(LMP_PS022G2) A tanulók megismerésének pszichológiája a kompetencia alapú tanárképzésben Dr. Estefánné dr. Varga Magdolna 2011. április 16.

Report
(LMP_PS022G2)
A tanulók megismerésének
pszichológiája
a kompetencia alapú
tanárképzésben
Dr. Estefánné dr. Varga Magdolna
2011. április 16.
Követelmények
Kötelező irodalom:
Dávid Mária - Estefánné Varga Magdolna - Farkas
Zsuzsanna - Hídvégi Márta - Lukács István (2006)
Hatékony tanuló-megismerési technikák, Kézikönyv –
Sulinova, Budapest
http://www.sulinovaadatbank.hu/index.php?akt_menu=228
Dr. Tóth László: Pszichológiai vizsgálati módszerek a
tanulók megismeréséhez, Budapest, Pedellus
Tankönyvkiadó, 2004.
N. Kollár Katalin – Szabó Éva (szerk.): Pszichológia
pedagógusoknak; Budapest, Osiris Kiadó, 2004.
472 – 539.p.
A gyakorlati jegy megszerzése:
 részvétel a konzultáción;
 esettanulmány készítése.
A kompetencia értelmezései
A (kulcs)kompetenciával foglalkozó szakirodalomban
alapvetően kétféle megközelítéssel találkozunk:
 Az egyik a társadalmi szükségletek, a
hasznosság oldaláról közelít;
 A másik a személyiség tudatos fejlesztéséből
indul ki.
Pedagógiai lexikon:
Alkalmasság, ügyesség, „alapvetően értelmi jellegű
(kognitív alapú) tulajdonság, de fontos szerepet
játszanak benne a motivációs elemek,
képességek, egyéb emocionális tényezők.”
Mi a kompetencia?
Az ismeretek, készségek és attitűdök
transzferábilis, többfunkciós egysége.
Ezzel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy
személyiségét. kiteljesíthesse és fejleszthesse.
Képes legyen beilleszkedni a társadalomba és
foglalkoztatható legyen.
Ismeret vagy képesség?
Tudás
A tanár tisztában van a tanulás mibenlétével, s
azzal, hogy hogyan kell a tanítási stratégiákat
alkalmazni.
A tanár tisztában van azzal, hogy a tanulók fizikai,
szociális, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlettsége
hat a tanulásra.
A tanár tisztában van az elvárható fejlettséggel és
az egyéni különbségek mértékével minden
területen.
Diszpozíciók
A tanár elismeri az egyéni különbségeket minden
területen.
Megbecsüli a tanuló sajátos tehetségét, eltökélt a
tanulók önértékelésének fejlesztése iránt.
A tanár kész a tanulók erősségeit a fejlődés
alapjaiként, hibáikat a tanulás lehetőségeiként
kezelni.
Tevékenységek
A tanár tanítványai teljesítménye alapján olyan
oktatási tevékenységet tervez, amely megfelel a
tanulók szükségleteinek.
A tanár előmozdítja a tanulók reflektálását a
korábbi ismeretekre.
Öszekapcsolja az új tudást a korábbi ismertekkel,
lehetőségeket teremt az aktív részvételre.
A tanár megismeri a tanulók gondolatait és
tapasztalatait, a csoportos és egyéni interakciók
megfigyelésével.
A kompetencia alapú fejlesztés
középpontjában: a gyermek
A tanár tisztában van a
gyermekek fejlődésének
és tanulásának
sajátosságaival.
Képes olyan tanulási
feltételeket teremteni,
amelyek elősegítik a
gyermekek intellektuális,
szociális és személyes
fejlődését.
