Járulékos hallucinációk

Report
CENTRIPETALIS ZAVAROK=
PERCEPCIÓ ZAVAROK
összeállította: Pék Győző
CENTRIPETÁLIS (kognitív) funkciók - információfeldolgozás,azaz a KIR folyamatai, melyek a külső és belső
környezet ingereinek és hatásának fogadását és feldolgozását
szolgálják. pl: észrevevés, érzékelés (→információ feldolgozás
és tárolás)
CENTRÁLIS funkciók (pl :affektivitás=érzelmek,
indítékok,gondolkodás, IQ, szükségletek): a centrális és
centripetális funkciók közt közvetítő folyamatok (→energetikai
blokk)
CENTRIFUGÁLIS funkciók (cselekvés,pszichomotoros
funkciók): szervezet viszonthatásának a megvalósulását
biztosítják (→végrehajtó blokk)
1.IMPERCEPCIÓ
Vizuális impercepció
Akusztikus impercepció
Taktilis impercepció
Testséma zavarok
2.TÉVPERCEPCIÓ
3.RENDELLENES PERCEPCIÓ
4.ÉRZÉKCSALÓDÁSOK
1. IMPERCEPCIÓ
Az észlelés tárgyának megfelelő észrevevés/felismerés/észlelés nem
következik be, de ez nem az érzékszervek, vagy a gondolkodás
zavaraival magyarázható.
Ez az észlelés hiánya, amit agnóziának nevezünk.
1.1. Vizuális impercepció
Unilaterális tér-agnózia: a beteg "nem látja meg" a térbeli
viszonylatokat, helytelenül észleli a tárgyak térbeli elrendeződését.
Gyakran jár együtt szenzoros zavarokkal, nervus oculomotorius
beidegződési zavaraival.
1.1. Vizuális impercepció
Vizuális amorfognózia: alak és mozgás-észlelés zavara.
Diszkromatopszia: színek észlelésének, elkülönítésének
zavarai
Szín-agnózia: színek megnevezésének zavara (keveredhet
színamnéziával, szín-afáziával)
Tárgy-agnózia: mindent lát, de nem ismeri fel, ki az, mi az,
amit lát. ("Lelki vakság". pl:tudja, hogy bútorozott szobában
van, de a bútorokat nem tudja megnevezni.)
1.1. Vizuális impercepció
Prozopagnózia: ismerős arcot nem ismer fel, bár látja
Agnóziás alexia (literális alexia): betűket nem ismer fel,
összecserél (ha hasonlatosak pl. E- F; b-d)
Szituáció-agnózia (szimultán-agnózia): képsor minden képét
felismeri, de összefüggésüket, a képsor jelentését nem
!!!
A vizuális agnózia különböző formái gyakran járnak együtt más
cortex-zavarokkal.
Pl. A tárgyagnózia - konstrukcionális apraxiával, diszlexiával,
látómező-zavarral, néha: intelligencia deficittel.
Pl. A prozopagnózia - diszlexiával, diszkalkuliával, látómező
csökkenéssel, öltözködési apraxiával, vesztibuláris zavarokkal.
Neuropszichológiai vizsgálatok:
Vizuális neglect vizsgálata:
Bells/Harangok tesztje teszt
-Színérzékelés vizsgálata:
Ishihara táblák
-Színfelismerési és
megnevezési-zavar
elkülönítése Damasio és mtsai
(1979) ötletes eljárást
dolgoztak ki
-Vizuális szerveződés
vizsgálata: hiányos ábrák
megfejtése, töredékes ábrák
megoldása, többértelmű
ábrák vizsgálata
Általában organikus
/cerebrális károsodásra
utalnak. (pl traumák,
daganatok, hypoxiás
Színfelismerési és megnevezési-zavar elkülönítése
Damasio és mtsai.
A teszt első felében egyszerű vonalrajzzal ábrázolt, szoros
színasszociációval rendelkező tárgyakat (pl. banán, béka) kell egy színes
készletből választott krétával kiszínezni, majd ezután helytelenül
kiszínezett ábrákról (pl. zöld kutya, lila elefánt) kell megmondani, hogy
mit ábrázolnak.
1.2. Akusztikus impercepció (többnyire nem izoláltan,
hanem komplex afáziás és amnéziás zavar keretében)
Akusztikus agnózia ("lelki süketség") : a nem lingvisztikai természetű
hangok és zajok (pl. vízcsobogás, óraketyegés) felismerésére való
képtelenség
Kortikális szenzoros afázia: beszéd felismerésének zavara
Szenzoros (receptív) amnézia: "dallamsüketség"
Vizsgálati módszer:audiometria, beszédmegértés, akusztikus
lokalizáció, zajok felismerése
Neuropszichológiai vizsgálatok:
Fókuszált hallási figyelmet a dichotikus hallgatás módszerével
vizsgálják, a két fülbe szimultán eltérő információt juttatnak, melyek
közül csak az egyiket kell figyelemmel kísérni (követési technika).
