WEB 2.0-ÁS ESZKÖZÖK LEHETŐSÉGEI AZ OKTATÁSBAN Csapó Mónika A web 2.0 alkalmazásának pedagógiai és didaktikai alapjai Zenta, 2015.

Report
WEB 2.0-ÁS ESZKÖZÖK
LEHETŐSÉGEI AZ OKTATÁSBAN
Csapó Mónika
A web 2.0 alkalmazásának
pedagógiai és didaktikai alapjai
Zenta, 2015. június 13.
HAGYOMÁNY
VS.
KORSZERŰSÉG
HAGYOMÁNYOS
VS.
KORSZERŰ
OKTATÁS
OKTATÁS
formális
informális
nonformális
• az oktatási szintjeinek/fokozatainak integráltsága
Társadalom – munkaerőpiac –
kompetenciák?! 1.
 a tanulók kb. 10%-át jegyzik meg annak, amit olvasnak, 20%-át annak, amit
hallanak, 30%-át annak, amit látnak, 50%-át annak, amit egyidejűleg látnak és
hallanak, 70%-át annak, amit ki is mondanak, s 90%-át annak, amit mondanak és
csinálnak is!!!
• XXI. század  információs társadalom (megváltozott szerepek), tudásalapú
társadalom (a tudás megszerzése, elsajátítása → tanulás!)
• másfajta „írástudás”, kompetenciák (OECD)
• számítógéppel támogatott tanulási környezet: személyre szabott instrukciókkal
szolgál az „életviteli képességek” kialakításához
• nélkülözhetetlen
kulcskompetenciák:
a
problémamegoldás
készsége;
multidiszciplináris kompetencia; csapatmunkára és kooperációra való készség; az
életkortól független tanulási készség és képesség – a lifelong learning (LLL)
Társadalom – munkaerőpiac –
kompetenciák?! 2.
• az iskolai képzési rendszer olyan továbbfejlesztése szükséges: az iskolába
járó fiatalok „benntartására” és az iskoláztatás meghosszabbítására, képes
felvenni a versenyt a folyamatosan változó technológiai és munkaerőpiaci
igények kielégítésével
• hosszútávra nézve eredményesnek tűnhet, ha figyelembe vesszük és
megvalósítjuk az élethosszig tartó tanulás hat kulcsfontosságú üzenetét:
- új ismeretek és készségek hozzáférésének biztosítása mindenki számára;
- nagyobb befektetés biztosítása az emberi erőforrások területén;
- innováció az oktatásban és tanulásban;
- a tanulás értékelése;
- az útmutatás/orientálás és tanácsadás újragondolása;
- közelebb vinni a tanulást az otthonokhoz.
A HAGYOMÁNYOS PEDAGÓGIAI KULTÚRA
CSŐDJE (NAGY JÓZSEF, 2010)
 kézírás, olvasás, számolás optimális használhatósága
 szélsőséges fejlődési különbségek (több éves lemaradások)
 lemorzsolódások
 letanítás stratégiája
 az iskola növeli a tanulók közötti különbségeket
 szociális készségek fejlődése (szigetlények „termelése”)
A KIÚT
 ELSŐ FELTÉTEL: kompetenciák, alapmotívumok, alapkészségek, -képességek
ismerete, amelyek a személyiséget, annak operációs rendszerét alkotják
 MÁSODIK FELTÉTEL: ezek működésének feltárása
 HARMADIK
FELTÉTEL:
optimális
elsajátítás,
működés,
használhatóság
kritériumai
 NEGYEDIK FELTÉTEL: elsajátítási folyamatok feltérképezése
 ÖTÖDIK FELTÉTEL: sokéves rendszeres fejlődéssegítés megvalósítása
 HATODIK FELTÉTEL: egyéni és csoportos tevékenytető tanulás
 HETEDIK FELTÉTEL: hatékony eszközrendszer, amely segíti a kooperatív,
cselekvő tanulást
 NYOLCADIK FELTÉTEL: a merev iskolarendszer prevenciós rendszerré alakítása
szülők
jó
gyakorlat
tanár
tanuló
aktuális
társadalmi
elvárások
hagyományok
IKTeszközök
KORSZERŰ,
HATÉKONY OKTATÁS
…
A tanítás
tényezői
TANÍTÓ
TANANYAG/
TARTALOM
OKTATÁSTECHNOLÓGIA
TANULÓ
TANÍTÓ
TANANYAG/
TARTALOM tanulás/kutatás
TANULÓ
A tanuló
a vezetett
a gondozott
aki fejlődik
aki
alkalmazkodik
tanuló
aki játszik
aki figyel és
megfigyel
aki tanul és tanít
személyiség
szocioökonómiai
státusz
affektív
sajátosságok
fizikai
sajátosságok
szociokulturális
háttér
kognitív
sajátosságok
társas közeg
sokoldalú megismerés
fiú-lány
(teljesítmény,
érdeklődés, attitűd)
általános értelmi
képesség
(intelligencia, tanulás)
specifikus
képességek
szocioökonómiai
státus
(pályaorientáció,
jövőlehetőség)
(észlelés,
emlékezés,
számolás, téri
viszonyok, nyelv,
beszéd)
… és a hasonlóságok?
motiváció
érdeklődés
érettség
jogok és
kötelezettségek
A PEDAGÓGUS
Nevelés
• az emberre irányuló, fejlesztő hatások egymással koordinált és
egésszé szerveződő rendszere, mely az egyén fejlődését abból a
célból segíti elő és irányítja, hogy az képes és kész legyen a
társadalomban és az egyéni életben rá háruló feladatok
elvégzésére. (Pedagógiai lexikon, 1978)
•
a nevelés mint gondozás;
a nevelés mint vezetés;
a nevelés mint kormányzás;
a nevelés mint az önfejlődés támogatása;
a nevelés mint az alkalmazkodás kialakítása;
a nevelés mint segítségnyújtás az élethez. (Kron, 2003)
Tanítói szerep és kompetenciák I.
• megváltozott tanítói (tanulói?!) szerep
• a tanítói hivatással kapcsolatos követelések:
– a tanító tevékenységének elemzése (a nevelés célja és a nevelőioktatatói feladatok)
– a tanítói szerepkör (a személyiség legkívánatosabb jellemzői)
• ebből az összetettségből kifolyólag kell megváltoztatni a szerepét
(Janković, 1995) :
– nevelői- és közvetítőszerep;
– tervezői, programozói és a nevelő-oktatói munka szervezőjének
szerepe;
– kezdeményező, megvalósító és a nevelő-oktatói folyamat
értékelőjének szerepe;
– és kutatószerep.
