szinthez
kihasználni a gyermekben rejlő
lehetőségeket
„Hiába
fürösztöd
önmagadban,
csak
másban
moshatod
meg arcodat.”
József
Attila
A konfliktus interakciót hangsúlyozó
megközelítése
• A konfliktus szükségszerűen előforduló,
hasznosítható, olykor kimondottan kívánatos
jelenség
• A nevelő és nevelt közötti kapcsolat a kölcsönös
tiszteleten és bizalmon alapuló, demokratikus
• A konfliktuskezelés a felek interakciójának része
• Értékek: közösen vállalt felelősség, kölcsönösség,
kompromisszumkészség, kreativitás, reflektivitás
• Nevelői cél: valamennyi fél számára optimális
megoldás megtalálása (a kontextus jelentősége)
Digitális dédi
Hol a stafétabot?
• Korábban: hiányállapot, célja a felnőttlét
„filiszter leszek magam is”
• Ma: a felnőtt is az állandó változás
állapotában van (elmarad a „beavatás”)
• Végtelen gyermekkor – élethosszig való
tanulás
• Digitális kor: változásban a generációk
közötti kapcsolat
Milyenek a fiatalok?
A mai fiatalság velejéig romlott, gonosz,
istentelen és lusta. Sohasem lesz olyan,
amilyennek az ifjúságnak lennie kell, és
képtelen lesz kultúránk megőrzésére.”
Egy 3000 éves babiloni agyagtábláról…
Minden korszakváltásnál
féltették az ifjú nemzedéket
Szokratész:
• Az írás által gyengül
a memória, az ember
nem használja az
emlékezetét.
• A tudást csak
párbeszéd útján
hozzák létre az
elmélyült gondolatok
Most
• A digitális
technológia
elterjedésével nincs
szükség emlékezetre,
ismeretekre.
• A digitális
bennszülöttek más
szocializációs
környezetben
nevelődnek.
A generációváltások felgyorsulása
A „netgeneráció”
„Digitális bennszülöttek” (Marc Prensky, 2001)
• A környezeti hatásokra az idősebbek csak magatartásukban,
a gyerekek idegrendszerük fejlődésében is reagálnak
• Neurológiai következmény:
a bal agyfélteke erős dominanciája visszaszorul, a jobb
agyfélteke jelentősége nő
• Társadalmi következmény:
1. merőben eltérő képességprofilok a generációk között
2. a fiatalok egy meghatározó területen az idősebbeknél
kompetensebbnek mutatkoznak – „fordított szocializáció”!
Konfliktusok a pedagógiai
gyakorlatban
 I. Személyes jellegű (részben az intim szférába
tartozó) konfliktusok
 II. A pedagógus részes a konfliktusnak (kollégákkal,
felettesekkel, gyerekekkel, szülőkkel)
 III. A pedagógus közvetlenül vagy közvetve találkozik
a konfliktussal (Konfliktusok a diákok között, a
tanulócsoportban; a diákok egyéb konfliktusai a
családban, baráti körben stb.)
 IV. Egyéb konfliktusok (a tananyagban, a
társadalomban, a világban előfordulók)
I. Személyes jellegű (részben az
intim szférába tartozó)
konfliktusok
II. A
pedagógus
részese a
konfliktusnak
(kollégákkal,
felettesekkel,
gyerekekkel,
szülőkkel)
III. A pedagógus közvetlenül vagy közvetve találkozik a konfliktussal
(Konfliktusok a diákok között, a tanulócsoportban; a diákok egyéb
konfliktusai a családban, baráti körben stb.)
IV. Egyéb konfliktusok (a tananyagban, a
társadalomban, a világban előfordulók)
A konfliktusok pedagógiai
funkciói
• Jelző érték (eredményvizsgálati funkció)
• Megbeszélési, tisztázási alkalom
(kommunikációs funkció)
• Lehetőség az önvizsgálatra (önismereti
funkció)
• Szociális tanulás forrása (szocializációs
funkció)
• Viselkedésrepertoár bővítése (módszertani
funkció)
A konfliktuskezelés őstípusai
 Kard által vész, ki kardot ragad
(kölcsönösség, törvényesség)
 Szemet szemért fogat fogért (bosszú,
vendetta)
 Aki megdob kővel, dobd vissza
kenyérrel (szeretet, irgalom,
megbocsátás)
bosszú
Feltétel
nélküli
tolerancia
Mérlegelés,
megegyezés
Konfliktuskezelő stratégiák
Ö
1. önérvényesítő
1
n
é
2. önfeladó
r
v
5
é
n
3. elkerülő
4
y
4. kompromisszum
kereső
e
s
í
5. Probléma
t
megoldó
ő
3
Önfeladó
2
Tanárvezérelte modell 1.
Az
elemzés
lépései
Az érzelmi érintettség foka (a konfliktus
relevanciája)
0- 1
LÁTSZAT
2-3
PEREM
4-6
KÖZPONTI
7
EXTRÉM
A konfliktus
meghatározása
x x
x
x
x
x
x
x
Az érzelmi
érintettség
x x
x
x
x
x
x
x
Az első
reakció
x x
x
x
x
x
x
x
Tanárvezérelte modell 2.
A
B
C
Kikérdezés
X
Okok
X
X
Információk
X
X
Célkitűzés
lehetőségek
X
X
Nézőpontváltás
Cselekvési
D
X
X
X
X
X
X
A tanárvezérelte modell
előnyei és buktatói
•
•
•
•
Előnyök
A pedagógiai
folyamatba
ágyazottság
Önreflexió
lehetősége
Felelősségvállalás
Megelőző
gyermekvédelem
Buktatók
• Figyelmen kívül
marad a másik fél
valódi szempontja
• A tanulók
önállósága csorbul
• Esetleges a reflexió
az aktuális
állapotokra
Konstruktív problémamegoldás
1.Mi a
probléma?
