Letöltés - Szombathelyi Civil Kerekasztal

Report
CIVIL SZERVEZETEK
• nyilvántartásba vételi kérelem
• változás bejegyzési kérelem
• alapítvány, egyesület szabályozása az új
Ptk.-ban
• vezető tisztségviselők felelőssége az új
Ptk.- ban
• közhasznú civil szervezetek
Irányadó jogszabályok:
• 2013. évi V. törvény Ptk.
• az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról,
valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény
• a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és
az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló
2011. évi CLXXI. törvény
Nyilvántartásba vétel általános szabályai:
illetékes bíróság: Szombathelyi Törvényszék
Adatlap (www.birosag.hu)
A kérelemhez csatolni kell továbbá:
- a szervezet létesítő okiratát
- a székhelyhasználat jogcímét igazoló
másolatát
okirat
- jogi személy alapító jogi személyiségét igazoló okiratot vagy a jogi
személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságként való működést igazoló
okiratot és a szervezet nevében eljáró képviselő képviseleti jogát igazoló
okiratot is
- névhasználathoz hozzájáruló nyilatkozatát
- a külön jogszabályban előírt kötelezettségeket teljesítésének igazolás
Alapítvány nyilvántartásba vétele:
Az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelemnek a felsoroltakon
túlmenően tartalmaznia kell
- az alapítvány kuratóriuma tagjainak a tagság elfogadására és a
jogszabályi követelményekre vonatkozó, összeférhetetlenségre
kiterjedő nyilatkozatát
- az igazolást az alapítvány céljára rendelt vagyon rendelkezésre
bocsátásáról
- egyéb vagyonrendelés esetén az alapítói nyilatkozatot
- a felügyelő szerv tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban
meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozatát
- az alapítói jogok gyakorlására kijelölt személynek a kijelölés
elfogadására vonatkozó nyilatkozatát
- az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez csatolni kell a
külön törvényben meghatározott iratokat is
Egyesület nyilvántartásba vétele
Az egyesület nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez a felsoroltakon
túlmenően csatolni kell a következőket is:
- ha alakuló ülés tartására került sor, az egyesület alakuló ülésének
jegyzőkönyvét és jelenléti ívét, valamint az alapító tagok nevével,
lakóhelyével (székhelyével) és aláírásával ellátott, az alapszabály - nem
nyilvános részeként elkülönítetten kezelt - mellékletét képező
tagjegyzéket, vagy
- ha alakuló ülés tartására nem került sor, az alapító tagoknak az
alapszabályt elfogadó egybehangzó akaratnyilatkozatát tartalmazó
okiratot és a tagjegyzéket
- az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve tagjainak, felügyelő szerv
esetén a felügyelő szerv tagjainak a tagság elfogadására és a
jogszabályban
meghatározott
követelményekre
vonatkozó
nyilatkozatát
- az egyesület nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez elkülönítve kell
csatolni az olyan iratot, amely mind nyilvános, mind nem nyilvános
adatokat vagy csak nem nyilvános adatokat tartalmaz
Változásbejegyzés általános szabályai:
adatlap
illetékes bíróság: Szombathelyi Törvényszék
- a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez csatolandó iratokat kell
csatolni
- a változásbejegyzési kérelemhez nem kell csatolni azokat az
okiratokat, amelyek a bíróság rendelkezésére állnak, nem módosultak
- a létesítő okirat módosítása esetén a változásbejegyzési kérelemhez
csatolni kell a létesítő okirat változásokkal egységes szerkezetbe
foglalt szövegét is
- az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiraton: a létesítő okirat
egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokiratmódosítások alapján hatályos tartalmának
- az egységes szerkezetű okiratból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az
egységes szerkezetű okirat elkészítésére a létesítő okirat mely
pontjának változása adott okot
Alapítványok és Egyesületek szabályozása az új Ptk.-ban
Az egyesület és az alapítvány a non-profit szféra alapvető két szervezettípusa.
• A Ptk. csak a polgári jogi vonatkozásait szabályozza. Speciális törvény: a
2011. évi CLXXV. törvényt az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról,
valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról.