Tanítói szerep és kompetenciák II.
• A tanító személyének kívánatos sajátosságai (Ivanović, 2007):
a. Intelligencia mint a tanító személyének sajátossága
b. Alkotókészség
c. A tanító személyiségének fejlett pedagógiai sajátosságai
d. Nevelői stílusa
e. Empátiás készsége
f. Állandó szakmai továbbképzés utáni vágya
Tanítói szerep és kompetenciák III.
• Tanítói szerepek, kompetenciák (Cseh, 2009):
– Alkalmas a tanulói személyiség fejlesztésére
– Alkalmas a pedagógiai folyamat tervezésére
– Alkalmas a szaktudományos tudás átadására
– Alkalmas az egész életen át tartó tanulást megalapozó
kompetenciák fejlesztésére (problémamegoldó gondolkodás,
önálló tanulás, tanulás tanulása)
– Alkalmas a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek
alkalmazására
– Alkalmas szakmai együttműködésre, kommunikációra
– Alkalmas szakmai fejlődésben elkötelezettségre, önművelésre,
neveléstudományi elemzésekre
Tanítói szerep és kompetenciák IV.
• az EU lisszaboni stratégiájának Improving Education of Teachers
and Trainers csoportja szerinti kompetenciák (2004):
– új módszerek alkalmazása az osztályban;
– új feladatok az osztályon kívül is;
– új kompetenciák és új tudás létrehozása a tanulóknál;
– saját szaktudásának fejlesztése
– IKT eszközök használata
Eltéréseket elfogadja,
kezeli
Empatikus, proszociális
magatartású
Kooperatív
tanítás-tanulás
ismerője
Rugalmasan
szervezi a tanulást,
heterogén csoportokban
Szakértő
A pedagógus új szerepe
Motiváló, aktív
cselekedtető
Ismeri és használja a
tanulást segítő új módszereket
„híd” szerep
Facilitátor
Megerősítő,
fejlesztő értékelő
Előítélet mentes, befogadó,
multikulturális szemléletű
ÉS MI VAN A
TARTALOMMAL/
TANANYAGGAL?
A Tyler-racionálé
A tananyag-kiválasztás
forrásai (sources)
1. A tanuló tanulási szükségletei,
érdeklődése
2. A kortárs társadalom igényei
az iskola, a műveltség iránt
3. A szaktudományok képviselői
által relevánsnak tartott tudás
köre
A tananyag-kiválasztás
szűrői (screens)
I. A társadalomról, a nevelésről
szóló általános filozófia
II. A tanuláspszichológia által
feltárt fejlesztési lehetőségek
VÁLTOZÁSOK
A tudás újabb értelmezése

az oktatási rendszer újraértékelése

radikális gazdasági és demográfiai változások

a társadalmi, gazdasági igények kielégítése

munkaerő piaci versenyképesség növelése

információ-bázisú csúcstechnológia

EU irányelvek, harmonizáció

esélyegyenlőtlenségi stratégia

esélybiztosítás, hátránycsökkentés

az egyén sikeres életútjának elősegítése

a jövő iskolája
A tudástársadalom fejlődési fokozatai:
• Információs társadalom.
-a szociális fejlődés szempontjából a széles körű informáltság, a
gazdasági fejlődés tekintetében az IKT rendszerek és az információ, mint
általános eszköz, illetve alapanyag használata.
• Tudástársadalom.
-a szociális fejlődés szempontjából egész élethosszon át tartó tanulás
(„lifelong learning” – LLL) életmód és az innovációs kultúra általános
elterjedése, a gazdasági fejlődés tekintetében, pedig a tudástermékek és
tudásszolgáltatások dominanciája.
• Értékalapú tudástársadalom (values based knowledge society)
-a
tudástőkén
alapuló,
tartósan
fenntartható,
minőségi
életkörülményeket biztosító, felvilágosult önérdekből is morális és etikus
társadalom, amelynek gazdasági motorja a versenyképes tudás (a tudás
nem amortizálódik, hanem akkumulálódik).
Korszerű közoktatási intézmény
 alternatív pedagógiai módszerek
 modern eszközök, korszerű tanulási technika
 játékos, kreatív tanulás
 megújulás és szemléletváltás
 vonzó tanterv
 modern iskolamódszertan
 diákközpontúság, eredetiség
 virtualitás, interaktív képzés
Kulcskompetenciák
 anyanyelvi kommunikáció
 idegen nyelvi kommunikáció
 IKT (információs és kommunikációs technológia)
matematikai műveltség, valamint alapvető természettudományi és
technikai kompetenciák
a tanulás tanulása
személyközi és állampolgári kompetenciák
vállalkozói képességek
kulturális tudatosság
Új környezet, új elvek
1.
tanítás helyett tanulás
2. tanulóközpontúság
3. a tanulási környezetek konstruálása
4. aktív tanulás és tanulási stratégiák
5. önirányított és önszervezésű tanulás
6. általános kompetenciák
7.
interaktív és együttműködő tanulás
8. nemzetközi és kultúraközi kommunikáció
9. megfelelő módú, hiteles tanulás
10. a modellezés fogalma
Pedagógiai funkciók (az új irányok megvalósításához)
1. Szerkesztés és reprezentálás
2. Moderálás és facilitálás
3. Eszközök és kognitív eszközök használata
4. Tanulási stratégiák segítése
5. Értékelés, önirányítás, ellenőrzés és önellenőrzés
6. A tanuló közösségek felé való orientálódás
A KORSZERŰ OKTATÁS
KIALAKULÁSÁNAK ALAPFELTÉTELEI
• új intézményi formák
• változó oktatási program és tananyag
• a pedagógus szerepe és felkészültsége
• hátrányos helyzet felismerése és hátrányos helyzetűek segítése
• szülők felkészültsége
• az információ hozzáférhetősége
• távoktatás
• élethosszig tartó tanulás
A holnap iskolája…..?