Az elsajátítandó tanári
kulcskompetenciák
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
A tanulói személyiség fejlesztése
A tanulói csoportok, közösségek alakulásának
segítése, fejlesztése
A pedagógiai folyamat tervezése
A tanulók műveltségnek, készségeinek és
képességeinek fejlesztése a tudás
felhasználásával
Az egész életen át tartó tanulást megalapozó
kompetenciák fejlesztése
A tanulási folyamat szervezése és irányítása
A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek
alkalmazása
Szakmai együttműködés és kommunikáció
Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre
A tanulói személyiség fejlesztése
mint tanári kompetencia
Az egyéni igényekre és
fejlődési feltételekre
tekintettel elősegíteni a
tanulók értelmi, érzelmi,
testi, szociális és erkölcsi
fejlődését.
Ennek feltétele a hatékony
tanulói megismerés.
Tanulók a közoktatásban
Tankötelezettek
Tanulási zavarokkal
nehézségekkel küzdők
Kivételes
képességűek
Magatartási
problémákkal
küzdők
Tanulásban
akadályozottak
Értelmileg
akadályozottak
Hogyan értelmezzük a megismerést?
Néhány megközelítés:
 Pedológia
 Konstruktivizmus
 A humánökológiai modell
Pedológia
A pedológia olyan – a megismerésre épülő
gyermekközpontú nevelést hordozó – elmélet és
gyakorlat, amely az inkluzív- és a fejlesztő
pedagógia számára érvényes, és alkalmazható
szemléletet, módszert kínál.
„ Minél jobban ismerjük a gyermeket, annál jobban
megértjük, minél jobban megértjük, annál inkább
szeretjük, s így annál hatékonyabban tudjuk majd
nevelni.” (Nagy László)
Konstruktivizmus
Piaget
A megismerés a való világ viszonyainak cselekvés
segítségével történő belsővé válása.
A tudás aktív tevékenység eredményeképpen
épülő, környezetére reagáló rendszer.
 Belső megismerő mechanizmus.
 Kognitív struktúra.
 Kognitív rendszer.
Papert - konstruktivizmus
Piaget hatása
 a gyerekek saját gondolati struktúráit építői
 tanítás nélküli tanulás
Papert szerint
 természetes motiváció a
tapasztalatszerzésre,
 önkéntelen érdeklődés a környezet iránt,
 környezetük állandó vizsgálata,
megfigyelése
Az "észrevétlen" tanulás - tudásszerzés
 felfedező, érzékelő, nonverbális
 a kisgyermek által vezérelt
Konstruktív oktatás
A gyerekek tudásukat
 a nekik megfelelően kialakított környezetben,
 a saját, – fontos – problémájukkal foglalkozva,
 aktív, alkotó, felfedező tevékenység során
szerzik meg.
A tanulás, mint tudásépítés (konstrukció) mindig a
 felnőttek által jól megszervezett és segített,
 gyerekek által irányított és elfogadott módon,
 hiteles problémahelyzetek megoldása közben
zajlik.
Konstruktív pedagógia
Tudás
konstrukció,
(belső világ) építés eredménye
Belső világ kognitív rendszer
-
kölcsönhatása, egymásra hatása
Külső világ -
tapasztalatok
Összehasonlítás
Hagyományos tanítás-tanulás
 olcsóbb,
 kézben tarthatóbb,
 előbb elérhető a (vélt) tudás.
Konstruktivista tanulás-tanítás
 költségesebb,
 komolyabb felkészülést igényel,
 később érhető el a (valódi) tudás,
 minden részletében még nem
kidolgozott.
A humánökológiai modell
 Rendszerszemléletű modell.
 Az ember és a környezet kölcsönhatására helyezi a




hangsúlyt.
Az ember úgy tudja kielégíteni szükségleteit és
problémáit megoldani, hogy közlekedik,
kapcsolatokat teremt ebben a rendszerben.
Így létrejön a kommunális adaptáció (alkalmazkodás)
a fizikai és emberi környezet között.
A különböző természeti és mesterséges környezeti
feltételek között különbözőképpen alakulnak ezek a
kapcsolatok.
Az emberek különbözőképpen elégítik ki
szükségleteiket és oldják meg problémáikat.
