Kozepkor

Report
Előzmények

 A Római Birodalom felbomlása után (6-7. sz.) három
utód: bizánci, iszlám, nyugat-európai
 Saját kultúra, vallás és nyelv
 A három civilizáció hamarosan rivális lesz
 Az emberi civilizáció új korszaka kezdődik
Bizánci civilizáció

 5. század-1453
 A Római birodalom keleti részéből alakult ki
 Fővárosa: Konstantinápoly
 Nyelve: görög
 Római hagyományok és az ortodox kereszténység
egyesülése
 Ez terjed el Kelet-Európában és Oroszországban
A bizánci birodalom

Iszlám civilizáció

 7. század-1500
 Mohamed próféta alapította
 Nyelve: arab
 Dinamikusan terjedő új vallás
 Közel-Kelet, a Földközi-tenger afrikai partjai, az
indiai szubkontinens
Az iszlám terjedése

Nyugati keresztény
civilizáció

 6. század-1500
 Nyelve:
 latin (a tanultak és a papság számára)
 a laikusok valamelyik latin vagy germán utódnyelven
beszéltek
 Gyenge gazdasági és politikai struktúrák – idővel
erősödnek a kereszténység segítségével
 Dinamikus, terjeszkedő és kreatív a virágzó
középkorban

Középkor fogalma

 1000 esztendő – 5-15. századig
Középkor szakaszolása

1000 esztendő – 5-15. századig
Korai középkor (5-11. sz.)
Virágzó középkor (12-13. sz.)
A középkor alkonya (14-15. sz.)
Korai középkor

 5-11. század
 népvándorlás korának lezárulása
 a hajdani Nyugat-Római Birodalom területén létrejöttek az első
feudális államok (Nyugati- és Keleti Gót Királyság, Frank állam,
Longobárd Királyság), hűbériség létrejötte
 kereszténység megszilárdulása, intézményrendszerének kiépülése,
a feudális világi hatalommal való szoros összefonódása
 egyházi műveltség, egyházi irodalom, Cluny reform
 román stílus
 8. század a középkor első technikai forradalma: két- és
háromnyomásos gazdálkodás, csoroszlya, borona, szügyhám
feltalálása
 keresztes háborúk
Virágzó középkor

 12-13. század
 klasszikus lovagkor
 a széteső Frank Birodalom nyomán kialakuló Nyugateurópai királyságok (Nyugati- és Keleti Frank állam,
Burgundia, Itáliai Királyság)
 normann törzsek kalandozásai
 pápai hatalom megerősödése
 világi műveltség: eposz, lovagregény, trubadúrok,
Minnesängerek
 gótikus építészet
 arisztotelészi bölcselet
 racionalizmus
A középkor alkonya

 14-15. század
 műalkotásokban szegényebb
 jelentős eredményeket ér el a természettudomány
 Franciaország és Anglia közt százéves háború (13371453),
 Az oszmán birodalom fokozódó terjeszkedése
 Az egyház is válságokba került:
 a pápák avignoni fogsága (1305-1376)
 a nagy nyugati egyházszakadás (1378-1417)
 huszitizmus

 1096. első keresztes hadjárat
tengeri
kereskedelem, ipar, árucsere fejlődése
életszínvonal
nő
kulturális igény növekszik
 12. század: polgárság jelentősége
változás tudata
 Az iskolákban rendszeresen olvassák a latin auktorokat
(személyi szabadság, magántulajdon – római jog;
természeti jelenségek vizsgálata a vallás előírásaitól
függetlenül)
 Polgári értelmiség kialakulása
vándordiákok
(carmina Burana)
Társadalmi háttér
• Ókori
műveltség
• Egyházi
műveltség
• Barbár népek
műveltsége
A megélhetés alapja
Műveltség

• Mezőgazdaság
• Természettől
függő ember
• Ember és
természet
egysége
• Földművelés
• Évszakok
váltakozása
• Változás,
fejlődés
gondolata
ismeretlen

