Stróbl Teréz prezentációja

Report
A hat és nyolc
évfolyamos gimnáziumi
kerettanterv
Összeállította: Stróbl Terézia
Az önálló kerettanterv
készítésének okai
• A felső tagozat, majd négyosztályos gimnáziumi koncentrikus
tananyag-elrendezéstől eltérő szerkezetet tesz lehetővé.
– Lineáris szerkezetben felépített tananyag.
– El lehet kerülni - részben - felesleges ismétlődést.
– Az utolsó évben ismétléssel kiegészítve, magas szintű elsajátítást
tesz lehetővé.
• Nemzeti köznevelési törvény értelmében a hat- és
nyolcosztályos gimnáziumok tehetséggondozó intézményként
működnek.
– Több teret enged a kompetenciafejlesztésnek.
– A tananyag mélyebb feldolgozását is lehetővé teszi.
Legfontosabb célok és
feladatok
•
A NAT kijelöli történelem tantárgy legfontosabb feladatait:
–
–
–
–
–
•
A tanulók az emberi jogok fontosságával tisztában levő állampolgárokká váljanak,
akik elkötelezettek szűkebb és tágabb közösségeik (család, lakóhely, nemzet,
Európa, emberi civilizáció) iránt;
ismerik és elfogadják a különböző népeket és vallásokat;
érzékenyek a gazdasági és társadalmi problémákra;
szolidárisak az elesettekkel;
környezettudatosan gondolkodnak.
Képességfejlesztés négy kiemelt területeire változatos példákat
ad.
–
–
–
–
Ismeretszerzés és tanulás
Kritikai gondolkodás
Kommunikáció
Térben és időben való tájékozódás
A kerettanterv szerkezete
• A kerettanterv kétéves ciklusokra bontja az ismeretanyagot
és ezzel együtt a fejlesztési követelményeket.
• A kétéves ciklusok elején általános bevezetők vannak.
Tartalmazzák:
– a legfőbb fejlesztési területeket, nevelési célokat
– a történelem tantárgy általános fejlesztési feladatait (az „Ember és
társadalom” műveltségi területhez kapcsolódóan),
– a középpontba kerülő kulcskompetenciákat.
• A kerettanterv táblázat formájában mutatja be az oktatási-
nevelési tartalmakat és fejlesztéseket.
Tematikai
egység/
Fejlesztési cél
Előzetes
tudás
A tematikai
egység nevelési, fejlesztési
céljai
Újjáépítés és a felvilágosult abszolutizmus
Magyarországon
Órakeret
=új anyag +összefoglalás+
számonkérés.
Pl.: 11
=azok a korábbi témakörben vagy éppen évfolyamon elsajátított ismeretek és fogalmak, melyek
az adott témakör előzményei és megértésének előfeltételei. Pl.: Rákóczi-szabadságharc
=nevelési, képzési, oktatási célok (a tanulók személyiségének fejlődése, a tantárgyközi
kapcsolatok erősítése, a történelmi összefüggések rögzítését, a történelmi szemlélet kialakulása),
mire helyeződjön a legnagyobb hangsúly. Pl.: A betelepülések és betelepítések rövid és
hosszú távú következményeinek a feltárása és értékelése.
Követelmények
Kapcsolódási pontok
Témák
Fejlesztési követelmények
= konkrét témák, nem
= javaslatok NAT-ban rögzített fejlesztésifeladatokra, adott
szükségszerűen
tevékenységgel, konkrét példával együtt. Pl.:
óracímek. Pl.:
A Magyar Királyság a Kommunikáció:
XVIII. századi Habsburg
- Folyamatábra, diagram, vizuális rendezők
Birodalomban.
készítése. (Pl. diagram készítése a XVIII.
Függetlenség,
Hosszmetszeti
század végi etnikai viszonyokról
= egy-egy kiemelten fontos
téma.
alávetettség
Magyarországon.)
történelmi kérdés stb.
= más tantárgyak
konkrét tudáselemei, az
adott témakörhöz
kapcsolódnak. Pl.:
Matematika:
Diagramok készítése,
értelmezése,
táblázatok olvasása.
