pcm alapelvei

Report
DIGITÁLIS ÁTVITELTECHNIKA
PCM Átviteli rendszer
PCM Átviteli rendszer
DIGITÁLIS ÁTVITELTECHNIKA
•
Az FDM nem az egyetlen mód a vonalak
többszörös kihasználásának. A másik lehetőség az
időosztásos multiplexelés (TDM). Itt az átvitt
telefonjeleket időben választják szét. A következő
ábrán egy 32 időrésre felosztott periódust láthatunk.
Ez a periódus folyamatosan ismétlődik 125 μsonként. Minden periódus egy adott időréséhez egy
telefonösszeköttetés jele tartozik.
DIGITÁLIS ÁTVITELTECHNIKA
Az időosztásos multiplexelés elve azon a tényen
alapszik, hogy a telefon hangfrekvenciás jeleinek
átviteléhez nincs szükség a teljes hullámalakra.
Elegendő szabályos időközönként mintát venni a
jelből és aztán csak ezeket a mintákat továbbítani. A
hullám mintavételezésével egymás után rövid
impulzusokat kapunk. Az impulzusok amplitúdója
megfelel a hullám amplitúdójának a mintavételezés
pillanatában
DIGITÁLIS ÁTVITELTECHNIKA
DIGITÁLIS ÁTVITELTECHNIKA
Ezt a konverziót impulzus amplitúdó modulációnak PAM
hívják. A PAM jelek burkoló görbéje visszaadja az eredeti
hullámalakot
A telefonjel mintavételezésével kapott PAM jel. (Folytonos jel diszkrét ábrázolása)
DIGITÁLIS ÁTVITELTECHNIKA
Az egyes minták között viszonylag nagy időintervallumok
keletkeznek. Ezeket felhasználhatják más PAM jelek átvitelére, azaz
több különböző telefonösszeköttetés jeleit is átvihetik egymás után
ismétlődő ciklusokban. Ha így több PAM jelsorozat impulzusait
egyesítik, akkor időosztásos PAM multiplex jel jön létre.
DIGITÁLIS ÁTVITELTECHNIKA
Ha a mintákat, azaz a különböző amplitúdójú impulzusokat
átalakítják bináris kódolású jelekké, akkor impulzus kód
modulációról (PCM: Pulse Code Modulation) beszélünk. Ennek
során az impulzusszerű mintákat kvantálják (digitalizálják) és
kódolják, általában 8 (12) bit felhasználásával. Akkor, egy minta
helyett egy 8 bites kódszó átvihető amely amplitúdó értéke egyik
a 256-ból.
PCM jelfolyam, amely a PAM minták digitalizálásával kapott PCM
jelek sorozatából áll
DIGITÁLIS ÁTVITELTECHNIKA
Ha több telefonösszeköttetés PCM jeleit egymás után rakják, akkor
időosztásos multiplexelt PCM (TDM) jel jön létre
Két analóg telefonbeszélgetés kódolt mintáiból álló időosztásos
multiplexelt,PCM jel.
DIGITÁLIS ÁTVITELTECHNIKA
Az időosztásos PCM jelek lehetővé teszik a vonalak és az áramkörök
többszörös kihasználását. Továbbá, az információ digitális jellegének
köszönhetően, a PCM jelek sokkal kevésbé érzékenyek a zavarokra,
mint az analóg (pl. PAM) jelek.
PCM ALAPELVEI
Egy analóg (folytonos) jel [Allen Reeves 1938] való átalakítása PCM jelre, 3 lépés
van szükség:
- mintavételezés
- kvantálás
- kódolás
PCM ALAPELVEI
Mintavételezési tétel
A mintavételezési tétel (Nyquist - Shannon) meghatározza azt a legkisebb
mintavételezési sűrűséget, amellyel egy analóg jelet le kell tapogatni ahhoz, hogy a jel
visszaállítása során ne történjen információvesztés.
A mintavételezési frekvencia (fm) több mint kétszerese kell hogy legyen az analóg jel
legnagyobb frekvenciájú komponensének (fmax):
fm >2fmax
PCM ALAPELVEI
Példa:
Three different sampling methods for PCM
Pulse Coded Modulation (PCM)
•
PCM is a method by which analog message can be transformed into
numerical format and then decoded at the receiver
adó
Al. szürő
Mintavétel.
kvantálás
PAM/HDB-3
csatorna
vevő
Al. szürő
PAM/HDB-3 regenerálás
PCM ALAPELVEI
PCM ALAPELVEI
Mintavételezés
A telefonrendszerek esetében használt frekvenciasáv
(300 Hz - 3400 Hz) mintavételezési frekvenciája (fm)
nemzetközi megállapodás szerint 8000 Hz, vagyis a
telefonjelekből másodpercenként 8000-szer vesznek
mintát. Két egymás utáni minta között eltelt idő (Tm
mintavételezési időköz) a következőképpen számolható:
PCM ALAPELVEI
A PAM jel előállítása
PCM ALAPELVEI
Kvantálás
Az impulzus amplitúdó modulált (PAM) jel a telefon
hangfrekvenciás jelét még mindig analóg formában
hordozza. Azonban a mintákat digitális formában
sokkal könnyebb átvinni és feldolgozni. A digitális jellé ebben az esetben impulzus kód modulált PCM jellé való átalakítás első lépcsője a kvantálás. Ennek során a
lehetséges amplitúdóértékeket teljes skáláját felosztják
kvantáló intervallumokra.
PCM ALAPELVEI
PCM ALAPELVEI
Lineáris kvantálás
Pelda:16 egyenlő nagyságú kvantáló intervallum
PCM ALAPELVEI
Az adási oldalon sok különböző analóg érték esik ugyanabban a
kvantálási intervallumba. A vételi oldalon az egyes kvantálási
intervallumoknak mindig egyetlen analóg jel felel meg, amelynek
amplitúdója az intervallum közepéig ér. Ez csekély eltéréseket okoz
az adási oldali eredeti jel és a vételi oldali jelek között. Az eltérés az
egyes minták esetén legfeljebb a kvantálási intervallum fele lehet.
Az ennek következtében a vételi oldalon jelentkező kvantálási
torzítást a hasznos jelre rakodó zajként észleljük. A kvantálási
torzítás csökken, ahogy a kvantálási intervallumok számát
növeljük. Ha a kvantálási intervallumokat eléggé kicsire választjuk,
akkor a torzítás minimális lesz, a zaj pedig észrevehetetlen.
