Deák Attila előadása - Art

Report
DEÁK ATTILA
VEZETŐ MENEDZSER, TERÜLET ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI SZAKÉRTŐ
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI ÜGYNÖKSÉG NONPROFIT KFT
FEJLESZTÉSPOLITIKA SZÁMSZERŰSÍTETT EREDMÉNYEI
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN
Támogatási érték (mFt)
Időszak: 2002-2010
Támogatási forrás: mindegyik
Forrás: TEIR, Támogatási alrendszer
Név
Bács-Kiskun (3)
Baranya (2)
Békés (4)
Borsod-Abaúj-Zemplén (5)
Budapest (1)
Csongrád (6)
Fejér (7)
Győr-Moson-Sopron (8)
Hajdú-Bihar (9)
Heves (10)
Érték
163 116
176 960
144 298
284 391
1 471 245
339 840
244 922
241 271
362 477
112 237
Jász-Nagykun-Szolnok (16)
183 419
Komárom-Esztergom (11)
Nógrád (12)
Pest (13)
Somogy (14)
70 789
83 868
229 101
144 747
Szabolcs-Szatmár-Bereg (15)
345 965
Tolna (17)
Vas (18)
Veszprém (19)
Zala (20)
Összesen
65 131
95 597
92 879
180 469
5 032 721
Egy főre jutó támogatás (eFt)
Időszak: 2002-2010
Támogatási forrás: mindegyik
Forrás: TEIR, Támogatási alrendszer
Név
Érték
Bács-Kiskun (3)
Baranya (2)
Békés (4)
Borsod-Abaúj-Zemplén (5)
Budapest (1)
Csongrád (6)
Fejér (7)
Győr-Moson-Sopron (8)
Hajdú-Bihar (9)
Heves (10)
Jász-Nagykun-Szolnok (16)
Komárom-Esztergom (11)
Nógrád (12)
Pest (13)
Somogy (14)
Szabolcs-Szatmár-Bereg
(15)
Tolna (17)
Vas (18)
Veszprém (19)
Zala (20)
Összesen
296
434
362
376
867
792
568
556
648
342
435
223
380
208
427
580
259
356
247
606
8 961
Jóváhagyott költségigény (mFt) – BERUHÁZÁSOK VOLUMENE
Időszak: 2002-2010
Támogatási forrás: mindegyik
Forrás: TEIR, Támogatási alrendszer
Bács-Kiskun (3)
Baranya (2)
Békés (4)
5 844
4 908
4 351
1 564
96
572
163 116
176 960
144 298
Nem támogatási
Összesen
forrás
2 380
78 764
3 186
65 908
3 486
66 377
Borsod-Abaúj-Zemplén (5)
8 715
368
284 391
8 470
149 101
451 045
18 376
5 121
6 846
1 448
62
167
1 477 434
339 840
244 922
664
90
253
290 488
79 425
59 461
1 788 411
424 539
311 648
Győr-Moson-Sopron (8)
3 919
98
241 271
46
58 781
304 115
Hajdú-Bihar (9)
Heves (10)
5 752
5 405
3 128
1 380
362 477
112 237
7 300
2 866
106 042
61 193
484 699
183 081
Jász-Nagykun-Szolnok (16)
4 970
1 229
183 419
4 240
81 769
275 626
Komárom-Esztergom (11)
3 723
132
70 789
4 645
48 550
127 839
Nógrád (12)
Pest (13)
Somogy (14)
6 488
9 295
6 699
541
623
2 247
83 868
229 101
144 747
9 910
1 320
2 725
52 087
115 502
72 121
152 893
355 840
228 539
Szabolcs-Szatmár-Bereg (15)
6 374
1 383
345 965
4 738
109 579
468 039
3 456
3 525
5 986
6 014
125 766
41
1 058
41
164
16 341
65 131
95 597
92 879
180 469
5 038 911
783
3 447
2 382
1 770
64 699
29 238
47 053
62 034
53 854
1 687 326
98 649
150 680
163 322
242 270
6 933 043
Név
Budapest (1)
Csongrád (6)
Fejér (7)
Tolna (17)
Vas (18)
Veszprém (19)
Zala (20)
Összesen
Saját forrás
Bankhitel
Támogatás
Egyéb támogatás
251 667
251 056
219 085
Támogatás értékének összetétele (mFt)
Időszak: 2004-2010
