A gyermekvédelem, mint helyi közügy

Report
Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérség Társulás
Szakoly Alapszolgáltatási Központ
Gyermekvédelem mint közügy
2013. 06. 03.
Előadók: Rása-Szabó Mariann intézményvezető
Sándor Ágnes családgondozó
Gyermekvédelem mint közügy
„Hinni akarom, hogy erősnek és boldognak kell lennünk,
mert csak így segíthetünk az embereknek. Aki csak
vonszolja az életét és összeroppan a súlyok alatt, senkin
sem segíthet.”
(Camus)
A gyermekvédelem, mint közfeladat
A közpolitika azokra a teendőkre irányul, melyeket az adott országban
közfeladatnak tekintenek.
A gyermekvédelem is közfeladat, ami azt jelenti, hogy a gyermek
védelmét szolgáló meghatározott feladatok átkerültek a magánügy
köréből a közügy kategóriájába, és biztosításuk a szervezett társadalom
feladatává vált. Modern viszonyok között a gyermekvédelemért az
államot terheli az elsődleges felelősség, és a további szereplők
többnyire az állam által kialakított rendszerhez kapcsolódnak.
A gyermekvédelem, mint közfeladat
A helyi közfeladatokkal kapcsolatban a különböző szereplők
eltérő funkciókat töltenek be.
(pl. egészségügy, közoktatás) Az 1997- es gyermekvédelmi
reform,a szociális szakmák megerősödése lényeges változásokat
hozott a helyi gyermekvédelemben, mivel az esetek kezelését
elsődlegesen a gyermekjóléti szolgálat által nyújtott alapellátások
vették át, amihez képest a második fokozatot jelenti a
gyámhatósági intézkedés.
A gyermekvédelem, mint közfeladat
A helyi önkormányzatok azonban mégis önálló szereplői a
gyermekvédelmi politikának, hiszen helyi rendelet alkotási joggal
bírnak. ( pl. ellátások formáiról, módjáról)
A helyi gyermekvédelmi politika átgondoltságát, tudatosságát
nagyban növelheti a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok
ellátásáról szóló átfogó értékelés, melyet a helyi önkormányzat
évente köteles elkészíteni.
Az átfogó értékelés intézménye tehát olyan eszköz lehet, amely
ösztönzőleg hat a tudatosabb helyi gyermekvédelmi politizálás
kialakulására.
Reform – Gyermekjóléti Szolgálat létrejötte
A gyermekvédelemről és a gyámügyi eljárásról szóló 1997. évi
XXXI. törvény az 1997-es gyermekvédelmi reform meghatározó
eleme.
Jelentős mértékben átalakította a gyermekek szociális ellátásának
és védelmének korábbi rendszerét. Támaszkodott ugyan a
meglévő rendszer számos elemére, azokat azonban a
koncepciónak megfelelő új rendszerbe illesztette be.
Reform – Gyermekjóléti Szolgálat létrejötte
A törvény a következő alapelveket nevezi meg:
 A gyermekek legjobb érdekének szolgálata
 A család önállóságának elve
 A célszerűség elve
 A legkisebb kényszer elve
 A hátrányos megkülönböztetés és az ellátással való visszaélés
tilalma
Reform – Gyermekjóléti Szolgálat létrejötte
A reform egyik fő törekvése volt, hogy bővüljön a
gyermekvédelem által kezelt helyzetek köre, továbbá
mérséklődjön a gyermekvédelmi jellegű problémák és az egyéb
problémák megítélése, kezelése közötti megkülönböztetés.
A reform sokféle hatása közül talán a legjelentősebb, hogy
módosult az állam, a gyermek és a szülők közötti viszont.
A reform során elvi kérdéssé vált a hatóság és a szakmai
feladatok szétválasztása: a hatóságok ne töltsenek be kvázi
szolgáltató szerepet, és szolgáltató intézmények ne tölthessenek
be kvázi hatósági funkciót.
Reform – Gyermekjóléti Szolgálat létrejötte
Ennek érdekében új típusú szolgáltatások jöttek létre, mint pl.
Gyermekjóléti szolgáltatás és intézményesített szerephez
jutottak a segítő szakemberek, valamint a szociális munka
módszerei.
A reform részét képezte a modellek tudatos újraformálása és a
jogi szabályozás eszközeivel történő operacionalizálása. A
gyermekvédelem rendszerében a korábbinál markánsabban jelent
meg a szakmaiság.