PCM ALAPELVEI
Nemlineáris kvantálás:
Lineáris kvantálás esetén a teljes amplitúdó viszonylag jelentős eltérések
adódnak. Ezek az eltérések ugyanabban a nagyságrendben lehetnek,
mint maguk a bemenő jelek, és a jel/kvantálási zaj arány nem lenne
elég nagy. Emiatt 256 nem egyenlő nagyságú kvantálási intervallumot
használnak a gyakorlatban (nemlineáris kvantálás):
- a kis amplitúdójú jelek számára keskeny
kvantálási
intervallumok.
- a nagyobb amplitúdójú jelek számára
nagyobb
kvantálási intervallumok.
(Ennek oka, hogy a kvantálót az emberi fül karakterisztikához
illesztették, amely a kis amplitúdójú jelek kis változásaira
érzékenyebb, mint a nagy amplitúdójú jelek apró változásaira)
PCM ALAPELVEI
Ezáltal elérik, hogy bármilyen bemenő amplitúdó esetén a
bemenő jel és a kvantálás következtében létrejöhető zaj
aránya közelítőleg állandó: (S/N = const).
PCM ALAPELVEI
PCM ALAPELVEI
Ezt a megoldás a kompanderes kvantálást alkalmazása teszi lehetőve. E kompanderes
kvantálást (logaritmikus kvantalás) a gyakorlatban két eljárás is elterjedt, amelyek
egymáshoz igen hasonlóak:
Európában az A-törvényt (A-law) használják a kompresszorfüggvény:
Az Egyesült Államokban és Japánban a μ-törvényt (μ-law) használják:
PCM ALAPELVEI
PCM ALAPELVEI
E közel logaritmikus kvantálási karakterisztika törtvonalas
közelítését alkalmazzuk a gyakorlatban, így a kompresszálás és
expandálás (kompandálás) valamint a kódolás illetve dekódolás
közvetlenül végezhető.
A kompandálás előnye: 8 bites kóddal valósítható meg közel ugyanaz a
jel/zaj viszony mint 12 bites kóddal kompandálás nélkül ugyanazon a
dinamika tartományon.
PCM ALAPELVEI
A nemlineáris kvantálás jellemzője az ún. nem
lineáris kvantálási karakterisztika. A CCITT G. 711-es
ajánlása két ilyen karakterisztikát tartalmaz:
- a „13 szegmensű karakterisztika”
(A-szabály, pl. európai PCM30 átviteli rendszerek)
- a „15 szegmensű karakterisztika” (µ - szabály, pl.
az USA PCM24 átviteli rendszere).
Az A-karakterisztika törtvonalas közelítése
A 13 szegmensű
karakterisztika (Aszabály) pozitív része (A
szabály) piros: kódolás
(encoding)
kék:dekódolás
(decoding)
PCM ALAPELVEI
A kvantálási karakterisztika meghatározása igen nagy
körültekintést igényel. A megvalósítás első és egyben
talán legfontosabb lépése a kvantumlépcsők számának
meghatározása. Ha a tartományok számát túl alacsonyan
határozzuk meg, akkor jelentős torzítás jelentkezik, mivel
nagyok lesznek a kvantumlépcsők. Amennyiben a
tartományok száma túl magas, az azt leíró kódszavak
egyre hosszabbak, tehát az átvitel egyre nehézkesebb.
Gondolva a bináris kódolásra is, a kvantumok száma 2
egész kitevőjű hatványa kell hogy legyen.
PCM ALAPELVEI
A helyes szám megállapítása a beszédjel jellemzőinek
tanulmányozása útján történik. Ahhoz hogy a
beszédjel általános tulajdonságai megállapíthatók
legyenek, nagy számú vizsgálat beszéd-analízis —
elvégzése szükséges. Vizsgálni kell az átalakítók —
különféle mikrofonok által szolgáltatott jel
dinamikatartományát, átlagos teljesítményszintjét
halk, normál és hangos beszéd esetében.
PCM ALAPELVEI
•
Mindent figyelembe véve úgy találták, hogy teljes
periódusára nézve megfelelő eredményt ha a legkisebb döntési
szint értéke a megengedett maximális amplitúdóra
vonatkoztatva -72 dB. Ez jó közelítéssel a maximális amplitúdó
1/4096 része. A 0-tól pozitív és negatív irányba tehát a
karakterisztika 2048-2048 lépcsőt tartalmaz. Mivel az origóra
szimmetrikus, elegendő a továbbiakban csak a pozitív
amplitúdókkal foglalkozni.
• A 2048 binárisan 11 bittel írható le. Ha tehát minden egyes
lépcsőfokhoz egy külön kódszót rendelünk hozzá, akkor szükség
van a 2048 = 211 bitmintára, azaz 11 bites hosszúságú kódszóra.
Ehhez jön a polaritás megkülönböztetésére még egy bit. A
bináris kódszó lineáris kvantálásnál így 12 (8) bit hosszúságú.
PCM ALAPELVEI
A következő ábra a 13 szegmensű karakterisztikát (Aszabály) mutatja. Ez a pozitív és a negatív tartományban
egyaránt 7 szegmensböl áll. A két, nullával határos
szegmenst összevonták egyetlen lineáris szegmenssé. Így
összesen 13 szegmense van a karakterisztikának, innen az
elnevezése is.
13 szegmensű A karakterisztika
Lineáris kódolás a szegmensen belül
Példa:
The European E1 system, coding of segment 4 (positive).
PCM ALAPELVEI
PCM ALAPELVEI
Kódolás:
Az átvitelre kerülő PCM jel úgy jön létre, hogy a kvantálási
intervallumokat kódolják. Az elektronikus kódoló minden egyes
mintához egy 8 bites PCM szót rendel (8bitre kódolás: 8kHz x 8bit =
64 kb/s), amely megfelel a mintához tartozó kvantálási
intervallumnak. A 128 pozitív és 128. negatív kvantálási
intervallum jelölésére egy 8 jegyű bináris számot használnak
(128+128=256), ezért a PCM szók 8 bitből állnak. A pozitív
kvantálási intervallumokat jelölő PCM szavak első bitje mindig "1",
a negatívakat jelölőké mindig "0". A CCITT G.711 és G.732
ajánlásainak megfelelően a kódólás után mindig bit inverzio (nini)
követi a sok zérus egy más után kiküszobelése (az átvitel céljából
minden PCM szóban invertálják 2. 4. 6. 8-as biteket).
