Slide 1 - Magyar Nemzeti Bank

Report
Pénzügyi stabilitási jelentés – 2014 május
Vonnák Balázs
2014. május 22.
Sokkellenálló képessége javult, de a fenntartható növekedést
még nem támogatja eléggé a bankrendszer
Sokkellenálló képesség: A 2014-ben bejelentett tőkeemelések
végül javították a tőkehelyzetet, a likviditás is kielégítő
Prociklikusság: Az NHP számottevően élénkítette a bankok
hitelezési aktivitását, amit az alapkamat csökkentések is
támogattak. A piaci alapú hitelezés azonban még mindig
visszafogott.
Magyar Nemzeti Bank
2
A mérséklődő kockázatokban kiemelt szerepe van az
anyabanki elkötelezettségnek
2013. november
2013. november
2014. május
2014. május
Prociklikusság
Sokkellenálló képesség
A pénzügyi stabilitási kockázatok hőábrája
Forrás: MNB.
3
A bankrendszer sokkellenálló-képessége
erős
4
2007. jan.
2007. márc.
2007. jún.
2007. szept.
2007. dec.
2008. márc.
2008. máj.
2008. aug.
2008. nov.
2009. febr.
2009. máj.
2009. júl.
2009. okt.
2010. jan.
2010. ápr.
2010. jún.
2010. szept.
2010. dec.
2011. márc.
2011. jún.
2011. aug.
2011. nov.
2012. febr.
2012. máj.
2012. aug.
2012. okt.
2013. jan.
2013. ápr.
2013. júl.
2013. okt.
2013. dec.
2014. márc.
A hazai pénzügyi piacok stressz-szintje változatlanul
alacsony
1.0
0.9
0.8
0.7
0.6
0.5
0.4
0.3
0.2
0.1
0.0
-0.1
-0.2
-0.3
-0.4
1.0
0.9
0.8
0.7
0.6
0.5
0.4
0.3
0.2
0.1
0.0
-0.1
-0.2
-0.3
-0.4
REPSI
Korreláció hozzájárulás (simított)
Rendszerszintű Pénzügyi Stressz Index (REPSI)
Forrás: MNB.
5
Változatlanul kielégítő a bankszektor likviditási helyzete egy
sokk bekövetkezte esetén
Mrd Ft
%
90
75
60
45
30
15
0
-15
-30
-45
-60
-75
-90
2009.jan.
márc.
máj.
júl.
szept.
nov.
2010.jan.
márc.
máj.
júl.
szept.
nov.
2011.jan.
márc.
máj.
júl.
szept.
nov.
2012.jan.
márc.
máj.
júl.
szept.
nov.
2013.jan.
márc.
máj.
júl.
szept.
nov.
2 400
2 000
1 600
1 200
800
400
0
-400
-800
-1 200
-1 600
-2 000
-2 400
Likviditási szükséglet a szabályozói követelmény teljesítéséhez
Likviditási többlet a szabályozói követelmény fölött
Likviditási stressz index (jobb skála)
A Likviditási Stressz Index, a bankok szabályozói limit feletti likviditási többlete,
illetve hiánya a stressz pályán
Forrás: MNB.
6
Mérséklődő sérülékenység, de számottevő a kockázata
egy nagymértékű forráskivonásnak
30
Mrd EUR
%
190
Külföldi források
Alappálya
2015. dec
szept.
jún.
márc.
2014. dec
szept.
jún.
márc.
10
2013. dec
0
szept.
40
jún.
5
márc.
70
2012. dec
10
szept.
100
jún.
15
márc.
130
2011. dec
20
szept.
160
2010. jún
25
Hitel/betét (jobb skála)
A bankrendszer külföldi forrásainak és a hitel/betét mutatónak az alakulása az
előrejelzési horizonton
Forrás: MNB.
7
A jelentős veszteségek ellenére stresszhelyzetben minimális a
bankrendszer tőkeigénye…
1 200
Mrd Ft
%
40
900
30
600
20
300
10
0
0
-300
2005.I.
II.
III.
IV.
2006.I.
II.
III.
IV.
2007.I.
II.
III.
IV.
2008.I.
II.
III.
IV.
2009.I.
II.
III.
IV.
2010.I.
II.
III.
IV.
2011.I.
II.
III.
IV.
2012.I.
II.
III.
IV.
2013.I.
II.
III.
IV.
-10
Tőkehiány szabályozói követelmény teljesítéséhez
Tőkepuffer szabályozói követelmény fölött
Tőke Stressz Index (jobb skála)
A Tőke Stressz Index
Forrás: MNB.
