A szennyezés fogalma

Report
A szennyezés fogalma
A szennyezés folyamata
• Kezdő lépés: A szennyező anyagok valamely forrásból való kilépése
(emissziója)
• A szennyező anygok koncetrációja mindig az emisszió helyén a legnagyobb
– Az emisszió forrásait többféleképpen csoportosíthatjuk
1. Eredet szerint: ipari, mg-i, közlekedési stb.
2. Helye szerint: helyhez kötött (pl.:gyár kéménye) v. mozgó forrás (autó
kipufogója)
3. Ideje szerint: folyamatos vagy időszakos
4. Mennyisége szerint: állandó mennyiségű v. időben változó
mennyiségű
(Ezeken a csoportosításokon kívül még léteznek más csoportosítások is
(pl.: halmazállapot szerint) , de a környezetvédelem napi gyakorlatában
ezeket használjuk)
• 2. lépés: A kilépő anyagok a környezet elemeivel
elkeverednek, hígulnak, kémiailag, fizikailag átalakulnaktranszmisszió
A kilépő anyagok módosulva a levegőben a a környezetet
károsítják
- Hígulásukkal hatásuk csökkenhet
- Fizikai/kémiai változással a károsító hatás nőhet
A transzmissziót befolyásolja a közvetítő közeg összetétele,
földrajzi, meteorológiai tényezők stb.
• 3. lépés: Ez az anyag valamelyik lépésen keresztül bejut az emberbe
(pl.:belégzéssel) vagy kifejti káros hatását a környezet adott eleménimmisszió (szennyezettségi koncentráció)
– Az immisszió nem egyetlen forrásból származik, hanem valamennyi
forrás terjedés által befolyásolt összegzett hatás
Folyamat röviden: kilépés-> terjedés->szennyezettség
– A környezet szennyezettségét többféle módon érzékelhetjük:
 műszerek segítségével v. érzékszerveink segítségével (műszerek
pontosabban érzékelik a szennyezettséget, mint érzékszerveink)
– Az immisszió egy részét az ember nem érzékeli közvetlenül:
• Okai: nem éri el az immisszió érzékszerveink észlelési minimumszintjét
Eléri a küszöbszintet, de azt más immissziók elfedik (pl.: kocsiban a
zene elfedi a közlekedés többi zaját)
A környezeti hatások csoportosítása
•
Egyes környezeti beavatkozás nem csak hatást, hanem hatássorozatot is kivált,
megkülönböztetjuk a:
- Elsődleges (primer) hatás
• Az ezáltal szennyezett környezeti elem más környezeti elem
szennyeződését is kiválthatja és így kiterjedhet az élő és élettelen
környezetre is.
• pl.: kémény füstölése miatt szennyeződött légkör
- Másodlagos (szekunder) hatás
• Az elsődleges hatás következménye
• Pl: savas eső a primer hatás miatt
- Harmadlagos hatás
• Pl: a savas eső miatt elsavasodott talaj
(- Negyedleges hatás
• Pl: az elsavasodott talaj miatt elpusztuló növények)
•
Térbeli és időbeli következmény szerint 3 csoport:
– Jelentéktelen környezeti szennyezés
• Földrajzilag csak kis területet érint
• Csak egy-két környezeti elemre terjed ki
• A távolabbi jövőben nem okoz visszafordíthatatlan károsodást vagy
nem okoz az ökológiai rendszerben nagy változást
• Pl: az erdőből néhány fa kivágása, virág leszakítása, otthoni kályhafüst
Jelentős környezeti szennyezés:
• A jelentéktelennek tekintett hatások összegződése vagy a szennyező
anyag minősége/mennyisége miatt
• Földrajzilag nagyobb területet érint
• Kettőnél több környezeti elemre terjed ki
• Az ottani ökoszisztéma teljes átalakulását v. fajok kipusztulásást
okozza
Döntő/Globális környezeti hatás
• Kontinensekre v az egész Földre kiterjed
• Valamennyi élő és élettelen elemeket károsítja
• Hosszú távon az egyed feletti szervezeződési szintek átalakulását, új
fajok kialakulását vagy a régiek egy részének kipusztulásást okozza
A példákból kiindulva a kályháink C, S- és NO kibocsátása+közlekedés és ipar
füstgázai+természetes eredetű légszennyezők szennyezik az atmoszférát.
