A gy*ri járm*ipari körzet a fejlesztéspolitika tervezési rendszerében

Report
AZ EURÓPAI TERÜLETI
POLITIKA VÁLTOZÁSAI A
HAZAI TERVEZÉS
SZEMPONTJÁBÓL
FARAGÓ LÁSZLÓ
MTA KRTK RKI DTO
MRTT VÁNDORGYŰLÉS 2013. NOVEMBER 21–22.
Készült a 104985 sz. OTKA kutatás keretében
RÓMAI SZERZŐDÉS: „…megerősítik
gazdaságaik egységét és biztosítják
azok harmonikus fejlődését a régiók
között fennálló különbségek
csökkentésével, a kevésbé kedvező
helyzetűek elmaradásának a
csökkentésével”
Faragó László
TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A
TERVEZÉS/PROGRAMOZÁS SZEMSZÖGÉBŐL
• 1957–1988: projekttervezés; a területpolitika lassú
konszolidációja, bővítéssel párhuzamosan a
források növekedése
• 1989-től többéves költségvetési ciklusokhoz
igazodó programozás; az integráció, a Bizottság
befolyásának az erősítése
– 1989–1999 csak célok „policy driven budget”;
– 2000–2013 adott célok és keretszámok „budget driven policy”;
általános fejlesztéspolitikai szempontok előtérbe kerülése,
folyamatosan csökkenő nemzeti mozgástér
Faragó László
TERÜLETI POLITIKA NÉVVÁLTOZÁSAI
• Regionális politika 1975-től (1964 regionális
politika, DG XVI 1967, elsődleges joganyagban:
1986 Egységes Európai Okmány)
• Strukturális politika 1989-től
• Kohéziós politika 1993-tól (Már a Római
szerződés 158. cikke!, Lisszaboni Szerződés 2.
cikk, 3. területi kohézió is)
• 2014-től: Európai strukturális és
beruházási politika (ESB alapok)
TERÜLETI POLITIKA → FEJLESZTÉSPOLITIKA
• Az EU regionális, strukturális és kohéziós politikája
területorientált:
– Az elmaradott és szerkezeti problémákkal küzdő régiókra
koncentrált
– Területi alapú/szemléletű támogatási rendszer működött
– Területi, területileg integrált tervek készültek
• Változás hozott a lisszaboni folyamat
– Gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés
– Nincsenek pénzügyi forrásai  a strukturális és a kohéziós
alapokat használja fel
Faragó László
LISSZABONI FOLYAMAT ÁLLOMÁSAI
•
•
•
•
•
•
•
•
Lisszaboni stratégia (2000)
Sapir-jelentés (2003)
Barca-jelentés (2009)
Lisszaboni Szerződés (2009)
EU 2020 stratégia
2007–2013-as tervezés
2014–2020-as tervezés
Hangsúlyeltolódás:
– a szolidaritásról a gazdasági hatékonyság javítására
– régiókról nemzeti (országok felzárkóztatása) és a városi szintre
– regionális/területi különbségek mérséklése nemzeti hatáskör
Faragó László
LISSZABONI STRATÉGIA
• Átfogó célok
– Az EU-nak a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb,
tudásalapú gazdaságává kell válnia 2010-ig
– Biztosítani kell az évi átlagosan 3%-os gazdasági növekedést,
amely 20 millió új munkahely létesítését teszi lehetővé 2010-ig
• Célok:
–
–
–
–
–
A versenyképesség javítása
K+F, innováció és infokommunikáció
Foglalkoztatás és képzés
A szociális gondoskodás modernizálása
Fenntartható növekedés és a természeti környezet
Területi cél?
Faragó László
SAPIR-JELENTÉS
• EU versenyképességi lemaradásának egyik oka a
regionális fókusz
–
–
–
–
Túlterheli a bürokráciát
Elvonja a figyelmet a gazdasági kérdésekről
Erősíti a nemzeti kisebbségi problémákat
Lassítja a döntéshozatalt („German vote”)
• Javaslatai:
–
–
–
–
Egységes piac kiépítésének a befejezése
Növekedésösztönzés
A K+F fejlesztések növelése
Támogatási jogosultságot nem régiónként, hanem országonként kellene
elbírálni ( kohéziós országok összefogása)
Faragó László
BARCA REFORMCSOMAG ALAPELVEI
1.
2.
3.
4.
5.