 rugalmas struktúrájú, mely változatos tanulási lehetőségeket kínál
 ösztönzi az élethosszig tartó tanulás igényét
 a kulcskompetenciákat, a kompetencia alapú oktatást előtérbe
helyezi
 a befogadást – elfogadást, együttnevelést természetesnek tekinti
 esélyt teremt, alkalmazásképes tudást kínál
 tiszteli az egyéni különbségeket
MEGOLDÁSI
KÍSÉRLETEK
kompenzáció
nivelláció
perszonalizáció
individualizáció
OKTATÁSI TRENDEK 2013-BAN
World Innovation Summit for Education (2013) szerint:
1. a szociális hálózatok alkalmazása a tanulásban (YouTube, Facebook,
LinkedIn, blogok…)
2. mobilra letölthető oktatói applikációk
3. „flipped classrooms”
4. nyitott online képzések elterjedése
5. STEM/STEAM képességekre való összpontosítás (Science –
Technology – Engineering – Arts and Humanities – Maths)
OKTATÁSI TRENDEK 2014-BEN
Az innováció területei
• Hozzáférés:
oktatási
formák
megtervezése
és
bevezetése,
amelyek
a
felnőttoktatást segítik.
• Tanítás és tanulás: pl. ITC eszközök
• Értékelés
• Szervezeti felépítés: nemzeti kvalifikációs keretek kidolgozása, amelyek
könnyebbé teszik a nemzetközi összehasonlítást
• Finanszírozás: az anyagi forrásokkal kapcsolatos innováció példája lehet az
egyéni tanári fizetési rendszer
• Management: pl. az iskolaalapítás szabadságának növelése
• Szolgáltatások: IKT eszközök használata iskolai beiratkozásra, értékelésre,
könyvtári kölcsönzésre stb.
INTERAKTIVITÁS,
KONNEKTIVITÁS,
VIRTUALITÁS...
digitális
pedagógia
e-learning
e-learning 2.0
digitális
kompetencia
LLL+IKT
digitális
írásbeliség
digitális
állampolgár(ság)
digitális kultúra
LLL+IKT
• a felhasználó az előtérben nem az informatikai szakértő
Web 1.0, e-learning 1.0
Web 1.0 (elérhetővé tette az információk gazdag tárházát) – nem volt
interaktív (a felhasználó passzív részvétele)
LMS (learning management systems) - internetre alapozott tanulásszervező
programok, egységbe szervezték az adatbázisokat, a kommunikációs
eszközöket, a feladatmegoldásokat, az adminisztrációt –a teljes tanulási
folyamatot (online tanfolyamok)
E-learning 1.0 – szervezett tartalmak, egységesített, időkorlátos, lineáris
kurzusok, tutorokkal és formalizált, automatikusan is ellenőrizhető
feladatokkal.
A hagyományos tudáselosztási formák technológiai megtámogatása, a
tankönyvek és az osztálytermi tanulás virtuális kiterjesztése.
A tanulás ebben a közegben is jórészt passzív, felülről vagy kívülről irányított
folyamat maradt.
Távoktatás
Társadalmi igény – a távoktatás
Társadalmi igény – a hozzáférhetőség (nem egyetemi szintű, de
mindenképpen felnőttkori és tanfolyami képzés hozzáférhetősége), open
learning - olyan tanfolyamokhoz való hozzáférhetőséget értünk rajta, melyek
középpontjában egy új szakma, egy nyelv vagy valamilyen új készség
elsajátítása áll.
Távoktatás és nyitott képzés (európai terminológiában az ODL, azaz az
open and distance learning)
Elektronikus tanulás – az előző komplex oktatási forma mint
eszközrendszer jelenik meg további komponensekkel bővítve (oktatástechnika,
oktatástechnológia, technológia alapú képzés - technical based training), a
tanár által vezérelt tanulási folyamat kiszolgálója
Az e-learning kialakulásának forrásai
E-LEARNING
• az EU e-learning-definíciója: e-learning a korszerű multimédia-technológiák és
az internet alkalmazása az oktatás minőségének javítása érdekében, elősegítve a
forrásokhoz való hozzáférést, az információcserét és az együttműködést.
• legtágabb értelmezésben: technológiával támogatott tanulás, tehát a tudás
számítógép, digitális tananyag segítségével való elsajátítása.
• szűkebb értelemben: az internet vagy intranet alapú tanulást értjük rajta,
amely tulajdonképpen informatikai technológiát hasznosító távoktatás, mely
kihasználja és egyesíti mind az informatikai technológia, mind a távoktatás
előnyeit.
E-learning = elektronikus tanulás, elektronikus tanulás/tanítás, elektronikus
oktatás, elektronikus eszközökkel szervezett tanítás/tanulás, elektronikus
eszközökkel folytatott tanulás
E-learning ~ számítógépes képzés, virtuális oktatás, virtuális egyetem,
virtuális
kurzus,
virtuális
tantermi
oktatás,
internetalapú
távoktatás,
internetalapú felnőttképzés, internetes képzés, telematika-alapú oktatás illetve
képzés, multimédia alapú interaktív távtanulás, nyitott képzés, elektronikus
oktatás, elektronikus képzés, internetes kötetlen tanulás, webiskola stb.
E-learning – újfajta pedagógiai technológia (távoktatás, azonnali
visszacsatolás), az oktató és hallgató kezében csak eszköz, a tankönyv
módosult változata.
A hagyományos tanári szerep megváltozik, már nem a kurzus irányítója, az itt
maga a tananyag.
