Szakmai_muhely_20140217_Szalay_Ferenc_Kozbeszerzes

Report
A KÖZBESZERZÉS ALAPJAI
{
A KÖZBESZERZÉSEKRŐL SZÓLÓ
2011. ÉVI CVIII. TV. RENDELKEZÉSEI
ALAPJÁN
A KÖZBESZERZÉS
2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről
az
ajánlatkérőként
meghatározott
szervezetek
 visszterhes szerződés megkötése céljából
 kötelesek lefolytatni
 megadott tárgyú és értékű beszerzések
megvalósítása érdekében (közbeszerzés)

2
ÁLTALÁNOSSÁGBAN AZ ÚJ KBT.-RŐL
I. rész Általános rendelkezések
I. fej Célok, alapelvek
II. fej Értelmező rendelk.
III. fej Személyi és tárgyi hatály
IV. fej Ajánlatkérők és gazdasági
szereplők
V. Közzététel és kommunikáció
III. rész Nemzeti eljárásrend
IV. rész Közbeszerzési szerződések
XV. Szerződés
V. rész Jogorvoslat
VI. rész Közbeszerzési Hatóság
VII. rész Záró rendelkezések
II. rész EU értékhatárt elérő értékű
beszerzések szabályai
VI. A felhívás
VII. Közbeszerzés tárgya, műszaki leírás
VIII. A dokumentáció
XI. Ajánlattevők, részvételre jelentkezők
X. Benyújtás, felbontás
XI. Bírálat
XII. Eljárások fajtái
XIII. Építési koncesszió
XIV. Közszolgáltatók
3
A szabályozás jellege és keretei


Főszabály: KÓGENCIA
DE: „enyhülés”

A nemzeti eljárásrendben nagy teret kap(hat) a
DISZPOZITIVITÁS

(ha
az
ajánlatkérő is úgy akarja)
A jogszabályban nem rendezett kérdésekben: a
szabályozás céljával összhangban, az alapelvek
tiszteletben tartásával kell eljárni
4
A szabályozás jellege és keretei

CÉL: nem minden magatartás alapvetően tilos, amelyet
a törvény nem szabályoz kifejezetten
 a törvénnyel és az alapelvekkel ne legyen ellentétes

Ha a jogalkalmazó nem talál kifejezetten arra a helyzetre
vonatkozó szabályt, amivel a gyakorlatban szembesül: a
célokra és az alapelvekre figyelemmel kell eljárnia
5
A szabályozás jellege és keretei

Törvény + végrehajtási rendeletek

Törvény: az eljárás garanciális keretei
Rendeletek [182. §]: részletszabályok
területeken










rögzítése
bizonyos
Közbeszerzési Hatóság által vezetett jegyzékek, nyilvántartások
Műszaki leírásra vonatkozó részletes szabályok
Kizáró okok igazolása
Alkalmasság körében szükséges igazolások szabályai
Elektronikus közbeszerzés
Építési beruházások közbeszerzési eljárásainak és szerződéses
feltételeinek részletes szabályai
Egyes jogpolitikai célok elősegítése érdekében pl. szociális,
környezetvédelmi szempontok
Uniós értékhatár alatti beszerzés kkv-k részére történő fenntartása
alkalmazásának ösztönzése
Közszolgáltatókra irányadó sajátos rendelkezések
6
A legfontosabb hazai jogforrások
2011. évi CVIII. tv.
Kbt.
310/2011. (XII. 23.) Korm. Rend.
Kizáró okok, alkalmasság, műszaki leírás
306/2011. (XII. 23.) Korm. Rend.
Építési beruházások közbeszerzésének speciális
szabályai
289/2011. (XII. 22.) Korm. Rend.
a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos
közbeszerzési szabályok
288/2011. (XII. 22.) Korm. Rend.
Döntőbizottsági szankciók, igazgatási-szolgáltatási
díj
257/2007. (X. 4.) Korm. Rend.
elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények,
e-árlejtés
46/2011. (III. 25.) Korm. Rend.
a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és
engedélyezéséről
92/2011. (XII. 30.) NFM
rendelet
Hirdetményellenőrzés, nemzeti hirdetményminták
93/2011. (XII. 30.) NFM
rendelet
A hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységről
7
A közbeszerzési eljárásokra vonatkozó főbb EU irányelvek
és az azokat módosító jogszabályok
2004/18 EK irányelv
a klasszikus szektor közbeszerzésire irányadó
szabályok
2004/17 EK irányelv
közszolgáltatók
szabályok
közbeszerzésire
irányadó
2008/963/EK bizottsági
határozat
a 2004/17/EK és 2004/18/EK
mellékleteinek módosításáról
irányelvek
2005/51/EK irányelv
a 2004/17 és 2004/18/EK irányelvek egyes
mellékleteinek módosításáról
1422/2007/EK rendelet
az irányelveket módosító
értékhatárok tekintetében
jogszabály
az
2083/2005/EK rendelet
az irányelveket módosító
értékhatárok tekintetében
jogszabály
az
8
Alapelvek