Humán ökológia a pedagógiában
 a gyermek „beleszületik” egy családba, annak
társadalmi helyzetébe
 a család társadalmi erőforrás-készlete határozza
meg környezetét
 a gyermeket/tanulót csak környezete
összefüggésében ismerhetjük/érthetjük meg
 a gyermek/tanuló szocializációja során
adaptálódik környezetéhez.
(Az ökológiai modell 7 szintje Welch szerint.)
A humánökológiai rendszer szintjei
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
A gyermek fizikai-biológiai
állapota
A gyermek intrapszichés
szintje
A gyermek interperszonális
kapcsolatai
A gyermek helye a
családban, közösségekben,
stb.
A gyermek lakóhelyi
környezete
A gyermek kultúrája, mint
identitás
A gyermeket körülvevő
össztársadalmi közeg, állami
intézmények, szolgáltatások,
intézkedések
 Ezeken a szinteken találhatók azok az
erőforrások.
 A gyermeknek és családjának állandóan
kapcsolatokat kell létesítenie és fenntartania az
egyes szinteken elhelyezkedőkkel.
 A humán ökológia szintjei:
 természetes támaszok, vagyis védőhálók: 2.,
3., 4., 6. szint
 mesterséges támaszok, vagyis társadalmi
védelmi rendszerek: 5., 7.
 A természetes, és a mesterséges támaszok
szintjén kétféle emberi (gyermeki) kapcsolatot
különböztethetünk meg:
 Az erős kötések legfontosabb jellemzője a
kölcsönös elfogadás, a szeretet. Ezek az
expresszív (érzelem, biztonság, individuumként
való kezelés, identitás) szükségletek kielégítését
szolgálják. Legtipikusabb megjelenési formái a
családi, baráti kapcsolatok.
 A gyenge kötések érzelmek nélküli kapcsolatok,
amelyek elsősorban azt szolgálják, hogy a
gyermek, illetve családja hozzájuthasson olyan
össztársadalmi javakhoz, amelyek elvileg
mindenki számára biztosítottak.
Ökológiai modell
A humánökológia modellre
építhető fejlesztési séma:
A hatékony
tanuló megismerés
alapelvei
Alapelvek
 A pedagógus legyen motivált a tanulók
megismerésében
 A tanulók személyiségének megismerése
ne legyen akció jellegű, ágyazódjon egy
komplex pedagógiai folyamatba
 Törekedni kell arra, hogy a tanulók teljes
személyiségére vonatkozó kép alakuljon
ki
 A gyermek teljes tevékenység- és
kapcsolatrendszerének megismerése
(holisztikus elv)




A tanulók személyiségének megismerése a
humánökológia szemléletén alapuljon (intra-,
interpszichés és interkulturális tényezők
feltárása)
A megismeréshez a pedagógus rendelkezzen
megfelelő szakmai felkészültséggel és
módszertani eszköztárral
A megismerésnél legyen meghatározó a
gyermek aktuális fejlettségi állapota, (vegyük
figyelembe az életkori sajátosságokat)
A komplex megismerésre épüljön a differenciált
fejlesztés
A tanulói megismerés
területei
Biológiai-, fiziológiai működés sajátosságai (pl.:
Testi fejlettség, fejlődési eltérések)
Az intrapszichés működés jellemzői:




Kogníció (pl.: kognitív stílus)
Tanulói motiváció és affektivitás jellemző
Tanulói attitűdök, érdeklődés
A tanulói tevékenységek
Az interperszonalitás jellemzői:
 Család, rokonság, más informális közösségek
 társadalmi integráció és szociális helyzet
 családi normák, szociális értékek
 családi identitás
Környezeti erőforrások:
 pedagógia-pszichológiai szakszolgáltatások
 önkormányzati alapellátás
 civil szervezetek
Megismerési lista
BS – Biológiai státusz
–Egészségjellemzők
–Kórtörténet
–Testi képességek
–Edzettségi állapot
–Stb.