PCM ALAPELVEI
PCM ALAPELVEI
PCM ALAPELVEI
Multiplexelés (TDM)
Nagyszámú telefonösszeköttetés 8 bites PCM szavait lehet egymás
utáni ismétlődő ciklusokban továbbítani egyetlen vezetéken. Az
egyik telefon jel PCM szavát követik az összes többi telefon jel PCM
szavai, és ez ismétlődik újra meg újra. Így jön létre a PCM időosztásos
multiplex jel (TDM -Time Division Multiplexing ).
PCM ALAPELVEI
A multiplexelés különböző folyamatai teljesen elektronikusan
mennek végbe. Az ábrán látható az elv négy bemenő jelre
alkalmazva, amelyekből az A kapcsoló egymás után mintát
vesz. Az A kapcsoló az egyik bemenetről a másikra kapcsol,
szinkronban a bejövő PCM jelfolyammal. A PCM időosztásos
multiplex jel az A kapcsoló kimenetén található. Az egyetlen
PCM szó átvitelére felhasznált időintervallumot időrésnek
nevezik.
Azt a bitsorozatot, amely minden egyes bemenő jelből
pontosan egy PCM szót tartalmaz, keretnek hívják.
TDM -Time Division Multiplexing
PCM ALAPELVEI
A CCITT által ajánlott és a továbbiakban ismertetett
átviteltechnikai rendszerek a PCM30 (PCM24) rendszer
2048 kbit/s-os (1544 kbit/s) átviteli sebességgel (G.
733-as CCITT ajánlás), ezek a két átviteli irányban
egyenként 30 ill. 24 telefonösszeköttetés számára
biztosítanak csatornát (idörést), és így időosztásos
multiplex jelfolyamot visznek át. A PCM30 rendszert
egész Európában és sok Európán kívüli országban
használják; a PCM24 rendszereket elsősorban az USAban, Kanadában és Japánban vezették be.
TDM
E1 keret struktúra
T1 keret struktúra
T-1 és E1 telefon vonalak multiplexálása
E1 vonl 2048 Kbit/s
32 x 64 kbit/s
PCM ALAPELVEI
A primer (E1) PCM-Keretszervezés
A 30 beszédáramkör mindkét átviteli irányában
másodpercenként 8000 minta kerül átvitelre 8 bites PCM
szavak formájában. Ezek szerint egy 125 μs-os (= 1/8 kHz)
időszakban mindkét irányban 30 db 8bites PCM szót
továbbítanak. A 30 PCM szón kívül további 2x8 bit is
átvitelre kerül: 8 bit jelzésadás céljára, és 8 bit, amely
váltakozva keretszinkronizáló jelzést, illetve szerviz szót
tartalmaz. A keretet a 30 PCM szó a további 2x8 bittel
együtt alkotja. A kereteket közvetlenül egymás után
továbbítják.
PCM ALAPELVEI
PCM ALAPELVEI
• Keretszinkronizáló jelzés
A vételi oldalon a keretek időzítésének megállapítása a
bejövő keretszinkron jelzések segítségével történik:
ezáltal az egyes bitek a megfelelő sorrendben
hozzárendelhetők az egyes beszédáramkörökhöz.
A keretszinkron jelzést és a szerviz szót a 0-ik
csatornában felváltva továbbítják. A 0-ik csatorna
első bitjét nemzetközi felhasználás céljára
rezerválták. A 2-8. biteken lévő keretszinkron jelzés
bitmintája mindig ugyanaz: 0011011
PCM ALAPELVEI
Keretszinkron jelzés egy keret 0-ik időrésében
1. bit: x - nemzetközi felhasználásra foglalt
2-8. bit: - keretszinkron jelzés
Szerviz szó egy keret 0-ik idörésében
1. bit: x --4 nemzetközi felhasználásra foglalt
2. bit: 1 -> a keretszinkron jelzés hibásfelismerését akadályozza meg
3. bit: A -4 sürgős nemzetközi alarmra foglalt
4-8. bit: - belföldi felhasználásra foglalt
PCM ALAPELVEI
Szerviz szó
A szerviz szóban hibajelzéseket továbbítanak. A szerviz szó 3.
bitje sürgős riasztást jelez. A „0” nem jelez riasztást, az „1 " a
következő esetek valamelyikét jelzi:
- áramellátás hiba (ha még lehet jelzést adni)
- codec hiba
- a bejövő 2048 kbits/ jelfolyam hibája
- keretszinkron elvesztése
- a keretszinkron szó hiba gyakorisága 1 x 10-3.
20%
V = 100%
10% 10%
G. 703
20%
269 ns
(244 + 25)
194 ns
(244 – 50)
Nominal pulse
50%
488 ns
(244 + 244)
NOTE – V corresponds to the nominal peak value.
10% 10%
219 ns
(244 – 25)
20%
0%
10% 10%
244 ns
T1818840-92
PCM ALAPELVEI
Jelzésadás
Jelzésadás (pl. hívott felel, bontási és tárcsázási jelzések) céljára a 16. időrést
használják. Különbséget tesznek a
- csatornához rendelt jelzésadás 30 beszédáramkör számára, és
- közös csatornás jelzésadás (64 kbit/s) között.
Csatornához rendelt jelzésadás esetén a 16-os időrést úgy osztják fel, hogy mind a
30 beszédcsatorna számára külön bitek álljanak rendelkezésre. Ebből a célból
16 keretböl multikeretet állítanak össze. Minden multikeret kezdetén a 0-ik
keret 16-os idörésében egy multikeret szinkronizáló jelzést továbbítanak. Ennek
bitmintája „0000”.
A multikeret 16-os időréseit két 4 bites részre osztják, a biteket a,b,c,d biteknek
nevezik. A 30 beszédcsatorna mindegyikének egy ilyen 4 bites csoport áll
rendelkezésére jelzésadás céljából. Ha a 16-os időrést (=64 kbit/s) nem
használják csatornához rendelt jelzésadásra, akkor más jelek átvitelére lehet
használni, pl. közös csatornás jelzésekre (CCITT No. 7), vagy adatátvitelre.