-
Régiek (maradnak)
Verseny tisztasága
Verseny nyilvánossága
Esélyegyenlőség
Egyenlő bánásmód
Nemzeti elbánás

Újak
-
Átláthatóság
Jóhiszeműség és
tisztesség
Rendeltetésszerű
joggyakorlás
követelménye
Közpénzek hatékony és
felelős felhasználásának
elve
Magyar nyelv
használatának biztosítása
-
-
-
9
AZ ELJÁRÁS
SZEREPLŐI
10
Az eljárás szereplői





Gazdasági szereplő
Ajánlattevő
Részvételre jelentkező
Alvállalkozó
Alkalmasság igazolásában részt vevő
szervezet (az erőforrást nyújtó szervezet
helyett)
11
Gazdasági szereplő

bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiség
nélküli gazdasági társaság, egyéni cég vagy személyes joga
szerint jogképes szervezet aki, illetve amely a piacon építési
beruházások kivitelezését, és/vagy építmények építését, áruk
szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja
12
Ajánlattevő / részvételre jelentkező

Ajánlattevő


az a gazdasági szereplő, aki (amely)
közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be
a
Részvételre jelentkező

az a gazdasági szereplő, aki (amely) a több
szakaszból álló közbeszerzési eljárás első,
részvételi szakaszában részvételi jelentkezést
nyújt be
13
Alvállalkozó
az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési
eljárás
eredményeként
megkötött
szerződés
teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül
vesz részt, KIVÉVE:
 a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét
kizárólagos jog alapján végzi,
 b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt
gyártót, forgalmazót, alkatrész- vagy alapanyag
szállítót
 c) építési beruházás esetén az építőanyag-szállítót
 Nemcsak a vállalkozói jogviszony, hanem a megbízási is
 Akár tartós, akár eseti

14
Alvállalkozók kezelése

az ajánlatban, illetve a részvételi jelentkezésben meg kell
jelölni
 a)
a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek
teljesítéséhez az ajánlattevő (részvételre jelentkező) alvállalkozót
kíván igénybe venni,
b) az ezen részek tekintetében a közbeszerzés értékének 10 %-át
meghaladó
mértékben
igénybe
venni
kívánt
alvállalkozókat, valamint a közbeszerzésnek azt a
százalékos arányát, amelynek teljesítésében a megjelölt
alvállalkozók közre fognak működni
 Ha egy szervezet
a közbeszerzés értékének 25 %-át
meghaladó mértékben fog közvetlenül részt venni a
szerződés teljesítésében, akkor őt közös ajánlattevőként
(közös részvételre jelentkezőként) kell szerepeltetni

15
Közös részvétel / ajánlattétel
Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot
vagy nyújthat be jelentkezést
 Kötelesek maguk közül képviselőt kijelölni (aki
eljárni jogosult a közös ajánlattevők nevében)
 A közös ajánlattevők / jelentkezők nevében tett
minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia
kell a közös ajánlattevők, vagy a közös részvételre
jelentkezők megjelölését
 Ahol a Kbt. az
ajánlatkérő számára értesítési
kötelezettséget ír elő az ajánlattevők / jelentkezők
felé + hiánypótlás + kieg. tájékoztatás +
felvilágosításkérés + indokláskérés: ajánlatkérő ezt a
tájékoztatást a képviselőnek küldi meg

16
Közös részvétel / ajánlattétel

Ajánlati biztosíték előírása esetén a közös
ajánlattevőknek elegendő a biztosítékot egyszer
rendelkezésre bocsátani, az ajánlati kötöttségnek
bármelyik közös ajánlattevő részéről történt
megsértése esetén a biztosíték az ajánlatkérőt
illeti meg

A szerződés
felelnek

Személyükben a részvételi / ajánlattételi határidő
lejárta után változás nem következhet be
teljesítéséért
egyetemlegesen
17
Közös részvétel / ajánlattétel

Ha egy szervezet a közbeszerzés értékének 25 %át meghaladó mértékben fog közvetlenül részt
venni a szerződés teljesítésében, akkor őt közös
ajánlattevőként
(közös
részvételre
jelentkezőként) KELL szerepeltetni

Ezen rendelkezés nem megfelelő alkalmazása
esetén: a hiánypótlás során átminősítés
[alvállalkozóból

közös
ajánlattevő
(jelentkező)] lehetséges
 több szakaszból álló eljárásban: kizárólag a
részvételi szakaszban
18
Alkalmasság igazolásában részt vevő
szervezet [Kbt. 55. § (5) bek.]

