Igazi tanulás, ha nem tudjuk, hogy épp tanulunk!

Report
„Az új technológiák már rendelkeznek azzal a
potenciállal, ami ahhoz kell, hogy alapjaiban
átalakítsák mindazt, amit az emberek egész
életükben megtanultak. Annak érdekében tehát,
hogy ezekből az új technológiák által felkínált
lehetőségekből hasznot húzzunk, nekünk is
alapjaiban kell újragondolnunk a tanuláshoz és az
oktatáshoz-neveléshez fűződő viszonyunkat, s arra is
figyelnünk kell, hogy az új technológiák milyen
módon tudják előmozdítani e változásokat.”
(Resnick)
Rachel Cohen: Miért kell megváltoztatni az oktatást, nevelést az internetgalaxis korában? Új Pedagógiai Szemle, 2006/09 szám
http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2006-09-vt-Cohen-Miert
Az oktatásban megváltoztak a szerepek és az
elvárások. A pedagógus legfontosabb feladata ma már
nem csak az ismeretátadás, hanem hogy vonzóbbá
tegye az iskolában tanultakat a média, informatika
közvetítette világ információhalmazainál. Felkészítse a
tanulókat eligazodni ebben az adatáradatban.
Az iskolában eltöltött első négy év meghatározó egy
kisgyermek életében. Itt alakítható ki a tanuláshoz
való viszonya, készségei, képességei, jártassága,
szokásai, ekkor tanítjuk meg tanulni, alkalmazni az
elsajátított ismereteket.
Ezért tartom fontosnak, hogy új módszereket
alkalmazzak az óráimon, nyitott legyek a változtatásra.
A pedagógiai folyamatban „az autonóm pedagógus –a
vállalt közös programon belül is- maga választja meg a
célhoz vezető utat, és a diák is alternatív módon
reagál a nevelő kívánságaira, követelményeire,
elfogadja vagy elutasítja, teljes mértékben vagy
részlegesen vállalja azt.” (Gáspár László)
Gáspár László (1999): A pedagógiai folyamattervezés elméleti és gyakorlati kérdései.
Püspökladány, Hektográf Nyomda
Eddigi tapasztalataim azt mutatják, hogy a tanulók
örömmel fogadják az újításokat. Ők már digitális
generáció, akik óvodából illetve otthonról úgy jönnek,
hogy ismerik számítógépes programokat, tudnak
szörfözni a neten.
Az új kompetenciaelvárások nyitott tanítókat,
tanárokat és megújult tanítási, tanulási módszereket
kívánnak.
Az e-tanulás egy viszonylag új és tág fogalom. Olyan
oktatási-tanulási formákat jelent, amelyek aktívan
építenek az IKT (Információs és Kommunikációs
Technológiák) adta lehetőségekre, a számítógép
interaktivitására. Alkalmazását tekintve hatalmas
lehetőségeket rejt az oktatási-tanulási forma
színesítésére, motiválásra, szemléltetésre, stb.
Az e-tanulás szó jobb híján az e-learning fogalom
magyar megfelelőjeként jelenik meg. A következőket
foglalhatja magába:
Iskolai oktatásban:
Iskolában tantermi oktatás esetén alkalmazott
"számítógéppel segített tanulást" (adattárolás,
adatfeldolgozás, interaktivitás, hipertext, multimédia,
szimuláció, virtuális valóság)
A multimédiás oktatóprogramokat.
Alsó tagozaton főleg a multimédiás programok és az
internet használata segíti az oktatást. Több
lehetőséget nyújt a tanítási órámhoz, mint a
hagyományos tankönyvek. Játékosabbá, érdekesebbé
tudom varázsolni az óráimat. A tanulók sokszor észre
sem veszik, hogy éppen tanulnak.