• Ezek savas esőt, globális felmelegedést, éghajlati övek eltolódását
eredményezik, amiket még súlyosbítanak az ember egyes
környezetkárosító tevékenységei is-> Az egész Föld élővilágát pusztulással
fenyegetik.
Ezekre a megoldást az ökológiai alapú rendszerszemlélet adja
• Ez azt mondja ki, hogy: Bármely emberi tevékenysége vizsgálni és
minősíteni kell annak megkezdése előtt, hogy az milyen hatással van az élő
és az élettelen környezetre.
• A fogalmat már hazánkban is ismerik
– Pl: Környezeti hatásvizsgálat: az egyes technológiák telepítése előtt
vagy felszámolása után végzik
– Pl: Audiálás: bizonyos üzem környezeti hatásának
megállapítása/állapotfelmérése
– Ezenkívül a fejlett a csak néhány országban bevezetett a termelők
környezetirányítási rendszerének kidolgozása.
A környezeti szennyeződés mérséklése
Az ökológia rendszerszemléletet az embereknek csak egy töredéke ismeri, ezért az
emberek többsége képtelen tevékenységeit ennek megfelelően irányítani
A rövid távú gazdasági ellenérdekeltségek is megnehezítik a rendszerszemlélet
használatát.
Megoldási lehetőségeink tehát nem a rendszerszemléletben rejlenek, hanem másban.
Pl:
• Környezetvédelem, ökológia, jog tudománya
– Határérték: a szennyező anyagok minőségére és mennyiségére vonatkozó
jogilag korlátozott mérték
• Jogi korlátozás gyanánt a határérték alatti emmissziókat engedélyezik , de
túllépésüket már büntetik.
• A határérték országonként változik- a fejlett országokban magasabb, a
fejletlenebbekben alacsonyabb
• Egy- egy szennyezőre több határérték is megállapítható
•
Globális egyezmények
A globális környezeti problémák
1. Jelentése az olasz Római Klub-nak a „növekedés határai” címmel:
5 fő csoportba sorolhatóak a Globális környezeti problémák
1. Az emberi népesség exponenciális ütemű szaporodása
2. Fokozódó élelmezési hiány, éhínségek
3. A Föld nyersanyag-és energiakészletésenk kiürülése
4. Gyorsuló fegyverkezés
5. Környezet fokozatos elszennyeződése
Ezek megállapítása nagy vitákat eredményezett, ám az első következmények szinte
azonnal jelentkeztek:
• 1973-ban kitört az olajválság
– De egyes országok a rossz gabonatermés miatt a lakosságukat élelemmel
látták el->fokozódó éhínség
– Az olajválság hatásaként regionális fegyveres konfliktusok robbantak ki
Afrikában és Ázsiában
2 jelentésük 1974-ben jelent meg
• Ekkor már a vezető hatalmak is elkezdtek aggódni, számukra is
nyilvánvalóvá vált, hogy itt az emberiség léte forog veszélyben
1983-ban az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése nemzetközi
bizottség létrehozását javasolta a megoldási lehetőségek feltárására
• A Környezeti és Fejlesztési Világbizottság nevet kapta
• 23 tagú testület, elnöke a norvég miniszterelnöknő lett
• 1987 okt.: A bizottság előterjesztette jelentését „Közös Jövőnk” címmel
– Erős kötöttségekkel és lényeges változtatásokkal lehetséges aza
emberiség további léte és fenntartható további gazdaság fejlődése
• „…A fenntartható fejlődés olyan társ.-i, politikai-és gazd.-i
haladást jelent, amely megfelel jelen szükségleteinknek, de nem
akadályozza meg, hogy az eljövendő nemzedékek is
kielégíthessék szükségleteiket…”
• Fő eleme a méltányosság a világ különböző népei között, de szülők
és unokák között is

similar documents