SS – szociológiai státusz
(szocio-ökonómiai státusz)
–A család szociokulturális
státusza
–Település jellemzők
–Iskolajellemzők
–Szociometriai státusz
–Stb.
PS – Pszichológiai státusz
–Önismeret, énkép
–Érzelem
–EQ, motiváltság
–Attitűd, szorongás,
értelem
–Kulcskompetenciák
–Képességek
–Induktív gondolkodás
–Logika, szövegértés
–Számolás
–Intelligencia (IQ)
–Ismeretek
–Hozott ismeretek
–Tantervi követelmények
–Akarat
–Igény, elvárás
–Viselkedés, magatartás, stb.
A tanulók
megismerésének főbb
lépései
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
A tanuló megismerést igénylő cél és helyzet
meghatározás
Igények és célok meghatározása alapján a
pszichológiai, pedagógiai, szociálpszichológiai,
szociológiai ismeretek felfrissítése, kiegészítése
Módszerek, eszközök kiválasztása,
Vizsgálatok, mérések, felmérések elvégzése
A kapott adatok feldolgozása, elemzések
értékelése
Az eredmények alapján a pedagógusi
kompetenciába tartozó feladatok meghatározása,
fejlesztési stratégia kidolgozása
Ha szükséges, a pedagógusi kompetencián kívül
álló esetekben külső, adekvát kompetencia
bevonása, pl.: pszichológus, családgondozó, stb.
A tanulói megismerés
területei
Néhány kiemelt terület
 Kognitív tényezők
Képességek
Intelligencia
Tanulási szokások
Tanulási stílus stb.
 Motiváció, érdeklődés
 Viselkedés, magatartás
Agresszió, iskolai erőszak
Képesség
 A képességfogalmon mindazokat a tulajdonságainkat
értjük, amelyek egy adott tevékenység
végrehajtásához szükségesek.
A képességeket ilyen értelemben előfeltételnek kell
tekintetni a készségek kialakításához, vagy az
ismeretek megszerzéséhez.
 Általában többféle képesség együttes jelenléte a
bonyolult iskolai feladatok elvégzésének alapja.
 A képességek szintje jellegzetes egyéni
elrendeződést mutat.
A képesség, készség
A képesség:
A személyiség jellemzője, amely a jártasság és
készség szintjén történő ismeretelsajátítás
automatizáltsága alapján jellemzi a
személyiséget.
A képesség nem az emberrel vele született,
hanem a tevékenységek során alakul ki,
fejlődik.
A készség:
Tanult kivitelező pszichikus rendszer, mely
rutinokból, ismeretekből szerveződik, pl.:
olvasás.
Néhány képesség terület
PERCEPTUÁLIS
INTELLEKTUÁLIS
PSZICHOMOTOROS
SZOCIÁLIS
• Látásélesség
• Emlékezet
• Testi erő
• Empátia
• Téri tájékozódás
• Figyelem
• Mozgás
• Kapcsolatteremtő
• Vizuo – motoros
• Gondolkodás
koordináció
• Hallási
megkülönböztető
képesség
• Tapintás
• Alkotóképessé
•
• Kreativitás
•
• Verbális
•
képesség.
•
ügyesség
Kézügyesség
Gyorsaság
Hajlékonyság
Koordináció
képesség
• Tolerancia
Intelligencia
 Wechsler szerint: „az egyénnek az az összesített,
vagy globális képessége, amely lehetővé teszi a
célszerű cselekvést, a racionális gondolkodást és a
környezettel való eredményes bánást”.
 A Sternberg-modell három alapvető
információfeldolgozási képességből áll:
metakomponensekből,
teljesítmény-komponensekből,
tudásszerzési komponensekből.
42
1. A metakomponensek nagyban hasonlítanak a
metakognició folyamataira. Tervezésből,
ellenőrzésből és értékelési funkciókból állnak.
2. A teljesítménykomponensek azok a mentális
folyamatok, amelyek a metakomponensi
tevékenységeket viszik véghez.