„Ha a tudásszerzés a cél, akkor az egyéni curriculum
az igazán hatékony eszköz. Akkor fogok célt érni, ha
képes
vagyok
arra,
hogy
a
természetes
érdeklődésemnek
megfelelően
alakítsam
a
tudásszerzésre irányuló erőfeszítésem. Ebben a
hagyományos oktatási modell inkább akadályoz, mint
segít.”(Kulcsár Zsolt)
Kulcsár Zsolt: Hazai e-learning fejlődéstörténet. Crescendo, 2007. 06. 19.
http://www.crescendo.hu/2007/06/19/hazai-e-learning-fejlodestortenet
Fontos, hogy az iskolába lépő gyermekek olyan
fejlesztő foglalkozásokon vegyenek részt, ahol tudatos
és tervszerű munka folyik. Ahol egyénre szabott
fejlesztési terv készül, s ennek segítségével
leküzdhetővé válnak azok a nehézségek, amelyek
fejlesztés hiányában a tanulási folyamatban
felhalmozódva, iskolai kudarcokat eredményeznek.
Kisiskolás korban felmerülő problémák lehetnek:
•alak-konstancia,
•vizuális észlelés, auditív differenciálás
•koncentráció/figyelem részképességének
fejletlensége,
•testséma zavara,
•beszédészlelés/beszédértés részképességének
fejletlensége,
•verbális és vizuális memória,
•az analizáló és szintetizáló gondolkodás,
grafomotoros készség területeinek fejletlensége,
• diszlexia, diszgráfia veszélyeztetettség.
Nélkülözhetetlen a pedagógus kompetenciája, hogyan
tud kedvező légkört kialakítani, hogyan tudja
elvarázsolni a gyermekeket s megnyerve őket,
érdeklődésüket fenntartva foglalkozni velük.
Az osztálytanítónak együtt kell dolgoznia a fejlesztő
pedagógussal, hiszen a tanórákon figyelembe kell
vennie, a gyermekek különböző képességeit.
Így válik hatékonnyá a tanítás-tanulás folyamata.
Napjainkban számos könyv, CD, multimédiás program
nyújt segítséget fejlesztő programok kidolgozására.
Gazdag gyakorló anyagokból meríthetünk, melyek
játékos jellegükből adódóan, felkeltik a gyerekek
érdeklődését, s tevékenységre ösztönzi őket.
Mozgásfejlesztés (nagy és finommotorika), szem-kéz
koordináció: Finommotorikát fejlesztjük a szem-kéz,
szem-láb koordinációjának kialakításán keresztül.
Testséma-fejlesztés - Téri tájékozódás fejlesztése,
vizuális észlelés: A téri tájékozódás tanulása összefügg
a gyermek saját testrészeinek megismerésével, a
testén való tájékozódással. A tanulók térpercepciós
zavarai okozzák a betűk (b-d-p), szavak, számok
fordítva olvasását, rosszul észlelik a betűk egymáshoz
való viszonyát, a sorrendiséget. Ezeket a hibákat, a téri
helyzet, a téri viszonyok pontos észlelésének
kialakításával tudjuk korrigálni.
Percepciófejlesztés
Vizuális percepció:
Az
azonosság,
különbözőség
felismerésének
képessége
fontos
szerepet
kap
a
betűk
felismerésében. Az alak-forma állandóság, a részegész
pontos
észleltetése,
alak-háttér
megkülönböztetésének képessége nélkül nem lesz
eredményes az olvasás –írástanulás. Az alak-háttér
észlelése játszik szerepet a lényeges-lényegtelen
megkülönböztetésében,
melynek
a
tanulási
folyamatban döntő szerepe van.
Auditív percepció:
Az auditív fejlesztéssel a gyermekek „belső
hallásának”
javulását
érjük
el,
amely
a
hangösszevonásoknál, betű-összeolvasásnál fontos
hangsúlyt kap.
A tanulók helyesírási problémáit is az auditív
percepció hiányosságai okozzák. A ritmizálás segíti a
szótagolást, az időtartam gyakorlatok a rövid és
hosszú hangok megkülönböztetésének képességét.