PCM ALAPELVEI
„0000” – multikeret szinkronizáló jelzés
X – tartalék bit
Y – a multikeret szinkron elvesztés jelző bit (ha az ellenállomásról érkező jel hibatlan:Y=0 ; ha
hiba fellép Y=1)
A VONALI KÓDOLÁS
•
A vonali kódolás a digitális jelátvitelben az a művelet, mely során a továbbítandó
információhoz - a forrás szimbólumsorozathoz - olyan jelsorozatot - vonali
szimbólumsorozat - rendelünk, mely az átviteli úton a legkisebb torzítással halad át.
A vonali kódolási eljárásokkal szemben a következő alapvető követelményeket támasztják:
- A vonali szimbólumsorozat (jel) egyértelműen dekódolható legyen
- A vonali szimbólumsorozatból az időzítő információ kinyerhető legyen
- A vonali szimbólumsorozatnak ne legyen egyenáramú komponense.
- A vonali átvitel forrás szimbólumsorozat (bitsorozat) független (transzparens) legyen.
- A vonali jel spektrumában a kisfrekvenciás összetevők kis amplitúdójúak legyenek.
- A vonali jel rendelkezzen elegendő redundanciával az átvitel során fellépő hibák
felderítéséhez.
Sebesség definíciók a digitális jelátvitelben:
• bitsebesség: az időegység alatt továbbított információ mennyisége [bit/s]
• jelzési sebesség: az időegység alatt továbbított vonali szimbólumok száma [Baud]
A VONALI KÓDOLÁS
A VONALI KÓDOLÁS
A VONALI KÓDOLÁS
A VONALI KÓDOLÁS
• A bináris szimbólumok jelölése (az ITU-T V.2 ajánlása alapján):
– forrás szimbólum: 0,1
– vonali szimbólum: "space", "mark"
• Kódolási osztályok:
– Bináris kódok
– Pszeudoternáris (kváziternáris) kódok
– Nullsorozat helyettesítéses kódolások
– Blokk kódok
– Átmenetkódolás
A VONALI KÓDOLÁS
A VONALI KÓDOLÁS
A VONALI KÓDOLÁS
A VONALI KÓDOLÁS
Bináris kódok
A bináris jelek lehetnek NRZ, (Non Return to Zero) vagy
RZ (Return to Zero) típusúak. Digitális jelfeldolgozás
szempontjából általában az NRZ jel a legkedvezőbb.
A VONALI KÓDOLÁS
A bináris jellel kiválóan működtethetők a
kapuáramkörök, de nem lehet közvetlenül a vonalra
csatlakoztatni a jelet, mert a benne előforduló 1-esek
számától függően különböző szintű egyenáramú
komponenst tartalmaz.
NRZ és RZ kódok és a teljesítménysűrűség-spektrumai
A VONALI KÓDOLÁS
A vonaltranszformátorok az egyenáramú komponenseket
nem viszik át, de a galvanikus elválasztás, a túlfeszültségvédelem, a távtáplálás stb. miatt szükség van rájuk.
A PCM-jelet tehát át kell kódolni, hogy ne tartalmazzon
egyenáramú (DC) komponenst.
A leggyakrabban használt vonali kód az AMI (Alternate Mark
Inversion) és a HDB3 (High-Density Bipolar 3) vagy a B8ZS
(Bipolar with 8 Zero Substitution ), (Manchester) és többi
kódok???
A VONALI KÓDOLÁS
Manchester kód
A Manchester kód (PE, Phase Encode) esetén a biteket nem jelszintek, hanem a
jelváltások iránya határozza meg. Az „1” bit értéket az átviteli idejének közepén
egy (-1)→(+1) feszültségszint
átmenet, míg a „0” bit értéket ugyancsak az átvitel idejének közepén
bekövetkező (+1) →(-1) feszültségszint váltás jelenti. Amennyiben az egymást
követő bitek azonos értékűek, akkor a jel a bitidő felénél visszatér az előző
szintre.
A Manchester kód jellemzője, hogy folyamatosan szinkronizálja magát.
Alkalmazási területei közül legfontosabbak az Ethernet (IEEE 802.3) koaxiális
kábeles hálózat, a Profibus, valamint az MBP (Manchester Bus Powered)
adatátviteli rendszerek.
A VONALI KÓDOLÁS
Differenciális Manchester kód
A differenciális kódolások jellemzője, hogy az adott kód függ az előző bitidő kódjától.
Azonos a Manchester kódolással, de a bitperiódusban bekövetkező változás attól függ,
hogy milyen értékű volt az előző bit.
Az 1 értéket az mutatja, hogy nem változik az előző bitidő végén a jelszint, de változik az
aktuális bitidő közepén, a 0 értéket pedig az jelzi, hogy a bitperiódusnak mind az elején,
mind a közepén van jelszint változás. Az előbb bemutatott Manchester kód alapján az
összefüggések a következők:
„0”→ v(t) = v(t - Tb) az előző állapot ismétlődik
„1” →v(t) = - v(t - Tb) az előző állapot ellentétje
A módszert főleg Token Ring hálózatokban és RDS (Radio Data System) rendszerekben
alkalmazzák.
A VONALI KÓDOLÁS
• CMI kód (Coded Mark Inversion)
A CMI kódban a „0” bináris értéket szabályosan alternáló + és - impulzusok, az „1”
bináris értéket pedig a jellemző időtartam (Tm) első felében –A, míg a második
felében +A amplitúdójú impulzusok hordozzák. A kódot és inverzét a G.703
ajánlás specifikálja.
A bipoláris CMI kód nem tartalmaz egyen komponenst. A 140 M bit/s átviteli sebességű PCM
rendszer interfész kódjaként, fénykábelen vagy mikrohullámú rendszerekben használják.
A VONALI KÓDOLÁS
Pszeudoternáris (kváziternáris) kódok
A bináris jelsorozatból származtatott háromszintű jelsorozatok a redundancia növelésére
AMI (Alternate Mark Inversion)
kódólás
Ezzel az eljárással az unipoláris
jelből ki lehet küszöbölni az
egyenáramú komponenst,
mégpedig úgy, hogy minden
második egyest ellentétes
polaritásúvá változtatunk. Ezáltal
hosszabb idő alatt ugyanannyi +1
lesz, mint -1. A 0-kat a kódolás nem
érinti. Az eljárás eredményeként
háromértékű, ternális kódot kapunk.