Értelmező kulcsfogalmak
Tartalmi kulcsfogalmak
Fogalmak, adatok
= a történelmi folyamatok értelmezését, önálló kérdések felvetését és az összefüggő
történelmi tudást elősegítő fogalmak. Pl.: okok és következmények
= az emberi történelmen végigvonuló alapfogalmak, a legtöbb korban előkerülnek az
arra az időszakra jellemző formában. Pl.: népesedés, nemzetiség, migráció.
= a témakörben elsajátítandó konkrét adatok. Pl.:
Fogalmak:: betelepítés, betelepülés.
Személyek: Mária Terézia.
Topográfia: Határőrvidék.
Kronológia: 1740-1780 (Mária Terézia uralkodása.
kerettanterv
évfolyamonkénti
korszakhatárai
Évfolyam
Tananyag (egyetemes /magyar)
7. évf.
Az ókor vége
8. évf.
A középkor vége /1490-ig
9. évf.
A francia forradalomig /szatmári béke
10. évf.
1871-ig /a kiegyezésig
11. évf.
A második világháború végéig
12. évf.
Globalizáció /2004-ig
* Rendszerező ismétlés
Egy konkrét példa
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
A magyar őstörténet és az Árpádok kora
Órakeret
18 óra
Előzetes tudás
Mondák és legendák a magyarság vándorlásáról és a
honfoglalásról.
A keresztény egyház a középkorban.
Az Árpád-ház szentjei.
A Német-római Birodalom és Bizánc.
Művelődés és kultúra középkorban.
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
A magyar őstörténeti kutatás nehézségeinek a tudatosítása, és
Annak megértése, hogy a kevés és töredékes forrás miatt sok a
vitatott kérdés, és a feltételezés.
Az államalapítás történelmi jelentőségének megértése, valamint
az, hogy az egyházszervezés és a vármegyerendszer
évszázadokra meghatározta Magyarország fejlődését.
Felismeri, hogy az Árpád-korban megszilárdult a keresztény
Magyar állam.
Tudja, hogy az ország fejlődésének lehetőségeit lényegesen
Befolyásolta a tatárok pusztítása.
A legjelentősebb Árpád-házi uralkodók tevékenységének a
megismerése és értékelése.
Követelmények
Témák
A magyarság eredete.
A magyarság vándorlása.
A honfoglalás.
A kalandozások kora. A X. század
politikai társadalmi és
gazdasági viszonyai.
Az államalapítás első lépései
Géza fejedelem uralkodása
idején.
A keresztény monarchia
megalapítása I. (Szent)
István uralkodása idején.
Uralkodók, államférfiak.
A trónviszályok és a királyi
hatalom megszilárdulása a
XI. század folyamán.
A hatalomgyakorlás és az
államszervezet a XII. században
III. Béla és kora.
Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
Ismeretszerzés, tanulás:
- Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése a
szövegekben. (Pl. az Aranybulla
kulcsszavainak megkeresése)
- Rövid szöveges tartalmi ismertető készítése
az internet felhasználásával vagy
ismeretterjesztő folyóiratból. (Pl. az
Árpád-házi szentek élete)
- A tanultak felhasználása új
feladathelyzetekben. (Pl. haditudósítás
készítése a muhi csatáról;)
Kritikai gondolkodás:
- Tételmondat meghatározása,
szövegtömörítés, szöveg átfogalmazása
adott szempont szerint. (Pl. Rogerius
muhi csataleírásának átfogalmazása
mongol szemszögből)
- Feltevések megfogalmazása igaz történetek
szereplői cselekedeteinek, mozgatóiról
és/vagy eljátszása különböző
nézőpontból. (Pl. IV. Béla tatárjárás
előtti és utáni politikája)
- Önálló vélemény megfogalmazása
szereplőkről, jelenségekről. (Pl. Szent
László törvényalkotó tevékenysége.)
Irodalom:
Mondák, legendák, Arany János: Rege a
csodaszarvasról.
Hon- és népismeret:
Az ősi magyar kultúra hagyatéka,
néprajzi tájak,
hagyományos magyar történelmi
sportok, népi mesterségek.
Társadalomismeret: Szokás,
hagyomány, erkölcs, jog.