 A polgárság a középkorban nem volt jelentős
társadalmi réteg. A 12-13. századi városiasodással
tudott megerősödni, és vagy a manufakturális
körzetekben (Flandria és Anglia) vagy a kisebb
feudális elnyomást felvonultató térségekben (ÉszakItália, Svájc) játszott szerepet a történelmi
folyamatokban.
 A középkor embere számára döntő volt egyházához
való tartozása, és a kor társadalmában elfoglalt helye
(nemes, polgár, jobbágy) az, hogy milyen joghatóság
alá tartozik, milyen kiváltságai vannak.
Mindennapi élet

Lakás
 Parasztság (90-95%)





nyomorúságos viskók (vályog és fa kalyibák),
szabad tűzhely, kémények csak a 11. századra v
ablakokban nem voltak üvegtáblák (csak juhhártya védett az időjárás ellen)
világítás fáklyával, mécsessel
egy váltás ruha, köpönyeg (fehérnemű sokáig ismeretlen volt)
 Nemesség (5-10%)
kővárak
a 11. századtól itt is megjelent a kémény
főnemesi családok hölgytagjai számára a külön szoba
a várlakók többsége egyetlen nagy közös teremben evett és aludt, ahol a padlót
szalmával szórták fel
 bútorok: ágy, pad, asztal és karosszék, ingóságaikat ládákban tartották, amik
egyben ülőalkalmatosságként is szolgáltak.




Mindennapi élet

Étkezés
 Jómódúak – hús
 Jobbágyok – gabonából készült ételek
 közös tálból ettek
 csak a kést használtak
Középkori mezőgazdaság

Középkori mezőgazdaság

Vidéki élet – az uradalom

 Feudalizmus – a fölbirtokon alapul
 városból vidékre indul a vándorlás
 A földesúr, a családja, a szolgái és a csatlósai a
földbirtok (uradalom) jövedelméből éltek.
 Az uradalom különböző méretű volt a földbirtokos
gazdagságától függően
 A gazdagabb nemeseknek több birtoka is lehetett az
ország különböző részein
 A király is birtokaiból tudta fenntartani az udvart.
A szántóföld

 A föld egy részét a földesúr saját használatára
megtartotta
 A maradékot bérbe adta jobbágyainak
 A jobbágyok közösen művelték ezeket
 A földek kisebb parcellákra voltak osztva, így
biztosították, hogy mindenkinek jusson jobb és
rosszabb föld is
 A birtok így sakktáblához hasonlított
Közös földek

 Nem szántóföldek voltak
 Minden jobbágynak voltak bizonyos jogai ezekkel
kapcsolatban:
 Adott mennyiségű szénát véghatott a réten
 Kihajthatta állatait (szarvasmarha, disznó, lúd) a
legelőkre
 Fát vághatott az erdőben fűtéshez és építkezéshez
 Ehhez járult a ház a faluban , így teljes önellátásra
rendezkedhettek be
A földművelés módszerei

 Háromnyomásos gazdálkodás
 Nem ismerték a trágyázást, így csak két harmadát
művelték a földnek, a többi ugar maradt
 Egy harmad őszi vetés
 Egy harmad tavaszi vetés
 Egy harmad műveletlen
 Az állatok kicsik voltak
Az eszközök