Támogatási forrás: mindegyik
Forrás: TEIR, Támogatási alrendszer
Név
SzabolcsSzatmár-Bereg
Hazai
25 261
Nemzeti Fejl.
Terv
43 165
Előcsatlakozási
Alapok
0
Új
Magyarország
Fejl. Terv
242 353
Összesen
310 778
Jóváhagyott költségek területi megoszlása Sz-Sz-B megyében (mFt)
Időszak: 2002-2010
Támogatási forrás: mindegyik
Forrás: TEIR, Támogatási alrendszer
Név
Saját forrás
Bankhitel
Támogatás
Nem támogatási
forrás
Egyéb támogatás
Összesen
Baktalórántházai
(4501)
264
137
12 819
2
6 395
19 617
Csengeri (4502)
139
0
4 005
0
3 496
7 640
Fehérgyarmati
(4503)
127
0
11 979
0
5 928
18 034
Ibrány-Nagyhalászi
(4511)
485
124
16 621
0
8 305
25 535
Kisvárdai (4504)
765
180
12 065
507
7 788
21 305
Mátészalkai (4505)
442
85
32 956
158
9 439
43 080
Nagykállói (4506)
331
7
16 398
0
7 317
24 052
Nyírbátori (4507)
443
0
19 386
167
13 063
33 059
2 384
0
161 255
1 405
34 740
199 784
Tiszavasvári (4509)
443
845
12 010
2 278
5 886
21 462
Vásárosnaményi
(4510)
346
0
15 254
22
4 365
19 988
Záhonyi (4512)
205
7
31 217
199
2 856
34 483
6 374
1 383
345 965
4 738
109 579
468 039
Nyíregyházai (4508)
Összesen
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjainak jóváhagyott költségigénye
(mFt) Sz-Sz-B megye kistérségeiben
Időszak: 2007-2010
Forrás: TEIR, Támogatási alrendszer adatai alapján saját szerkesztés
ÁROP
EKOP
GOP
KEOP
KÖZOP
TÁMOP
TIOP
ROP
Összesen
Baktalórántházi
40
0
1 284
261
0
546
1 044
2 685
5 860
2,0
Csengeri
30
0
303
109
0
111
0
780
1 333
0,5
Fehérgyarmati
53
0
2 087
64
0
190
17
2 963
5 374
1,8
Ibrány-Nagyhalászi
26
0
1 571
2 875
0
289
1 035
1 811
7 607
2,6
Kisvárdai
48
0
2 384
951
0
506
32
4 830
8 751
3,0
Mátészalkai
51
0
6 204
17 145
237
1 075
906
2 932
28 550
9,8
Nagykállói
40
0
2 385
380
5 242
579
31
3 392
12 049
4,1
Nyírbátori
37
0
9 467
275
0
313
81
7 026
17 199
5,9
Nyíregyházai
56
0
15 829
13 686
97 277
3 815
12 574
13 585
156 822
53,9
Tiszavasvári
12
0
697
145
0
266
22
4 820
5 962
2,0
Vásárosnaményi
41
0
2 006
7 595
0
112
19
697
10 470
3,6
Záhonyi
20
0
2 856
27
27 279
163
0
796
31 141
10,7
Szabolcs-Szatmár-Bereg
454
0
47 073
43 513
130 035
7 965
15 761
46 317
291 118
0
0
16
15
45
3
5
16
Megoszlás (%)
Megoszlás (%)
KONTRA
„A rendszerváltás óta a területi különbségek
növekedtek Magyarországon”
Kora-újkor
16-18. század
 16. század centrum-periféria kialakulása Európában, Magyarország Európa
perifériája lesz
 Török dúlások hatásai (kiemelten a településhálózatra)
 Szabadságharcok bölcsője, Reformáció bölcsője
 Óriási károkat szenved a térség, amely meghaladja teherbíró képességét,
demográfiai mélypont
 Nem tudja kihasználni az Alföld fénykoraként jegyzett 16-17. századi
konjunktúrát
 Nem jön létre egy kereskedelmi és agrárpotenciállal bíró mező városhálózat,
amely nagyobb lélekszámú településeket tartalmaz (elaprózott maradt a
településszerkezet)
középvárosok hiánya jelenleg is
 Alföldi út
19. század
 Tartós lemaradás:

Jelentős megkésettséggel érnek el ide az ipari
forradalom hatásai

Ipari forradalom elkerüli a megyét

Egészen az 1960-as évekig nem jön létre érdemi
ipari potenciálja a megyének
20. század
 Trianon máig ható sérüléseket okozott a megye
számára:




Periféria perifériájává válik a térség
Hagyományos gazdasági közösségek, települési
kapcsolatok széttöredeznek
Városhiányos térségek kialakulása
Akut válságövezetek jönnek létre a határmentén
1945 után
 Kései iparosítása, 1960-as években indul el
 Részlegipar telepítése
1990 után
 Sérülékeny részlegipar összeomlása
 A rendszerváltást követő gazdasági és társadalmi trauma
itt mélyebb
 Befektetési trendek, K+F+I elkerüli a térséget (tartós
versenyhátrányok kialakulása)
 A területi különbségek folyamatosan növekednek
Tapasztalatok, konklúziók……
 Egymásra épülő projektek, szinergikus hatások kiaknázása
 Projekt szemlélet helyett integrált program szemlélet
 Szervezeti háttér biztosítása a projekt utáni időszakra vonatkozóan (felelősök,
kompetencia körök pontos lehatárolása)
 A problémák ismerete tükrében, valós hozzáadott értékű projektek generálása
 Széleskörű intézményesített összefogás, hálózat kialakítása, a szereplők között, egymásra
épülő projekteken keresztül biztosítani a szinergiát
 Interdiszciplináris jelleg biztosítása
 Belső források, értékek feltérképezése és kommunikálása
 Meglévő promóciós eszközök szoros integrálása
 A projektek közötti átjárhatóság és integráció biztosítása
 Fejlesztési területek integrálása
KÖRNYEZETTUDATOSSÁG
LOKÁLPATRIOTIZMUS
KULTÚRA, MŰVÉSZET, HAGYOMÁN, YŐRZÉSCIVIL
ÖNSZERVEZŐDÉS
HELYI IDENTITÁS
INNOVÁCIÓ-ÖSZTÖNZÉS
VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS
BEFEKTETÉS-ÖSZTÖNZÉS
TURIZMUSMARKETING
RÉGIÓMARKETING
Mi a régiómarketing?
 A régió és településmarketing terméke maga a földrajzi tér, az általa kínált adottságok,
értékek, produktumok (területtermék)
 A marketing szintetizáló, koordinációs eszköz, amely egységes arculat, imázs formájában
pozícionálja és kommunikálja a régiót.
 Egy régió versenyképességének, komparatív előnyeinek, vonzerejének feltárás, fejlesztése,
kommunikálása
 Szemlélet és magatartásformáló eszköz
 Közösségi marketing
 A hátrányok leküzdésére tett fejlesztéspolitikai kísérlet
 Egy hatásos fegyver a periférikus térségek számára
 Olyan problémákra tud reagálni, amelyekre a klasszikus területfejlesztési eszközrendszer nem
ESZKÖZRENDSZER
A RÉGIÓMARKETING PROGRAM HATÁSÁRA LÉTREJÖVŐ EREDMÉNYEK
 Megyei szintű régiómarketing politika kibontakozásának indukálása, ehhez kapcsolódó feltételek
megteremtése:
 Humán erőforrás: Képzés
 Szervezeti feltételek: Régiómarketing iroda
 Stratégia, konkrét programok: Megyei marketing stratégia és akcióterv
 Adatbázisok, szakmai anyagok, megalapozó kutatások: Kataszter, trend elemzések
 Egységes brand és arculat
 Közösségi marketing eszközrendszer: Honlap, PR film, ajándéktárgy
 Marketing kampány lefolytatása
 Promóciós akciók lebonyolítása: Fesztivál/expo
 Termékvédjegy rendszer felépítése
 Szemléletváltás a területfejlesztésben. Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megye
területfejlesztési eszközrendszerei sorába beillesztésre kerül a régió és településmarketing
eszköz
 Bemeneti csatorna
 Kimeneti csatorna
 A térség gazdaság, turizmus és területfejlesztési szervezetei között egy egységes stratégiai
szemlélet megalapozása, az együttműködés feltételeinek megteremtése
 Pilot program
DEÁK ATTILA
+36 42 508-357
+36 20/376-7647
[email protected]
www.szszbmfu.eu

similar documents