A vám fogalma, fajtái, funkciói

Report
Készítette: Olasz Nikolett
1
A kereskedelem állami
szabályozása
 Amióta kereskedelem és államok léteznek, azóta a
legkülönbözőbb vámokat illetékeket vetették ki a más
országból érkező árukra.
 A történelemben:
 A középkori szabad királyok legfőbb bevétele
 A XVI-XVII. sz.-ban protekcionista eszközökkel
korlátozták az importot és próbálták elősegíteni az
exportot
 XIX. Sz. óta az állami szabályozás történeke nem más
mint a protekcionizmus és a szabad kereskedelem
váltakozása, mondhatni küzdelme
2
Mi a protekcionizmus?
 A kereskedelem azon cél- és eszközrendszerét
nevezzük protekcionizmusnak, amellyel az állam
biztosítani és javítani kívánja az ország világpiaci
versenyképességét, előnyben részesítve a hazai
termelőket a külföldiekkel szembe.
3
Mi az oka annak hogy a kormányok
korlátozzák a külkereskedelmet? I.
A fejlődésben lemaradt országok vagy iparágak
felzárkóztatása érdekében a hazai termelők védelmét
tartják szükségesnek.
Világpiaci pozíció megerősödése
4
Mi az oka annak hogy a kormányok
korlátozzák a külkereskedelmet? II.
 Politikai, nemzetbiztonsági, ellátási okok késztetik a
kormányzatokat a protekcionista lépésekre.
 A stratégia termékeket előállító iparágakat a legtöbb
állam védi a külföldi versenytől, hogy rendkívüli
(természeti katasztrófák, háború) idején biztonságos
legyen a hazai ellátás (alapvető élelmiszerek, hadiipari
termékek)
5
Mi az oka annak hogy a kormányok
korlátozzák a külkereskedelmet? III.
 Az elmúlt évtizedben egyre több ország kényszerült
arra, hogy fizetési gondjainak enyhítése érdekében
korlátozza az importot , ezzel átmenetileg
felszabadítva eszközöket az adósság törlesztésére
6
A protekcionista
kereskedelempolitika legfontosabb
eszközei
 Vámok
 Kontingensek (mennyiségi korlátozások)
 Szubvenciók
 Devizapolitika eszközök
 Egyéb eszközök
7
A vám
 A vám egy olyan adó, amelyet az országhatáron
áthaladó áruk után kell fizetni
 A vám a legfontosabb kereskedelempolitikai eszköz m
a mellyel a kormány terelheti a kereskedelmet,
szabályozhatja az export és import nagyságát
 A vám segítségével megkülönböztetik a termékeket
azok származási helye, termelője alapján
 A vám a forgalmazó szempontjából költség , amelynek
valamilyen formában meg kell térülnie, ezért hatással
van az árakra
8
A vám, mint kereskedelmpolitikai
eszköz
 Az alkalmazott vámok szintje és szerkezete a gazdaság
szinte minden fontos területére hatással van
 Hazai termelésre
 Fogyasztókra
 A költségvetési bevételekre
 Jövedelmekre
 A vámok éppen a sokoldalú hatásuk miatt a
legkülönbözőbb gazdaságpolitikai, kereskedelempolitikai
célok elérésére használhatják
9
A vám diszkriminatív hatása
 1. A vám hátrányos helyzetbe hozza a külföldi
szállítókat a hazai termelőkkel, illetve a hazai
fogyasztókat a külföldi fogyasztókkal szemben
 2. Az importőr ország árucsoportonként, árufajtánként
különböző vámtarifákat alkalmaz
 Pl. magas vám az importált mezőgazd. termékekre, de
az ipar termékek bevitelét nem gátolják
 3. Jogi értelemben diszkriminációról akkor beszélünk,
ha a vámtarifákat a származási ország szerint is
megkülönböztetik a termékeket
10
Csoportosítás
Kereskedelempolitikai
Gazdaságpolitikai
 Autonóm vám: az ország
 Fiskális vám: célja, hogy a
másoktól függetlenül,
egyoldalúan állapítja meg a
vám mértékét, így jobban
tudja igazítani saját céljaihoz
 Szerződéses vám: két vagy
több ország közötti
megegyezés alapján vetik ki,
így nem lehet rugalmasan
változtatni a ker.politika
aktuális céljai érdekében
külkereskedelmi forgalomból
minél nagyobb bevételhez
jusson az állami költségvetés
 Védővám: célja: a hazai
termelők piaci pozíciójának
javítása külföldi
versenytáraikkal szemben
 nevelő-, piacbiztosító-,
devizavédelmi-,
antidömping-, kiegyenlítő-,
prefenciális vám
11
A fejletlen iparágak védelme
(nevelővám)
 Minden olyan iparágat védeni kell a külföldi versenytől
amelyik még csak kialakulóban van és potenciális
komparatív előnyre tehet szert
 A fejletlen iparágakat addig kell védeni, amíg a
támogatott termék vagy iparág el nem foglalja
megfelelő helyét a gazdaságban.