 Nagyon kezdetlegesek voltak
 A faeke például csak megkarcolta a földet
 Farrowing was done with a hand implement little
better than a large rake. Grain was cut with a sickle,
and grass was mown with a scythe. It took five men
a day to reap and bind the harvest of two acres.
Fejsze
Axe
Favágásra és állatok leölésére
használták.
Először fejbe vágták, utána
véreztették ki.
Slaughtering the Pig (c. 1250)
Cséplés és
rostálás
Flail and winnowing Basket
Cséphadaró segítségével verték
ki a gabonaszemeket a
kalászból, majd a rosta
segítségével a magot és a
pelyvát szétválasztották . A
terményt feldobálták, a szél
pedig kifújta a pelyvát.
Separating Wheat from the
Chaff (c. 1460)
Borona
A rögök elaprózására és az
elvetett magok befedésére
használták.
Harrowing, Duke du Berry,
Books of Hours (c. 1410)
Szénagyűjtő
villa
Haymaking forks
Fából készült szerszám kéthárom vas foggal
Farm workers using rakes,
forks and scythes (Duke du
Berry, Books of Hours, c. 1410)
Forgató eke
Moulboard Plough
Az eke segítségével mélyebben
lehetett forgatni a földet.
Ekevas segített a szántásban,
főleg kemény, agyagos talajon
használták.
Moulboard Plough, Geoffrey
Luttrell Psalter(1325)
Gereblye
Rake
A gereblye segítségével
terítették és gyűjtötték a szénát.
Akiknek nem telt boronára,
gereblyét használt.
Harvesting (c. 1190)
Sarló
Sickle
Gabona levágására használták.
A penge lehetett fűrészfogas
vagy egyenes élű.
Queen Mary's Psalter (c. 1320)
Kasza
Scythe
A hosszú nyél lehetővé tette,
hogy az ember állva maradjon,
mikor használja.
Fastolf Mater's Book of Hours
(c. 1250)
Nyesőolló
Shears
Főleg birkanyírásra használták.
A birkát évente egyszer
nyírták.
Sheep Shearing, Duke du
Berry, Books of Hours (c. 1410)
Ásó
Spade
Fából készült, vas éllel
A föld előkészítésére
használták, különösen a ház
körül.
Harvesting (c. 1190)
Kerekes eke
The Wheeled Plough
Az eke mélyebben bevágta és
kifordította a földet. A kerekes
eke segítségével a szántás
mélysége ellenőrizhető volt.
Inkább homokos talajon
használták.
Wheeled Plough, Duke du
Berry Book of Hours (c. 1410)
Középkori városok

 Az európai város születése 11-13. század
 A város kereskedők és kézművesek autonóm közössége, a
környező területekről, a vidéktől eltérő sajátos jogrenddel
és mentalitással.
 Európa két leginkább urbanizált (városiasodott) vidéke
Flandria és Észak-Itália volt.
 A 13-15. század között biztosan csak Párizs lakossága
haladta meg a 100 ezer főt, s talán a 200 ezret. A többi
város ennél kevesebb lakosból állt (30-50 000)
 Polgárjoggal csak az rendelkezett, aki saját ingatlannal
bírt a városban. Eleinte a polgárjoggal nem
rendelkezőknek nem volt beleszólásuk a város ügyeibe.
Tipikus középkori város

Carcassone, Franciaország

Középkori város

Középkori városi utca

Középkori városi
tevékenységek

Ház, Frankfurt-am-Main

Magyarországi
várostípusok

 mezőváros (pl. Debrecen)




földesúri joghatóság alatt állt,
adóját egy összegben fizethette ki,
lakossága mezőgazdasági tevékenységből élt
vásártartási jog
 szabad királyi város (pl. Pozsony, Buda és Kassa)
 a király gyakorolta a földesúri jogokat is
 legtöbb kiváltság: szabad elöljáró (bíró, pap) választás joga,
vásártartási jog, árumegállító jog
 városfal övezte
 bányászváros (pl. Selmecbánya, Körmöcbánya, Besztercebánya)
 bányatevékenységük folytán jelentős kiváltságokkal rendelkeztek.
Középkori orvoslás

Középkori kocsma

Betegségek, gyógyítás

 Élet-halál kérdése, a halál a mindennapi élet velejárója volt.
 Nagy gyermekhalandóság
 a gyermekek fele meghalt 5 éves kor alatt,
 az asszonyok tekintélyes része nem élte túl az első szülést,
 minden társadalmi rétegben alacsony volt a várható élettartam.




Gyógyíthatatlan betegségek, járványok
Éhezés
Gyenge higiéniai viszonyok
Gyógyítás :
 az egyház kezében volt a betegápolás
 szinte minden betegségre az "érvágást" alkalmazták
Kereskedelem

 12–13. század gazdasági fellendülés – új találmányok
jelennek meg: a vízimalmok, szélmalmok,
kallómalmok, lábítós szövőszék és rokka
 ennek nyomán a terméshozamok jelentősen
megnövekedtek
 Az általános felmelegedés segítette a gazdálkodást,
újabb területeket lehetett művelés alá venni, így a
népesség száma is megnövekedett.
 Aktív kereskedelmi tevékenység.
Középkori piac

