A_terkep_es_a_globusz

Report
A térkép és a glóbusz
5.osztály
Tartalom
Világtájak
A világtájak irányainak meghatározása
A földgömb (glóbusz) és a térkép
Földrajzi fokhálózat
Szélességi körök
Nevezetes szélességi körök
Hosszúsági körök
Nevezetes hosszúsági körök
Példák
Zónaidő
Időzónák a térképen
Nyári időszámytás
Térképek
Térkép - jelmagyarázat
Térkép méretaránya
VILÁGTÁJAK
A VILÁGTÁJ elnevezések használata
– Szabadban az irányok meghatározására
világtájak elnevezését használjuk.
– A négy fővilágtáj: észak, kelet, dél, és nyugat.
Kezdőbetűkkel így jelöljük: É, K, D, Ny.
N, E, S, W
– A világtájak segítségével tájékozódunk a
térképen is. A térkép felső része jelzi az északi
irányt, alsó része pedig a délit. A térkép jobb
oldala kelet felé, bal oldala nyugat felé mutat.
FŐVILÁGTÁJAK:
É, D, K, NY
É
ÉNY
N (North), S (South), E (East), W (West)
ÉK
NY
K
DK
DNY
D
MELLÉKVILÁGTÁJAK:
ÉK, DK, ÉNY, DNY
A világtájak irányainak meghatározása
o A Nap állásából láthatjuk, merre vannak a
világtájak.
o Ha nem látjuk épp felkelni vagy lenyugodni a
Napot, vagy felhők takarják el, segítségünkre
siethet egy iránytű. Az iránytű mágnestűje
mindig az északi irányt mutatja.
o Éjszaka, iránytű nélkül, a csillagok ismeretével
sem tudunk eltévedni. A Sarkcsillagot
megkeresve megtalálhatjuk az északi irányt.
A földgömb (glóbusz) és a térkép
• A földgömb a
Földünk kicsinyített
mása térben
• A földtérkép a
Földünk kicsinyített
mása síkban
Földrajzi fokhálózat
• A szélességi és a hosszúsági körök hálóját
földrajzi fokhálózatnak nevezzük
• Ezek a vonalak nagy jelentőségűek, mert
bármely földrajzi hely fekvését segítenek
meghatározni:
Meghatározhatjuk a hajók helyzetét a tengeren
Repülőgépekét a szárazföld vagy az óceán felett
• Mindegyik vonalhoz érték, szám tartozik
Szélességi körök
 kelet nyugati („vízszintes”) irányúak
 egymással párhuzamosak, nem metszik egymást
 nem egyforma hosszúak (a sarkok felé egyre rövidebbek)
 számuk 180 (az északi és a déli félgömbön is 90-90)
NEVEZETES SZÉLESSÉGI KÖRÖK
• A szélességi körök között néhánynak neve is
van.
A 0°-os szélességi kör az Egyenlítő.
Tőle északra a 23,5°-on van a Ráktérítő, délre
ugyancsak a 23,5°-on a Baktérítő.
Az északi félgömb 66,5°-án halad az északi, a
déli félgömb 66,5°-án a déli sarkkör.
Az északi szélesség 90°-a az Északi-sark, a
déli szélesség 90°-a a Déli-sark.
Hosszúsági körök
 észak-déli („függőleges”) irányúak
 egymással nem párhuzamosak,
 a sarkokon metszik egymást
 egyforma hosszúak
 számuk 360 (a nyugati és a keleti félgömbön
is 180-180)
Nevezetes hosszúsági körök
 a nulladik hosszúsági kör (greenwichi délkör)
 dátumválasztó vonal - 18o. délkör
Szélességi körök
Hosszúsági körök
Ny–K
É–D
Nagyságuk
a sarkok felé rövidülnek
egyformák
Egymáshoz
viszonyított
helyzetük
párhuzamosak
a sarkokon metszik
egymást
Számozásuk
0–90°
0–180°
Számuk
180 darab
360 darab
Kezdőkörük
Egyenlítő
0°-os
Irányuk
Melyik várost határoztuk meg?