A tartalomközvetítés formái/útjai lehetnek:
• Internet (e-mail vagy Web-oldal)
• Intranet
• Audio- vagy videokazetta
• CD-ROM
• Műholdas közvetítés
• Interaktív média
Az e-learning kialakulását befolyásoló
tényezők
• szellemi erőforrások felértékelődése (a tanulás fontossága)
• az oktatás nemzetközivé válása (globalizáció)
• élethosszig tartó tanulás (munkaerőpiac gyors változása és az ismeretek
mennyiségének rohamos növekedése szükségessé teszi a tanulás egész
életpályára való kiterjesztését)
• az informatikai technológia fejlődése (a technológia az oktatásnak is eddig
nem ismert lehetőségeket nyújt)
A felhasználó kompetenciái
• technikai ismeretek és az új médiumok közti eligazodás képessége
• navigációs készség és keresési lehetőségek ismerete, szövegértés
• a virtuális tér szabályainak ismerete, a virtuális térben
kommunikáció
• önmotivációs készség, a tanuláshoz való beállítódás
• csoportban való együttműködés készsége
• nyelvtudás
• tanulási kompetencia, a tanulandó anyag értékelése
• a jog ismerete
való
Az e-learning résztvevői – szerepkörök
1. Tanuló (önállóan vagy párban vagy csoportban tanul, +képességek)
2. Tanár (instruktor, tutor)
3. Tréner (képző)
4. Tutor (támogató)
5. Instruktor (előkészítés fázisa)
6. Szakértő
Tanári (oktató, tutor) és tanulói (fiatal vagy felnőtt)
szerepek elektronikus IKT környezetekben:
IKT-technika
Interakció
Diákszerep
Tanárszerep
E-mail,
levelezőlista,
vitacsoport
Beszélgetőcsoport
aszinkronikus
részvétel
moderálás
szinkronikus
részvétel
moderálás
Audio-konferencia,
video-konferencia
Hangközvetítés
Képközvetítés
Információs forrás
szinkronikus
részvétel
közvetített
Szemléltető eszköz
közvetített
hallgatás,
nézés
megtalálás,
értékelés
tanulmányozás
jelenlét, esetleg
moderálás
választás, utólag
értelmezés
irányítás, értékelés
Programozás
közvetített
mobil
a fenti összes
funkció
bemutatás,
értékelés
a fenti összes
funkció
E-learning – SWOT-analízis
ERŐSSÉGEK
Költség- és időhatékonyság
Bárhol, bármikor, bárkinek
Önálló tanulás
Egyszerű
Naprakész információ, korszerű, dinamikus
tartalom
Interaktív környezet
Egyenlő elbánás
A „tanárok” könnyebben, gyorsabban
elérhetőek
A gyorsan változó piaci körülményeknek
megfelelő oktatás
A tanulók saját maguk tárnak fel a
tanuláshoz szükséges forrásokat
VESZÉLYEK
Papír varázsa
Tanulási szokások változása
Internet-hozzáférés
Kompetencia hiánya
Hová soroljuk a végzettséget?
GYENGESÉGEK
Személyes kontaktus hiánya
Unalmas
Nyugodt környezet szükséges
Internet-hozzáférés
Technika fejlődése
LEHETŐSÉGEK
Technika fejlődése
Vállalatok-magánszektor
Mit hozott az e-learning?
… a közép- és felsőoktatásban
- az elitképzést egyre inkább felváltja a tömegoktatás, illetve a másik, ami
tulajdonképpen az előzőből következik a minőségi oktatás kérdése.
- minőségromlás megelőzése, megállítása.
- tartalomcentrikusság helyett képességcentrikusság
... a tanulásban
- tágabb értelmezés, a tanulás helyének értékváltozása és a tanulás iránti
felelősség igényének megfogalmazása komoly társadalmi-gazdaságitechnológiai változások törvényszerű velejárója
- a tanuló tanulási tevékenységének felértékelése
- a tanulás a születéstől a halálig tart
- a megismerő, a kommunikációs, a gyakorlati (átalakító), az értékképző,
értékorientációs tevékenység
- a tanító által kitűzött és a tanuló által igényelt célokat egyetlen közös
rendszerként, ún. tanítási-tanulási folyamatként kezeli
- a tanuló saját felelősségteljes tanulási munkája és a tanító célirányos
pedagógiai vezetése, irányítása
- új típusú tanulásirányítás, a tanuló önálló tanulási tevékenységét támogató
módszerek kifejlesztése
... a munkában
- a régi szemlélettel szemben, amely a maximumig specializálta a
munkafeladatokat és ezekre tanította be az egyes embereket, az új rendszer
gazdaságosságra törekszik, egyetlen ember tevékenységébe igyekszik minél
több feladatot besűríteni
... LLL
- az egyénnek arra van szüksége, hogy folyamatosan használhassa fel
ismereteit és döntési képességét, hogy tájékozódni, gondolkodni és
cselekedni tudjon az új szituációkban
- térben és időben felszabaduló oktatás és képzés
- az oktatás mindenki ügyévé válik
- az oktatás/képzés szándékosan integrálja az informálist a formális
elemekbe → az oktatás/képzés a társadalom folyamatos termékének, a
társadalom sajátságos képződményének tekinthető, amelyért maga a
társadalom a felelős, de/és amely révén a társadalom maga is megújul.
... paradigmaváltás: tanításról tanulásra (learning instead of
training)
• hangsúlyos szerepet kap a tanulás a tanítással szemben
• a tanítói funkció régi formája átalakul
• a központi elem a tanuló
• új elektronikus taneszközök veszik át a tanítási funkciók egy részét
• ezért a „régi” tanárokat/oktatókat átképzésben kell részesíteni,
• másrészt ezen eszközök nem csupán az oktatási/képzési tartalom hordozói,
hanem – az információs és kommunikációs technológiák nyújtotta
lehetőségek révén – olyan oktatástechnológiák hordozói is lehetnek, amelyek
folytán tanítási módszereket is tartalmaznak
• a „tanítási” funkciók másik része a tanulást segítő, támogató funkcióvá
alakul
• a tanulást segítő, támogató funkció „tanítói” feladat. Kivitelezői a tutorok.
Mit várunk az e-learningtől?
A minőségileg biztosított, megváltozott tanulási környezet minőségi javulást,
gyorsabb és hatékonyabb tanulást eredményezhet.
A hagyományos és a modern oktatási elemek optimális kombinációja révén
jelentősen átalakulhat a tanulás időszerkezete, kimutatható az
időmegtakarítás.
A jó elektronikus tananyag miközben megfelelően vezérli az egyén munkáját
és biztosítja a tanuló számára, hogy saját ritmusának megfelelően dolgozzék,
rendelkezik olyan eszközökkel is, amelyek ránevelik az egyént az egyre
önállóbb munkavégzésre.
Teljesítmény mérése online környezetben.
Az új technológiák által gazdagított területek az oktatásban:
Az ismeretek megszerzése
Az ismeretek feldolgozása
Az ismeretek alkalmazása
Az ismeretek átadása
Önállóság és a felelősségérzet kifejlesztése
Együttműködés
Interkulturális oktatás
Motiváció
E-LEARNING 2.0
A digitalizáció – kezdetben a helyhez kötött (lokális) médiumokkal történő
tartalomfeldolgozás és kommunikáció – napjainkra a hálózati kommunikációs formák
merőben új részterületeit alakította ki.
