*Eszterlánc-Körösladány* *integrációs modell

Report
„Eszterlánc-Körösladány”
–integrációs modell
„Minden egyes ember csak ember, ennél te
sem vagy több és ő sem kevesebb.”
Intézményünkről
általános iskola: 8 évfolyam-normál és gyógypedagógiai
tagozat-integrált oktatás
413 tanuló – tagozatos SNI 11 fő, integrált 47 fő
64 fő (15%) BTM – 196 fő (45%) HH ebből 105 (24%)
HHH
művészetoktatás: 5 tanszak – zongora – furulya – társastánc
– színjátszás – kézműves
136 tanuló (36 %)
egységes pedagógiai szakszolgálat: korai fejlesztés –
gyógypedagógiai tanácsadás – nevelési tanácsadó –
logopédia – pályaválasztási tanácsadás
317 gondozott
42 pedagógus (gyógypedagógus, fejlesztő, logopédus,
pszichológus, értékelési szakértő, tantervkészítő, EU-s
pályázatíró, koop-, és IPR képzett, tehetséggondozó,
szociálpedagógus)
PROBLÉMÁINK
 Változó társadalmi környezet – változó pedagógiai
szabályozók – változó gyerekek – felgyorsult folyamatok
 Megnövekedett feladatok – egyre több kudarc
XIX. sz-i intézményrendszer, XXI. sz-i gyerekek
Egyedül maradtunk, de „egyedül nem megy”
LEHETŐSÉGEINK
Kikre számíthatunk?
Miben tudnak segíteni?
Mire van szükségünk, ill. lehetőségünk?
Szülői, fenntartói, városi, pedagógusi érdekek
összehangolása
Innovatív pedagógusok, szemléletváltás
Fő célkitűzéseink
Egyéni differenciálással minden gyermek
számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő optimális
fejlesztés biztosítását tudja elérni az intézmény.
Az intézményt, a gyermeket „önmagához”
viszonyítva fejlesztjük és értékeljük!
Egyéni profilt, individuális fejlesztési tervet
készítünk
Körösladány komplex rendszere
• Teljes helyzetelemzés - közös jövőkép-csapatépítés
• A városi pedagógiai rendszer újragondolása, rendszerben
való gondolkodás – IPR
• Egységes szemlélet a születés előtti időszaktól a
családalapításon át az idős kori segítésig
• Gyermekorvosi és védőnői figyelőszolgálat működtetése
• Korai fejlesztés - Baba-mama klub
• Óvodai program
• Iskolai IPR
• Gyermek- és ifjúsági szabadidős programok
• Esélyegyenlőségi program
• Személyi (képzés-továbbképzés), tárgyi, infrastrukturális
fejlesztés (normatíva+önkormányzati támogatás+hazai és
EU-s pályázatok
Oktatási feladatok
• Bölcsőde, teljes körű óvodáztatás (különös tekintettel a
HHH, SNI gyerekekre)
• A zökkenőmentes óvoda-iskola átmenet (iskolakóstolgató 2 hónapos iskolai előkészítő az óvodában, 2 hónapos
„beszoktatás” az iskolában, komplex felzárkóztató
program a lemorzsolódott gyerekeknek)
• A különleges gondozási igényű gyerekek megsegítéseKomplex beavatkozási program készítése az SNI és HHH
tanulók megsegítésére + a tanulás tanítása + tanoda
• Önismereti kör működtetése (pszichopedagógus,
pszichológus)
• Komplex tehetséggondozás, akkreditált, kiválóra
minősített tehetségpont működtetése
• Konstruktív pedagógia, esélyegyenlőség pedagógiája,
multikulturális- és interkulturális nevelés
• Integráció, csoportos tanulás, team-munka
Kapcsolatrendszer kiépítése
• Érdekelt partnerek: önkormányzat – szülők – gyerekek –
pedagógusok (igény – kínálat – lehetőség)
• Az integrációt támogató kerekasztal, esélyegyenlőségi csoport
működtetése - valamennyi érdekelt szervezet bekapcsolása a
munkába
• Az iskola kinyitása – a pedagógia kivitele CKÖ, Gyámügy,
Egyházak, Rendőrség, Gyermekvédelmi-, Családsegítő és
Védőnői szolgálat, Nagycsaládosok Egyesülete, Körös
Művészeti Egyesület, Városszépítő Egyesület, Sportegyesület,
Polgárőrség, Körös Gyöngyei Alapítvány –JAM
diákvállalkozás
• Patrónusi, mentori rendszer működtetése – Útravaló
ösztöndíjprogram, tanoda kialakítása a délutáni tanulás és
szabadidő megszervezésére (közhasznú értelmiségiek, civilek)
Gyerekek-tanító néni-szülők (vetélkedő)
Káptalanfüred – tábor
mindenki együtt
„Lehetetlen küldetés?!”