•
•
•
•
é. sz. 47°, k. h. 19°
é. sz. 40°, ny. h. 74°
d. sz. 33°, k. h. 151°
d. sz. 22°, ny. h. 43°
Az alábbi városoknak milyen koordinátái vannak?
Párizs
Los Angeles
Peking
Melbourne
Zónaidő
 Egy terület vagy ország által használt, hivatalosan
megállapított helyi idő, amely néhány órával (max. 12 óra)
eltér a greenwichi középidőtől.
 A Föld felszínét 24 időzónára osztották, mindegyik zóna
alapvetően 15° földrajzi hosszúság tartományt fog át. Ezek
mindegyikében a zónaidőt a Napnak a zóna közepén mérhető
helyzete alapján számítják.
 A gyakorlatban a zónák, mivel a politikai határokat is
figyelembe veszik, ennél nagyobbak is lehetnek a 15°-nál
nagyobb hosszúságtartományra kiterjedő országok esetén.
 Bizonyos országokban egynél több időzónát használnak: pl.
az USA-ban hét időzóna van, az európai kontinensen kettő (+
1 ill. + 2 h eltéréssel a greenwichi középidőtől).
 A szomszédos zónák eltérése általában 1 h, de van néhány
félórás eltérésű zóna is (pl. D-Ausztrália).
Időzónák a térképen
 Amikor nyugatról keletre körbeutazzuk a Földet,
minden időzóna átlépésekor egy órával előre kell
igazítanunk az óránkat.
 A 24 időzónát átlépve azonban eljutunk ahhoz a
zónához, amelyben még az előző napot írják. (Visszafelé
fordított a helyzet.)
 Hogy ezt a zavaró körülményt kiküszöböljék, bevezették
a dátumválasztó-vonalat, amelyet a 180-os hosszúsági
kör mentén jelöltek ki. (Vasárnap– hétfő-vonalnak is
nevezik.)
 Ha keletről nyugat felé lépjük át, egy nappal előre, ha
nyugatról keletre, egy nappal vissza kell állítani az óránk
naptárját.
Nyári időszámítás
A nyári időszámítás széles körben elfogadott
rendszer, melyben a helyi időt 1 órával előre
állítják az adott időzóna idejéhez képest.
Európában a nyári időszámítás március utolsó
vasárnapján kezdődik, és október utolsó
vasárnapjáig tart. Ennek megfelelően minden
évben más dátumra esik, de az átállítás napja
mindig vasárnap.
A nyári időszámítás használata a Föld
országaiban
██ van nyári időszámítás
██ jelenleg nincs, de régebben volt
██ nincs és nem is volt
Térképek
A térkép a Föld vagy más égitest felszínének
síkba vetített, méretarányosan kisebbített,
általánosított, és sajátos grafikai jelrendszerrel
bemutatott felülnézeti ábrázolása.
Térkép típusok:
Várostérkép
Autótérkép (autóstérkép)
Általános földrajzi térkép
Közlekedési térkép
Történelmi térkép
Csillagtérkép
Térkép - jelmagyarázat
Alföld, síkság
Hegység, magasföld
Tenger, óceán, folyó, tó
A térkép méretaránya
Minden térképnek van - a kicsinyítés mértékét kifejező méretaránya. Ez a számpár általában a térkép szélén
jelenik meg. Ha a térképen azt látjuk, hogy 1:100 000 (egy
aránylik a százezerhez), az azt jelenti, hogy ami a térképen
1 cm, az a valóságban 100 000 cm = 1000 m = 1 km.
M = 1 : 100 000
Ami a térképen 1 cm, az a valóságban 100 000 cm,
tehát átalakítva 1 000m = 1km
Kis méretarányú térkép
M= 1: 140 000 000
Nagy méretarányú térkép
M= 1: 8 500

similar documents