8
…amiben a megvalósult tőkeemeléseknek is jelentős
szerepe van
400
Mrd Ft
Mrd Ft
400
Anyabanki forrás elengedése
2014. I. né.
Tőkeemelés összege
2013
0
2012
0
2011
50
2010
50
2009
100
2008
100
2007
150
2006
150
2005
200
2004
200
2003
250
2002
250
2001
300
2000
300
1999
350
1998
350
Tőkeemelések a hazai bankrendszerben
Forrás: MNB.
9
Bár az átlagos tőkeellátottság megfelelő, az aggregált
mutató jelentős heterogenitást takar
40
%
%
40
36
36
32
32
28
28
24
24
20
20
16
16
12
12
8
8
4
Minimális szabályozói tőkeszint
4
0
0
Első év vége
Második év vége
Alappálya
Első év vége
Második év vége
Stresszpálya
A bankrendszer tőkemegfelelési mutatója
A tőkemegfelelési mutató darabszám alapú eloszlása
Forrás: MNB.
10
A hitelezés még nem támogatja kellőképpen
a gazdasági növekedést
11
Pozitív fordulat a vállalati hitelezésben 2013 második felében,
elsősorban az NHP-nak köszönhetően
%
%
5
4
3
2
1
0
-1
-2
-3
-4
-5
-6
-7
-8
2011.I.
II.
III.
IV.
2012.I.
II.
III.
IV.
2013.I.
II.
III.
IV.
2014.I.
II.
III.
IV.
2015.I.
II.
III.
IV.
2016.I.
5
4
3
2
1
0
-1
-2
-3
-4
-5
-6
-7
-8
Teljes vállalati tény
Teljes vállalati előrejelzés (új)
Teljes kkv előrejelzés (NHP előtt)
Teljes vállalati előrejelzés (NHP előtt)
Teljes kkv tény
Teljes kkv előrejelzés (új)
Vállalati hitelezés előrejelzése (tranzakciós alapú, év/év)
Forrás: MNB.
12
Időarányosan nagyobb a második szakasz kihasználtsága
Mrd Ft
Mrd Ft
%
%
800
800
100
700
700
90
90
600
600
80
80
70
70
500
500
60
60
400
400
50
50
300
300
40
40
200
200
30
30
20
20
100
100
10
10
0
0
0
0
Első szakasz
Második szakasz
Első szakasz
100
Második szakasz
A jobb oldali ábra a keretösszeg százalékában értendő
(első szakasz: 750 Mrd Ft; második szakasz: 500 Mrd Ft)
Forrás: MNB.
13
Az új beruházási hitelek felfutása még látványosabb
Mrd Ft
Mrd Ft
Mrd Ft
Mrd Ft
350
350
210
210
300
300
180
180
250
250
150
150
200
200
120
120
150
150
90
90
100
100
60
60
50
50
30
30
0
0
0
0
Első szakasz
Második szakasz
Új hitelek időarányos lefutása
Első szakasz
Második szakasz
Új beruházási hitelek időarányos
lefutása
Forrás: MNB.
14
100
80
60
40
20
0
-20
-40
-60
-80
%
%
100
80
60
40
20
0
-20
-40
-60
-80
2008.II.félév
2009. I.n.év
II. n.év
III. n.év
IV. n.év
2010. I. n.év
II. n.év
III. n.év
IV. n.év
2011. I. n.év
II. n.év
III. n.év
IV. n.év
2012. I. n.év
II. n.év
III. n.év
IV. n.év
2013. I. n.év
II.n.év
III. n.év
IV. n.év
2014. I. f.év (e.)
Enyhítés
Szigorítás
De ez önmagában még mindig kevés a fenntartható
növekedést támogató hitelezéshez
Tőkehelyzet
Gazdasági kilátások
Kockázati tolerancia megváltozása
Hitelezési feltételek alakulása
Likviditási helyzet
Iparág-specifikus problémák
Piaci részesedési célok
Az egyes tényezők hozzájárulása a bankok hitelezési kondícióinak változásához
a vállalati szegmensben
Megjegyzés: A szigorítók és enyhítők különbsége piaci részesedéssel súlyozva. Adott tényezők hozzájárulása a bekövetkezett szigorításhoz/enyhítéshez a
szigorítás/enyhítés arányában normálva.
Forrás: MNB, a bankok válaszai alapján.