az alkalmassági követelményeknek az AT-k / RJ-k bármely más
szervezet (vagy személy) kapacitására (is) támaszkodva is
megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől
függetlenül.
 „is”: helyettesítheti vagy kiegészítheti

meg kell jelölni ezt a szervezetet + a vonatkozó alkalmassági
követelményt (az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának
megjelölésével)

Igazol + nyilatkozik
 Igazol: az előírt igazolási módokkal azonos módon köteles
igazolni az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést
 Nyilatkozik: a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások
rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama
alatt
19
Az eljárás szereplői – a többszörös
megjelenés tilalma
AT / RJ ugyanabban a közbeszerzési eljárásban - részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében

nem tehet másik ajánlatot más AT-vel közösen, illetve
nem nyújthat be másik részvételi jelentkezést más RJvel közösen,

más AT / RJ alvállalkozójaként nem vehet részt,

más ajánlatot benyújtó ajánlattevő, illetve más
részvételi jelentkezést benyújtó részvételre jelentkező
szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem
igazolhatja [55. § (5) bekezdés].
20
A közbeszerzés definíciója:
Kbt. 5§: Közbeszerzési eljárást
-
-
-
az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek
visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek
lefolytatni
megadott tárgyú és
értékű beszerzések
megvalósítása érdekében (közbeszerzés).
21
Alanyi hatály
6. § (1)
„klasszikus”
bek. a)-d)
6. § (1)
bek. e)
•a)-d)-be
6. § (1)
bek. f)
•a)-e)-be nem tartozó szervezet
•közszolgáltató tevékenységét [jogszabályon
nem tartozó közszolgáltató [Kbt.
114. § (2) bek.] ÉS
•a)-d) általi meghatározó befolyás
(közvetlenül v. közvetve)
•közszolgáltatói tevékenységének biztosítása
céljából lefolytatott beszerzése során
vagy az illetékes hatóság által kiadott
közigazgatási határozaton (engedélyen)
alapuló] különleges vagy kizárólagos jog
alapján folytatja
•közszolgáltatói tevékenységének biztosítása
céljából lefolytatott beszerzése során
közszolgáltatói
tevékenysége
folytatásától
eltérő célra
történő
beszerzés
esetén nem
kell alkalmazni
a törvényt
22
Alanyi hatály
6. § (1) bek. •támogatásból megvalósuló beszerzés
g)
vonatkozásában
•az a)-f) pontok hatálya alá nem tartozó
szervezet,
•amelynek beszerzését az a)-d) pontok hatálya alá
tartozó egy vagy több szervezet többségi részben
közvetlenül támogatja vagy az Európai Unióból
származó forrásból többségi részben közvetlenül
támogatják
6. § (1) bek. •az adott beszerzés megvalósításakor az az a)-g)
h)
pontok hatálya alá nem tartozó szervezet, amely
önként vagy szerződésben vállalt erre vonatkozó
kötelezettség vagy külön jogszabály [pl ÁHT 33.
§ (8) bek.] kötelezése alapján folytat le
közbeszerzési eljárást
23
Tárgyi hatály
árubeszerzés
szolgáltatás megrendelés
építési beruházás
építési koncesszió
szolgáltatási koncesszió

24
Árubeszerzés
olyan visszterhes szerződés, amelynek
tárgya forgalomképes és birtokba
vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy
használatára, illetőleg hasznosítására
vonatkozó jognak - vételi joggal vagy
anélkül történő - megszerzése az
ajánlatkérő részéről.
Az árubeszerzés magában foglalja
a beállítást és üzembe helyezést is.
25
Építési beruházás
olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a
következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele)
az ajánlatkérő részéről:
 a)
az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek
egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy
kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott
tervezése együtt;
 b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön
jogszabályban meghatározott tervezése együtt;
 c)
az
ajánlatkérő
által
meghatározott
követelményeknek megfelelő építmény bármilyen
eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése
26
Szolgáltatás megrendelés
árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem
minősülő
olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya
különösen valamely tevékenység megrendelése
az
ajánlatkérő
részéről
pénzbeli
ellenszolgáltatással együtt

27
Építési koncesszió
olyan építési beruházás, amely alapján az
ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény
hasznosítási jogának meghatározott időre történő
átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli
ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz
kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy
legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő
viseli
28
Szolgáltatási koncesszió
olyan szolgáltatásmegrendelés, amelynek alapján az
ajánlatkérő a szolgáltatás nyújtásának jogát
(hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és
ellenszolgáltatása a hasznosítási jog vagy e jog
átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a
hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes
egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes
ajánlattevő viseli