3. Az ismeretszerzési komponensekbe a szelektív
kódolás, a szelektív kombináció és a szelektív
összehasonlítás tartozik.
Intelligencia
 Ismeretszerzés (bevitel)
 Ismerethasznosító és problémamegoldó stratégiák
(kimenet)
 Metagondolkodás és döntés (végrehajtó irányítás)
IQ övezetek:
Tanulást meghatározó tényezők
Tanulási stílus:
 Az a mód, ahogy az egyén személyiségjellemzői
befolyásolják a tanulást.
 A tanuláshoz való hozzáállás szempontjából fontos
kognitív és motivációs jellemzők összessége
 Befogadási és tárolási módok.
 A tanulási stílusban a modalitás, a társas környezet
és az egyéni reagálás-típusa fejeződik ki.
A tanulási stílus meghatározó
jegyek:
 személyiségdimenziók (pl. extrovertált, introvertált)
 kognitív stíluselemek (pl. mezőfüggő,
mezőfüggetlen)
 öröklött tényezők (pl. vizuális, auditív)
 tanult elemek (pl. aktív, reflektív)
 szocializációs hatások (pl. egyéni, társas)
 fizikai környezet (pl. csend, világosság)
 kulturális tényezők (pl. zenei-ritmikus).
A tanulói motivációk
A motiváció típusai
Pedagógiai megfontolásból háromféle szintet
különböztetünk meg:
• Beépült (internalizált)
• Belső tanulási motiváció (intrinsic)
• Külső (extrinsic)
A tanulási motivációt befolyásoló tényezők:
1. A tanuló személyiségbeli összetevői
2. A tanuló szociális igénye
3. A tanuló érdeklődése
4. A szituációtól függő ösztönzési variánsok.
A tanulói viselkedést befolyásoló
főbb motívumok
 Teljesítménymotiváció (sikerorientáció,
kudarckerülés, igényszint)
 Kompetenciakésztetés
 Szükségletek
Emberi szükségletek
(Maslow)
Önmegvalósítás
Teljesítmény
Társas kapcsolatok
Biztonság, védettség
Életben maradás
A pedagógiai munkában
alkalmazható motiváló eljárások
• Érdeklődés felkeltése
• Aktivitásra, jobb teljesítményre serkentés
• A figyelem tartósságának növelése
• Problémamegoldó gondolkodtatás
• A munkatempó fokozása
• Érzelmi hatás kiváltása
• Stb.
Érdeklődés
 A személy, a külvilág valamely területe felé fordul
 Ezt a területet szeretné minél jobban megismerni,
és ennek érdekében cselekedni is kész
 Ez az odafordulás érzelemmel telített,
szubjektíven fontos a személy számára az, ami
felé az érdeklődése irányul.
 Pl.: célszerű érdeklődés-alapú pályaválasztást
megvalósítani, mert ez segíti elő leginkább, hogy
szívesen végzett foglalkozást válasszunk, olyat,
amelyet később majd a hivatásunknak is
tekintünk.
Főbb érdeklődési területek
(kiemelt szerepe pl.: a pályaorientációban van)
TUDOMÁNY
Természet
(biológia
földrajz
kémia
fizika
Matematika)
Társadalom
filozófia
történelem
jogtudomány
Közgazdaság,
stb.
MŰVÉSZET
Képzőművészet
zene
film
nyelv és
irodalom, stb.
SZOCIÁLIS
pszichológia
pedagógia
szociális
munka, stb.
SPORT
labdarúgás
úszás
kézilabda
Kosárlabda, stb.