• webkettőn alapuló társas-közösségi (szociális) szerveződési és tanulási formákat és
tanulóközpontú webes környezetek (e-learning 2.0).
• új televíziózási technológiák az interaktív televízió (ITV) és az e-learning konvergenciájának
alapján – a gazdag médiatartalom és az interaktivitás révén – a számítógép és a televíziózás
adta együttes élmény kombinációját nyújtják a néző számára (t-learning; television learning,
digitális technológián alapuló televízión keresztüli interaktív tanulás).
• vezeték nélküli (mobil) telefon általi információ- és ismeretszerzést (mobiltanulás – mlearning).
• bárhol, bármikor történő tanulást (ubiquitous learning; u-learning), amely lehetővé teszi a
tér- és időbeli kötöttségek nélküli tanulási formát.
A web 2.0 és az e-learning 2.0 mint
válasz az élethosszig tartó tanulás
kihívására
Más helyzet:
Web 2.0 -„digitális bennszülöttei” nem csak információkat keresnek a weben,
hanem maguk is tartalomszolgáltatókká válnak.
Interaktivitás és az eszközök határtalansága
A magán- és
megjelenhetnek
intézményes
információk
a
kibertérben
szabadon
Technikailag lehetségessé vált a kollektív tudás- és szórakoztató portálokat
az egyéni tudásmenedzsment eszközeivé szervezni.
A diákok együttműködő módon, a kortárs csoportok hálózatában alkothatnak
és cserélhetnek tartalmakat (közösségi információ-termelés és -csere).
Információ más szerepkörben: továbbadni, szerkeszteni, válogatni, keresni,
egyénileg konstruálni → e-learning 2.0 didaktikai alapjai
Az aktuális szükséglet által kiváltott információ-menedzsment (nem külső
tekintély által kiválasztott és ellenőrzött)
Együttműködés,
hálózatában
tanulóközpontúság,
önszervezés
kortárs
csoportok
A tanuló és a tanító közötti határ elmosódik
A „download generació” számára az internet ezentúl nem a tanulás
médiuma, hanem platformja, a személyes tanulás központja
A webkettőn alapuló társas-közösségi szerveződési forma – amely nyílt
rendszerű szolgáltatásai révén lehetővé teszi és bátorítja a részvételt,
nemcsak egyirányú befogadásra alkalmas olvasóvá, hanem íróvászerkesztővé is tesz bennünket – kialakulását követően a tanulási
formákban is megjelent az e-learning 2.0, a tanulóközpontú webes
környezet formája.
Kettő pont nullás bumm
Az új generáció számára a Web
kommunikációról, kooperációról, önkifejezésről szól.
A változás első jelei közé tartozott a LiveJournal website megjelenése,
valamint a Friendster szociális hálótérkép növekvő népszerűsége. A szociális
hálózatokra épülő szolgáltatások egész hada jelent meg rövid idő alatt: Tribe,
LinkedIn, Google Orkut, Flickr, Yahoo 360, del.icio.us.
A Tim Berners-Lee ”olvasott Web”-re épülő elképzelése az „írott-olvasott
Web” irányába sodródott. Az új típusú Web megkapta a Web kettő pont
nulla nevet, és rövid időn belül egy új mozgalom kibontakozásának lehettünk
tanúi. A felhasználók többé már nem a régi információforrás után kutatnak,
inkább azokat az eszközöket keresik, melyek a saját igényeiknek megfelelően
képesek az információkat egységes egésszé szervezni.
A született digitális tanuló
Az egyik trend, mely számos kutató érdeklődését felkeltette, az a
felhasználók viselkedésében észlelhető változásokkal kapcsolatos.
A digitális generáció a különféle médiumokon megjelenő információt
virtuális ismerősei segítségével azonnal újraértelmezi.
A passzív olvasó a rögtönzött viták révén egyben oktatóvá és új tartalmak
előállítójává válik. A tudás a leghatékonyabb módon szerveződik újra és
újra teret adva egy új minőségnek: a valós idejű interaktív
tanulásnak.
A szociális forradalom
A Web médiumból platformmá lesz. Az előbbi az információ
közvetítése köré épült, az utóbbi pedig a tartalom létrehozásának,
megosztásának, újraszervezésének és disztribúciójának közegét valósítja
meg. A lokalizációs modell hálózatalapúvá alakul (pl. blogolás)
A kettő pont nullás változások végigsöpörnek az iparág teljes spektrumán,
és ez alól az oktatás sem képez kivételt.
A kettő pont nullás forradalom technológiai értelemben
lehetővé teszi a tanuló kutatóvá történő metamorfózisát.
Ian Jukes és Anita Dosaj szerint a "született digitális tanuló" anyanyelve az
internet, míg az "emigráns digitális tanárok" csak megtanulták azt. Ebből
adódik egy sor preferenciakülönbség a két tábor között (Jukes & Dosaj).
Emlékeztető: született digitális tanuló, emigráns digitális tanár
E-learning 2.0
Első- és másodgenerációs e-learning rendszerek
Az első generációs e-learning rendszerek az oktatási intézmények
szemléletét valósítják meg. A tanuló az LMS révén virtuális
osztályteremben kurzusokat néz végig, gyakorlatokat old meg, majd
levizsgázik. Tanulmányai során kvázi-determinált módon bejárja a
hozzárendelt útvonalat, a tanulás szenvedő alanyává válik.
A második generációs e-learning rendszerek fordított szemléletet
valósítanak meg. A tanuló saját maga határozza meg fejlődésének
útvonalát, nemcsak a tanulás folyamatában, hanem a tanulás tervezésében
is aktív résztvevőnek számít. Külső kényszerítő hatások nélkül kell
megrajzolnia, majd végigjárnia a saját fejlődési útvonalát.
LMS
PLE
(learning management system)
(personal learning environment)
intézményi funkciók
tanulói feladatok
intézményi kategorizáció
tanulók által létrehozott és átemelt kategorizáció
oktató-centrikusság
tanulóközpontúság
tartalom-menedzsment
curriculum-menedzsment
zárt rendszer
nyílt rendszer
formális, rugalmatlan architektúra
szabad, rugalmas architektúra
LMS vs. PLE rendszerek tulajdonságai
Digitális pedagógia
Mely tantárgy oktatásában használhatók a számítógéppel, számítógépes
eszközökkel támogatott módszerek, és milyen módon?