„Ha az iskola figyel az intézményhasználók
heterogenitására, érzékeny a tanulói populáció
különböző csoportjainak szükségleteire, elfogadó
kulturális és szociális légkört hoz létre az
iskolalátogatók minden csoportjával szemben,
valamint az iskolai élet egészének területét átfogó,
egységes kultúra- érzékeny szemlélettel
rendelkezik, akkor válhat multikulturális jelzőre
méltóvá.”
(Torgyik Judit-Karlovitz János Tibor: Multikulturális nevelés. Budapest,
2006. 42.)
Multikulturális tartalmak
multikulturális tartalmak megjelenítése a
különböző tantárgyakban,

tanórán kívüli programokban:
(projektek:ünnepek, olimpia, EU-csatlakozás,
gasztronómia, jellegzetességek, kultúra stb.)
Tanári kompetenciák
 Személyiségfejlesztés
 Tanulóközösségek alakulásának segítsége
 A pedagógiai folyamat tervezése
 A szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók
műveltségének, képességeinek fejlesztése
 Az egész életen át tartó tanulás megalapozása
 A tanulási folyamat szervezése és irányítása
 Pedagógiai értékelés
 Szakmai együttműködés
 Elkötelezett szakmai fejlődés, önművelés
Multikulturális kompetenciák
 Helyzet-felismerési képesség
 Döntési képesség
 Alkalmazkodási képesség
 A tolerancia- és a kivárás képessége
 Identifikációs képesség
 Az empátia képessége
 Figyelem-megosztási képesség
 A „Játszani tudás” képessége kivárás Az empátia képessé
Fejlesztendő tanulói kompetenciák
 A gyermekek saját anyanyelvének művelése
 A többségi anyanyelvi kommunikáció
 Idegen nyelvi kommunikáció
 Digitális kompetencia
 Interperszonális és állampolgári kompetenciák
 Kulturális tudatosság
 Megtanulni tanulni
 Vállalkozási kompetenciák
A pedagógiai program kiegészítése
Nevelő-oktató munkánk alapelvei
• Inkluzivitás, a befogadás, befogadó minden csoporttal szemben, amelyből
senki sem rekedhet ki, és amely minden gyermek számára is hasznos és
értékkel bír.
 Kulturális pluralizmus: attitűdök, viszonyulások és képességek kialakítása
ahhoz, hogy prioritást kaphasson a sokszínűség, a sokféleképp
gondolkodás, a különböző értékrendek jelenlétének természetessége, az
emberek közötti interakciók, a kommunikáció sikeres működése.
 Esélyegyenlőség – valamennyi tanuló számára egyenlő esély biztosítása
minden szolgáltatásunk hozzáféréséhez.
 A helyi kulturális örökség védelme, őrzése, ápolása, bemutatása. A helyi
jellegzetességek, szokások, hagyományok, a nyelvjárások megőrzésének
fontos helyet kell kapnia a helyi programokban.
A multikulturális nevelésünk céljai
 Sokszínű kultúrára épülő személyiség-fejlesztés,
hogy a diákok előnyként éljék meg az eltérő
kulturális hátterüket.
 A kisebbségi kultúra fenntartása, a vallás
tiszteletben tartása, a nyelv, a normák, a tradíciók,
a társadalmi értékek, a társas kapcsolatok ápolását.