Szolgáltatási koncesszió beszerzése esetén a Kbt. III.
Része (nemzeti eljárásrend) alkalmazandó – értéktől
függetlenül

29
BECSÜLT ÉRTÉK,
EGYBESZÁMÍTÁS
30
Értékhatárok, becsült érték



A Kbt. nem tartalmazza az értékhatárokat
(ktsgvetési törvény tartalmazza)  a
Közbeszerzési Hatóságnak év elején kell
közzétenni
Becsült értékre továbbra is részletes előírások
A becsült érték fogalma nem változik
31
2014. évi közbeszerzési értékhatárok
KLASSZIKUS AJÁNLATKÉRŐK
árubeszerzés
Közösségi rezsim
Nemzeti rezsim
39 287 460 Ft
[Kbt. 6. § (1) bek. a)]
8 000 000 Ft
60 690 330 Ft (minden más
ajánlatkérő)
szolgáltatás megrendelés
39 287 460 Ft
[Kbt. 6. § (1) bek. a)]
8 000 000 Ft
60 690 330 Ft (minden más
ajánlatkérő)
60 690 330 Ft
(speciális tárgy)
építési beruházás
1 520 483 340 Ft
15 000 000 Ft
szolgáltatási koncesszió
-
25 000 000 Ft
építési koncesszió
1 520 483 340 Ft
100 000 000 Ft
3232
Az uniós és a nemzeti eljárásrend
elhatárolása
Meg kell vizsgálni, hogy klasszikus v.
közszolgáltató ajánlatkérőről van-e szó
 Be kell sorolni a beszerzés tárgyát
 Ennek eldöntése után a Kbt. 11-18. §
szerint számított becsült értéket kell
kiszámítani

3333
A becsült érték fogalma





a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg
kínált
 a közbeszerzés megkezdése:
 a
közbeszerzési
eljárást
megindító
hirdetmény
feladásának időpontja,
 hirdetmény
nélküli tárgyalásos eljárás esetében: az
ajánlattételi felhívás megküldésének időpontja
 egyéb esetben: beszerzés megkezdésének időpontja – ha
ez nem megállapítható: szerződéskötés időpontja
általános forgalmi adó nélkül számított,
a Kbt. 12-18. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított
legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatás
a teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni a vételi jog átengedésének
értékét
34
Becsült érték meghatározása –
árubeszerzés/szolgáltatás megrendelés
4 évi (48 havi)
nettó
ellenszolgáltatás
Határozatlan idejű
szerződés
4 év vagy annál rövidebb
időre szól
A teljes nettó
ellenszolgáltatás
4 évnél hosszabb időre
szól
4 évi (48 havi)
nettó
ellenszolgáltatás
Határozott idejű
szerződés
Ha nem rendszeresen vagy időszakonként visszatérően kötött szerződésről van szó
3535
Becsült érték meghatározása – építési
beruházások
a teljes beruházásért járó ellenértéket kell figyelembe
venni
 becsült értékébe be kell számítani a megvalósításához
szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott
áruk, illetőleg szolgáltatások becsült értékét is.
 a
megvalósításához nem szükséges árubeszerzés,
illetőleg szolgáltatás becsült értékét az építési
beruházás becsült értékébe nem lehet beszámítani
azzal a céllal, hogy ilyen módon megkerüljék e törvény
alkalmazását ezen árubeszerzésre, illetőleg szolgáltatás
megrendelésére

