Eger várától a Gyergyói Havasokig

Report
Határtalanul előkészítő óra: Ideje:2012.10.02. 10.00-11.40
Helye: Egri Ker. Mg. Vend. Szk. Szkk.
Eger, Pozsonyi u. 4-6. A 1. előadó
Foglalkozásvezető: Szeredi Erzsébet
A palócok eredete
1. A palócok a kabarok utódai:
2. A palóc népcsoport magja polovec-kun eredetű
3. Avar, székely, kazár töredékek leszármazotta
4.A palócok egyeredetűek a magyarokkal:
5. Ősmagyarok és szlávok keverékei
Kik a palócok?
 palócok alatt a Mátra, a Bükktől északra fekvő
medence jellegű területek, illetve a Nógrádi-medence
és az Ipoly-völgye magyar parasztsága értendő, a 19–
20. században
 „Palócföld” (Felföld) lakóit leginkább a folklór közös
sajátosságai, a 20. század első felében is fennmaradt
nagycsaládrendszer és az azt tükröző
településszerkezet, a római katolikus vallás, valamint a
kétféle „a” hangot használó nyelvjárás köti össze.
Földrajzi elhelyezkedés
Földrajzi elhelyezkedés
 palócok szállásterülete a magyarországi és szlovákiai
Hont, Nógrád, Heves, Borsod, Gömör történeti
megyékre terjed ki, ahol mintegy félszáz településen
élnek. Legnagyobb városaik: Ipolyság, Rimaszombat,
Tornalja, Fülek, Balassagyarmat, Eger, Miskolc,
Gyöngyös, Salgótarján, Szécsény. Viseletük, szokásaik
és táncaik alapján a palócok között egy nyugati és egy
keleti csoportot különböztethetünk meg
Nyelvjárás
 A palócok sajátos beszédmódjukról azonnal
felismerhetők. A nyelvtudósok hirdetik, hogy az
ősmagyarok nyelvéből a Mátra körül elszigetelt
palócok őrizték meg a legtöbb emléket. A palócok a
hosszú á-ból alakult a-ról nem tudnak leszokni.
 A palóc falvakban sokszor zavarba lehet jönni, mert a
kívülálló több szót nem is ért meg. Például az ácsik:
gyermekállóka; bábakakas: kappan; bakkanó:
zökkenős út; szátyva: szövőszék; kapacs: teknővájó vas
szerszám; szap: kenceoldal; gyük: gyökér; gyükör v.
tyükör: tükö
Népviselet
 Palócföldön belül számos viseleti csoport (bujáki,
hollókői, kazári, őrhalmi, rimóci, nagylóci stb) alakult
ki
 Az öltözet falvanként és csoportonként kifejezte
viselőjének korát, vagyoni állapotát
Népművészet
 A szőtteshímek leginkább kötényeket, tarisznyákat és
törülközőket díszítették. A feketével, illetve a fehérrel
varrott lyukhímzést a kék-piros, majd a több színű
követte.
Férfi öltözet
 Az 1850-es években a férfiak öltözékében a fehér
posztóból előállított szűr általános viselet volt. A
legény addig nem gondolhatott a lánykérésre, amíg
szűrt nem tudott magának vásárolni. Esküvői ruhájuk
ékességét a cifraszűr jelentette, melyet ünnepek
alkalmával idős korukig hordtak
A szűr
Viselet
 A férfiak népviselete egyszerű: fehér, bő ujjú inget
viselnek, az ing fölött sötékék vagy fekete mellyénnyel,
fekete nyakkendővel..
Női viselet
 A lányok, asszonyok cifrán, tarkán szeretnek
öltözködni. Csipkés, fodros, rövid ujjú ingükre
selyem vagy bársony felső kerül, Lábukra
magassarkú csizmát húznak.
Népviseletük diszes és különös, ünnep alkalmával
ma is sokan szivesen viselik.
Női
viselet
A lányok hajadonfővel vagy
pártában járnak, az asszonyok
kendőt kötnek.
Párválasztáshoz kapcsolódó
szokások
 sok helyütt ma is a régi patriarchális renden alapul. A
palóc legény, ha megnősül, haza viszi az új menyecskét
a szülei házába.
 család élén a gazda és a gazdasszony áll. Mindkét
tisztet a család (vagy had) legöregebb férfi illetve női
tagja tölti be. Személyüket a feltétlen tisztelet és
megbecsülés övezi. A gazda a háznép ura a vagyon őre
és a mezei gazdálkodás intézője. A gazdasszony a
háztartás vezetője; ő süt, főz
Szokások
 Az asztal melletti szöglet a főhely, ide ül a gazda és az
érdemesebb vendéget szintén ide ülteti.
 A pálinkás vagy borosüvegből ősi szokás szerint
mindig a gazda iszik először és csak ezek után nyújtja a
többieknek ezekkel a szavakkal: „Adom becsületvel”,
mire a vendég így felel: „Köszönöm baecsületvael
vaeszem”.
 Koccintgatásnál azt mondja a gazda: „Ereő egesseg”,
amire a vendég így felel: „Soha el ne haggyek””.
Házassági szokásaik
 A palóc legény előre kiszemeli élete párját, de
idegennel, más falubelivel sőt más utcabelivel soha
nem nősül, mert ez nagy szégyent jelentene rá. Ha
szülők nem ellenzik a szerelmet a lány és a legény
kendőt cserél, melyet a kijelölt napon a „kendő-lakás”nak nevezett hivatalos eljegyzés követ.
Háztűznéző
 A fiatalok szülei meggyőződnek a leendő pár vagyoni
helyzetéről
Leánykérés
 Általában a legény egyedül ment, vagy a keresztapa,
vagy nős bátyja végezte ezt a feladatot
Jegyváltás, kézfogó
 A jegyváltás alatt elsősorban a jegyajándék beszerzését
és átadását értik. Kézfogónak pedig a jegyajándékok
kicserélésére szervezett ünnepséget nevezik.
Jegyesség
 A jegyesség ideje alatt változtak a fiatalokra vonatkozó
szabályok is. A bal kezén viselte a gyűrűt a
menyasszony. A lány, amíg jegyben járt, csak a
vőlegényével együtt mehetett szórakozni /bálba,
bankettre stb./.
LAKODALMI ELŐKÉSZÜLETEK
 A lakodalmi előkészületek több irányú munkát
jelentenek:
 1. a lakodalom időpontjának és helyének kijelölése,
 2. a tisztségviselők felkérése, 3. a résztvevők körének
meghatározása, meghívása,
 4. a lakodalmi étkek előállítása.
Tisztségviselők
 Vőfély
 vőfélyek legénykorukban tanulták ugyan a verseket, de
a rendszeres vőfélykedésre csak nősember korukban
volt idejük.
A vőfély feladatai
 vőfély szerepe már a lakodalmi előkészületeknél
kezdődik, hiszen ő hívja meg a lakodalom vendégeit és
tapasztalatai átadásával részt vesz a lakodalmi étkek
előkészítésében. Irányító tevékenysége a lakodalom
napján különösen meghatározó. Meghatározza a nap
időbeosztását, gondoskodik a szokások betartásáról,
ösz-szeállítja az esküvői menetet, melyben elől megy, a
felszolgálást irányítja. Szolgálata az újasszony táncával
hajnali 2-3 órakor ér véget.
A vőfély kellékei
 Vőfélybot
 Mirtusz virág
 Kendő
 versek
Egyéb tisztségviselők
 Násznagy ( tanú, vendégek fogadása, szószóló)
 Koszorúslányok, legények
Lakodalmat megelőző szokások
 Legénybúcsú
Hívogatás
