A fejlesztési források koncentrálása
A támogatások eredményorientáltságának a növelése
Mobilizálás és tanulás
Az Európai Bizottság szerepének erősítése
A politikai „fékek és egyensúlyok” rendszerének a
megerősítése
El kell választani a hatékonyságot, a növekedést és a
szociális integrációt szolgáló intézkedéseket
Az alapelvek és célok között nincs egy területi sem
Faragó László
BARCA-JELENTÉS TERÜLETI
MEGÁLLAPÍTÁSAI
• Nem jó a regionális fókusz:
– A „konvergencia cél” (regionális GDP-k közötti
különbség mérséklése) nem jó, mert miden régió
fejlődési lehetőségei sajátosak
– A polgárok jövedelemkülönbségét csak 6–8%-ban
magyarázza, hogy melyik régióban lakik,
meghatározóbb, hogy faluban, kisvárosban vagy
nagyvárosban él-e, és mi a képzettsége
• Place-based szemlélet
Faragó László
LISSZABONI SZERZŐDÉS 2009
• Az európai területfejlesztési politika új
felhatalmazást kapott: Az Unió „támogatja a
gazdasági, a szociális és a területi kohéziót és a
tagállamok közötti szolidaritást.” Art. 3(3)
• Miként kezeli az Európai Bizottság ezt az „új
kompetenciát”? (EU 2020)
Faragó László
EU 2020 STRATÉGIA PRIORITÁSAI ÉS
CÉLJAI
•
•
•
•
•
•
•
•
Tudásalapú növekedés általi értékteremtés
Az emberek lehetőségeinek növelése a befogadó társadalmakban
Versenyképesebb, összekapcsoltabb és környezetbarátabb gazdaság
1. Foglalkoztatás: Biztosítani kell, hogy a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya
elérje a 75%-ot.
2. K+F/innováció: Az EU (köz- és magánforrásból származó) GDP-jének 3%-át a
kutatás/fejlesztés és az innováció ösztönzésére irányuló beruházásokra kell fordítani.
3. Éghajlatváltozás/energia : Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal
csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez
szükséges feltételek). A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni. Az
energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani.
4. Oktatás: A lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. El kell érni, hogy a 30 és 34
év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen.
5. Szegénység/társadalmi kirekesztés: Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik
nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a
kirekesztődés reális veszélyt jelent.
Direkt módon nem került bele a területi kohézió
Faragó László
UNIÓS TERVDOKUMENTUMOK
KÉSZÍTÉSÉNEK „HAGYMAHÉJ” MODELLJE
EU 2020
szabályozás
Közösségi Stratégiai Keret
Országspecifikus ajánlás
Partnerségi
Megállapodás
Operatív
programok
Faragó László
AZ EU TEMATIKUS CÉLKITŰZÉSEI
2014–2020
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
A kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erősítése;
az információs és kommunikációs technológiák; hozzáférhetőségének, használatának és
minőségének javítása;
a KKV-k, a mezőgazdasági és a halászati ágazatok versenyképességének javítása;
az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása
minden ágazatban;
az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és -kezelés ügyének
támogatása;
a környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság előmozdítása;
a fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb
hálózati infrastruktúrákban;
a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása;
a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem;
beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén;
az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.
Nincs egy „klasszikus” területi cél sem!
Faragó László
UNIÓS TERVEZÉS
• Uniós szinten: szakpolitikai (stratégiai) tervezés
• Tagállami, területi szinten:
– Stratégiai tervezés helyett forrásorientált tervezés
– Tartalom: EU 2020 + EU strukturális és beruházási politika → KSK + ország
specifikus ajánlások + közös rendelkezések (CPR) → PM → OP
– Formailag mintasablon követése (fejezetek, táblák, módszerek, indikátorok)
– Tagállami szabadság? Participativ tervezés? Válasz: konkrét tartalommal való
kitöltés! ??