36
Becsült érték vs. rendelkezésre álló forrás



Becsült érték: az eljárásforma megválasztása és a tárgyi hatály
meghatározása tekintetében bír relevanciával.
 jellegénél
fogva egy prognosztizált összeg, ily módon
tulajdonképpen fiktív.
Fedezet: számszakilag kimutathatónak kell lennie, a pénzösszeg
rendelkezésre
állása
vagy
forrásmegjelölés
formájában.
[D.155/12/2007.]
 jellegénél fogva nem egy egzakt szám, hanem egy nem a Kbt.
szerinti, hanem a hétköznapi értelemben vett becsült érték,
amelyet ellenőrizhető módon kell dokumentálni.
 meghatározása
az ajánlatkérő autonóm döntése, annak
nagyságát az ajánlat által befolyásolni nem lehet. [Ítélőtábla:
3.Kf.27.451/2007/18.]
Az ellenérték az, amit az ajánlatkérő fizetni akar, a fedezet pedig
annak a forrása
37
EGYBESZÁMÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG /
RÉSZEKRE BONTÁS TILALMA
2013. JÚLIUS 01. ELŐTT:
2013. JÚLIUS 01. UTÁN:
Kbt. 18. § (1) Tilos e törvény, vagy e
törvény
Második
Része
alkalmazásának
megkerülése
céljából a közbeszerzést részekre
bontani.
(2) Az ajánlatkérőnek egybe kell
számítania azon hasonló áruk
beszerzésére, vagy szolgáltatások
megrendelésére
irányuló
szerződések értékét, amelyekkel
kapcsolatban a beszerzési igény egy
időben merül fel, valamint az
ugyanazon
építési
beruházás
megvalósítására
irányuló
szerződések értékét.
18. § (1) Tilos e törvény, vagy e
törvény
Második
Része
alkalmazásának
megkerülése
céljából a közbeszerzést részekre
bontani.
(2) Amennyiben egy építési
beruházás vagy szolgáltatásmegrendelés, vagy hasonló áruk
beszerzésére
irányuló
közbeszerzés részekre bontva,
több szerződés útján valósul meg,
a becsült érték meghatározásához
az összes rész értékét kell
figyelembe venni.
A Közbeszerzési Hatóság útmutatója a részekre
bontás tilalma alkalmazásához
A Kbt. 18. § (1) bekezdése fogalmazza meg, hogy tilos a közbeszerzési
kötelezettség vagy a szigorúbban szabályozott uniós eljárásrend
alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani.
Részekre bontás alatt azt kell érteni, amikor az ajánlatkérő egy
közbeszerzést több szerződéssel valósít meg úgy, hogy azok értékét
külön-külön veszi figyelembe a becsült érték megállapításakor és
ezáltal nem alkalmazza a Kbt.-t, vagy nem a magasabb érték szerint
alkalmazandó eljárási szabályok szerint folytatja le az egyes
közbeszerzési eljárásokat.
A részekre bontás tehát mindig a becsült érték számításával kapcsolatban
elkövetett jogsértés. Egy közbeszerzést több szerződéssel, külön
időpontokban megvalósítani nem jogsértő, csak abban az esetben, ha az
ajánlatkérő a becsült érték számításánál ezen szerződések értékét nem
adja össze. A részekre bontás tilalma megsértésének megállapításához
nem szükséges, hogy az ajánlatkérő magatartásában a megkerülésre
irányuló szubjektív szándék, illetve célzat tetten érhető legyen.
Mi számít egy közbeszerzésnek, amellyel
kapcsolatban több szerződés értékét egy-be kell
számítani?


műszaki-gazdasági funkcionális egység
időbeli összefüggés
Műszaki-gazdasági funkcionális
egység
Lényeges, hogy mindig az adott eset egyedi
körülményeinek megfelelően kell megítélni az egy
közbeszerzés fennállását.
A műszaki-gazdasági funkció egységének fennállását
támasztják alá. Ilyen tényezők lehetnek különösen:



az egységes tervezés és döntés
ugyanazon ajánlatkérő személye
azonos jogalap és azonos feltételek a szerződések
megkötésekor.
Időbeli összefüggés
Szintén nagyon fontos tényező az egy közbeszerzés megítélésekor az
időbeli összefüggés, amely azonban nem feltétlenül jelent teljes
egyidejűséget. Az egy közbeszerzés funkcionális megközelítését
alkalmazva nem lehet az adott beszerzés tárgyától és feltételeitől
függetlenül, általános érvénnyel megmondani, hogy pontosan milyen
időtartam alatt megvalósított beszerzések számítandóak egybe.
Egy hosszabb idő alatt megvalósuló építési beruházáshoz kapcsolódó
mérnöki szolgáltatások beszerzésénél pl. nem bontja meg a beszerzés
egységét az sem, ha évente kerül sor szerződések megkötésére, melyek
egy időben összefüggő folyamatba épülnek.
Ha viszont a beruházás valamilyen okból megszakad, és évek múlva kell
újabb szerződéseket kötni a folytatásra, már nem az eredetivel egy közbeszerzésről beszélhetünk.
Időbeli összefüggés
A Bíróság gyakorlata alapján az ajánlatkérő költségvetési
tervezésével összefüggő indokok nem törik meg egy beszerzés
funkcionális egységét.
Így például ha egy feladat elvégzésére ajánlatkérő azért köt két
egymást követő évben egy-egy szerződést, mert a később
elvégzendő részfeladatot érintően a költségvetési fedezettel
csak a második évben fog rendelkezni, ez nem ad lehetőséget a
szerződések értékének külön kezelésére.
Hogyan vizsgálható a műszakigazdasági funkció egysége?
A műszaki és gazdasági funkció egysége az adott beszerzés
tárgyával és feltételeivel összefüggésben vizsgálható
minden esetben. Nincs konkrét szabály, mindig a konkrét
beszerzés a döntő.