Viselkedés és magatartás háttere
Problémás viselkedés háttere:
Az egyén biológiai-pszichológiai és szociális
körülményeiben keresendő
Tünetek – jelzések:
 Jellegzetes életperiódus függő
 Áthúzódó tünetek a következő életszakaszra
 Más életszakasz tünetei (regresszió)
A tünetek megjelenése:
 Viselkedési szinten
 Teljesítmény szinten
 Pszichoszomatikus szinten
Az iskoláskor legjellegzetesebb
tünetei
 Beilleszkedési zavarok – a pedagógus
kompetenciája
 Viselkedészavar – a pedagógus kompetenciája
 Magatartászavar – a pedagógus és segítő
szakember kompetenciája
 Deviáns viselkedés - a pedagógus és segítő
szakember kompetenciája
A problémás viselkedés, mint
tünet
Csecsemőkor
Táplálási és táplálkozási
zavarok, bőrreakciók
Kisgyermekkor
Beszéd, motorikum,
tisztálkodási szokások,
önállósulási törekvések
Iskoláskor
Viselkedés és
teljesítmény
Serdülőkor
Önértékelés és identitás
A tanulás és az iskolai teljesítmény
zavara kialakulhat:
Iskolába lépés idején
 Munkára való
alkalmatlanság
 Szociális készségek
éretlensége
 Intellektuális
képességek alacsony
nívója
 Neuropszichológiai
problémák
(figyelemzavar,
hipermotilitás)
 Részképességprobléma
Tanulási folyamat során
 Ha tartós a
figyelemzavar
 Ha gyengül a
motiváció
 Ha jelentőssé válik az
előzetes ismeretek
hiánya
 Ha rossz a tanulási
módszere
 Ha a saját tanulási
stílusának nem
kedvez az oktatás
Az értelmi képességet nem érintő
tanulási és teljesítményzavarok
 Beszéd és nyelv artikuláció és beszédkészség







zavara
Diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia
Motoros készségek zavara (koordináció)
Aktivitászavar – hiperaktivitás
Figyelemzavar
Szórt intelligencia
Kiemelkedő értelmi képességek (140 IQ fölött)
Alacsony értelmi képességek (70-80 IQ)
Pszichoszociális zavarok
 Érzelmi biztonság felborul
 Túl sok változás a gyermek személyi






kapcsolatrendszerében
Ellentmondó hatások, ideges nevelési légkör
Rossz szülői – nevelői modell
Családot ért veszteségek (betegség, válás)
A gyermek pszichés terhelése, amely
meghaladja a teherbírást
Önállósulási folyamatok akadályozása
Életmód, szokások, kultúrakárosító hatása
Legjellegzetesebb
pszichodinamikai állapotok
 Figyelemfelkeltés
 A tekintéllyel, hatalommal való szembenállás
 Feszültséglevezetés
 Modellkövetés
 Tehetetlenség
 Elkerülő jelleg
 Provokatív jelleg
 Kimerültség
Mit tehetünk?
Szemléleti váltás
Új reagálási módok megtanulása
Elfogadás nyelvének elsajátítása
A problémás viselkedési helyzetek elemzése
Új típusú figyelem alkalmazása
Szabálykövetés fejlesztése
Segítőbeszélgetés az érintettekkel (gyermek;
szülő; nevelő; társak)
 Ha szükséges terápia







ÚJ JELENSÉG
A PEDAGÓGIA MUNKÁBAN
AZ AGRESSZIÓ
ÉS AZ ISKOLAI ERŐSZAK
Az agresszió fogalma,
meghatározása
 Az agresszív cselekvés nem más, mint olyan
szándékos viselkedés, amely másoknak fizikai
vagy lelki szenvedést okoz. Kiegészítve azzal,
hogy szándékos cselekvés, amely másoknak kárt
és fájdalmat okoz. (Aronson, 2004)
 Az agresszív viselkedés gyakoriságában és
formájában közrejátszik a nevelés. A fiúk
látványosabb, túlnyomóan fizikai, míg,
 A lányoknál elfogadott formában, csúfolódásban,
gúnyolódásban, piszkálódásban, verbálisan,
mimikában nyilvánítják ki agressziójukat.
A gyerekek egymás közötti
bántalmazása
Mi is az a bullying (szekírozás)?