Ízelítőként néhány hívogató:
Alázatossággal léptem e hajlékba,
Az Isten áldása szálljon a benne lakókra.
A házigazdától bocsánatot kérek,
Hogy tisztelt házába belépni merészkedek.
Jövetelem okát elmondom én bőven,
Mert egy szép esküvő van nálunk készülőben,
Melyre a családot általam hívatja
A vőlegény és az ő tisztességes atyja,
Aki a fiának és annak jegybeli párjának
A templomban tartja esküvőjét,
Saját házánál meg a mennyegzőjét.
Ennek a szép napnak megüljük a torát,
Készít is a gazda bőséges vacsorát,
És kéri, hogy szíveskedjenek
Egész családjukkal nála megjelenni.
Kikérés
 A „szószóló” előbb kikéri a lányt a szüleitől, majd
kocsira ültetik és megindul a nászmenet. Legelöl
fölkendőzött lovakon a vőlegény és pajtásai haladnak,
égő fáklyákat tartanak a kezükben, nyomukba a
menyasszony csengő-bongó szerszámú négylovas
fogata megy.
lakodalom







Mikor megérkeznek
a vőlegényes házhoz
hosszú asztalhoz ülnek
és ételek egész sorát
kell elfogyasztaniuk,
amit a vőfélyek verses
köszöntői kísérnek.
,
Lakodalmi ételek




