Az oktatási folyamat mely területein, mely korosztályok esetében van
létjogosultsága az IKT eszközök alkalmazásának? Milyen veszélyei vannak –
ha vannak egyáltalán – az informatikai eszközök alkalmazásának?
Milyen módszerekkel, mely tananyagrészek, tartalmak közvetíthetők?
Hogyan ötvözhető a számítógéppel segített tanítás és tanulás és a
hagyományos pedagógia?
Segít-e az IKT eszközökkel támogatott oktatás megszüntetni a társadalmi,
szociális különbségeket?
Vajon minden átlagos képességű tanuló alkalmas-e arra, hogy a számítógép
segítségével szerezze ismereteit?
Milyen hatásfokkal alkalmazhatók a számítógépes eszközök, módszerek a
lassan haladó, a rossz olvasási képességekkel rendelkező, a különböző
tanulási zavarokkal küzdő tanulók oktatása során?
A korszerű digitális pedagógia a következő készségek,
képességek fejlesztését teszi lehetővé:
• vizuális és auditív felfogó képesség,
• problémafelismerő és -megoldó képesség,
• beszéd és kommunikáció,
• figyelem, alkotó képzelet, kreativitás,
• térbeli tájékozódás, koordinációs képesség,
• manipulációs képesség,
• szellemi aktivitás,
• önbizalom, önértékelés,
• emlékezet és gondolkodás.
PEDAGÓGUSOK AZ INFORMÁCIÓS
TÁRSADALOMBAN
teljesen
elzárkózottak
elkezdték az
ismerkedést az
IKTeszközökkel
számítógép és
internethasználók,
de még alacsony
intenzitással
a nomádok
és a
telepesek
között
az
információs
társadalom
ideális
polgárai
az internet az
egyetlen
információforrás
Digitális állampolgárság az
információs társadalomban
Az értelmiségi szerep mutatói hagyományos és digitális környezetben
A tanulók felkészítése a 21. századi állampolgárságra:
– tanulási és tudományos teljesítmény,
– digitális hozzáférés (teljes elektronikus részvétel a társadalmi, közösségi
folyamatokban és tevékenységekben: kompetencia és technikai háttér)
– digitális műveltség (információ-menedzsment, adekvát eszközhasználat)
– digitális kommunikáció (az információk elektronikus úton történő cseréje,
közvetítése)
– digitális kötelezettség és felelősség (szabályok ismerete és partnerség a
szabálytudatban)
– digitális etikett (digitális tartalmak előállítására és online tevékenységre,
viselkedésre vonatkozó normák betartása)
– digitális biztonság (fizikai és szoftveres biztonság, elővigyázatosság)
– az iskolán kívüli életvezetés és a tanulási környezet
– digitális kereskedelem (digitális és nem digitális termékek és produktumok
elektronikus eladása, vásárlása)
– digitális jog (szerzői jog betartása, online jogok rendszerének ismerete,
alkalmazása saját produktumokra)
– digitális egészség és közérzet (fizikai és mentális egészség, közérzet)
A TANULÓK MINT DIGITÁLIS ÁLLAMPOLGÁROK
A tanuló mint digitális állampolgár (a digitális állampolgárság 2013-as
modellje szerint) –
„a közösség számára értékes, egyénileg is eredményes, illetve
felelősségteljes és produktív tevékenységet folytató” tanuló.
Jellemző rá:
(1) a digitális kommunikáció és eszközhasználat,
(2) a digitális tevékenység, valamint hogy
(3) a digitális értékteremtés és produktivitás három kiemelt
kompetenciaterületén mind a kognitív, mind pedig az affektív
szinten viszonylag jól teljesít.
Digitális kompetencia
A lisszaboni Európai Tanács arra szólította fel a tagállamokat (2004), a Tanácsot
és a Bizottságot, hogy dolgozzák ki az egész életen át tartó tanulás során
elsajátítandó „új alapkészségek európai referenciakeretét”, amelynek
tartalmaznia kell az információs és kommunikációs technológiák, a technológiai
kultúra, az idegen nyelv, a vállalkozás és a szociális kapcsolatok területén
szükséges készségeket.
A munkacsoport olyan referenciakeretet dolgozott ki, amely nyolc, a tudás alapú
társadalomban
mindenki
számára
nélkülözhetetlennek
ítélt
kulcskompetencia-területet tartalmaz.
A kulcskompetenciák nyolc területe:
1. Anyanyelvi kommunikáció
2. Idegen nyelvi kommunikáció
3. Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák
4. Digitális kompetencia
5. A tanulás tanulása
6. Személyközi és állampolgári kompetenciák
7. Vállalkozói kompetencia
8. Kulturális kompetencia
Fogalommagyarázatok
• A 'kompetencia' a készségek, ismeretek, adottságok és attitűdök
együttesére utal, és a „know-how” mellett a tanulásra való képességet is
magában foglalja.
• A 'kulcskompetencia' olyan kompetencia, amely az élet következő három
összetevőjének valamelyike szempontjából döntő:
– a személyiség kiteljesítése és az egész életen át tartó fejlődés
(kulturális tőke)
– aktív állampolgári szerepvállalás és beilleszkedés a társadalomba
(társadalmi tőke)
– foglalkoztathatóság (emberi tőke)
Digitális kompetencia (definíció)
• A digitális kompetencia az információs társadalom technológiáinak (ITT)
magabiztos és kritikus használatára való képesség a munkában, a
szabadidőben és a kommunikációban.
• Ezek a kompetenciák a logikai és kritikai gondolkodással, a magas szintű
információkezelési készségekkel és a fejlett kommunikációs készségekkel
állnak kapcsolatban.
• Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásához
kapcsolódó készségek a legalapvetőbb szinten a multimédia technológiájú
információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és
átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való
részvétel képességét ölelik fel.
Digitális kompetencia a gyakorlatban
• Technológiai feladatok: az IKT technológiai elemeinek kezelése, tudatos
használata
• Szimulációs feladatok: adatok, információk kezelése és értelmezése
(probléma-alapú tanítás)
• Kutatási feladatok: információk gyűjtése, rendszerezése és kritikus
válogatása (projekt alapú tanítás/tanulás)
• Tartalomfejlesztés: tartalom létrehozása egymással együttműködésben.