A VONALI KÓDOLÁS
Az AMI jelben, a bipoláris kódolási szabály szerint az 1-esek
váltakozva követik egymást. Az is látható, hogy a jel RZ típusú. A
célnak a bipoláris NRZ jel is megfelelne, de az ITU az előbbit ajánlja,
mivel kedvezőbb az átvitel, ha a jel csak 50 %-os kitöltésű. Tehát a
jel a bitrésen belül zérusba megy. Az átkódolás során háromszintű
(+1, 0, -1), ún. ternális kódot hoztunk létre. Azonban a +1, -1 érték
nem jelent különböző információt, ezért az ilyen kódot álternális
(pszeudoternális) nevezzük.
A VONALI KÓDOLÁS
- A spektrumoknak nincs egyenáramú komponense.
- A jel energiájának a maximuma f0 /2 környezetére esik.
- A vonali hibaarány romlás (bittévesztés) a bipoláris szabály megsértéséből
felismerhető
(teljesítménysűrűség-spektrum)
A kód hátránya az, hogy a jelsorozatban tetszőleges számú 0 fordulhat elő egymás után. A
beszédátvitel során ezt kiküszöböltük, amikor a kódolás után bitinverziót hajtottunk végre. A
hosszú 0 sorozat azonban jelzésátvitelben, illetve 64 kbit/sos interfészeken keresztül
csatlakoztatott adatátvitelben előfordulhat. Ezt a problémát szünteti meg a mullsorozat helyettesítéses kódolás, pl. a HDB-3 kódolás
A VONALI KÓDOLÁS
A HDB-3 KÓDOLÁS
A HDB (High Density Bipolar) kódot használjuk a gyakorlatban a
legtöbbször. A kódolás folyamán n+1 (n>1) bitből álló bináris
mullsorozatot az alábbi táblázatban megadott kódszavak egyikével
helyettesítjük.
A B a szabályosan váltakozó előjelű, V a polaritássértő (bipoláris szabály megsértése)
impulzusokat jelzi. . A helyettesítő kódszavakat úgy kell megválasztani, hogy két egymás után
következő V impulzus között a B impulzusok száma páratlan legyen. Ezzel elérjük azt, hogy a V
impulzusok polaritása is szabályosan váltakozzék. Ez a kettős bipoláris szabály. A HDB-n
kódolású vonali impulzussorozatban egymás után maximum n számú zérus fordulhat elő.
A VONALI KÓDOLÁS
A HDB-3 kódolási szabály:
- ha egymás után négynél kevesebb 0 bit van a jelfolyamban,
akkor a HDB-3 kód
megegyezik az AMI kóddal,
- négy egymás után következő 0 bitet 000V vagy BOOV sorozattal helyettesítünk úgy, hogy
a polaritássértő impulzusok váltakozó előjelűek legyenek.
Azaz:
000V a helyettesítő kód, ha az előző behelyettesítésnél beiktatott „V” impulzus és a négy
nulla előtti utolsó impulzus polaritása ellentétes, és
BOOV a helyettesítő kód, ha az előző behelyettesítésnél beiktatott „V” impulzus és a négy
nulla előtti utolsó impulzus polaritása megegyezik.
A VONALI KÓDOLÁS
A HDB3 kódot előnyös tulajdonságai miatt — az ITU (CCITT) az
európai primer, szekunder és tercier szintű vonalszakaszok vonali
kódjának ajánlja. A V impulzusok szabályos váltakozása lehetőséget
ad az üzem közbeni hibaarány-figyelésre is.
A VONALI KÓDOLÁS
A VONALI KÓDOLÁS
– BnZS (Bipolar with n Zeros Substitution)
A kódolás során a bináris forrásban minden n elemből álló
zérus bitsorozatot helyettesítünk a következő kódszavakkal:
•
•
•
•
•
B2ZS 0V vagy BV
B3ZS 00V vagy B0V
B4ZS BVBV
B6ZS 0VB0VB
B8ZS 000VB0VB /1,5 Mbit/s (amerikai) PCM/
A VONALI KÓDOLÁS
Blokk kódok (xByT, 2B1Q, mBnB)
A blokk kódok esetében a kódolás során az átvinni kívánt bináris impulzussorozatot x
elemből álló blokkokra bontjuk, és minden blokknak egy y elemből álló többszintű jelblokkot
feleltetünk meg. A gyakorlatban előforduló esetek: xByT kód (x Binary – y Ternary)
2B1Q (2 binary – 1 quaternary) kód, nBmB kód
A VONALI KÓDOLÁS
A VONALI KÓDOLÁS
Példa: 5B6B KÓD (nBmB)
A kódolási eljárást az ERICSSON cég fejlesztette ki kifejezetten optikai átviteli
rendszerei számára.
A kódoló a kódolandó bináris jelet 5 bites szakaszokra — kvintettekre — bontja. Ezután
minden kvintettet egy 6 bites bináris kombinációval — szextettel — helyettesít. Az
ötbites és a hatbites kombinációk összerendelése egy előre meghatározott
kódtáblázat alapján történik. Az átkódolást a következő táblázat tartalmazza.
A VONALI KÓDOLÁS
5 bites kódszóval 25 = 32 kombináció írható fel, 6
bittel 26 = 64. A kódkészlet megduplázódott. A kód,
legnagyobb előnye jelentős redundanciája. Ezáltal az
átkódolás során kihagyhatók azok a kombinációk,
amelyek hosszú, összefüggő 0 sorozatokat tartalmaznak.
Mivel optikai átvitel céljára készült, a jelforma lehet NRZ
típusú.
Hátránya a kódnak, hogy a vonali jelsebességet 20%-kal
megnöveli.
Alkalmazás: 4B/5B : Fast Ethernet ; 8B/10B :Gigabit
Ethernet
A VONALI KÓDOLÁS
A VONALI KÓDOLÁS
Data
Code
Data
Code
0000
11110
1000
10010
0001
01001
1001
10011
0010
10100
1010
10110
0011
10101
1011
10111
0100
01010
1100
11010
0101
01011
1101
11011
0110
01110
1110
11100
0111
01111
1111
11101
4B/5B encoding
A VONALI KÓDOLÁS
Lineáris a kód, ha a bináris jelfolyam bitjeinek lineáris
kombinációjából származtatjuk. Az előzőekben ismertetett
kódtípusok lineáris kódok. Most egy olyan kódot mutatunk be,
amelyet nemlineáris kódolással hoztunk létre (2B1Q).