Gyermekjóléti szolgáltatás
„Ne csak szeressék a gyermeket, hanem azok maguk is
vegyék észre, hogy szeretik őket.”
(Don Bosco)
A gyermekjóléti szolgáltatás célja
A
gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális
szolgáltatás, amely szociális munka módszereinek és eszközeinek
felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének,
családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek
veszélyeztetettségének
megelőzését,
a
kialakult
veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt
gyermek visszahelyezését.
A gyermekjóléti szolgáltatás célja
A szervezés, koordinálás és információ nyújtás.
A gyermekjóléti szolgáltatás törvényi háttere
 A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
1997. évi XXXI. törvény
 A gyámhatóságról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi
eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. Rendelet
A
személyes
gondoskodást
nyújtó
gyermekjóléti,
gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai
feladatairól és működési feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.)
NM rendelet
 A gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást
nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről szóló
281/1997. (XII.23.) Korm. rendelet
A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki
egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében
 A gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító
támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való
hozzájutás segítése,
 a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi,
a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó
tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése,
 válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése,
tanácsokkal való ellátása, valamint számára a családok
átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás
szervezése,
 a szabadidős programok szervezése,
 a hivatalos ügyek intézésének segítése.
A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek
veszélyeztetettségének megelőzése érdekében
 veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése,
illetve személyekkel és intézményekkel való együttműködés
megszervezése, tevékenységük összehangolása
 a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek
megoldására javaslat készítése,
 tájékoztatás az egészségügyi intézményeknél működő
inkubátorokból, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való
hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről.
A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult
veszélyeztetettség megszüntetése érdekében
 a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával,
elősegíteni a gyermek problémáinak rendezését, a családban
jelentkező működési zavarok ellensúlyozását,
 a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a
válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében,
 javaslat készítése a veszélyeztetettség mértékének megfelelően
(védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni
formában történő nyújtására, tankötelezettsége teljesítésének
előmozdítására, a gyermek családjából történő kiemelésére, a
leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására)
A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult
veszélyeztetettség megszüntetése érdekében
 Kezdeményezni
 egyéb gyermekjóléti alapellátások igénybevételét
 szociális
alapszolgáltatások, különösen a családsegítés
igénybevételét,
 pedagógiai szakszolgálatok igénybevételét,
a
gyermek védelembe vételét vagy súlyosabb fokú
veszélyeztetettség esetén a gyermek ideiglenes hatályú
elhelyezését, átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét.
A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt
gyermek visszahelyezése érdekében
 családgondozás biztosítása – az otthont nyújtó ellátást, illetve a
területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel
együttműködve – a család gyermeknevelési körülményeinek
megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti
kapcsolat helyreállításához,
 utógondozó szociális munka (a továbbiakban: utógondozás)
biztosítása – az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi
gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel
együttműködve
–
a
gyermek
családjába
történő
visszailleszkedéséhez.
A gyermekjóléti szolgáltatás feladata továbbá
 folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek
szociális helyzetét, veszélyeztetettségét,
 meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása
érdekében megteszi a szükséges intézkedést,
 elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét,
 szervezi a – legalább három helyettes szülőt foglalkoztató –
helyettes szülői hálózatot, illetve működtetheti azt, vagy önálló
helyettes szülőket foglalkoztathat,
 segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi
feladatának ellátását
A gyermekjóléti szolgáltatás feladata továbbá
 felkérésre környezettanulmányt készít,
 kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások
bevezetését,
 biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges
helyiségeket,
 részt vesz a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi
Egyeztető Fórum munkájában
 nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről.
Észlelő és jelzőrendszer
„Néhány sündisznó roppant fázik egy téli éjszakán. Összebújnak hát, hogy
egymást melegítve védekezzenek a hideg ellen. De mennél jobban
összebújnak, annál jobban érzik egymás tüskéit, annál jobban szúrnak.
Próbálnak hát távolodni. Csakhogy akkor ismét dideregnek. Valahogy így
van ez az emberrel is. Ha eltávolodik társaitól, minden kihűl körülötte, rideg
lesz az élete. Ha közelít hozzájuk, némely szúrást, esetleg akaratlan tüskét el
kell viselnie. De még mindig jobb szeretteink tüskés kedvét eltűrni, mint
belefagyni az egyedüllétbe. Elvégre nekünk is vannak tüskéink, amelyeket a
hozzánk ragaszkodók kénytelenek eltűrni. S ha él bennünk megértés,
szeretet,
e
tüskepárbaj
sosem
okoz
veszélyes
sérüléseket.”