A v.sz.-ek szám-, szótag- és szópárokat hallgatnak, feladatuk az, hogy
minél többet jegyezzenek meg a bemutatott elemekből.
Egészséges személyek a felidézés során általában a jobb fülbe juttatott
tételekből 10-20%-kal többet adnak vissza, mint a bal füllel
hallottakból. Bal oldali temporális sérüléseknél romlik a teljesítmény,
csökken az asszimetria.
1.3.Taktilis impercepció
Taktilis ahilognózia: a megtapintott tárgy anyagi minőségét nem ismeri
fel
Taktilis amorfognózia: méretét, térbeli sajátosságait nem ismeri fel
Taktilis agnózia (asztereognozia): a tárgyat nem ismeri fel, bár anyagi
minőségét, méretét, formai sajátosságait igen.
Taktilis aszimbólia (afázia): megnevezni képtelen.
Neuropszichológiai vizsgálatok:
Sztereognóziás tesztek: a bőrre és ujjbegybe írás, valamint az Arc-Kéz
Teszt (Bender, 1978) használatos.
Ez utóbbiban a vizsgáló 10 alkalommal megérinti szimultán a beteg két-
két testrészét (pl. jobb kéz- bal kéz vagy bal boka – bal kéz).
Ezeket az érintési pontokat kell a személynek csukott szemmel
meghatároznia
1.4.Impercepciós jellegű testséma-zavarok
- Hemiaszomatognózia (nem
tudatos): egyik testfelét nem
észleli, nem törődik vele (nem
mossa, nem borotválja, nem
takarja be), mintha az nem
létezne.
- Fájdalmi aszimbólia: nem érez
fájdalmat, (bár érez valamit,
amiről tudja, hogy más, mint az
egyéb ingerek esetében), ezért
nem tekinti a fájdalommal járó
helyzeteket veszélynek,
(sérülésnek, öncsonkításnak van
kitéve).
- Autotopagnózia: saját
testrészek, testtájak
észrevevésére, felismerésére
való képtelenség (pl. ujjagnózia, ami parietális
szindróma jele)
- Jobb-bal megkülönböztetés
zavara (számos organikus
zavarral társulhat
Neuropszichológiai vizsgálatok
Jellemzően célzott kérdésekkel és megfigyeléssel vizsgálhatjuk.
Emberrajzoltatás, vagy emberi arckép összerakatása
2.TÉV-PERCEPCIÓ
Ezeket az észlelés minőségi zavarainak is nevezzük.
2.1 Tévely-észlelés (pl:csokoládé-Mikulás "gyanakvóan néz" reá). Ezek az
észlelések gyakran a beteg számára is meglepő hirtelen "felismerések":
"Hirtelen azt vettem észre/Feltűnt nekem, hogy felgyorsult odakint a
forgalom…" A hangsúlyozott jelentőséget kapott tév-észlelések sajátos,
beszűkült vonatkoztatási rendszert képezve téboly forrásává válhatnak.
(Tehát nem következmények!). pl: sas orr= az illető ragadozó volta.
Sajátos forma: személyfélreismerés (mindenkit ismerősnek vél - a
prozopagnóziának szinte ellentéte).
2.TÉV-PERCEPCIÓ
2.2 Vonatkoztatás: a környezet objektív (esetleg egymástól független)
jelenségeit a beteg önmagára vonatkoztatott sajátos jelentéssel ruházza
fel (pl. újságban és rádióban neki célzott megjegyzések vannak; úgy
látja, mintha az emberek összesúgnának, összenéznének vagy
integetnének egymásnak).
2.TÉV-PERCEPCIÓ
2.3.Alaptalan jelentőségtulajdonítás: az észlelés maga hibátlan (pl.
pontosan látja a szál pirosrózsát), de a belülről projiciált jelentésadás
(vágyak, törekvések, stb.) révén különös jelentést nyer (pl. azt akarja az
orvos közölni a beteggel, akinek az asztalán a rózsaszál van,: tudom,
ilyen piros volt annak a lánynak az arca, akkor…)
2.TÉV-PERCEPCIÓ
2.4."Fregoli"- jelenség: a beteg különböző személyekben véli felismerni
üldözőjét (orvos, nővér, postás, rendőr, szellem, stb.) s ezt azzal
magyarázza, hogy üldözője változtatni tudja a külsejét. (Nem illúzió!)