A 2B1Q KÓD
A PCM-jel kéthuzalos átvitelének igénye vezetett a 2BIQ kódolási
eljárás kifejlesztéséhez. Az FDM jelátvitelnél egy csatorna jelének
átviteléhez rendelkezésre áll a frekvenciatartomány egy része és a
teljes időtartomány. A kéthuzalos rendszerek adás- és vételiránya
így szűrőkkel vagy hibridekkel szétválasztható. Ezzel szemben egy
digitális csatorna jelének átviteléhez az időtartománynak csak egy
része áll rendelkezésre, a frekvenciatartomány teljes egészében
használható. Két egymásra szuperponálódott digitális jel korrekt
szétválasztása gyakorlatilag megoldhatatlan
A VONALI KÓDOLÁS
A VONALI KÓDOLÁS
A VONALI KÓDOLÁS
•
A VONALI KÓDOLÁS
A kódolás során a digitális jelfolyam 2 bites csoportonként
kerül vizsgálatra. 2 bittel 22=4 féle kódkombináció állítható elő.
Ezután mind a négyféle kombinációhoz hozzárendelnek egy
feszültségértéket, amely az adott 2 bit idejére a vonalra kerül. Az
eljárás egy négyszintű (quaternális) jelfolyamot eredményez.
•
A vonalra kerülő jel folyamatos (analóg összetevőt tartalmaz).
Ennek eredményeként a kéthuzalos adási és vételi irány egyszerű
hibridáramkörrel szétválasztható.
• További előnye a kódnak, hogy a maximális vonali sávszélesség
igénye fele a bináris NRZ jelének, mint ez az ábrából a periódusidők
összevetése alapján belátható.
(Léteznek ezen kívül számos kódforma.)???
MAGASABB RENDŰ PCM-RENDSZEREK
A PCM-HIERARCHIA (PDH és SDH)
Az időosztásos rendszereknél (TDM), amelyekhez a PCM
rendszerek is tartoznak, a csatornák száma az egységnyi
időközre eső impulzusok számának a növelésével növelhető.
De nem célszerű a csatornák számát közvetlenül növelni,
célszerűbb inkább a csoportképzés elvét alkalmazni.
De a PCM berendezések kifejlesztése az egyes országokban külön
utakon indult el, és így, többféle egymástól eltérő rendszer,
illetve csoportképzés létezik.
A két fő irányzatot az európai és az amerikai rendszerek jelentik.
MAGASABB RENDŰ PCM-RENDSZEREK
Milyen módon valósíthatók meg a nagyobb
csatornaszámú PCM-berendezések?
- Az egyesítésre kerülő csoportok szinkronban vannak,
vagyis órajeleik teljesen azonos frekvenciájúak, legfeljebb
fáziseltérés lehet köztük: szinkron csoportok egyesítése
(SDH).
- Az egyesítésre kerülő csoportok aszinkronban vannak,
vagyis órajeleik névlegesen azonos frekveciájúak, de a
valóságban a tűrési határon belüli eltérés lehet közöttük:
aszinkron csoportok egyesítése (PDH Pleziokron Digitális
Hierarchia).
(Görög: plesio – közel, chronos – idő)
PDH - Plesyochronous Digital Hierarchy
(Pleziokron Digitális Hierarchia)
• Az említett PCM-rendszerek működésük során az adásirányú
jeleiket a saját órajelükkel képzik, míg a vételi irányban a vett
jelből nyerik ki azt az órajelet, mellyel visszafejtik az érkezett
üzenetet. Az adásirány sebessége tehát attól függ, hogy az
adott berendezésnek milyen pontos az órajele. Az ITU-T
szabvány megenged minden jelre
egy bizonyos mértékű

tűrést, például ez a primer PCM jelre: 2048 kbit/s ± 50 ppm. Ez
azt jelenti, hogy a jel ±50 milliomoddal térhet el a névlegestől.
• Az aszinkron egyesítés esetén a feladat az, hogy a több felől
érkező alacsonyabb rendű PC jeleket magasabb rendű jellé
egyesítsük, mint például 4 primer jelet egy szekunder jellé. Az
egyes PCM-jelek sebessége a tűrésen belül kismértékben
eltér. Az ilyen jeleket pleziokron (közel azonos idejű) jelnek
nevezzük (PDH).
PDH - Plesyochronous Digital Hierarchy
(Pleziokron Digitális Hierarchia)
Digital hierarchy
PDH - Plesyochronous Digital Hierarchy
(Pleziokron Digitális Hierarchia)
- ppm: parts per million. 1 ppm az alap egy milliomodrészét jelenti (ahogyan 1% egy
századrészét)
- 2,37 V asszimetrikus (pl. koaxiális kábel), és 3 V szimmetrikus (pl. érpár) vezetéken
PDH - Plesyochronous Digital Hierarchy
(Pleziokron Digitális Hierarchia)
– 2,048 Mbps = ± 5.10-5 (± 102 bits)
– 8,448 Mbps = ± 3.10-5 (± 253 bits)
– 34,368 Mbps = ± 2.10-5 (± 687 bits)
– 139,264 Mbps = ± 1,5.10-5 (± 2089 bits)
PDH - Plesyochronous Digital Hierarchy
(Pleziokron Digitális Hierarchia)
A SZEKUNDER PCM-KERETSZERVEZÉS
Az aszinkron PCM rendszer keretszervezésére
vonatkozó előírásokat az ITU G.742-es ajánlása
tartalmazz.
Az E2 szekunder hierarchia (másodrendű (8,448
Mbit/s) digitális szakasz)
PDH - Plesyochronous Digital Hierarchy
(Pleziokron Digitális Hierarchia)
•
A 8,448 Mbit/s-os szekunder PCM-rendszer négy primer
E1 rendszert egyesít. Egy primer rendszerre 2,112 Mbit/s
jelsebesség jut. A primer PCM sebessége 2,048 Mbit/s
±50ppm, tehát a maximális tűrés esetén sem éri el a bejövő
jel sebessége a továbbítási sebességet. A két jel sebességének
különbsége 64 kbit/s. A sebességnövelést bitbeékelésnek
nevezzük (stuffing). Az ITU ajánlásban a kiigazítást
adjustmentnek nevezik. A kiigazító módszeren belül három
megvalósítási módot különböztetünk meg:
- pozitív kiigazítás (p)
- pozitív-nulla-negatív kiigazítás (p-0-n)
- pozitív-negatív kiigazítás (p-n)
PDH - Plesyochronous Digital Hierarchy
(Pleziokron Digitális Hierarchia)
A három módszer közül a pozitív kiigazítás a
legelterjedtebb (CCITT ajánlás).
