Vettiusok háza. I.sz. Pompei

Report
Etruszk, római művészet
Művészeti alkotások elemzése
AZ ÓKORI RÓMA
TÖRTÉNETE,
MŰVÉSZETE
Történelmi háttér
Korszakai:
Királyság kora (Kr. e. 753510) A város mondabeli
alapításától az utolsó
etruszk király elűzéséig.
Köztársaság kora (Kr. e.
510-287) A köztársaság
megszervezésétől Augustus
uralmának kezdetéig.
Császárság kora (Kr. E.
31- Kr. U. 476) Tehát
Augustus korától a
Nyugatrómai Birodalom
bukásáig.
A római irodalom /Kr.e. III.sz./



A latin irodalom első (Kr.e. III-I.sz.)évszázadait az eposz
és a dráma (főképp a komédia) fémjelzi.
A rómaiak egyetlen saját, azaz nem görögből átvett
műfajuknak tekintették a szatírát, ez is korai virágzású.
Példák: Plautusz, Cicero, Catullus,Vergilius, Horatius,
Ovidius
ETRUSZK
SÍRSZARKOFÁG
HÁZASPÁR
PORTRÉJÁVAL, KR. E.
625. (RÓMA, MUSEO
NAZIONALE, VILLA
GUILIA)
A szarkofágok szobrai az etruszkok jó
karakterérzékéről tanúskodnak. A korai
szarkofágok égetett agyagból
(terrakottából) készültek, később kőből
faragták. A Kr.e 5. századtól gyakoribbá
váltak a halotti urnák és a szarkofágok
oldalainak domborműves díszítése.
COLOSSEUM, KÍVÜLRŐL ÉS
BELÜLRŐL NÉZVE I.SZ. 70-90ES ÉVEK, RÓMA
Itt jelent meg először az árkádos nyílásokat
összefogó oszloprendek az a harmonikus egyesített
alkalmazása- az alsó szinten dór, a második szinten
ión, a harmadik szinten korinthoszi oszlopokkal- amit
azóta is Colosseum-motívumnak neveznek. ( A
Colosseum név nem az épület nagyságára utal, hanem
a közelben állott Néró- szoborra. )
PANTHEON, 118-128 K.
RÓMA
A Pantheon (az összes istenek temploma) eredeti épületét
Hadrianus császár építette át a mai formájába 118-128 között. A
kupola egyik legbonyolultabb építészeti szerkezet, melynek
görbületét- akárcsak a boltozatát- úgy kell állványokról fokról-fokra
kialakítani, hogy végül a gömbhéj belső feszültsége ne engedje
beomlani. A Pantheonnál nagyobb fesztávolság áthidalására csak a
modern építészet vált képessé.
VETTIUSOK HÁZA. I.SZ.
POMPEI
A Vettiusok házának tulajdonságait az épület oldalára
festett kampányüzenetek valamint az itt talált
pecsétgyűrű alapján azonosították (Aulus Vettius
Resistutus és Aulus Vettius Conviva.) A kertet
egykoron szobrok és kutak díszítették. A központi
szoba pompeji vörös színeiben pompázik, frízeinek
alapmotívumai játékos kerubok. A ház negyedik
pompeji-i korszak építészetének egyik reprezentatív
példája.
„VESTA-TEMPLOM”, I.SZ.
RÓMA
Veszta női istenség volt a házi tűzhely örzője. Numa Pompiliust
tartják a Vesta-szüzek rendjének megalapítójának. A Vesta-szüzeket
már kislány korukban harminc évre feleskették, ők szigorú
elzártságban a Vesta-szüzek palotájában éltek, és különleges
előjogokat élveztek. Azonban ha elvesztették szüzességüket, élve
eltemették őket egy üregbe.
Róma alapításának mítosza szerint Romulus és Remus anyja egy
Vesta-szűz, Rhea Silvia volt.
RÓMAI VÍZVEZETÉK (PL,
SEGOVIS, NIMES)
Az akvadukt vagy csatornahíd ( latinul aquaeductus vagy aquaduct)