2.TÉV-PERCEPCIÓ/
Homonóm-testérzés:
betegségeket (kóros állapotokat)
kísérő adekvát(=odaillő) érzés
(szívszorulás, fejfájás,
gyomorfájás, szédülés, stb.).
Vegetatív panaszok formájában
jelentkeznek.
2.5.Testérzés-zavarok
Heteronom-testérzés: különös,
megmagyarázhatatlan érzések.
Gyakran pszichózis során. (pl. "a
gyomrom tele van kavicssal", "úgy fáj a
fejem, mintha két golyó helyet cserélne
benne".) (Mind a homonom, mind a
heteronom testérzések lehetnek
kellemesek - kellemetlenek.)
3. RENDELLENES PERCEPCIÓ
3.1.Intenzitás-zavarok: Hipesztézia (csökkent érzékenység), Hiperesztézia
(túlérzékenység) Pl: - Katatoniás érzéketlenség, Hy vakság-süketség, Depressziós
ízérzéketlenség, (hipesztézia), vagy: Neuraszténiás fény-hang túlérzékenység,
drog színmámor, stb. (hiperesztézia). Ezeket az észlelés mennyiségi zavarainak
is nevezik.
3. RENDELLENES PERCEPCIÓ
3.2.Észlelés jellegének rendellenessége: A szinesztézia (pl. színesen
szól a zene= "fényorgona"), szkizo-esztézia (összetartozó észleleti
minőségek szétesnek: az ablak=keret+a kint látsz vm. fa egyik ága, a
"madárcsicsergés" szó jelentését nem érti, mert a két szó nem tartozik
össze)
3. RENDELLENES PERCEPCIÓ
3.3 Élményszínezet rendellenessége: megszokott, ismert
tárgyak idegenné, újszerűvé válnak: elidegenedettség ("A
dolgok idegenszerűek.” „mintha távolról hallanám a beszédet”.
Hasonló az epilepsziások "jamais vu" élményéhez.). Az észlelés
jó, csak a felfogás módja változik meg, ahogy ezt értelmezik.
Személypercepció élményszínezete kapcsán pl. Együttérzés,
empátia hiányzik v. túlzott (a másik embert szinte halottként
észleli, érzelmei - gondolatai nélkül), v. a túlzott beleéléstől
szenved
4. ÉRZÉKCSALÓDÁSOK ("centrifugális
érzékelés")
Itt a percepció folyamatában valami új keletkezik. Ezeket az érzékelés
tartalmi zavarainak is nevezzük.
Illúziók (=létező tárgy torzult észlelése) és hallucinációk (= tárgy nélküli
észlelés).
4. ÉRZÉKCSALÓDÁSOK
4.1.Illuziók:
(Fiziológiai/Szenzoriális: optikai és geometriai illúziók)
(Valódi:)
- Pareidolia (pl. felhőkben, foltokban alakot látni) (pl lázas, predelirózus
állapotban, a tudati integráció csökkenésekor),
- Makro - mikro szomatognózia: test, testrészek abnormális méretűek
(nagy-kicsi) az észlelő szerint
- Idő-lupe: idő lassulás - gyorsulás
4.2 Hallucinációk:
Ált.jellemzők: idegenszerű, nem irányítható, nem nyomható el, csalóka
és mérhetetlen, mások számára valótlan ennek személyes valósága,
- lehet járulékos (1), ami érzékletes, eleven képletekként rajzolódik ki
és a személy percepciófolyamatához részben reálisan kapcsolódik
- vagy immanens (2), ami az egész élményt a maga képére formálja,
azaz a személy számára reális
Járulékos hallucinációk: (a) proteidoliák
(b) fanteidoliák
(c) hallucinátoros automatizmusok
a) Proteidoliák
Vizuális alakítatlan elemi érzékletek:
Fotopszia (fény felvillanás, szikralátás). Optikus rendszer zavara,
okcipitális regió zavara, migrén, arterioszklerózis, stb. esetén.
Mikro - makropsziás alakzatok (túl kicsi, túl nagy). Diszmorfopsziás
(torzult) alakzat = rendszerint egyszerű geometriai alakzatok,
körök, csillagok, négyzetek, vagy lángnyelvek, rácsminták, 5
hieroglifa-szerű képek, stb. (hátterében gyakran érzékszervi
defektusok, v. KIR érzékszervi mezőinek organikus elváltozásai
állnak)
-Akusztikus proteidoliák: fülzúgás, ritmikus zaj, harangzúgás, melodikus
töredékek, folyamatos motorzaj, szótöredékek.
-Elemi haptikus proteidoliák: viszketés, tűszúrásérzés, levegő fuvallat,
állat leheletének érzése, kéz érintése, stb.
-Olfaktórius proteidoliák: bármely szagérzés (amit csak a beteg érez és
kínzón él meg).