A kiigazító eljárás alkalmazásához szükség van
mindegyik egyesítendő PCM jelfolyamban egy
rugalmas tár beiktatása amely minden aszinkron
magasabbrendű csoport képző áramkör lényeges
része, (2048 kbit/s átalakítása 2112 kbit/s)
A sebességkiigazítást rugalmas tárolóval végezzük úgy,
hogy kis sebességgel beírjuk a primer PCM – jelet és
nagyobb sebességgel olvassuk ki.
PDH - Plesyochronous Digital Hierarchy
(Pleziokron Digitális Hierarchia)
f0 kicsi nagyobb mint négy 4.fi
PDH - Plesyochronous Digital Hierarchy
(Pleziokron Digitális Hierarchia)
PDH - Plesyochronous Digital Hierarchy
(Pleziokron Digitális Hierarchia)
Egy keret 848 időrésből áll. keretidő 100,38 µs. Egy keret négy egyenlő, 212
bites álkeretre osztható. Az első álkeretben van a 10 bit hosszúságú
keretszinkronjel. Ezt követi két szolgálati bit, a riasztásátjelzés (D) és a
szolgáltatásátjelzés (N) bitjei. Utána sorban az 1., 2., 3. és 4. primer PCM-rendszer
egy-egy információs bitje következik bit-bites multiplexelést alkalmazva, így az
első álkeretben primer rendszerenként 50 bitet továbbít a szekunder PCM rendszer.
A 2. és a 3. alkeret teljesen megegyezik. A szakasz első négy bitje jelzi, hogy
szükség van-e kiigazításra, azaz ezek a stuffing információs bitek. Az első bithely
az első primer rendszer, a második bithely a második primer rendszer, a harmadik
bithely a harmadik primer rendszer és a negyedik bithely a negyedik primer
rendszer kiigazításkérését továbbítja. A kiigazító bitek után sorban az egyes
primer PCM-rendszerek információs bitjei következnek.
PDH - Plesyochronous Digital Hierarchy
(Pleziokron Digitális Hierarchia)
A 4. álkeret első négy bitje a primer rendszerekhez tartozó
kiigazításkérő biteket tartalmazza. Ha primer rendszerenként
háromszor egymás után (2., 3., 4. álkeretben) 1 jön, akkor az jelzi,
hogy a hozzá tartozó bithelyre kiigazító bitet kell beiktatni. Ha
többségi alapon a primer rendszerből 0 kiigazitáskérő bit érkezik,
akkor nincs szükség kiigazításra, és a kiigazító bitek helyett a primer
PCM - rendszer információt tartalmazó bitje továbbítódik. Ettől függ,
hogy a 4. álkeretben a szekunder PCM- rendszer 51 vagy 52 primer
csoportbitet továbbít-e jelfolyamonként. Mivel az aszinkron
jelátvitelnél bitenkénti átvitel van, a primer rendszerek
keretszervezése teljesen független a szekunder rendszerek
keretszervezésétől.
Az E3 és E4 hierarchiaszintek ugyanígy néznek ki, csak több kontroll
bitet használnak.
PDH - Plesyochronous Digital Hierarchy
(Pleziokron Digitális Hierarchia)
A PDH hátrányai:
Ha egy magasabb rendű jelfolyamból szeretnénk egy alacsonyobb
rendű PCM-jelet kinyerni, minden egyes köztes szintre
demultiplexálni kell, s csak ezután juthatunk hozzá a kívánt jelhez.
Ez annyit jelent például, hogy ha egy 140 Mbit/s-os jelből egy 2
Mbit/s-os jelet akarunk leágaztatni, akkor először a 140 Mbit/s-ot
demultiplexáljuk 4 db 34 Mbit/s-os jellé, majd ezt visszafejtve
tovább demultiplexáljuk a jelet 8 Mbit/s-má. A következő
visszafejtés – a szinkronszó megkeresése és a jel visszaállítása –
után ismételt demultiplexálással kaphatjuk meg a 2 Mbit/s-os
jelfolyamokat. Látható, hogy minél nagyobb a hierarchiaszintbe
különbség, annál többször kell ezt a műveletsort elvégezni. Ez
viszont egyre több potenciális hibalehetőséget visz a rendszerbe.
PDH - Plesyochronous Digital Hierarchy
(Pleziokron Digitális Hierarchia)
PDH előnyei, hátrányai
- A nyalábolás bitenként történik.
- Az európai, a japán és az amerikai változat különböző.
• Pleziokron:
- Az egyes eszközök bitsebességei eltérhetnek a névlegestől a rendszer
mégis zavartalanul működik.
- Nem kell terjeszteni a szinkronjelet a hálózatban (erre nem is volt
lehetőség az eljárás megalkotásakor).
- Szintenként újra kell keretezni. Vegyünk egy példát: Egy kis falu E1-es
ellátását kell megoldani a közelben haladó E4-es vonal segítségével. A
hierarchia minden szintjét végig kell járni.
- Nincs elég hely az üzemeltetési/fenntartási és esetleg egyéb információk átvitelére.
- A védelem nehézkesen oldható meg.
- A modemes átvitelben korlátozza a használható sávszélességet.
Szinkron digitális hierarchia
SDH (Synchronous Digital Hierarchy)
Az említett PDH hátrányok kiküszöbölésére, nagyobb
sebesség igények és a különböző rendszerek egységesítés
érdekében, fejlesztették ki az SDH-t (Synchronous Digital
Hierarchy)
Ezt az átviteli hierarchia, az amerikában fejlesztett SONET
(Synchronous Optical Network ) alapul.
Az SDH egy szabványosított (világméretű általánosan
használható rendszert), rugalmas, nagysebességű és
szinkron hálózati technológia.
A „szinkron” kifejezés arra utal, hogy a hierarchiában
résztvevő berendezéseket egységesen külső órajel
szinkronizálja.
Szinkron digitális hierarchia
SDH (Synchronous Digital Hierarchy)
Az ANSI SONET alap sebessége (elsőszint) 51,8 Mbit/s
és STS-1 (synchronous transport signal) elnevezés
kapta.
A SONET szabványban az OC (optical container)
osztályozzák a szintek az optikai átviteli közeg
használata miatt.
