Hazai fátlan társulások

Report
Hazai fátlan társulások I.
Klimazonális - löszgyep
• Valaha lösztölgyesekkel keveredve fordultak
elő. Ma mg.-i területek.
• Szigorúan védett, szobányi foltjai pl.:
kunhalmok, földvárak, megyehatár mezsgyék
• Zárt gyep (befedi a felszínt), sok védett faj,
ősi flóraelem
• Barázdált csenkesz
Kunkorgó árvalányhaj
Taréjos búzafű
Pamacslaboda
Bókoló zsálya
Tátorján
Erdélyi hérics
Intrazonális társulások
• I. Alapkőzet – homok
• Kialakulás függ:
Magyarország 5 nagy
- a homok mozgástól
homokvidékén
- a buckán való kitettségtől
Nyírség, D-T köze,
- talajvíz távolságától
Kisalföld, Belső–Somogy,
(változhat)
Tengelic
• A szukcesszió lépései nagyon
• A homok laza, nem köti a
mozaikosak!
vizet, hamar melegszik és • Jellemző a víz hiány, ezért
hűl ki.
gyakori a karógyökér, fekvő
szár, kis levélfelület
Záródásig mozog a homok
(ki- és betakar)
Szukcesszió – nyílt homoki gyep
• Egyéves fajokból álló
pionír társulás
mohák, zuzmók
• A talaj fedettség max.80%
• A homok megkötésében
főszereplő a
magyar csenkesz.
Mélyre hatoló gyökere!
Egyéves
fajokból álló
nyílt homoki
gyep
Évelő
fajokból
álló nyílt
homoki
gyep
Magyar csenkesz
Ezüst perje – mészmentes homokon
Rozsnok fajok
Keserűfűvek
Zárt homoki gyep
Lankás, talajvízhez közelebbi
részen, magasabb
humusztartalom, fajok száma
nő, fedett felszín, jó
talajmegtartás
Legeltetett állományban a
sovány csenkesz, csillagpázsit,
homoki pimpó
Zárt homoki
gyep
Könnyen leromlanak
Közlekedés
műtrágyázás hatására
Ilyenkor igénytelen
egyéves pázsitfüvek
jelennek meg:
fedélrozsnok, vadrozs
Ill. királydinnye,
átoktüske
Királydinnye
Átoktüske
Barázdált csenkesz – zárt gyepben
Pusztai csenkesz
Homoki
árvalányhaj
Homoki nőszirom
Zászlós csűdfű
Legeltetett állományban a sovány csenkesz,
csillagpázsit, homoki pimpó
Nyáras-borókás (ligetes, nyílt erdő)
üdébb buckaközökben
Később nyílt majd zárt homoki tölgyes
Szikesek – a víz és a talaj befolyásoló
• Jellemzőek a sótűrő fajok, ill a szárazságtűrők –
tengerpart, félsivatag
Sók a melegben (Na!) párolgással felfelé mozognak, a
talaj felszínén felhalmozódnak, rontják a talaj
szerkezetét
Szikes talaj levegő-, víztartó képessége rossz, pH erősen
lúgos, hőmérséklete erősen ingadozik
• Nagy nedvszívó képesség
mély karógyökér
elterülő szár
pozsgás vagy szálas levél
élettartam rövidebb a vegetációs periódusnál
• Hortobágy, Kiskunság, Körös-vidék
• Nedves szikes
• Hosszabb ideig (nyáron
esetleg nem) víz borítja
• Jellegzetes növényzete a
szikfok vagy szikpadka
• Itt kialakulhat un. Zárt
szikes – sziki cickafark,
sziksófű, fehér tippan, réti
ecsetpázsit, mocsári
csetkáka, buglyos
boglárka, hernyópázsit,
sziki boglárka
• Típusai:
- ecsetpázsitos
- csetkákás
- hernyópázsitos
•
•
•
•
Száraz szikes
Tavaszi vízborítás
Ilyenkor algák, kékalga
Kiszárad, berepedezik a
felszín
• „Kivirágzik” – kiválik a só
• Szélsőséges forma –
„vakszik”
• Típusai:
- cickafarkos szikes
(sovány csenkesz,
cickafarkak)
- ürmös szikes
( sovány csenkesz, sziki
üröm)
Kieg.