Egy több szakaszra tagolódó projekt elemei akkor
értékelhetőek külön építési beruházásként, amennyiben
teljes értékű és önálló műszaki-gazdasági funkció
betöltésére önmagukban alkalmasak
Az építési beruházások közbeszerzésének részletes
szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §
(2) bekezdése ugyanazon építési beruházásnak minősíti az
egy építési engedélyben több szakaszra bontott
beruházást. DE:
Több engedély ugyanakkor természetesen nem zárja ki az
egy építési beruházás megvalósulását.
Építési beruházás



A Kbt.-t módosító törvényjavaslat indokolása alapján az
árubeszerzés műszaki és gazdasági funkcionális egysége
elsősorban abban érhető tetten, hogy az áruk egyetlen cél
megvalósítását szolgálják és emellett tartalmilag is
hasonlóak vagy funkciójuk betöltésére együttesen
alkalmasak.
például
különféle
élelmiszerek
vagy
különböző
irodabútorok.
Tipikusan egy az adott területen működő gazdasági
szereplő tartana ilyen termékeket árukészletében.
Árubeszerzés


A beszerzéseket első sorban az egy közös cél kapcsolja
össze, ennek keretein belül fontos szerephez juthat adott
esetben a beszerzés egységének megítélésekor a
szolgáltatások tartalmi hasonlósága.
Pl.: több szakaszra bontott tervezői és mérnöki
szolgáltatások egységét arra tekintettel mondta ki a
Bíróság, hogy azok egy építési beruházás megvalósításához
kapcsolódtak és ugyanolyan tartalmú szolgáltatások
voltak.
Szolgáltatás megrendelés

alapvetően azok a beszerzések tekinthetőek tartalmilag
egységesnek, amelyek azonos szakterülethez vagy
szakmához tartoznak, de a megítélés során szerephez juthat
a szükséges végzettség-képzettség is, illetve, hogy tipikusan
egy vállalkozó képes lehet-e a szolgáltatásokat teljesíteni.
Szolgáltatás megrendelés
Az egy közbeszerzés határait nehezebb általános
fogalmakkal körülírni, mint az adott helyzetben az
ésszerűséget figyelembe véve felismerni.
Ennek során különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás
alapelvére hívjuk fel a jogalkalmazók figyelmét.
Különösen az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzések
esetén kell figyelmet fordítani arra, hogy az utólagos
ellenőrzés során nehezen lesz alátámasztható a beszerzések
külön egységként kezelése, ha egy projekten belül
ugyanazzal a vállalkozással köt ajánlatkérő több
ugyanolyan, de legalábbis hasonló tárgyú szerződést,
amelyeket nem a szerződések összeadott becsült értéke
alapján megállapított eljárási szabályok szerint kötött meg.
Szolgáltatás megrendelés
Előfordulhat-e, hogy eltérő
beszerzési tárgyakra kötött
szerződések értékét is egységként
kell kezelni?


Mindeddig a hazai gyakorlat is elkülönítetten kezelte a
különböző beszerzési tárgyakhoz tartozó szerződéseket.
Az egy közbeszerzés műszaki-gazdasági funkcionális
egysége szempontját előtérbe helyező megközelítés is
jellemzően azt az eredményt hozza, hogy a különböző
beszerzési tárgyak nem számítandóak egybe. Így e
tekintetben a korábbi gyakorlat főszabály szerint
továbbra is követhető.
Hogyan viszonyul az egy
közbeszerzés fogalma a támogatott
projektéhez?


Az egy közbeszerzés fogalmát a közbeszerzési irányelvek
céljának megfelelő, a Bíróság által kialakított önálló
szempontrendszer szerint kell értelmezni. Ugyanezen
szempont-rendszert kell alkalmazni abban az esetben is, ha
a vizsgált szerződések egy uniós támogatáspolitikai
értelemben vett projekt (a továbbiakban: projekt) keretébe
tartoznak.
A közbeszerzési jog által alkalmazott, egy közbeszerzéshez
tartozó szerződések funkcionális egységének megállapítása
körében ugyanakkor releváns lehet az a körülmény, hogy
egyes beszerzések egy projekt keretében valósulnak meg.
Hogyan viszonyul az egy
közbeszerzés fogalma a támogatott
projektéhez?