• Az uniós stratégiai célok meghatározásánál az erős
tagállamok (a centrum) érdeke dominál ( a periféria
összefogása)
Faragó László
KÖZÖS UNIÓS (NEM TERÜLETI) CÉLOK
ALAPJÁN TÖRTÉNŐ TERVEZÉS
• PM célrendszere: közös EU célokból top-down
tervezés (tagállami hozzájárulás a közös célok teljesítéséhez)
• Ellentmondás:
– EU 28 nem egységes (országcsoportok)
– „place-base” szemlélet: adottságok, sajátosságok
kihasználása; „Előnyt kovácsolni a területi sokféleségből”
– a PM és az OP-k esetében a participáció csak formális lehet
– renacionalizáció (pl. regionális különbségek mérséklése)
• Célok, prioritások eltérítése, a forrásfelhasználás csak
technikailag hatékony (eszközracionalitás)
Faragó László
TÁMOGATOTT RÉGIÓK
2014–2020
•
•
•
•
•
•
Kedvezményezett régiók meghatározása: NUTS2
Intelligens, fenntartható és befogadó növekedés
Kevésbé fejlett régiók < GDP 75%
Átalakuló régiók GDP 75%< X < 90%
Fejlettebb régiók > GDP 90%
A lehatárolás 2006-7-8-as adatok alapján
Faragó László
TERÜLETI BEAVATKOZÁSI EGYSÉGEK
• Nagy mozgástér:
– Nem szükségszerűen egy adminisztratív egység, inkább
területi entitás, de kell valamilyen közös testület/fórum
– Több szint is lehet
– Különböző nagyságú funkcionális városi térségek és
speciális területek (pl. határ menti térségek)
Faragó László
MAGYAR VÁLASZ
• Nem a régió
• „Place-based”, helyi bázis:
– Megye
– Megyei jogú városok
– Várostérségek és megyei jogú városok térségei
(statisztikai kistérségek)
• Integrált területi alapú fejlesztések eszközei
– integrált területi beruházások (ITI)
– helyi közösségek által vezérelt fejlesztések (CLLD)
Faragó László
A TERÜLETI KOHÉZIÓ ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK
HAZAI LEHETŐSÉGEI
• A területi szempontok jobb érvényesítése az ágazati
tervezésben:
– területi különbségek mérséklésének horizontális prioritásként
való kezelése
– horizontális integráció, „cross-sector integrated approach”
 területileg integrált komplex programok
• Területi OP(-k) tervezésében:
– A TOP források részarányának növelése
– Szelektív területek kiemelt támogatása
• OP-k területi mátrixa  területi kvóták
• Decentralizáció (komplex programok végrehajtását az
önkormányzatokra lehetne bízni)
Faragó László
Megyei tervezés
Sablonok és útmutatók alapján
Általános követelmények és térségi sajátosságok
érvényesíthetőségének a helyes aránya
DECENTRALIZÁCIÓ vagy csupán
DEKONCENTRÁCIÓ?
Faragó László
Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum
városi,
városkörzeti
koncepció
program
Megyei
fejlesztési
koncepció
Megyei
fejlesztési
program
Gf
Faragó László
OFTK
OP-k
ITI
CLLD
DECENTRALIZÁLT ÁGAZATI
RÉSZDOKUMENTUM
EFOP
GINOP
ITI
IKOP
KEHOP
Faragó László
OP-K FORRÁSMEGOSZTÁSA
ERFA, ESZA, KA, EMVA ETHA
• TOP
14 %
• VEKOP
3,1
• Tematikus (ágazati) Op-knak is szolgálniuk kellene
a területi különbségek mérséklését (Területi mátrix,
kvóták)
Faragó László
MEGYEI FEJLESZTÉSI PROGRAMOK INDIKATÍV
FORRÁSELOSZTÁSA (1830/2013. XI. 14. KORM. HATÁROZAT)
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Megye
Megyei gazdaságfejlesztési részprogram rendelkezésére álló keret (Mrd Ft)
Bács-Kiskun
35,80
Baranya
25,61
Békés
28,77
Borsod-Abaúj-Zemplén49,51
Csongrád
25,50
Fejér
21,67
Győr-Moson-Sopron 16,83
Hajdú-Bihar
33,06
Heves
19,95
Jász-Nagykun-Szolnok 28,04
Komárom-Esztergom 13,32
Nógrád
20,11
Somogy
21,96
Szabolcs-Szatmár-B. 45,85
Tolna
13,84 ↔ Győr-Moson-Sopron 16,83
Vas
13,40
Veszprém
21,55
Zala
15,23
Nem differenciál másként és jobban mint mintha regionális szinten történne a beavatkozás
A status quo fenntartását szolgálja és nem a változtatást
Faragó László
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Mrd Ft
Fő
Észak-Alföld
106,96
1 492 502
Debrecen
24,62
207 594
Nyíregyháza
14,00
Szolnok
8,63
Várostérségek
61,13
Összesen
215,34
Dél-Dunántúl
61,44
947 986
Pécs
17,84
156 801
Kaposvár
8,38
Szekszárd
3,90
Várostérségek
42.58
Összesen
134,14
1,6 szeres különbség
1,57 szeres
„Népességarányos” forráselosztás nem változtat a trendeken
Faragó László
ÖSSZEGEZVE
• A PM és az OP-k általános fejlesztéspolitikai
dokumentumok, amelyek explicit módon a
gazdaságfejlesztést támogatják az ország minden
térségében
• A területi felzárkóztatás, a terület különbségek
mérséklésének szempontjai leértékelődtek
• A becsülhető forrásfelhasználás tovább növeli a
területi különbségeket
Faragó László
Köszönöm figyelmüket!
[email protected]
Faragó László

similar documents