15
Élénkülő háztartási hitelezés, melynek prudens
szerkezetét az LTV, PTI szabályozás biztosíthatja
700
Mrd Ft
Mrd Ft
700
600
600
500
500
400
400
300
300
200
200
100
100
0
2008. I.
II.
III.
IV.
2009. I.
II.
III.
IV.
2010. I.
II.
III.
IV.
2011. I.
II.
III.
IV.
2012. I.
II.
III.
IV.
2013. I.
II.
III.
IV.
2014. I.
II.
III.
IV.
2015. I.
II.
III.
IV.
2016. I.
II.
0
Előrejelzési sáv
Bruttó hitelezés
Végtörlesztéshez kapcsolódó hitelkiváltás
Háztartási új kihelyezések
Forrás: MNB. 16
Likvid eszközök
Nemteljesítő/
kockázatos hitelek
Hitelállomány
Az MNB a bankrendszer eszközoldalának egy egészséges
irányba történő átalakítását célozza
Banki mérleg eszközoldala
Intézkedések
Kkv hitelezés nő
NHP I. pillére segíti
Természetes fedezettel nem rendelkező
vállalkozások devizahitelei csökkenek
NHP II. pillére segíti
Háztartási hitelezés emelkedik, növekedhet
egy egészségtelen felfutás kockázata
LTV, PTI szabályozás hozzájárulhat az
egészségesebb szerkezethez
Háztartási devizahitelállomány zsugorodik,
kockázata csökken
Kormány, Kúria döntésköre
Háztartási nemteljesítő állomány csökken
Nemzeti Eszközkezelő mérsékli a
problémát
Vállalati nemteljesítő állomány csökken
A portfóliótisztítás gyorsítása érdekében
szabályozói lépések szükségesek
Kéthetes jegybanki eszköz csökken
Önfinanszírozási koncepció ösztönzi a
bankokat
Állampapír tartás nő
Bankrendszer mérlege és a kapcsolódó kockázat mérséklő lépések
Forrás: MNB.
17
A nemteljesítő vállalati hitelportfólió lassú
tisztítása kiemelt makroprudenciális
kockázat
18
A vállalati hiteleknél a portfoliójavulás és tisztítás
összességében javította az NPL-arányt 2013 végére
22
%
%
22
20
18
18
16
16
14
14
12
12
10
10
8
8
6
6
4
4
2
2
0
0
2007.I.
II.
III.
IV.
2008.I.
II.
III.
IV.
2009.I.
II.
III.
IV.
2010.I.
II.
III.
IV.
2011.I.
II.
III.
IV.
2012.I.
II.
III.
IV.
2013.I.
II.
III.
IV.
20
30-90 nap között lejárt hitelek aránya
90 napon túl lejárt hitelek aránya
A nem-teljesítő vállalati hitelek arányának alakulása
Forrás: MNB.
19
A tisztítási komponensben jelentős egyszeri hatások
lehettek
% 4,0
3,5
3,0
2,5
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0
-0,5
-1,0
-1,5
-2,0
-2,5
Állományi komponens
Portfólió romlási komponens
IV.
III.
II.
2013.I.
IV.
III.
II.
2012.I.
IV.
III.
II.
2011.I.
IV.
III.
II.
%
2010.I.
4,0
3,5
3,0
2,5
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0
-0,5
-1,0
-1,5
-2,0
-2,5
Tisztítási komponens
Az NPL arányának változása
A nem-teljesítő vállalati hitelek arányának alakulásában szerepet játszó
tényezők a bankrendszerben
Forrás: MNB.
20
Nem várható további érdemi romlás a vállalati
portfólió minőségében, de javulás sem
6
%
%
30
5
25
4
20
3
15
2
10
1
5
0
0
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
Állományarányos új értékvesztés - tény
Állományarányos új értékvesztés - előrejelzés
Nemteljesítő hitelek aránya (jobb skála)
A nemteljesítő hitelek aránya és az értékvesztés eredményt rontó hatása a
vállalati szegmensben
Forrás: MNB.
21
A rossz portfólióban jelentős a régóta bedőlt hitelek
aránya
30
%
%
30
25
25
20
20
15
15
10
10
5
5
0
0
0-6 hónap
6-12
hónap
1-2 év
2-3 év
Szerződés szerinti megoszlás
3-4 év
4-5 év
5 éven
felül
Állomány szerinti megoszlás
A vállalati NPL állomány megoszlása a nemteljesítővé válástól eltelt idő szerint
Forrás: KHR.
22
…amiben meghatározó a projekthitelek részesedése
30
%
%
30
5
5
0
0
IV.
10
III.
10
II.