Minden
rendben!
6. Értékelés
2. Tények és
érzelmek feltérképezése
5. A döntés
megvalósítása
4. Mérlegelés,
választás
3.Cselekvési
lehetőségek
gyűjtése
A kooperatív modell
alkalmazásának feltételei
• A konfliktuspartnerek közötti kölcsönös bizalom,
tisztelet, egyenrangúság
• Indulat- és értékelésmentes légkör
• Szándék és képesség az együttműködésre
• Megállapodás közös szabályokban
• Az együttes döntések és az ezzel járó
kockázatok közös vállalása
A kooperatív modell
alkalmazásának határai









bizalmatlanság
hierarchikus viszony
kommunikációs zavarok
indulatok
elfogultság
ellenséges légkör
erőszak
alapvető szükségletek kielégítetlensége
értékellentétek stb.
A két modell összevetése
Azonosságok
• A probléma pontos
meghatározása
• Nézőpontváltás
• Több cselekvési
alternatíva
• Lehetőség a
szociális tanulásra
Különbségek
• Hierarchia szerepe
• A felek közötti
felelősség
megoszlása
• Az „itt és most”
szerepe
Mediáció
• A médiációs beszélgetés menete
A médiációs beszélgetés menete
1. Alapszabályok ismertetése
• Hagyni egymást kibeszélni
• Nincs minősítés, sértegetés
• A mediátor csak akkor avatkozik be, ha ez elkerülhetetlen
• A többi szükséges szabályban közösen állapodnak meg
2. A beszélgetőpartnerek nézőpontjai
• Mindegyik fél lehetőséget kap arra, hogy elmesélje, hogyan látta a történetet
• A másik fél nem szól bele, végig hallgatja (esetleg jegyzetel)
• Elmondják, mit éreztek, mit szeretnének, mitől tartanak, mi van a tettük hátterében
• A mediátor röviden összefoglalja, ami elhangzott (nem foglal állást, visszatükröz
• Összegyűjtik a cselekvési, megoldási lehetőségeket (Brainstorming)
3. Megállapodás
• Mérlegelik az elhangzottakat
• Megállapodnak (egyetértésre jutnak)
4. Az eredményesség értékelése
• Meghatározott idő múlva megbeszélik, hogy sikerült-e megoldani a problémát.
Szemtől szembe módszer
• Resztoratív (kárhelyreállító)
konfliktusrendezés
• A közösség szabályozó szerepének
kihasználása
• A pedagógus facilitátor:
• a konfliktus felmutatása
• részvétel a konstruktív rendezésben
• Szociális tanulás:
• az elfogadás, a pozitív kommunikáció és a
hatékony együttműködés megtapasztalása
Szemtől szembe konferencia
• Ülésrend
Szemtől szembe konferencia
• önkéntes részvétel
• siker esetén az ügy lezárt (rögzíteni a
Házirendben)
• konkrét ügyhöz kapcsolni (normasértés,
személyes sérelem stb.)
• facilitátor (ne csak külső, lehet diák is)
• barátságos légkör
• meghatározott, de rugalmasan kezelt
időkeret
•
http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=534
Arizona program
• Lehetőség a konfliktusok kezelésére tanórán
Arizona program
Cél:
• a zavartalan tanítás, a nyugodt tanóra
biztosítása (a tanárok és tanulók ehhez való
joga)
• a tanulók egyéni felelősségének felismertetése
(cél, cselekvés, értékelés – az életkorral nő) )
• Bizalmi viszony tanár és diák között
(tájékoztatás a döntések következményeiről)
•
http://weoressuli.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=239&Ite
mid=147
Arizona program
2.
• Átküldés az osztályból az Arizona-szobába
• Tervkészítő lap kitöltése (melyik szabályt sértette meg, milyen
következményei vannak ennek, terv a változásra)
• Nyilvántartás (osztályonkénti dossziék) –
• Verseny az osztályok között
• 5 alkalom után segítő beszélgetés (diák, osztályfőnöke és az
Arizona csoportból a diák által kiválasztott pedagógus)
• 10 alkalom után a szülő bevonása
• 15 alkalom után beszélgetés (diák, intézményvezető, ofő,
szülő)
• 20 alkalom után a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
bevonása
• 25 alkalom után a Rendőrség Ifjúságvédelmi Osztályát is
tájékoztatják.
Piaget erkölcsi fejlődéselmélete
• Premorális szint (kb. az iskoláskorig): az
erkölcsi ítéletalkotáshoz szükséges értelmi
képességek még hiányoznak.
• Erkölcsi realizmus (kisiskolás kor,
prepubertás): a jó és a rossz a cselekvés
kimenetelétől függ. Állandó szabályok.
• Erkölcsi szubjektivizmus (serdülőkor): a
szabályok helyzetfüggők.
Lawrence Kohlberg erkölcsi
fejlődés elmélete (1969):
I Prekonvenciális szint
1. fázis: büntetésorientáció
2. fázis: jutalomorientáció
II. Konvencionális szint
3. fázis: jógyerek orientáció
4. fázis: tekintély orientáció
III. Posztkonvencionális szint
5. fázis: társadalmi szerződés orientáció
6. fázis: etikai elv orientáció
Az erkölcsi dilemmavita
menete
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
A dilemma bemutatása
Próbaszavazás
Pro- és kontraérvek gyűjtése
Az érvek ütköztetése
Az érvek rangsorolása
Zárószavazás
Értékelés

similar documents