A Kbt.-t módosító törvény indokolása is említést tesz az
azonos funkció, illetve cél kapcsán a projektek
jelentőségéről.
Az indokolás szerint „az uniós források gyorsabb és
hatékonyabb felhasználásához is hozzájárul a módosítás
azáltal, hogy nem követeli meg az eltérő projektekhez
kötődő hasonló szolgáltatások egybeszámítását – feltéve
hogy sajátos körülmények, pl. hogy az ajánlatkérő egy
időben összevontan bonyolítja a beszerzést – nem alapozzák
meg kifejezetten a szerződések egységét.”
Hogyan viszonyul az egy
közbeszerzés fogalma a támogatott
projektéhez?
Amikor az ajánlatkérő olyan helyzettel szembesül,
amelyben nem tudja egyértelműen eldönteni, hogy több
szerződés egy közbeszerzésnek tekintendő-e, a mérlegelés
során javasolt figyelembe vennie, hogy az Európai
Unióból származó forrás felhasználása esetén az utólagos
ellenőrzések egy projektet és a projekten belül
megvalósított
közbeszerzéseket
vizsgálnak
és
a
közbeszerzés mellőzése – az egyéb jogkövetkezmények
mellett – a támogatás teljes összegének visszafizetését
vonhatja maga után.
Részekre bontás tilalma
Korábban: egybeszámítási kötelezettség
Kbt. 2013-as módosítása: részekre bontás tilalma
Tilos a Kbt. Megkerülése céljából a közbeszerzést
részekre bontani. (Kbt. 18. §)
Műszaki-gazdasági funkcionális egység
Időbeli összefüggés
Közbeszerzési Hatóság állásfoglalása
54
Az eljárásrend meghatározása
Becsült érték
megállapítása
Közbeszerzések Tanácsa
Elnökének tájékoztatója
tartalmazza
Ütközik-e a részekre
bontás tilalmába?
Közbeszerzési értékhatárok
tükrében döntés az
eljárásrendről
55
Eljárásfajták
Nyílt
 Meghívásos
 Tárgyalásos



Hirdetménnyel induló
Hirdetmény nélküli
Versenypárbeszéd
 Keretmegállapodásos

Csak, ha a e
fejezet megengedi
Nem lehet áttérni egyik eljárási
fajtáról a másikra.
56
Nyílt eljárás
a közbeszerzési eljárások alapja
 minden érdekelt gazdasági szereplő ajánlatot tehet
 ajánlati felhívással indul
 nem lehet tárgyalni
 ajánlatkérő az ajánlati felhíváshoz, dokumentációhoz kötve
van + ajánlattevő pedig az ajánlatához (ajánlati kötöttség)
 max. 30 nap
 építési beruházásnál vagy ha külön jogszabályban előírt
folyamatba épített ellenőrzés [pl. 46/2011 (III.25) Korm.
rendelet] mellett folytatják le: max. 60 nap
 kiterjeszthető [Kbt. 65. § (2) bek.]: max. + 60 nap
 egyszakaszos eljárás
 ajánlattételi határidők (feladástól számítva):

57
Nyílt eljárás
a) Min. 45 nap [Kbt. 83. § (4) bek.]
b) Min. 29 nap [Kbt. 83. § (5) bek.] sürgősség esetén 22 nap
Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény
feladásának napját legalább ötvenkét nappal megelőzően, de legfeljebb
tizenkét hónapon belül előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó
hirdetményt adott fel, és az tartalmazta az ajánlati felhívás hirdetményi
mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának
időpontjában rendelkezésre álló adatokat is
c) Min. 40 nap / Min. 24 nap [Kbt. 83. § (6) bek.]
Az ajánlattételi határidő legkevesebb negyvenöt vagy huszonkilenc
napos időtartamát legfeljebb öt nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az
ajánlatkérő
a
dokumentációt
térítésmentesen
és
teljes
terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők
számára hozzáférhetővé teszi az ajánlati felhívást tartalmazó
hirdetmény közzétételének napjától, és a hirdetményben megadja a
hozzáférés adatait
58
Meghívásos eljárás
{
- kétszakaszos
- alanyi jogon alkalmazható
59
Meghívásos eljárás

két szakaszos eljárás
nem lehet tárgyalni

részvételi szakasz:





alkalmasság / alkalmatlanság (kvázi előminősítés)
bármely érdekelt gazdasági szereplő nyújthat be
jelentkezést
ajánlat nem tehető
AF megküldésének időpontja rögzítendő az RF-ben:
 az eredmény közlése + max. 5 munkanap
 legkésőbb: RJ bontás + max. 30 nap
 építési beruházásnál vagy ha külön jogszabályban
előírt folyamatba épített ellenőrzés [pl. 46/2011 (III.25)
Korm. rendelet] mellett folytatják le: RJ bontás + max.
60 nap
60
Meghívásos eljárás

ajánlattételi szakasz:

csak az AK által alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott
részvételre jelentkezők tehetnek ajánlatot