Földrajz:
Kárpát-medence földrajza,
Magyarország tájai és folyói,
Kelet-Európa és Szibéria tájai és
fő folyói.
Rajz és vizuális kultúra:
Szent Korona, a honfoglalás kora (pl. a
nagyszentmiklósi kincs), romanika
(pl. jáki templom), gótika jelentős
alkotásai.
II. András és az Aranybulla.
IV. Béla és a tatárjárás.
Kisebbség, többség,
nemzetiségek.
A királyi hatalom
meggyengülése, az utolsó
Árpádok.
Életmód, társadalom és
gazdaság az Árpád-házi
királyok idején.
Népesség, demográfia
(vándorlás, migráció),
Nők, férfiak életmódja és
társadalmi helyzete,
életformák.
A magyar művelődés és kultúra
emlékei az Árpád-korban.
Kommunikáció:
- Különböző információforrások alapján
következtetések megfogalmazása. (Pl.
az egyházszervezés jellemzőinek
bemutatása ábra és a térkép alapján)
- Saját vélemény megfogalmazása,
tárgyilagos érvelés és mások
véleményének figyelembe vétele. (Pl.
II. András birtokpolitikája)
- Események, történetek elbeszélése
élőszóban, illetve emlékezetből. (Pl.
egy kalandozó hadjárat felidézése.)
Tájékozódás időben és térben:
- Események, jelenségek, tárgyak,
személyek időrendbe állítása. (Pl. az
Árpád-házi uralkodók sorba
rendezése)
- Távolságok becslése és számítása
történelmi térképeken. Egyszerű
alaprajzok készítése. (Pl. egy Árpádkori falu alaprajza)
-Néhány kiemelt esemény, jelenség
topográfiai helyének megmutatása a
térképen, vagy elhelyezése a
vaktérképen.
Értelmező
kulcsfogalm
ak
változás és folyamatosság, történelmi források, tények és
bizonyítékok, interpretáció, történelmi nézőpont.
Tartalmi
kulcsfogalm
ak
társadalom, társadalmi csoportok, társadalmi mobilitás,
felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás,
népességfogyás, migráció, életmód, város,
gazdaság, gazdasági tevékenység, termelés, erőforrások,
gazdasági szereplők, gazdasági kapcsolatok, kereskedelem,
pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,
politika, állam, államforma, hatalmi ágak, egyeduralom,
monarchia(királyság), államszervezet, törvény,
közigazgatás, birodalom, szuverenitás,
vallás, monoteizmus, vallásüldözés, kultúra.
Fogalmak, adatok
Fogalmak: nyelvrokonság, hunok, finnugor, őstörténet,
őshaza, félnomád életmód, nagycsalád, törzs,
törzsszövetség, fejedelem, kettős fejedelemség, táltos,
honfoglalás, kalandozások, királyi vármegye, ispán,
nádor, egyházmegye, érsekség királyi tanács, tized,
várjobbágy, bán, vajda, szerviens, Aranybulla,
ellenállási jog, nemesi vármegye, székelyek, szászok,
tatárok, kunok, familiaritás, báró, nemes.
Személyek: Árpád, Géza fejedelem, I. (Szent) István,
Koppány, Szent Gellért, I. (Szent) László, Könyves
Kálmán, III. Béla, Anonymus, II. András, IV. Béla.
Topográfia: Ural, Baskíria, Levédia, Etelköz, Vereckeihágó, Kárpát-medence, Pozsony, Augsburg,
Pannonhalma, Esztergom, Székesfehérvár, Buda,
Erdély, Horvátország, Dalmácia, Muhi.
Kronológia: 895-900 (a honfoglalás), 907 (a pozsonyi
csata), 955 (az augsburgi csata), 972-997 (Géza
fejedelemsége), 997/1000–1038 (I. /Szent/ István
uralkodása), 1077–95 (I. /Szent/ László uralkodása),
1095–1116 (Könyves Kálmán uralkodása), 1205–
1235 (II. András uralkodása), 1222 (az Aranybulla
kiadása), 1235–70 (IV. Béla), 1241–42 (a tatárjárás),
1301 (az Árpád-ház kihalása).
Köszönöm a
figyelmet!

similar documents