 A kulturális asszimiláció megakadályozása, a
kisebbségek fennmaradásának, kulturális
identitásának megerősödésének, fejlődésének
segítése a többségi környezetben.
•
•
•
•
Feladatellátásunk kiemelt területei
A tartalmi integráció. A pedagógus a tanítási folyamatban példákat, adatokat,
információkat nyújt az iskolánkban megjelenő szubkulturális csoportokról. A
megszerzett ismeretei alapján – a munkaközösségek tagjaival együtt meghatározza azokat a tudáselemeket (a kisebbségek hagyományait, értékeit,
szokásvilágát, történelmét és kulturális gazdagságát), melyek bekerülnek a
tananyagba, ill. integrálódják a már meglévő tantervi anyaghoz. Beillesztik e
tantervi elemeket a curriculum főáramába, az ismereteket pedig a meglévő
tantárgyi és tanórán kívüli rendszerébe.
Az előítélet csökkentése érdekében demokratikus értékek és viszonyulás
kifejlesztése minden egyes tanulóban azért, hogy a gyermek rasszokra, különböző
etnikai csoportokra, nemekre, vallásokra, szegényekre és gazdagokra, idősekre és
fiatalokra, különböző képességekkel élő emberekre vonatkozóan.
Az esélyegyenlőség pedagógiája. A pedagógusnak különböző célzott technikákat,
módszereket kell alkalmaznia az iskolai osztályban azért, hogy valamennyi, a
különböző nemekből, rasszokból, etnikai, társadalmi csoportokból, vallási
környezetből származó tanulók iskolai eredményességét növelje.
Az iskolai kultúra és szervezet újragondolása, átalakítása. Az SZMSZ, a Házirend és
valamennyi egyéb alapdokumentum átdolgozása az esélyegyenlőség, a
multikulturalizmus elveinek megfelelően.
A nevelőmunkánk cél-és feladatrendszere
 Egyenlő lehetőség biztosítása képességei kibontakoztatásához valamennyi
tanuló számára Rugalmasság, figyelem az eltérő igények és szükségletek,
tanulási stílusok irányában
 Belső motiváció kialakítása, a gyerekekben meglévő természetes
kiváncsiság, tanulási vágy felkeltésével;
 Alapvető kultúrtechnikák stabil megalapozása, melyek biztosítják a
továbbhaladást(írás, olvasás, számolás);
 Esztétikus iskolai környezet kialakítása;
 Elfogadó, pozitív iskolai légkör kialakítása, fenntartása. Az intézmény
légkörét, fizikai környezetét, az iskolavezetés, a tanárok és az
adminisztratív személyzet elvárásait, hiedelmeit, a címkézés menetét, a
tanítás stílusát, és stratégiáit, a tesztelés, a vizsgáztatás módját, vagy
megfelelő tankönyvek kiválasztását;
 A család elfogadása, a szülői aktivitás fokozásával az iskolai életbe való
bekapcsolásuk, tapintatos kommunikáció, hiteles, őszinte tájékoztatás.
Eszközök, módszerek
 Kooperatív tanulási stratégiák alkalmazása, az előítéletek csökkentése
érdekében.
 Projektekben, akciókban való részvétel a szociális kompetencia
fejlesztésére.
 A diákok iskolai közéleti munkába való bekapcsolása a demokrácia, a
felelős állampolgár születéséhez való hozzájárulás. (pl. iskolai választások,
helyi diák kezdeményezésekben, diákönkormányzatban való részvétel
elősegítése stb.)
 A pedagógiai kultúra fejlesztése: a tanulók megfigyelése, meghallgatása;
más kultúrák tanulmányozása; cikkek, könyvek olvasása; közösségi
rendezvényeken való részvétel; családlátogatások.
 A tankönyvek kiválasztásának elvei. Az iskolában használt tankönyveknek
tükröznie kell a társadalom sokszínűségét, és pozitív színben kell
feltüntetniük mindezt.
A multikulturális nevelést segítő tényezők
 Az iskola belső paradigmaváltása (szemlélet, módszerek,
együttműködés)
 Innovatív, aktív, jól képzett, elkötelezett, motivált nevelők
 Az IPR teljes körű bevezetése, esélyegyenlőség
pedagógiája.