A bullying olyan tudatos vágy, amely mások
bántalmazására, frusztrálására irányul”.
Összegzésképpen tehát a bullying fogalmának
elemei a következők:
 Bántani akarás
 Bántó tevékenység
 Egyenlőtlen erőviszonyok
 Az erővel való visszaélés
 Ismételtség
 Bántalmazás élvezete
A bántalmazás elméleti megközelítései
Transzgenerációs bántalmazás
Helfer (1982) az ismétlődő bántalmazás oki háttere négy
szektorban értelmezve
„A”szekció
fogamzás
terhesség
„D”szekció
a társ egy kicsit segít
különélés,válás
társválasztás
barátválasztás
gyermek
irreális elvárások
szerep-visszafordítás
elégedetlenség
„B”szekció
semmire sem
vagyok jó
izoláció
a segítség
elfogadásának
képtelensége
együtt működésre
való képtelenség
meg nem tanult bizalom
„C”szekció
Agresszió az iskolában
Az agresszió megjelenését segíti, ha az iskolában:
 az alá-fölé rendeletségi viszony szigorú és
kiterjedt, az információáramlás szegényes,
 a személyzet tagjai összeférhetetlenek,
ellentétes értékeket támogatnak,
 a jutalmak és a büntetések kiosztása
önkényesnek tűnik,
 a személyzet bizonytalanul lép fel az
erőszakot tanúsítókkal szemben és
 a szervezet különböző szintjein lévő emberek
barátságtalanok egymással.
Az agresszió megjelenését gátolja
az iskolában:
 az alá-fölérendeltség kevésbé érvényesül, az
információ mindkét irányban áramlik,
 a személyzetnek rendszeresen van lehetősége a
célok megvitatására, közös állásfoglalás
kialakítására,
 a jutalmak és büntetések kiosztása
igazságosan történik,
 foglalkoznak az erőszakos magatartással
 a szervezet különböző szintjein dolgozók
barátságosak, nyíltak egymás felé.
A bántalmazás elleni küzdelem
főbb eszközei:
 a szülőket vonjuk be és világosítsuk fel a
bántalmazásról,
 iskolai tanár-szülő szervezet a bántalmazás ellen
 komoly beszélgetések a bántalmazóval és az
áldozattal valamint a bántalmazók és az áldozatok
szüleivel,
 osztályfőnöki órák programjának elkészítése a
bántalmazásról,
 iskolai konferencia, melyet a bántalmazás




problematikájának szentelnek,
szigorú felügyelet szünetben és ebédidőben,
speciális szabályok a bántalmazások ellen,
legyen határozott és azonnali következménye az
erőszakos viselkedésnek,
a bántalmazás felmérése és ehhez kapcsolódó
szakmai program készítése.
Javasolt teendők a bántalmazás
észlelésekor:
 A tanárok és az iskola személyzetének
felvilágosítása a bántalmazással kapcsolatban.
 Azonnal közbe kell avatkozni.
 A bántalmazóval, és az áldozattal külön-külön kell
beszélni.
 Amennyiben több gyerek is része volt a
bántalmazásnak (kívülállók), úgy őket is egyesével
kell meghallgatni.
A pedagógus főbb módszerei a
tanulók megismerésére :
 A tanulók megfigyelése (pl.: órán, foglalkozáson,
szabadidőben, stb.)
 Kérdőíves módszerek (pl.: attitűd skálák, érték
vizsgálatok, tanulási stílus feltárása, stb.)
 Interjú technikák (pl.: a tanulók
kapcsolatrendszerének feltérképezése,
megismerésre anamnézis, stb.)
 Dokumentumelemzés (tanulói, munkák, rajzok,
stb.)
„Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon
tanulni, hogy felébredjen a tudásvágya,
megismerje a jól végzett munka örömét,
megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja
szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát,
amit szeretni fog.”
(Szent-Györgyi Albert)
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]

similar documents