Húsleves
Uraim, az első tál ételt behoztam,
De hogy el ne ejtsem, mindig imádkoztam
Meghoztam a levest, olyan forró, mint a tűz,
Aki utánam jön, az már egy sem szűz!
Halljunk szót, uraim!
Ismét megérkeztem, de nem üresen jöttem,
Étellel terhelve vagyon mind két kezem.
De mielőtt hozzányulnék a kanálhoz,
Előbb buzgó szívvel hálát adjunk az urnak.
De hogy mostan itten hosszan ne papoljak,
Forró táltól sebeket ne kapjak,
Kezemből vegyék ezt a forró tálat,
Melyet az ujjaim már tovább nem állnak!
Még a hátam mögött vagy húsz legény vagyon,
Annak is a kezét süti igen nagyon.
Ne tántorodjék hát előttem senki,
Mert a nyakát leforrázom neki!
Itt tehát a leves, melyet adott jó hús,
A lakodalmi menü




















Mivel a vacsora sokáig tartana,
Elmondom én magam, mi lesz feltálalva:
Gőzölgő, finom, sárga színű leves,
Mely halálra vált szegény tyúkok leve.
Ezután jön a paradicsommártás nagy darab húsokkal,
s következik a váltás:
Finom omlós túrós rétes lesz itt ma minálunk
a harmadik fogás.
Negyediknek hozzák a savanyú vadast,
A násznagy uraknak pedig az elárvult kakast.
Lesz itt még borjúcomb, s tiktest pirítva,
Disznókaraj sülve, s marhahús fasirba.
Szorgoskodik közben a jó csaposlegény,
Az italt bőven hordja, ürüljön az edény.
Nem szűkölködik itt tésztában sem senki,
Minden gazdaasszony egy-egy tállal hoz ki.
Hogy a lakomának méltó vége legyen,
És az új házaspár sokáig élhessen,
Jó ízű torta is kerül az asztalra,
Sok szerencsét kíván, aki azt behozza.(Szenyér)
A pörkölt















Halljunk szót, uraim!
Tisztelt vendégsereg, most pörköltet hoztam,
Melyért a konyhán sokat hadakoztam.
Ezen eledelért nagy próbát is tettem,
Egy szilaj bikával hét nap verekedtem.
Kicsin múlt, hogy fogam ott nem felejtettem!
De sebaj, csakhogy legyőzhettem,
Ezt a finom ételt abból készíttettem.
A magyar paprikásnak a világon nincs párja,
De reá a víz minálunk nem járja.
Benn van ebben minden, ami ízét adja,
Aki ebből eszik, az ujját is megnyalja.
No, de nem dicsérem, dicsérje ő magát,
Hentesünk belevágta a disznó hátulját,
A menyasszony keresse ki a farkát! (Büssü)
A kása
 E tálban párolog a jó illatos kása,
 Amelyről azt mondják, az isten áldása.
 Ne várjanak ugyan a sok kínálásra,
 Ím hol a tál, nyúljanak utána!
 Itt hozom a kakast vörös tarajával,
 Ez sem cicerél már többet a szomszéd tyúkjával!
 Ez a kakas csínyt csinált menyasszonyunk lába közé.
 Vőlegényünk azt ígéri,
 Hogy a kakast elintézi! (Látrány)
Kakaspörkölt
Behoztam a kakast egész taréjával,
Jó puhára főzött apró rizskásával.
Nem gondolt a gazdánk a maga tyúkjával,
Fogyasszák jó ízűen isten áldásával!
A szakácsnénk erősen esküszik,
Hogy mialatt a szép nap alatt sütközik,
Jobb ízű eledelt ennél még nem kóstolt,
Bár hetven évet keresztülgázolt
Káposzta
















Paradicsonykertből éppen most érkeztem,
Mely gyönyörű kertnek gyümölcséből ettem.
Mivel hogy én ottan sokat kertészkedtem,
Szép fejes káposztát sokat termesztettem.
Nagy Magyarországot széltében bejártam,
De ilyen káposztát sehol sem találtam!
De annyit mondhatok, amerre csak jártam,
Káposztát dicsérték, fülemmel hallottam.
De én nem dicsérem, dicsérje meg magát,
Mert belevágattam két oldal szalonnát,
Tizenkét disznónak elejét, hátulját,
Keresse meg benne, ki fülét, ki farkát!
De mikor a konyhából kiindultam,
A gazdaasszony utánam kátozta:
Káposzta, káposzta, benne van a farka,
Kit a menyasszony billeget hajnalba! (Buzsák
Rétes
 Okos ember volt, ki ezt kitalálta,
 Ki a túrós rétest először csinálta.
 Finom az illata, zamatos az íze,
 Ha ránéz az ember, megörül a szíve.
 Szűzek, szép virágok, ne beszélgessetek,
 Ha ebből nem esztek, férjhez sose mentek!
 Egyben tihozzátok is szólok, legények,
 Ha ebből nem esztek, nem kaptok feleséget
Lakodalomi mulatság

similar documents