Digitális írásbeliség
A digitális írástudás készségei
 Hiány felismerése: hogy miért hiányzik, miért fontos az információ
 Az elérhetőség megértése: hol találjuk az információkat
 Információ megszerzése : információ keresés folyamata
 Megszerzett információ értékének felismerése: meg kell akadályozni,
hogy a keresés tévútra vezessen
 Munka a megszerzett információval
 Felelősség az információért
 Közzététel
 Az eredmény kezelése
A digitális írástudás fejlesztése (pl. PISA)
Digitális kultúra
A valódi világ és a virtuális környezet számtalan ponton kapcsolódik
egymáshoz, de a közvetítő közeg, a digitális platform maga anyagtalan.
Napjaink kultúrájának (többek között) alapvető jellemvonásai az azonnaliság, a
globalizált (és egyben uniformizált) tartalom lokális értelmezései, valamint a
világszerte ismert tömegkulturális szimbólumok és ikonok megléte.
A digitális kultúrának az előbb felsoroltak melletti létező jellemvonásai:
- Számos módon jönnek létre digitális elemek
- Online környezetünk testreszabhatósága
- Komplexitás
- A szóbeliség és az írásbeliség összeolvadása
- Sebesség
- Megfoghatatlanság (megnövekszik a bizalom és a megbízhatóság szerepe)
- Konvergencia (eddig elkülönült területek, csatornák, megoldások és termékek
összeolvadása)
- Megjósolhatatlanság
- Multitasking
A digitális kultúra környezete
-digitális kultúra életünk számos olyan elemét is megváltoztatja, amelyek eddig
rendíthetetlennek tűntek (közösség, a nyilvánosság, a személyes jogok, a
tulajdon és az érték fogalma is),
- a technológia demokratikus jellege miatt bárki vagy bármely közösség
meglehetősen nagy nyilvánossághoz juthat a világhálón,
- a digitális információ egy másik érdekes vonása az állandóság,
- a digitális információ könnyen másolható,
- a digitális objektumok és az internet számos módon megváltoztatták életünket
(kényelmes kommunikáció, könnyen elérhető szolgáltatások, megváltozik a
társadalmi és gazdasági szféra)
Web 2.0
Web 2.0 = egy jelenség-együttes megnevezése, internetes szolgáltatások
gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, azaz a felhasználók
közösen készítik a tartalmat vagy megosztják egymás információit.
- interakció és a tartalommegosztás
Változás
→ az internethasználók az addigi fogyasztóból (tartalom)szolgáltatóvá váltak,
→ az addig egyirányú webes kommunikáció kétirányúvá vált
→ rendkívül egyszerű tartalmak, képek, szövegek, linkek, videók, események és
kapcsolatok megosztása.
Változás → az emberi interakciók forradalma!
- ahogy az email a „virtuális” párja a postai levelezésnek, úgy a Web 2.0-nek
nincs „offline megfelelője”: olyan fokú kooperációt, közösségi együttlétet,
tudásmegosztást valósít meg, mely a való világban elképzelhetetlen.
- címkézés, véleménynyilvánítás
Tipikus webkettes szolgáltatások: közösségi oldalak, képmegosztó oldalak,
videómegosztó portálok, blogok, mikroblogok, szabadon szerkeszthető
ismerettárak (wikik), fórumok, aukciós oldalak, linkmegosztó szolgáltatások,
RSS és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó alkalmazások, podcast-ok,
közösségi zeneszájtok, online tárhely-szolgáltatók, mashupok és a
létrehozásukat támogató szolgáltatások, online térképalkalmazások és az
internet felhasználásával futó tudományos programok valamint meteorológiai
közösségek.
Dinamikus online eszközök a tanítási gyakorlatban
1. Médiamegosztás
Ezek a weblapok azért jöttek létre, hogy az oktatók digitális tartalmaikat
megoszthassák egymással. A legnagyobb videomegosztó oldal jelenleg a
Youtube (www.youtube.com). A YouTube tiltja a jogvédett felvételek
feltöltését, kivéve a szerzői jogok tulajdonosainak. A Time magazin a YouTubeot választotta a 2006-os év találmányának.
A videómegosztás mellett a második legnépszerűbb médiamegosztás a
prezentációk közzététele (SlideShare).
A jegyzetek megosztására szolgál a Notecentric oldal, itt egy gyors
regisztráció során egy helyen, mindig naprakészen tárolhatjuk jegyzeteinket,
sőt, ezeket természetesen bárkivel meg is oszthatjuk
2. Média létrehozása és alakítása
A weben számos szolgáltatás található, mely az oktatási segédanyagok képi
megjelenítését hivatott segíteni.
A Gliffy diagramok létrehozásában és megosztásában segít. Könnyedén, előre
gyártott sablonok segítségével bármilyen látványos grafikon létrehozható (ezek
a hagyományos irodai szoftverek segítségével nehezen készíthetőek el) és
megosztható.
A Yoono segítségével a böngészőn keresztül bármilyen képet, linket, szöveget,
weblaprészletet megoszthatunk egymással, sőt, a különböző népszerű szociális
hálózatokban való belépést is támogatja, így egy helyre belépve valóságos
kapcsolati- és médiamegosztó központtá válhatunk.
A Googlelittrips egy rendkívül érdekes online szolgáltatás. Segítségével
irodalmi élményeink kapcsolhatók össze a földrajzi háttérrel. Térképen
követhető Candide kalandozásától kezdve még számos más regény hőseinek
kalandjai, cselekményei. Mivel a szolgáltatás hátterét a Google Maps biztosítja,
így a világ bármely pontjáról készíthető ilyen térkép, nincs akadálya a magyar
regények, történetek földrajzi megjelenítésének.
3. A párbeszédek helyei
Az online élő beszélgetésre számtalan lehetőség van a szélessávú interneten
– számtalan különböző chat és VoIP alkalmazás kínálgatja magát (Skype,
Messenger, IRC, AOL stb.). Az alábbiakban ezeken túli, főként oktatásra
kihegyezett, csoportos beszélgetéseket támogató megoldásokat mutatunk be.
Az egyik legkényelmesebb ingyenes élő konferenciahely a weben a Vyew. Itt
pillanatok alatt létrehozhatunk egy csevegőszobát (akár osztálytermet) ahol
térbeli pozíciótól függetlenül bárki élőben beszélgethet egymással.