 Anyagi és személyi háttér biztosítása (központosított
normatívák, pályázatok, szponzorok, önkéntes segítők)
 A szülőkkel való együttműködés
 A társadalmi környezet bevonása, meggyőzése
A multikulturális nevelést gátló tényezők
 A multikulturalizmus eltérő értelmezése
 Szegregáció: a túl korai kiválogatás, szabad iskolaválasztás
 Etnocentrizmus (pedagógus, szülő, gyerek)
 Médiareprezentáció-nincs pozitív példa
 Az oktatási stratégiák helytelen alkalmazása,
„Ha a gyerekek nem tanulnak úgy, ahogy tanítunk, akkor úgy kell
tanítanunk, ahogyan tanulnak!” (Rita Dunn, 2008.)
 A pedagógiai törődés hiánya
 A tananyag, a tankönyv többségi reprezentálása
 Az infrastruktúra és az eszközpark elavultsága
 A negatív társadalmi környezet kizárása (politika, sztereotípiák,
rasszizmus, erőszak stb.)
Multikulturális programok
Eszterlánc-Kótyomfitty Orosháza
BUKTATÓK
 Az intézmények autonómiája – beidegződések
 A pedagógusok autonómiája (látszategyüttműködések)
 Tananyagmennyiség – szelektálás - értékelési
kérdések
 A középiskolai elvárásokhoz igazodás
 Kedvezőtlen társadalmi körülmények - egyre több
különleges gondozási igényű gyerek – kapacitás
 A társadalmi lehetőségek és a pedagógiai érdekek
szakadéka
 A megfelelő távolságtartás (pedagógus-gyerek)
Eredmények
 HHH bázisintézményi program, hallgatói felkészítés
 Új kapcsolati háló (külső – belső)
 Tehetségpont – komplex tehetséggondozó program
 EGYÜTTMŰKÖDÉS - RENDSZERSZEMLÉLET
 Innováció, módszertani kultúra, iskolai légkör
 Az óvoda-iskola kapcsolatának javítása
 Jó gyakorlatok: óvoda-iskola átmenet, értékelési rendszer,
tanulásmódszertan, tehetséggondozás- és azonosítás,
projektek, fejlesztőprogramok, módszertani gyűjtemény
Pályázatok
HEFOP 2.1.5B HHH tanulók integrálása
HEFOP 2.1.9 Nyári tábor
DAOP 4.2.1 Infrastruktúra fejlesztése
TIOP 1.1.1 IKT eszközök
TÁMOP 3.3.3 Bázisintézmények
TÁMOP 3.4.3 Tehetséggondozás
TÁMOP 3.1.5 Pedagógus továbbképzés
Együttműködés, konzorcium:
TÁMOP 3.1.4 Kompetenciaalapú oktatás elterjesztés
TÁMOP 3.2.2 Referencia
OKA
FEJLESZTÉSI IRÁNYOK-LEHETŐSÉGEK
Nagyobb szülői szerep az intézmény életében – a lehető
legkorábban – új formák keresése a kapcsolattartásra –
a családi nevelés segítése
Valamennyi HHH gyerek mentorálása a középiskolában,
szakmaszerzés, felsőfokú tanulmányok támogatása,
nyomonkövetés.
Civilek – önkéntesek – mentorok - tanoda – tanítási
szünetek (óvoda-iskola: HHH, SNI, cigánygyerekek,
különleges gondozási igényt nem lehet a fiókba zárni)
Az iskolán kívüli környezet folyamatos meggyőzése
(elutasítás, kirekesztés, diszkrimináció)
Infrastruktúra-és eszközfejlesztés
Az iskola-felújítás eredménye
Infrastruktúra-és eszközfejlesztés
Tanulóbarát osztálytermek
Kényelmesebb az adminisztráció
Karate-bajnokaink
Elérhetőségeink
Tüköry Lajos Általános Iskola, AMI és EPSZ
Tiszainé Rudner Judit igazgató
[email protected]
www.tukorysk.hu
Telefon: 66/474-020; 06/30-703-6608
Együtt az igazi

similar documents