15
2013.I.
15
IV.
20
III.
20
II.
25
2012.I.
25
Egyéb nemteljesítő vállalati/teljes vállalati
Nemteljesítő projekt/teljes vállalati
Átstrukturált projekthitelek / teljes projekthitelek
Portfólióminőség a vállalati szegmensben
Forrás: MNB.
23
Európai összehasonlításban magas a hazai irodapiac
kihasználatlansága
25
ezer EUR/nm
%
50
Luxemburg
Egyesült-Királyság
Kihasználatlansági ráta (2010. IV.)
Kihasználatlansági ráta (2013. IV.)
Ingatlanár (2013. IV., jobb skála)
Franciaország
Németország
0
Belgium
0
Lengyelország
10
Spanyolország
5
Olaszország
20
Csehország
10
Oroszország
30
Hollandia
15
Írország
40
Magyarország
20
Az irodapiac kihasználatlansága és az ingatlanár nemzetközi
összehasonlításban
Forrás: Jones Lang LaSalle.
24
NPL-tisztítás: a közép távú előnyök ellensúlyozhatják a
rövid távú költségeket
Javuló
hitelportfólió
Csökkenő
forrásköltségek
Növekvő
kockázatvállalási
hajlandóság
Növekvő
hitelezési
aktivitás
A jövőbeni
veszteségek
csökkenő kockázata
Nagyobb értékvesztéselszámolás lehetősége
a fennmaradó
állományon
Javuló
jövedelmezőség
Javuló
lejárati
összhang
Javuló
likviditás
Felszabaduló
források
Felszabaduló
humán
erőforrások
Felszabaduló
tőke
25
A bankrendszer alacsony jövedelmezősége
konszolidációhoz vezet
26
Továbbra is gyenge jövedelmezőség jellemzi a hazai
bankrendszert
30
%
%
30
25
25
20
20
15
15
10
10
5
5
0
0
-5
-5
Magyarország
-10
-10
-15
-15
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013 H1
Az adózás utáni ROE-mutató nemzetközi összehasonlításban
Forrás: EKB CBD.
27
A tartósan alacsony jövedelmezőség gátja lehet a fenntartható
növekedést támogató bankrendszernek
• A rossz eszközszerkezetnek a gyenge jövedelmezőség oka és okozata is egyben.
Visszafogott
hitelezés
Gyenge tőke- és
forrásvonzó képesség
Bevételek csökkenése
Alacsony
jövedelmezőség
Külső
sérülékenység
Magas forrásköltségek
Folyamatos
értékvesztés-képzés
Magyar Nemzeti Bank
Alacsony hajlandóság a
veszteségek realizálására
Rossz portfólióminőség
28
A bankszektor gyenge jövedelmezősége növekedési
kockázatokat hordoz
20
Átlagos ROE (2010-2013, %)
10
0
-10
-20
-30
-40
-50
-60
-20
-15
-10
-5
0
5
10
Vállalati hitelállomány növekedési üteme (év/év, %)
15
Sajáttőke-arányos jövedelmezőség (2010-2013) és a vállalati hitelállomány
visszaesése (2013) bankonként
Forrás: MNB.
29
A válság kitörése óta a bankrendszer jelentős része tartósan
veszteséges, ami konszolidációhoz vezethet
1500
Mrd Ft
Mrd Ft
1500
1000
1000
500
500
0
0
-500
-500
-1000
-1000
-1500
-1500
2008
2009
2010
Adózás után veszteséges bankok
2011
2012
2013
Adózás után nyereséges bankok
Adózott eredmény
A veszteséges és nyereséges bankok valamint a bankrendszer 2008 óta
kumulált eredménye
Forrás: MNB.
30
Az háztartási hitelek piacán a válság kitörése óta nő a
koncentráció
0,40
0,35
0,35
0,30
0,30
0,25
0,25
0,20
0,20
0,15
0,15
0,10
0,10
0,05
0,05
0,00
0,00
2005.jan
máj
szept
2006.jan
máj
szept
2007.jan
máj
szept
2008.jan
máj
szept
2009.jan
máj
szept
2010.jan
máj
szept
2011.jan
máj
szept
2012.jan
máj
szept
2013.jan
máj
szept
2014.jan
0,40
Lakáscélú hitelek
Fedezetlen házt. hitelek
Szabadfelh. jelz. hitelek
A Herfindahl-Hirschmann Index alakulása az új kibocsátás alapján egyes
részpiacokon
Forrás: MNB.
31
Köszönöm a figyelmet!
32

similar documents