-Testérzés - testséma proteidolia: fantomvégtag, hemiaszomatognózia
(többnyire epilepsziánál, migrénnél): "elvesztettem a baloldalamat"
(féloldali érzéketlenség).
-Szomato proteidolia: "csillog, szikrázik a lábam" (pszichogén regresszív
reakció)
(b) Fanteidoliák
a perceptuális mező valamely részére korlátozódó, érzékletes,
álomképszerű hallucináció
(Pl: bizonyosan érzi, hogy áll valaki a háta mögött, vagy ördög
ül a vele beszélő vállán, vagy: saját magát látja szembe jönni,
vagy: nyálkahártyákon kis állatokat észlel, stb.)
(c) Hallucinátoros automatizmusok
idegenszerűek és élményszegények pl: kognitív visszhang hallucináció
(saját gondolatok felhangosodása, vagy cselekedeteket kísérő
akusztiko-verbális hallucináció)
Gyakoribb a "megbolondulástól való félelem" esetén, mint valódi
pszichózisban vagy pl. Vizuális-szomesztéziás hallucinátoros
automatizmus (a beteg úgy érzi, lefűrészelték a lábát)
(2) Immanens hallucinációk (téboly-hallucinációk)
(a) Hallucinátoros tébolyélmények
Gyakran szcenikusak, nem ritkán multiszenzoriálisak. A beteg különösnek,
de igen élethűnek éli meg őket. Ingadozhat az az élménye, hogy valóságose, vagy valami érthetetlen, ami történik vele.
Leggyakrabban: vizuális és szomesztéziás jellegűek. (Utóbbi gyakran testi
sértésként, kínzásként jelentkezik.)
Taktilis hallucinációk, csakúgy, mint az olfaktoros, (szaglás) és gustatorius
jellegűek gyakoriak, kinesztéziás (pl: repülés, lebegés) hallucinációk sem
ritkák.
(Hátterében ált.szomatogén pszichózis v. megváltozott tudatállapot,v.
organikus pszichoszindróma állhat.)
(b) Noetikus-affektív hallucinációk
A beteg tiszta tudatállapotban, megrendíthetetlen
bizonyossággal észleli a hallucinációkat, amelyek tematikáját is
"tébolybizonyossággal" hiszi.
Leggyakrabban fonemikus (szöveg) jellegűek, sokszor testi
befolyásoltatottság élményekkel és tévészlelésekkel társulva.
Ritkán szcenikusak, inkább a fogalmi megmunkáltság jellemzi.
Hirtelen jelenik meg, érthetetlen és irracionális.pl:
beprogramozták; vagy hangok mondják meg neki, hogy mit
tegyen; hangok szidják. Hátterében ált.sch. megbetegedés.
(c) Immanens hallucinációk kivételes állapotokban
Epilepsziás roham, egyéb tudatbeszűkülés, drog hatására,
különféle tudatállaptokban. Kaleidoszkopszerű látványosság,
"álomszerű állapot" (dreamy state), "látomás", stb.
Ezek nem téboly-élmények, kritikus reakció követi őket, de
igen mélyen megváltoztathatják a személy élményvilágát.
(Ezért - is - veszélyes egyetlen drog-kísérlet is, ezért is
elitélendők azok a "tudósok", akik pl. az LSD-t propagálják!)
Nem hozzák létre azonban az "igazi" immanens hallucinációk
"harmadik világát", amelyben a pszichotikus él, megváltozott
"valóságban", megváltozott emberként.
A PERCEPCIÓ-ZAVAROK PATOGENEZISE
Az impercepció okai (külön-külön, vagy rendszerben):
- periferiális szenzoros károsodás
- az adott érzékszervi modalitás szerinti kortikális (kérgi) zavar
- központi idegrendszer sajátos, egészleges, funkció zavara
A rendellenes percepció lehetséges okai:
Centrális zavar: az érzelmi, személyes és kognitív tényezők
aránytalanul erősek meghamisítják a perifériás szenzoros
folyamatokat. (Pl. szorongás következtében fenyegetőnek
észlelt jelentés-nélküli folt)
A tévpercepciók patogenezise: közelebbről fel nem tárt
módon: pszichózis
Az érzékcsalódások patogenezise
Szomatikus-mechanisztikus elméletek: az idegrendszer
működési rendellenessége (bizonyos központi idegrendszeri
helyek túlingereltsége)
-Pszichodinamikai elméletek: pszichikus egyensúly
megbomlása, elhárított vágyak, komplexusok érvényesülnek
(pszichoanalitikus), személyes élettörténeti események
aktuálisan ható tényezői és az aktuális helyzet kritikus
mozzanatainak egymásra hatása váltja ki (szituációanalízis).

similar documents