( Kunitzer Szonja)
Észlelő és jelzőrendszeri tagok
Gyermekjóléti
szolgálat
Védőnői szolgálat,
háziorvos
Munkaügyi
hatóság
Családsegítő
szolgálat
Társadalmi szervezetek,
egyházak, alapítványok
Nevelési oktatási
intézmény
Rendőrség, Bíróság ,
Ügyészség
Menekülteket
befogadó állomás,
menekültek átmeneti
szállása
Jelzőrendszerrel kapcsolatos elvárások
A
tagok probléma és veszélyeztetettség esetén mindig és
időben jelezzenek, hiszen csak akkor tudunk hatékonyan
beavatkozni.
 A tagok egyaránt elkötelezettek legyenek az adott területen
jelentkező problémák megoldásában.
 A probléma megoldás nem egyedül a gyermekjóléti szolgálat
feladata, szükség van a támogató rendszerre, mely segíti a
szolgálat megfelelő működését.
Jelzőrendszerrel kapcsolatos elvárások
A tagok számára a közös
cél felismerése és tudatosítása,
mely egyenlő a rendszerben való
gondolkodással.
Jelzőrendszerrel kapcsolatos elvárások
 A megfelelő kapcsolatok
kialakítása és ápolása nem
lehet kampányszerű, nem
korlátozódhat egy egyszeri
évenkénti alkalomra.
 A rendszeres részvétel
Gyermekvédelmi értékelés céljai
 A helyi minőségi gyermekvédelem alapja az észlelő- és
jelzőrendszer megfelelő működése.
Alapvető követelmény minden helyi jelzőrendszer tag
számára a közös cél felismerése és tudatosítása, mely egyenlő
a rendszerben való gondolkodással.
A megfelelő kapcsolatok kialakítása és ápolása nem lehet
kampányszerű, nem korlátozódhat egy egyszeri évenkénti
alkalomra.
A településen szükséges a tagok számára tudatosítani, hogy a
rendszeres részvétel „kötelező”!
Gyermekvédelmi értékelés céljai
 Szükséges a gyermekjóléti szolgálatok tevékenységi köreiről,
veszélyeztetettség fogalmáról, eseteiről, kompetenciahatárok
bemutatásáról minden évben a „gyejó”-nak előadást szervezni.
Sajnos előfordul a „ nem az enyém a probléma”, vagy a
„gyermekvédelemhez mindenki ért” szintű esetkezelés, amely
a hatékony beavatkozást akadályozza!
Gyermekvédelmi értékelés céljai
 A már meglévő szabadidős programok kibővítése, célzott
felvilágosító előadások szervezése, konfliktuskezelési technikák
elsajátítása.
A nagy társadalmi és gazdasági problémák helyi szinten is
tükröződnek a kapcsolatokban, a családi sok esetben
diszfunkcionális
működésében.
A
gyermekek
agresszívebbek….., a pedagógusok kimerültebbek….., a
munkatársak leterheltebbek…., azonban a helyi közösségünk
milyenségét csak mi magunk tudjuk jobbá formálni!
Gyermekvédelmi értékelés céljai
A
helyi civil szervezetek
tevékenységének elősegítése
gyermekvédelmi
prevenciós
A településen szükséges az állami intézmények mellett a civil
szervezetek
prevenciós
célzatú
tevékenységeinek
megszervezése, ösztönzése, mint pl. a Polgárőr Egyesület,
Roma Nemzetiségű Önkormányzat, Alapítványok stb.
Így a különböző területek kiegészítik és elősegíthetik a helyi
gyermekvédelem hatékonyabb munkáját.
„A gyermekkor az emberi élet legboldogtalanabb korszaka …
hiszen nincs még egy időszaka az emberi életnek, amikor
olyan védtelenül ki lenne szolgáltatva a külvilágnak, a gonosz
idegen hatalmaknak, amikor annyira alá kellene rendelni magát
mások akaratának.”
(Szerb Antal)
…….. A változás rajtunk is múlik!
Köszönjük megtisztelő
figyelmüket!

similar documents