 A nevelővámot fejlődésben lévő „fiatal”, még nem
versenyképes ágazatok védelmére vezetik be.
12
A hazai jövedelem védelme
(piacbiztosító vám)
 A piacbiztosító vámok segítségével a fejlődésük
szintjén túljutott, hanyatlóban lévő, már nem
versenyképes ágazatok fennmaradását kívánják elérni.
Míg a nevelővám alkalmazása átmeneti jellege miatt
összeegyeztethető a szabadkereskedelmi
törekvésekkel, a piacbiztosító vámot tipikusan
protekcionista kereskedelempolitikai eszköznek kell
minősíteni.
13
14
A külső egyensúly helyreállítása
(devizavédelmi vámok)
 Célja az ország külgazdasági egyensúlyának javítása
(a kereskedelmi, fizetési mérleg védelme)
 Devizakiáramlást igyekeznek megakadályozni
Külső egyensúlyi zavarok vannak
Növelik a vámokat
Az import csökken
Mérséklődik a devizakiáramlás
15
Retorziók (retorziós vám,
antidömping vám, kiegyenlítő vám)
 Egy ország mások támadását igyekeznek
„megbosszulni” vámok bevezetésével vagy növelésével
 Retorziós vám: a vám kivetését az exportáló
országban bevezetett vám váltja ki
 A dömping ( egy országban x terméket olcsóbban ad a
külf.-i fogyasztóknak, mint a hazai kereskedőnek)
ellen un. antidömping vámot vezetnek be, így
kiegyenlítik a dömpingár és a világpiaci ár közötti
különbséget.
16
Retorziók (retorziós vám,
antidömping vám, kiegyenlítő vám)
 A nemzetközi versenyképesség megtartásának, ill.
javításának egyik eszköze az exporttámogatás.
 A kormány azt szeretné ezzel elérni, hogy a hazai
termelők jobb pozícióba kerüljenek külföldön, ott
versenyelőnyre tegyenek szert, hiszen a támogatás
mértékével csökkenthetik az exportárakat.
 Az importőr ország számára kiegyenlítő vámot
vezetnek be, amellyel megszüntetik az
exporttámogatás hatását.
 A kiegyenlítő vám mértéke megyeggyezik az
exporttámogatás mértékével
17
Egyes partnerek előnyben
részesítése (preferenciális vám)
 A preferenciális vám elsődleges célja, hogy x termék
kereskedelmében bizonyos szállítók vagy vevők
számára az átlagosnál kedvezőbb feltételeket
teremtsen.
 Exportra, importra egyaránt
 Nem a behozatalt akarják korlátozni, hanem
kedvezményezni egyes külföldi termelőket a
többiekkel szemben
a belföldi fogyasztó, a
preferenciális vámmal terhelt(olcsóbb) külföldi
terméket vásárolják, a vele kompetitív de magasabb
vámteher miatt drágább külf.-i termék helyett
18
Honvédelmi megfontolások
 Vannak olyan iparágak, amelyeket azért kell védeni,
mert háború esetén fontosak lehetnek
 A kormányzatnak meg kell határoznia azt a minimális
kört, amelyet a haza védelmének érdekében vámokkal
védeni kell
19
A vám mint adó
 A vám normatív jellegű, közvetett adó
 A legbonyolultabb adófizetési forma
 A vám megállapításának formája szerint
megkülönböztetünk
 Értékvámot
 Mértékvámot
 Csúszóvámot
20
Értékvám
 Az értékvámot a vámárú pénzben kifejezett
értékének százalékban szabják meg.
 Ft-ban határozzák meg a vám mértékét, ezzel együtt
szabják ki a
 vámkezelési díj
 ÁFA
 fogyasztási adó
 szakértői díj
 egyéb költség
21
Mértékvám
 Ebben az esetben a vámköltséget az áru természetes
mértékegységére vetítve határozzák meg
(pl.:súly, db, terjedelem)
 Könnyen adminisztrálható
 Nehezen igazítható az árufajta minőségi
paramétereihez és a vámtétel biztosítása folyamatos
korrekciót igényel
22
Csúszóvám
 Elsősorban a mezőgazdasági termékeke importjánál
alkalmazzák (pl. az EU-ban)
 Mértéke a mindenkori világpiaci ár és belföldi ár
különbözete
 Célja:
 Védje a belső árszintet
 Védje a hazai termelőket
23
Mentesség
 A vám esetében – mint ahogy az adónál – léteznek
mentességek.
 Olyan esetekben alkalmazzák amikor egyértelmű,
hogy az árut nem az adott országban fogják
értékesíteni
 A bérmunkaügyletekhez kapcsolódó behozatal is
vámmentességet élvez.
 Lényege, hogy x termék előállításához szükséges
anyagokat, alkatrészeket behozzák az országba, majd
feldolgozás után az áru elhagyja az ország területét,
vagyis importra csak átmenetileg került sor.
24
25

similar documents