Az ETSI SDH szabványban az STM-n (Synchronous
Transport Module level n ) osztályozzák a szintek
Szinkron digitális hierarchia
SDH (Synchronous Digital Hierarchy)
Az SDH-keret szervezése
SDH alapmodul (STM-1)
Szinkron digitális hierarchia
SDH (Synchronous Digital Hierarchy)
Egy SDH - keret nagysága 270 byte . 9 sor (=2430 byte/keret). Egy
keret hossza 125 µs, ami azt jelenti, hogy másodpercenként 8000
ilyen keretei lehet átvinni egy vonalon... Az SDH - keretnél az
időrésnek a byte felel meg (mint a PCM 30 rendszernél ).
Az STM-1 keretet négy fő részre osztották.
- Az első három sor első 9 byte-ja a regenerátor szakasz fejrésze
(RSOH = Regenerator Section Overhead), melynek byte-jait a
regenerátor és multiplexer szakaszvégződéseken fejtik vissza. Mivel
ezek a byte-ok minden szakaszvégződésen rendelkezésre állnak,
ezért ez a fejrész tartalmazza a szinkronszót és a regenerátorok
fenntartási byte-jait.
Szinkron digitális hierarchia
SDH (Synchronous Digital Hierarchy)
-A 4. sor első 9 byte-ja a pointer byte-ok, a fázisösszefüggést definiálják,
megadják a kereten belül a tributary jelek elhelyezkedését.
- 5-9 sor: 5 x 9 byte áll rendelkezésre a multiplexer szakasz fejrész-ének
(MSOH = Multiplexer Section Overhead) byte-jai számára. Ezek foglalják
magukban a multiplexer szakaszra vonatkozó szervizcsatornákat, mivel csak
ezen szakaszok végződésein történik meg a visszafejtésük, illetve előállításuk.
-A legnagyobb terület a rakomány vagy payload területe. Ebben helyezkednek
el az alkotó jelek a hozzájuk tartozó jelzésekkel együtt. Ezért ezt a részt hasznos
területnek is mondják. Mérete 261 byte x 9 sor = 2349 byte.
Az STM-1 keretet azért nevezik alapmodulnak, mert egy magasabb
hierarchiaszint eléréséhez nem kell új keretet definiálni, hanem több alapmodul
byte-byte-onkénti multiplexálásával bármely új keret előállítható.
Szinkron digitális hierarchia
SDH (Synchronous Digital Hierarchy)
A payload felépítése
Szinkron digitális hierarchia
SDH (Synchronous Digital Hierarchy)
Szinkron digitális hierarchia
SDH (Synchronous Digital Hierarchy)
A payload feladata nemcsak az információt
hordozó jelek elhelyezése, hanem azok
illesztése is az SDH rendszerhez, valamint a
jelekhez tartozó egyéb fenntartási információk
átvitele.
Szinkron digitális hierarchia
SDH (Synchronous Digital Hierarchy)
Szinkron digitális hierarchia
SDH (Synchronous Digital Hierarchy)
1,5 Mbps
2 Mbps
C11
C12
AU 3
C2
34/45 Mbps
140 Mbps
C3
C4
AU 4
Szinkron digitális hierarchia
SDH (Synchronous Digital Hierarchy)
C1
C2
C3
C4
C4
C4
AU-4
S
O
H
= STM-1
P
O Pointeur
H
P
O
H
= AU-4
= VC-4
Szinkron digitális hierarchia
SDH (Synchronous Digital Hierarchy)
PDH átvitel
1,5/2 Mbps
34/45 Mbps
C1
C2
C3
140 Mbps
C4
TU-3
TU-3
C3
C4
P
O
H
= VC-4
P
O Pointeur
H
= TU-3
Szinkron digitális hierarchia
SDH (Synchronous Digital Hierarchy)
- Minden hordozót (C-x konténert) út-fejrésszel (POH: Path OverHead) kiegészítve
kapjuk a virtuális konténert (VC). A POH értékét az út végpontjain állítjuk csak, és a teljes
útra
vonatkozó információkat tartalmaz. A VC egy önálló egység, mely tetszőleges helyre
kerülhet a magasabb szintű keretszervezésben, de helyét a mutatók segítségével
egyértelműen követni tudjuk.
- A TU (Tributary Unit) és az AU (Administrative Unit) feladata a virtuális konténerek
illesztése a szinkron keretbe, azaz a fázisösszefüggések megadása pointerek segítségével.
Minden virtuális konténerhez hozzárendelünk pointereket, amelyeket a keret
meghatározott helyére elhelyezünk értéke pedig jelzi számunkra a virtuális konténer
hollétét. A két különböző elnevezés megkülönbözteti az alacsonyabb rendű jeleket a
magasabb rendűetől.
- A TUG (Tributary Unit Group) és a AUG (Administrative Unit Group) feladata a
multiplexálás
Szinkron digitális hierarchia
SDH (Synchronous Digital Hierarchy)
Előnyök, hátrányok
Az ITU-T SDH rendszer előnyei, hogy talán ez az első olyan rendszer mely
(noha vannak eltérések) világméretben is egységesnek mondható
További előnye, hogy igen nagy bitsebességű átvitelt tesz lehetővé (pl. STM64 közel 10 Gb/s), de pl. DWDM-mel együttesen használva akár ennek
sokszorosát is. Az SDH a már meglévő PDH hálózatok forgalmának
nyalábolására, szállítására kiválóan alkalmas, de emeltet adatszállításra, bérelt
vonalak kialakítására is kitűnő.
A szinkronizálásból adódóan további előnye, hogy bármelyik magasabb
hierarchiaszinten könnyen hozzáférünk egy-egy alacsonyabb szintű
konténerhez, és ezáltal annak tartalmához is. Az SDH hátránya viszont, hogy
igényli egy szinkronhálózat kialakítását.
SDH HÁLÓZAT
SDH HÁLÓZAT TOPOLÓGIA
jelfolyam
2 Mbps, 34 Mbps, …
Előfizetői hálózat
F.O.
ADM
Szolgáltatói hálózat
Leágazó multiplexer
F.O.
SDH HÁLÓZAT TOPOLÓGIA
gyűrű
ADM
ADM
ADM
ADM
SDH HÁLÓZAT TOPOLÓGIA
Bus
ADM
ADM
SDH HÁLÓZAT TOPOLÓGIA
csillag
ADM
ADM
ADM
ADM
ADM
SDH HÁLÓZAT TOPOLÓGIA
Védettség
A
D
M
E
/
R
E
/
R
Normal
tartalék
R
/
E
R
/
E
A
D
M

similar documents