Kereskedelmi útvonalak

 Levantei (Földközi-tenger
 Ázsiából vezetett a föníciai partokra, ahonnan az
itáliai kereskedővárosok (Velence, Genova) hajósai
biztosították az áruk továbbszállítását Európa
kikötővárosaiba.
 Keresztes hadjáratok: megismerték Ázsia
luxustermékeit (fűszereket, kínai selymet és porcelánt,
a föníciai festékeket, az üvegtermékeket, a
drágaköveket )
 Hanza (Balti-tenger)
 A kettőt összekötő szárazföldi útvonalak
Kereskedelmi útvonalak

 Levantei (Földközi-tenger
 Hanza (Balti-tenger)
 a skandinávok már a 9. századtól kiépítették a tengeri
kereskedelmi útvonalakat s a kapcsolatokat a bizánci
és az arab Kelettel, Oroszországon keresztül.
 12. század a német kereskedők vették át az északi
kereskedelem irányítását.
 Lübeck lett a központ
 13-14. század: Hanza-városok szövetsége (200 város).
 A kettőt összekötő szárazföldi útvonalak
Kereskedelmi útvonalak

 Levantei (Földközi-tenger)
 Hanza (Balti-tenger)
 A kettőt összekötő szárazföldi útvonalak
 A belső – nagyrészt francia területeken észak-dél irányban
húzódó – országúton az itáliai kereskedők nemcsak az
északi régió termékeiért (prémek, méz, viasz, borostyánkő)
mentek Flandriába, hanem az ott nagy tömegben gyártott
nyers posztóért, amelyet azután odahaza – főleg Firenzében
– finomítottak és színeztek, majd vittek a keleti piacokra.
 Észak-Itália és Flandria között félúton, Champagne-ban
alakult ki a 12. században a középkori Európa
legjelentősebb vására.
Középkori kultúra

 11. században – Európa
első egyeteme
Bolognában (1088)
 Később újabbak
(Párizsban (Sorbonne)
Oxfordban, Cambridgeben és Padovában.)
Oktatás a középkorban

Septem artes liberales

TRIVIUM
 grammatica = nyelvtan (latin)
 rethorica = szónoklattan, a
gondolatok szabatos
kifejezése
 dialectica = dialektika, a
gondolatok logikus kifejtése
QUADRIVIUM
 musica = zene (a zene
matematikai, fizikai
viszonyai)
 arithmetica = számtan
 geometria = mértan
 astronomia = csillagászat

 Milyen logika kapcsolja össze az első három és a második négy
elemet?
 A trivium szóval, szöveggel foglalkozik
 A quadrivium számokkal, számviszonyokkal foglalkozik
 Miért nevezi a középkor művészetnek (artes) ezeket a
tudományokat? (A zene például nem művészeti, hanem
matematikai, fizikai vizsgálódás tárgya.)
 a kifejezés az antikvitásból származik, azokat a mesterségeket
jelöli, melyek a szabad emberhez méltó foglalkozások
megalapozását jelentik
 a felvilágosodásig nem válik el egymástól ars és tekhné,
művészet és tudomány
 Milyen tárgyak, attribútumok határoznak meg egy-egy
allegorikus nőalakot?
Babilon tornyának építése

A középkori egyetem szerkezete
A párizsi egyetemnek – ez tekinthető a középkori egyetemek „prototípusának” –
négy kara (fakultása) volt: három felsőbb (teológiai, jogi, orvosi) és egy alsóbb, a
facultas artium, a filozófiai kar. Ez utóbbi előkészítő szerepet töltött be, itt sajátították el
a hallgatók az alapvető tudományos műveltséget. Szükség is volt erre, mivel az
Európa különféle országaiból egybesereglett tanulni vágyó fiatalok nem rendelkeztek
egységes tudásanyaggal. A középkori egyetemek nem kizárólag felsőoktatási
intézmények voltak. Az egyetem ellenőrzése alatt történt az alsó- és középfokú
oktatás jelentős része.
A kollégiumokban a gyerekek már nyolcéves koruktól tanulhattak.
A párizsi egyetemen a facultas artium hat esztendeig tartott, általában
tizennégytől húszéves korig. Két fokozat tartozott ide: a baccalaureatus a második év
végén és a doctoratus az oktatási szakasz befejezése után. Minden bizonnyal ezután
kerülhetett sor orvosi vagy jogi stúdiumokra húsztól mintegy huszonöt éves korig. A
teológia nyolc évet vett igénybe, a teológiai doktorátus megszerzésének korhatára
harmincöt év volt.
A középkori egyetemek polgárai általában 6-10 esztendei szaktudományos
stúdium után nyerték el a doktori címet. A fakultás élén – akárcsak ma – a dékán
állott, a négy fakultás, tehát az egész egyetem vezetője pedig a rektor volt. Párizsban a
rektort a legnépesebb fakultás, a bölcsészeti kar oktatói választották maguk közül. Az
egyetemek általában különféle jogokra, kiváltságokra tettek szert, s viszonylagosan
függetlenítették magukat az egyházi és a világi hatalomtól.
(mek.oszk.hu/01800/01893/html/03.htm)
Lovagi kultúra