•
A kontinentális sziki vegetáció eredete és dinamikája ettől alapvetően különbözik.
A talaj sótartalmának kialakulásában az éghajlat is jelentős szerepet játszik. A szikes
területek ugyanis ott alakulnak ki, ahol a hosszan tartó nyári szárazság
következtében a talajokban negatív vízmérleg alakul ki. Ennek következtében a
talajvíz felfelé áramlik a talajban, magával hozva a könnyen oldódó sókat – főleg
nátriumsókat –, amelyek a talajvíz elpárolgása után a talaj felső rétegeiben
felhalmozódnak, sőt gyakorta a felszínen ki is kristályosodnak. Chapman a szikes
talajok dinamikájában 5 fázist különböztet meg: 1. Sóképződés. A sók
felhalmozódnak a felső talajrétegben, annak következtében, hogy a sóban gazdag
talajvíz a kapilláris erő következtében a felszínre hozza az oldott sókat és ott
elpárolog. 2. Szikesedés. A nátriumionok feltöltik a talaj adszorpciós kapacitását. 3.
Kimosódás. A csapadékos időszakban az esők, illetve a tavaszi olvadékvizek
kimossák a talajból a nátriumsókat. 4. Degradáció. A kimosódott nátriumionok
helyét hidrogénionok foglalják el, a szikes kisavanyodik (szologyképződés). 5.
Regradáció. Újabb sófelhalmozódás a talajban. Az alkálisók felhalmozódása
következtében megnő a talaj pH-értéke (8–12), és vele megnő az ozmózisos
szívóereje, illetve vízvisszatartó ereje is, aminek következtében a szikes talajok
fiziológiai szárazak, mert a közönséges növények számára a talajban levő víz nem
vehető fel.
•
Az Alföld negyedidőszaki klíma-, vegetáció- és faunatörténetére vonatkozó újabb
vizsgálatok ellene szólnak annak a korábbi, leegyszerűsítő felfogásnak, amely
szerint a mi szikeseink csupán másodlagos eredetű, történelmi korú és főleg az
alföldi nagy folyószabályozások után létrejött élőhelyeken alakultak ki. Kétségtelen,
hogy a folyók szabályozása, a mocsarak kiszárítása és a több évszázadon keresztül
tartó hagyományos legelőhasználat nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ezek a
társulások igen nagy kiterjedésűvé váljanak és stabilizálódjanak, azonban
nyilvánvaló, hogy mind a nagy alföldi mocsarak ingadozó vízszintű peremterületein,
mind pedig a szikes pusztai erdők tavasszal vízállásos tisztásain bőséges lehetőség
volt primer szikesedésre. Egyértelműen utal erre az a tény, hogy a pannóniai
szikesek számos bennszülött endemikus kisfajjal tűnnek ki, mint a sziki üröm
alfajai (Artemisia santonicum subsp. patens éssubsp. monogyna), a sziki
őszirózsa (Aster tripolium subsp. pannonicus), a magyar sóvirág (Limonium
gmeliniisubsp. hungaricum), az erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana), a Fertő
tavi és a sziki mézpázsit (Puccinellia peisonis és P. limosa), a sziksófű és a magyar
sóballa (Salicornia prostrata, Suaeda pannonica).
Száraz
szikes
Bárányparéj
Száraz szikes
Nedves szikes
Sziki mézpázsit
Nedves szikes
Nedves szikes nyár végén
Nedves szikes: padkás szikes
(alul vakszik, fehér sókiválással)
Kamilla
Szikesek védelme
• Hortobágyi, Kiskunsági NP
• Legeltetés: elvonja a biológiai produktumot,
így szukcesszió leáll, nem alakul ki sziki erdőssztyepprét, ill. sziki tölgyes
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalo
m/tkt/magyarorszag/ch02s05.html

similar documents