komplex_csaladi_krizisek

Report
 lélektani
kiegyensúlyozatlanságnak
időtartama annál a személynél, aki olyan
 veszélyes körülményekkel kénytelen
szembenézni, amelyek
 számára fontos problémát jelentenek, ám
ezeket sem
 elkerülni,sem megoldani nem képes
 szokásos problémamegoldó eszköztárával,
képességeivel.
Olyan, az egész csoportot érintő lélektanilag
kritikus állapot, melyben
a családtagok úgy érzik, hogy
 a veszélyeztető helyzet nem elkerülhető,
 az adott esemény kitüntetett fontosságú,
 kénytelenek szembesülni a helyzettel, de
 a családtagok a saját probléma megoldó
eszközeiket elégtelennek érzik
A krízis gyakorlatilag a stressz és az ennek
nyomán kialakuló fenyegetettség érzés,
szorongás, időleges alkalmazkodási zavar
többszörös összeadódásából bontakozik ki;
 A családi stressz (megkülönböztetendő a
stresszortól) egy állapot, ami egy érzékelhető, a
feszültség keltő élmény (pl. kihívás, fenyegetés)
és a annak kezelési képessége (pl. erőforrások,
coping) közötti egyensúlytalanságból bukkan fel
a család működésében. Ha az egyensúlytalanság
mértéken felüli erőforrásokat igényel, ez a
hyperstressz állapota, mely a családi
válsághelyzethez vezethet.