Lovagi kultúra

 A 11-13. század sajátos
udvari kultúrája a lovagi
kultúra lett.
 Hűség és hősiesség,
áldozatkészség és
jámborság,
 Hírnév és becsület
 A kereszténység bajnoka
 Elesettek és gyengék
védelme
Lovagok nevelése

 5-7 éves kor – apródként megtanulták a lovagi szolgálat
szabályait és a fegyverforgatást.
 15-16 évesen fegyverhordozók lettek, akik ekkor
sajátították el a lóháton való harc fortélyait.
 20 éves koruk után válhattak lovaggá
 Ekkorra elsajátították a hat lovagi művészetet:






lovaglás
úszás
Ökölvívás
sólyommal való vadászat
Sakk
versírás.

Lovaggá avatás

 Két formája volt:
 felövezés: a lovag megkapta övét, kardját és arany
sarkantyúit
 lovaggá ütés: egy idősebb lovag megérintette a térdelő
lovag jobb vállát.
 Ezután a lovagnak egész életében be kellett tartania a
lovagi kódex szabályait:




védelmezni a nőket
védelmezni az elesetteket
védelmezni a keresztény egyházat
szolgálni a hűbérurat.

Lovagi fegyverek

 A lovag teljes fegyverzete 25-30 kg-ot nyomott




láncing 12 kg,
lánccsuklya 3 kg,
láncharisnya 6 kg,
sisak 4 kg
 Legbecsesebb fegyverük az egyenes, kétélű kard volt.
 Közelharcban gyakran használtak csatabárdot, buzogányt
és fokost.
 Ezt a fegyverzetet egészítette ki a tőr, amellyel a legyőzött
ellenfélnek adták meg a kegyelemdöfést.
 A lovagi felszerelés igen drága volt, esetenként
meghaladhatta egy kisebb falu értékét.
Herold

 A herold a címerek
nyilvántartásával,
megrajzolásával,
elbírálásával foglalkozó
tisztségviselő.
 A címertan idegen
neve, a heraldika is
róluk kapta a nevét.

 Minden látható (és változó) mögött van valami
láthatatlan és örök (3 = szellemi; 4 = anyagi világ;
3+4=7 ember)
 Természeti világ változatlansága
társadalom
változatlansága
 Általános, jelképes láttatása
nincs egyénítés
 Kollektivitás (ismeretlen szerző)
 Vallásosság
 Hagyományos minták követése
Zene

 Gregorián
 katolikus egyház egyszólamú énekkincse
 keletkezését, elterjedését homály fedi
 oka: szájhagyomány útján terjedt
 Trubadúr




IX. Aquitániai Vilmos
Magasabb rangú a nő
Az úrnő ábrázolása átmegy Máriára is
Minnesängerek: Wolfram von Eschenbach, Gottfried
von Strassburg, Walter von der Vogelweide
Képzőművészet (1)

 Román
 Templomok (egyedüli kőépületek)




zömök pillérek,
félköríves boltozat,
kevés dísz,
erődítményszerű ablak
 Festészet
 kódex miniatúrák
 merev alakok – nincs egyedítés
 Gótika
Képzőművészet (2)

 Román
 Gótika





Észak-Franciaországban
félköríves boltozat
csúcsív
pillérek
nagy ablakok
Szobrok (nyúlt, kissé merev alakok, kis egyedítés)

similar documents