A Közel-Kelet és Európa területén az ókorban létesített
vízvezeték, amely a nagyobb településekbe, vagy a művelés alatt
álló földekre vezette el, magasabban fekvő területek vizét.
Városaik vízellátását a rómaiak a Kr, e. 4.sz-tól kezdve oldották
meg a felszín feletti, a gravitációt kihasználó aquaeductusokkal.
Magyarországon Budapesten( Aquincumi vízvezeték),
Szombathelyen (Savaria), Sopronban(Scarbancis) és Szőnyben
(Brigettio ) tártak fel akvaduktmaradványokat.
TRAIANUS OSZLOPA, 110 K.
RÓMA
A római művészet legfőbb éltetője a császár, s
személyén keresztül a birodalom nagyságának
dicsőítése. E gondolat egyik jellegzetes
megvalósítása a monumentális diadaloszlop,
melyet először Traianus állított a pár évvel azelőtti
dáciai hadjáratok hőstetteinek megörökítésére. Az
oszlop ábrázolásait viszonylag hitelesnek kell
tekintenünk. Itt bontakozik ki legteljesebben a
római művészet elbeszélő jellege (narrativitás.) A
mintegy harmic méteres oszlopon folyamatos
szalagként kígyózik felfelé a történeti ábrázolás,
kb. 200 méter hosszúságban. ( A Traianus oszlopot
szokták a modern képregények egyik
előzményének tekinteni.)
CONSTANTINUS DIADALÍVE
I.SZ. 312-315. RÓMA
Ugyanaz az igény hozta létre a diadalívet is ,mint a
diadaloszlopokat. Septimus Severus által egy évszázaddal
korábban bevezetett szokásnak Constantinus kapuja már
igen kései, sok tekintetben módosult példája. Kétségkívül
monumentális az építmény, tekintélyes a korinthoszi
oszlopokkal keretezett nyílások hatása. A kör alakú
medalionok alatti sávok származnak Constantinus idejéből.
AUGUSTUS SZOBRA A
PRÍMAPORTA MELLETTI
LÍVIA-VILLÁBÓL I.SZ. RÓMA
Első század kezdete körül. Márvány. Róma,
Vatikán. Mindenekelőtt a szobor típusa érdekes:
idealizált portré. A győzelmes hadvezérrel
állunk szembe, aki seregének szónokol, erre
utal a felemelt kar. Az arc felismerhetően
egyénített. Valószínűleg görög szobrász faragta
a szobrot: a bal kar és a lábak tartása
Polükleitoszt idézi.
MARCUS AURELIUS BRONZ
LOVASSZOBRA, 170 K.
(RÓMA, MUSEO CAPITOLINO)
Marcus Aurelius lovsszobra Rómában a Capitoliumon, a Piazza del
Campidoglion (téren) található. A ritka megmaradt monumentális
ókori bronzszobrok egyike. Fennmaradását annak köszönhette, hogy
I. constantinus császár ábrázolását láthatták benne, így a
középkorban a lateráni bazilika elé került.
A császár tartása méltóságot, arca és mozdulata filozófushoz méltó
szelídséget fejez ki.
A MISTERIUM VILLA
FALFESTMÉNY (EGY
RÉSZLETE), KR.E. I. SZ.
KÖZEPE. POMPEI.
AZ ÓKORI RÓMA ZENÉJE
Tuba: hosszú, egyenes ókori római fatrombita, bronz-, vagy
bőrbevonattal.
Különféle alkalmak zenéi:
oSzertartási és katonazene ünnepségeken
oSzínpadi zene, pantomim kórussal és hangszerekkel
oKomédiás zenészek utcákon, harsogó zene a cirkuszban
Víziorgona (hydraulos)

A mai orgona primitív
őse, amelyet sokáig csak
leírásokból és
ábrázolásokból ismert a
hangszertörténet

Az aquincumi orgona
rekonstrukciója

similar documents