1. a családi rendszerből belülről jön-e (pl.
válás), vagy kívülről (munkahely elvesztése).
2. közvetlenül minden családtagot érint (pl.
testvérszületés) vagy csak egy családtagot (pl.
apa összeveszik főnökével).
3. gyorsan (pl. kamasz elszökése otthonról)
vagy fokozatosan kialakuló (anya depresszióssá
válása)
4. intenzív (pl. haláleset) vagy enyhe (nyaralási
előkészületek)
5. rövid (pl. esküvő) vagy elhúzódó (pl.
krónikus betegség a családban)
6. előre látható, bejósolható (fiatal elöltözése
otthonról) vagy váratlan, kiszámíthatatlan
(baleset)
7. lehet természeti környezetből származó
(természeti katasztrófa) vagy ember által
előidézett
8. család saját kontrollján belülinek (testvér
féltékenység kezelése) érzi vagy saját
kontrollján kívül esőnek (gazdasági válság
anyagi hatásai)
1. Egy családtag stresszkeltő kapcsolata
családon kívüli erőkkel, mely áttevődik a
család-rendszerre is (pl. anyára terhelődő
túlzott teljesítmény-elvárások a munkahelyen)
2. Teljes családot érintő külső stresszhatások,
mint például költözés, gazdasági válság,
szegénység, társadalmi diszkrimináció, stb.
3. Stressz a családfejlődés átmeneti pontjain
4. Családra jellemző speciális problémák miatti
stressz (pl. fogyatékos gyermek a családban,
válás, újratársulás, veszteség, stb.).
család történelmi, kulturális és
családtörténeti öröksége (pl. hogyan
kezelték a
kritikus élethelyzeteket az előző
generációkban)
az alapított család (fejlődéssel együtt
járó vagy
váratlan) negatív életeseményei
1. normatív, a fejlődéssel járó krízisek
2. paranormatív, váratlan és bejósolhatatlan
eseményekhez kapcsolódnak (súlyos betegség,
érzelmi összeomlás, lottónyeremény, stb.)
három fő jellemzővel bírnak:
(1) általánosak, a legtöbb családnál így
fordulnak elő, (iskolakezdés, intim kapcsolat
kialakítása, „üres fészek”, stb.).
(2) várhatóak, anticipálhatóak (gyermek
felnőtté válása, nyugdíjba vonulás, stb.)
(3) rövid ideig tartanak, nem krónikusak
(4) új kapcsolati szerkezet, új
viselkedésmódok, új szabályok szükségesek az
egész családban
Két jelenség befolyásolja:
1. Családi krízis azokon a pontokon alakul ki
leginkább,
 ahol az aktuális esemény összetalálkozik az előző
generációk megoldatlan vagy rosszul kezelt
problémáival (vertikális – horizontális
találkozása),
 a múlt emléke kioldóingere lesz a félt/rettegett
események újra-átélésének,
 és elindítja a eltúlzott félelmek, indulatok, rossz
megoldási minták mozgósítását.
2. megoldandó problémák összegződéséből
alakulhat ki leginkább a kritikus helyzet:
 több intenzív és tartós stresszor (pl.
munkahely elvesztése, válás, betegség egy
időben)
 fejlődési és paranormatív stresszorok egy
időben jelentkeznek (pl. elköltöző fiatal
felnőtt életperiódusa és egy hozzátartozó
váratlan halála)
Egyik lényegi összetevője a krízishelyzet előtti
családi működésmód:
 mennyire kielégítőek, kiegyensúlyozottak a
kapcsolatok ill. mennyire sebezhetőek a már
meglévő rossz működésmód, hiányok miatt;
2. Másik lényeges összetevő, hogy a családtagok a
kialakult történéseket
 mennyire érzik fenyegetőnek, súlyosnak;
 mit gondolnak a megküzdéshez szükséges
személyes és együttes erőforrásaikról;
 mit gondolnak a problémával való megküzdés
módjáról (egyéni vagy családi ügyként kezelike?, érzelmi fókuszú vagy probléma fókuszú
megküzdést preferálnak-e?)
 milyen konkrét lépéseket tesznek a kritikus
helyzet leküzdésére;
 képesek-e az együttes, egymást támogató,
megküzdésre;
3. Megküzdési kapacitások egyes szintjeinek aktuális
minősége:
 egyes tagok személyes erőforrásai: válsághelyzetre
adott érzelmi-, viselkedészavarok leginkább az adott
helyzetre való specifikus reakciók, nem a személyiség
patológiás állapotától függnek, ha az egyén
egészséges volt előzőleg ;
 a családi kapcsolatok jellemzőiben rejlő erőforrások
(érzelmi kötődés, egymásért érzett felelősség,
megfelelő kommunikációs minták problémahelyzetek
közös megbeszélésére és döntések meghozatalára,
feladatok elosztására való képesség, stb.)
 társas támogatottság mértéke és minősége (közvetlen
környezet, társadalom politika);
Hirschowitz (1973)
 Kiváltó hatás (ideje órákban mérhető);
 Megrettenés és nyugtalanság (néhány napig
tart);
 Alkalmazkodás időszaka (hetek alatt)
 Helyreáll az egyensúly (néhány hónap alatt)
1. krízis előtti állapot (ahogy a család általában működik –
ez már önmagában is sebezhetővé teheti)
2. erős feszültségkeltő események hatására kialakuló
időleges felbomlás, szervezetlenség, bénultság
3. aktív megküzdési reakciók a fenyegető helyzet
megváltoztatására (pl. probléma tagadása, változás
kerülése, vagy változásra való összeszerveződés)
4. újraszerveződéssel elérhető új egyensúly 3 szintje:
 konkrét, mindennapi viselkedési rutinokban
végrehajtott változások, mely a mindennapi szabályok
megváltoztatását is jelenti;
 a szabályok és döntések meghozatalának módja is
megváltozik;
 alapvető értékek, célok átalakulása
1. Feszültség csökkentése, biztonságérzet
növelése, aktív, támogató magatartás
2. A krízis helyzet összetevőinek pontos
felmérése:
- jellege
- ez idáig lezajlott folyamat feltárása (kivel,
hogyan, mi történt, ki mit csinált, mit nem
csinált)
3. A válságkezelése módjának felmérése: a
hibás megküzdés lehetséges okai:
 inadekvát a problémák észlelése (pl. serdülő
önállósági törekvését a család
elfogadhatatlan lázadásnak éli meg)
 inadekvátak a probléma feldolgozási módok.
(pl. a családnak nincsenek jól alkalmazható
megoldási mintái, torzak a szerep -és
feladatleosztások)
 inadekvát a társas háló (pl. súlyos beteg
családját elkerülik)
4. Kompenzáló tényezők felmérése:
- személyes erőforrások,
- családtagok együttműködési készsége,
- bevonható, aktivizálható társas kapcsolatok,
intézmények
5. Családtagok mobilizálása, konkrét és kivitelezhető
lépések megfogalmaztatása, tervezése (ki mit hogyan
fog csinálni a következő lépésben?)
6. Családi krízis intervenció időkeretei: max. 4-6
találkozás, időbeni elosztása a családtagok aktuális
megküzdési képességétől és a probléma súlyosságától
függ (akár heti több alkalom is a legválságosabb
időszakban, de max. néhány hét alatt)

similar documents