Már sokkal speciálisabb és strukturáltabb az Oracle Think projektje, mely
a tanárokra és a diákokra fókuszál. Itt biztonságos, védett felületen lehet
közösen tanulni, barátságosan versengeni és online könyvtárakat,
dokumentumtárakat létrehozni. A diákok saját weblapokat hozhatnak létre,
ahol szövegeket, képeket oszthatnak meg, vitákat, szavazásokat indíthatnak.
4. Online játékok és virtuális világok
A virtuális világok és a többszereplős két- vagy háromdimenziós játékterek
száma a szélessávú internet terjedésével robbanásszerűen megnőtt; ma
körülbelül 300 virtuális világot különböztethetünk meg, ezek egymástól
mind megjelenésükben, mind céljaikban, mind üzleti modelljükben
eltérhetnek egymástól.
A Fablusi egy többszereplős online játékra hasonlít, a játékok azonban
kurzusok. Interaktív oktatásra, tapasztalatszerzésre és virtuális online
tanításra egyaránt alkalmas felület, mely sajnos fizetős, viszont csak a
szerzők számára, a már létrehozott tananyagok a játékosok (diákok)
számára már ingyen elérhetők.
5. Szociális hálózatok
A Web 2.0 legismertebb és legnépszerűbb alkalmazásai a közösségi oldalak.
Számos közösségi oldalnak vannak oktatásbarát megoldásai, de vannak külön
tanároknak létrehozott közösségi oldalak is.
A Facebook-on is
eszközrendszerébe:
több
alkalmazás
sorolható
az
online
oktatás
• UdutuTeach http://apps.facebook.com/udututeach/ - az Udutu egy online
kurzuskészítő alkalmazás, a Facebookon kívül is elérhető a készítő cég saját
honlapján:
http://www.myudutu.com/myudutu/login.aspx
A
kurzus
összeállítása, tesztelése, lementése, exportálása ingyenes.
• Supercool School http://apps.facebook.com/supercool/sc_classes/home
- a Superschool segítségével egy virtuális osztályterem nyitható. A
kezdeményező elindítja, meghívja a résztvevőket (vagy ha nyitott, akkor bárki
beléphet), amikor összegyűlik az osztály, akkor indulhat a közös beszélgetés. A
beszélgetés mehet képpel vagy csak szövegesen is.
6. Blogolás
A blog (online napló) szintén a Web 2.0 ismert és elterjedt alkalmazása. Az
Edublogs külön tanároknak szóló blogoldalak gyűjteménye ingyenes
regisztrációval, domain használattal és számos sorvezetővel, hogyan is lehet még
hatékonyabban használni az oktatásban a blogot.
7. Közös szerkesztés
A közös munka, szövegszerkesztés, feladatmegoldás, a munka ellenőrzése minden
tanulás egyik alapja. A Web 2.0 számos eszközt kínál a közös szerkesztésre. Ezek
közül a legnagyobb az internet-óriás, a Google megoldása, a Google Docs. Itt
könnyen lehet új dokumentumokat létrehozni, vagy meglévőket feltölteni (számos
formátumot ismer), a dokumentumokat online formázni, a kész dokumentumokat
megosztani vagy közösen szerkeszteni.
8. Wikik
A Web 2.0 népszerű tudásmegosztó megoldása a wiki. A leghíresebb wiki a
Wikipédia, ami már sok-sok millió szócikkel a világ legnagyobb ingyenes
lexikona – bár megbízhatóságáról folyamatos viták zajlanak, minden
internetező egyik alapforrásának számít.
A Pbwiki célcsoportja a tanárok és diákok, arra biztatva őket, hogy saját
wikiket hozzanak létre és osszanak meg egymással. A Pbwiki-t már
negyedmillió oktató használja szerte a világon. Nem csak szöveget lehet
közösen létrehozni, megosztani, bővíteni és kommentálni, de az online
felület segítségével beágyazott videókat és hangfájlokat is meg lehet osztani.
Az oktatókat előre gyártott példák, támogató központ és szakértői segítség
is támogatja.
Az oktatás jövője?
Az informatizálódás erősítheti is a munkamegosztás szétforgácsoltságát, de segítheti
is a munkafolyamatok integrálását.
Szélesítheti a társadalmi
csökkentéséhez is.
különbségeket,
de
hozzájárulhat
a
különbségek
Aránytalanul nagy hatalomhoz juttathatja az információk monopóliumával
rendelkezőket, de hozzájárulhat az információk igazságosabb elosztásához is.
A hagyományos, lineáris oktatás engedelmes eszközévé, szuper-fejlett szemléltető
eszközévé, szövegek tároló helyévé degradálódik-e a technológia, avagy a
tudásmenedzsment paradigmatikusan új lehetőségeinek színhelyévé?
Elmagányosít-e az egyéni információ-menedzselési, tanulási lehetőség, avagy új
közösségi formákat teremt?
A tanár tudásmonopóliumát erősíti-e, vagy az együttműködő tudásteremtésre
motivál?
Illusztrációs segédeszközként szorul-e be az e-learning a hagyományos
kőintézmények falai közé, avagy új intézményi formákat, intézményeket teremt
magának?
A jó internet pedagógus:
kritikai érzék
jó angol nyelvtudás
magas szintű számítástechnikai ismeretek
elemző készség, információ rendszerezési ismeretek
magas általános műveltség
etikusság, erkölcsösség, felelősség érzet
tolerancia
igényesség
motivációs képesség
olyan tanulási környezet megteremtésének képessége, mely motiválja a
tanulókat
Mire kell megtanítanunk a digitális bennszülötteket?
• a valóság és a virtuális világ közötti különbségek felismerésére
•a
rendelkezésre
álló
információk
megbízhatóságának
és
érvényességének (elérhetőség/elfogadhatóság megbízhatóság) alapszintű
megértésére
• az ITT interaktív használata során bizonyos etikai elveket tiszteletben
kell tartani (közösségben való viselkedés szokásrendszere)
• tudatos eszközhasználat művelődésben, tanulásban
Google Drive
Socrative
Honlapszerkesztés
Prezi
Moodle
Köszönöm szépen a
figyelmet!
Csapó Mónika
[email protected]

similar documents