A mozgás, testséma és percepció fejlesztéséhez
szervesen kapcsolódik a verbális fejlesztés. E fejlesztés
során gazdagítjuk a gyermekek szókincsét, javítjuk
mondatalkotásukat, mondatfűzésüket, csökkentjük
nyelvi hátrányaikat, s nem utolsó sorban teret adunk
számukra a megnyilatkozásra, s van idő arra, hogy
meghallgassuk őket.
Az informatika segítségével játékosan fejleszthetünk
készségeket, képességeket:
•írási-, olvasási-,
•kommunikációs-,
•gondolkodási-, számolási-,
•beszéd-,
•mozgás-,
•logikai-,
•zenei-,
•rajz- és manuális készségeket a továbbfejlődéshez.
Olyan kapcsolódási pontokat kell találnunk, ahol
informatikai eszközökkel, módszerekkel segíthető a
tanulási folyamat.
A multimédiás programok kedves animációjukkal,
mozgó,
hangos
képeikkel,
szemléletes
megjelenésükkel
remekül
alkalmazhatók
a
fejlesztéshez úgy, hogy a gyerekek észre sem veszik,
hogy tanulnak. A játszva tanulás remek eszközei, ha
okosan élünk velük.
Kálmán Kata
Az 1. osztályosok számára készült
Szövegértés, szövegalkotás CD egy
könyvektől
és
betűtanítási
módszerektől független program,
így bármelyik kiegészítőjeként jól
alkalmazható. Segítséget kíván
nyújtani a tanítóknak abban a
felelősségteljes munkában, mellyel
az iskolába lépő gyermekek tanulási
szokásait megalapozzák.
A több mint 190 hívóképet, 300-nál több hangot és 41
animációt tartalmazó CD mozgással összekapcsolható
fejlesztőfeladatai segítik – többek között a testséma,
téri orientáció, auditív és vizuális differenciáló
képességek fejlesztését.
•tartalmaz képtárat, ahonnan több száz képet lehet
előhívni
•hangtár anyaga, szintén külön is alkalmazható: Jól
használható megfigyelésre, differenciálásra,
emlékezetfejlesztésre.
A telepíthető változatban a képtár és a hanganyag
letöltésén túl, az animációk is lementhetők.
•hang- és betűdifferenciálás erősítését szolgáló
feladatok
•megfigyelőkészség, tájékozódás, logika, algoritmizáló,
tervező készségük, problémamegoldó gondolkodásuk
fejlesztése
•konstruálás, kreativitás fejlesztése
•irányok elsajátításában a tájékozódásban
•logikus gondolkodás, a koncentráció, figyelem
fejlesztéséhez
•színérzék, finommotorika
•olvasási, megfigyelési készség fejlesztésére
• hanganalízis, betűfelismerés, szókirakó, nyelvi- és
képi kommunikációs készség fejlesztésére
Használati útmutató:
Bár olvasási feladat, mivel nem arról van szó, hogy egy
könyvből
folyamatosan
hangosan
olvasunk
gyakorlásként, hanem számítógépes program
segítségével játékosan fejlesztünk, a tanítványok
örömmel jönnek felzárkóztatásra, vagy óra alatt is
lelkesen ülnek a géphez. Ezeket a feladatokat remekül
lehet alkalmazni az iskolakezdés szakaszában. A DIFER
mérésen kiszűrt problémák korrigálására, fejlesztésre
tökéletesen alkalmasak. Természetesen nem egyedüli
módszerként, de a hagyományos tanítói palettát
színesítve, gazdagabbá tehetjük velük mindennapi
munkánkat.
Az oktatás kulcsa mindig a pedagógus. Az informatika
különböző tantárgyakban alkalmazható, mint a fent
bemutatott programból is kiderült. Különböző
kompetenciák fejlesztéséhez ad lehetőséget. Fejleszti
a
problémamegoldó
gondolkodást,
motivál,
kreativitásra ösztönöz, segít a differenciálásban,
játékos tanulásban. Alkalmazható csoport és projekt
munkában, egyéni fejlesztésben egyaránt.
„A tanulás öröm, és ahol az öröm elveszik, ott a
tanulás is megáll”
Jean Piaget

similar documents