Az ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek
ajánlatot
61
Meghívásos eljárás

keretszám meghatározható
 Min. 5 és biztosítania kell a valódi versenyt
 az eljárás második szakaszában legfeljebb e keretszám
felső határáig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes
jelentkezést benyújtó RJ-nek küld majd ajánlattételi
felhívást.
 a részvételi felhívásban meg kell adnia az alkalmas
jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha
a keretszám felső határát meghaladja az alkalmas
jelentkezők száma. A rangsorolást a jelentkező szerződés
teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai
alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni
 Ha az alkalmasnak minősített jelentkezők száma < a
keretszám alsó határa  az ajánlatkérő az alkalmasnak
minősített jelentkezők ajánlattételre felhívásával folytatja
(jelenlegi tv.-ben: folytathatja)az eljárást
62
Meghívásos eljárás
Részvételi határidő:
Min. 30 nap [Kbt. 85. § (1) bek.]
Kivételesen indokolt és sürgős esetben: rövidebb is lehet, de min. 10 nap (gyorsított
eljárás)  az indokot a megindító hirdetményben meg kell adni
Ajánlattételi határidő:
a) Min. 40 nap [Kbt. 88. § (1) bek.]
b) Min. 26 nap [Kbt. 88. § (2) bek.]
Ha az ajánlatkérő a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját
legalább ötvenkét nappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül előzetes
összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta a részvételi
felhívás hirdetményi mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának
időpontjában rendelkezésre álló adatokat is
c) Min. 35 nap / Min. 21 nap [Kbt. 88. § (3) bek.]
Az ajánlattételi határidő legkevesebb 40 napos, illetőleg 26 napos időtartamát legfeljebb 5
nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt
térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az
ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi már a részvételi felhívást tartalmazó
hirdetmény közzétételének a napjától, és a felhívásban megadja a hozzáférés adatait.
GYORSÍTOTTNÁL: min. 10 nap lehet az ajánlattételi határidő
63
Hirdetmény
közzétételével induló
tárgyalásos eljárás
{
- kétszakaszos
- klasszikus AK-nál: előfeltételek mellett alkalmazható
- közszolgáltató AK-nál: alanyi jogon alkalmazható
64
Hirdetmény közzétételével induló
tárgyalásos eljárás – mikor alkalmazható ?
a)
-
ha a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd a 76. § (1) bek. b) vagy
c) pontja alapján eredménytelen volt, (feltéve, hogy a felhívás, a dokumentáció
időközben lényegesen nem változott meg);
Kizárólag érvénytelent jelentkezést / ajánlatot nyújtottak be
Minden ajánlat túl drága a fedezethez képest
b) kivételesen, ha az árubeszerzés, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás
természete vagy az ehhez kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az
ellenszolgáltatás előzetes átfogó (mindenre kiterjedő) meghatározását;
c) építési beruházás esetében, ha az kizárólag kutatási, kísérleti vagy fejlesztési célból
szükséges;
Nem alkalmazható azonban akkor, ha megalapozza a piacképességet v. a kutatásfejlesztés
költségeit fedezi
d) ha a szolgáltatás objektív természete miatt a szerződéses feltételek meghatározása
nem lehetséges olyan pontossággal, amely lehetővé tenné a nyílt vagy a meghívásos
eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását, így különösen a szellemi szolgáltatások
és a 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatások esetében.
Közszolgáltató ajánlatkérőnél: alanyi jogon alkalmazható!
65
Újabb jogcímek a hirdetmény nélküli
tárgyalásos eljáráshoz

az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke
nem éri el a 22 millió forintot vagy az építési
beruházás becsült értéke nem éri el a 150 millió
forintot (ún. „3 ajánlattevős” egyszerű eljárás)



nem kell tájékoztatni a KDB-t!
köteles biztosítani a versenyt köteles legalább 3 AT-t ajánlattételre
felhívni
kinek kell küldeni a felhívást?
kkv vagy költségvetési szerv
 az
alkalmassági feltételeket AK szerint
feltehetőleg teljesíteni tudja

66
Újabb jogcímek a hirdetmény nélküli
tárgyalásos eljáráshoz

a beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki által
igénybe vehető és kivételesen kedvező feltételei
csak rövid ideig állnak fenn, és az
ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest
lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező
feltételek igénybevétele az e rész szerinti eljárás
alkalmazása esetén meghiúsulna;

a közbeszerzés külképviselet számára történik

köteles biztosítani a versenyt köteles legalább 3 AT-t ajánlattételre
felhívni
67
Elérhetőségek:
Dr. Szalay Ferenc Ügyvédi Iroda
1061 Budapest, Andrássy út 20. II. em. 5.
Tel.: + 36 1 301 0059
E-mail: [email protected]
KÖSZÖNÖM
MEGTISZTELŐ
FIGYELMÜKET!

similar documents