Lonsták László

Report
Barnamezős területek rehabilitációja a
jövőbeni területhasználat figyelembe
vételével
Lonsták László, műszaki igazgató
Golder Associates (Magyarország) Zrt.
ÖKOINDUSTRIA 2013.
Zöld szervezetek - Zöld üzletek vitafórum
2013. szeptember 26.
Definíciók



Barnamező: használaton kívül került vagy jelentős
mértékben alulhasznosított, általában leromlott fizikai
állapotú és jellemzően szennyezéssel terhelt egykori
iparterület, gazdasági terület, vasútterület, illetve felhagyott
katonai terület.
Rozsdaövezet: a barnamezős térség még meg nem újult
területe. Hasznosításukkal felhagytak.
Barnamezős hasznosítási cél: a korábbi ipari területet
nagyobb hozzáadott értéket termelő, vagy a környezethez
jobban illő tevékenységgel kell megtölteni. Nem feltétlenül
ipari, sőt sok esetben szolgáltató esetleg, rekreációs vagy
lakófunkció is lehet.
2
A barnamezős beruházások jelentősége
Átlagos zöldterület-foglalás Németországban 1992-2010:
115 ha/nap =
/ 9 perc = 420 km2/év
Cél: csökkentés 30 ha/nap értékre 2020-ra.
Barnamező területek Magyarországon:
A városok 35 %-a nélkül: 120 km2
Elérhető adatbázis:
Környezettudományi Központ barnamezős adatbázisa:
66 város 183 ingatlana
3
A barnamezős beruházások előnyei










Területtakarékosság, további zöldmezős területek igénybevételének
csökkentése,
a meglevő értékek - épületek és (termelő)infrastruktúra - hasznosulása,
a környezeti szennyezések és veszélyeztetés megszüntetése,
új munkahelyek teremtése,
a környező lakosság számára egészségesebb városi környezet kialakítása, a
településrész megítélése javul, nő a terület tőkevonzó ereje, a szerkezetjavulás
miatt a városüzemeltetési költségek csökkenthetők,
a rendezett állapot területfelértékelő hatással jár,
jelentős magántőke aktivizálható az újrahasznosításhoz központi
támogatásokkal,
megoldhatóvá válnak a barnamező miatt korábban jelentkező településszerkezeti problémák,
javítja a területek komplex városi funkciókra történő hasznosítását,
javulnak az életkörülmények és az esélyegyenlőség, a lakossági közérzet,
valamint a közbiztonság.
A fenntartható fejlődés alapköve!
4
A barnamezős hasznosítás leggyakoribb
akadályai






Rendezetlen tulajdonviszonyok;
Alacsony ingatlanárak, ingatlanspekuláció;
Felhalmozott veszélyes hulladékok;
Elszennyeződött felszíni és felszín alatti környezet;
Az ingatlanok mérete;
Beépítési előírások.
5
Az elszennyeződött felszíni és felszín alatti
környezet jelentősége az utóhasznosításban
A 219/2004 (VII. 21.) sz. Korm. Rendelet alapján:
 A kármentesítéssel elérendő állapotot a „D” kármentesítési célállapot
határérték írja elő és biztosítja.
 A „D” érték meghatározása kockázatelemzéssel történik.
 A kockázat három szükséges feltétele:
Terjedési útvonal
Hatásviselő
• Élőlény
• Környezeti elem
Si t
e
A
Szennyezőanyag
A kockázatelemzés dózisokkal számol, vagyis nem
csak a szennyezőanyag bevitel koncentrációja,
hanem a kitettség időtartama (expozíciós idő) is
fontos!
6
Hatásviselők és expozíciós idők különböző
területhasználatok esetén



Ipari és üzleti övezet:
 Felnőtt hatásviselők
 Jellemző expozíciós idő: napi 8 óra 25 éven keresztül
 Példák: ipari üzem, irodaház, üzletközpont, szálloda, szórakoztató
létesítmények
Lakóövezet:
 Felnőtt és gyermek hatásviselők
 Jellemző expozíciós idő: napi 24 óra 70 éven keresztül
Gyermekintézmények:
 Gyermek hatásviselők
 Jellemző expozíciós idő: napi 8 óra 18 éven keresztül
 Példák: bölcsőde, óvoda, iskola
7
Esettanulmány
Ipari és üzleti célú területhasznosítás
Szennyező
anyag
TPH
PAH
8
"D" érték Kezelendő föld
(mg/kg) mennyisége (m3)
1 100
55
81 000
Esettanulmány
Lakóövezeti célú területhasznosítás
Szennyező
anyag
TPH
PAH
9
"D" érték
(mg/kg)
700
30
Kezelendő föld
mennyisége (m3)
98 000
Esettanulmány
Kármentesítési következmények



Ipari és üzleti hasznosítás esetén:
 Kb. 20 %-kal kevesebb szennyezett földet kell kezelni.
 A talajvíz kezelést a szennyeződés terjedésének gátlására lehet
optimalizálni, az ingatlan hasznosítása elkezdődhet a talajvíz
várhatóan évekig tartó megtisztításától függetlenül.
Lakóövezeti hasznosítás esetén a terület használatba vételével meg kell
várni a talajvíz és a telített zóna egészségügyi határérték alá történő
tisztítását, ami sok év, akár évtizedes kiesést jelent.
Becsült kármentesítési költségek:
 Ipari és üzleti hasznosítás esetén: 6,5 milliárd Ft
 Lakóövezeti hasznosítás esetén: 9,8 milliárd Ft
10
Esettanulmány
Többcélú hasznosítás ingatlan megosztással
lakófunkció
intézményi
funkció
11
lakófunkció
Amit érdemes megjegyezni:

A környezettudatos kármentesítés alapszabálya:
A kármentesítés környezeti hatása < a szennyeződés hatása
 A multi-funkcionalitás előírása ellehetetlenítheti a
barnamezős területek fejlesztését.
 Nagy területek felosztásával optimalizálható a fejlesztés és
az ehhez szükséges kármentesítés.
 A barnamezős fejlesztések ösztönzéséhez jogszabályi és
pénzügyi támogatás is szükséges, pl. adminisztratív
korlátozások bevezetése, funkció váltás esetén
kockázatfelmérés és – szükség esetén - kiegészítő
kármentesítés előírása, illetve pénzügyi támogatási források
(OKKP, KIOP, ROP, KAC).
12
Köszönöm a figyelmet!
13

similar documents