• Az egyesületi jogban több részletváltozást hozott, de alapjaiban az
egyesületi jog nem változott. Az alapítványi jogot – ott a magánalapítvány
bevezetése és domináló szerepe alapvetően módosította a joganyagot.
• Az új Ptk. igen széles körű általános résszel, azaz közös szabályokkal
készült, tehát számos olyan szabály, amely korábban az egyesületnél,
illetve alapítványnál külön szerepelt, most a közös szabályok közé került:
– pl. név, székhely, érvénytelenség stb.
A 3:4. § valamennyi jogi személynél a törvény szabályaitól eltérés lehetőséget
biztosított, az egyesület, illetve alapítvány létrehozásánál mindig vizsgálni kell,
hogy az adott egyesületi, illetve alapítványi szabály mennyire kötelező, illetve
mennyiben van mód e szabálytól a létesítő okiratban eltérni.
Az egyesületi szabályozás új vonásai
a) az egyesület változatlanul a tagok közös, tartós és alapszabályban
meghatározott nem gazdasági célkitűzés folyamatos megvalósítására
hivatott, legalább tíz tagnyilvántartásban nyilvántartott taggal
rendelkező jogi személy
b) az egyesületnek a tagoktól elkülönült önálló vagyonnal kell
rendelkeznie, amelynek minimális mértékét ugyan a törvény nem
határozza meg, de az általános részben a 3:5. § szabálya szerint
„elegendőnek kell lennie az egyesület működésének biztonságos
megkezdéséhez”. Ha ez a követelmény nem teljesül és emiatt az
egyesület jogutód nélkül megszűnik, az alapító tagok a kielégítetlenül
maradt hitelezői követelések kielégítéséért egyetemlegesen felelnek
c) az egyesület létrehozásához ezentúl nem szükséges alakuló
közgyűlést tartani, elégséges ehhez tíz személy egybehangzó
akaratnyilatkozata
d) az egyesületnek vagyonnal kell rendelkeznie. Az egyesületi vagyon
– az eddigi szabályoknak megfelelően – nem osztható fel a tagok
között és az egyesület a tagoknak nyereséget sem juttathat
Az egyesületi tagnak nem kell feltétlenül vagyoni szolgáltatást
teljesítenie, a tagdíjról való rendelkezést az alapszabályra bízza.
Lényeges új szabály: ha az alapítók, illetve a tagok nem kötelesek az
egyesületnek vagyoni szolgáltatást teljesíteni, úgy az egyesület jogutód
nélküli megszűnésekor (felszámolás) a kielégítetlenül maradt
tartozásokért az egyesület tagjainak egyetemlegesen kell helytállniuk.
e) az új Ptk. lehetővé teszi az alapszabály számára, hogy különleges
jogállású tagságot határozzon meg. Ilyen a pártoló, illetve a
tiszteletbeli tagi jogállás, amely nem jár szavazati joggal, de az
alapszabály akár többletszavazati jogot is megállapíthat
f) a tagsági jogviszony az alapító tagokra nézve az egyesület
nyilvántartásba vételével, a későbbiek során a tag belépési kérelmének
az egyesület erre hatáskörrel rendelkező szerve általi elfogadásával
keletkezik
a tagsági viszony személyes jogviszony, így megszűnik a tag halálával
a tagsági jogviszony megszűnik a tag kilépésével, e jogviszony
egyesület által történt felmondásával is
Az új Ptk. részletesen szabályozza a 3:70. §-ban – a társasági szabályok
analógiájára – a tag egyesületből való kizárását is.
g) az egyesület alapszabálya kötelező tartalmi elemei az általános rész
3:5. § szerint:
- név, székhely, cél, alapítók, vagyoni hozzájárulás, első vezető
tisztségviselő
az egyesületre nézve speciális többletelem a 3:71. § szerint:
- tagok jogai, kötelezettségei
- egyesület szervei, hatásköre, összeférhetetlenségi szabályok
- tagi szankciók
- közgyűléssel kapcsolatos előírások
- szavazati jog gyakorlásának feltételei
h) részletesebben szabályozza az új Ptk. az egyesület szerveit
– az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés , amelynek évente legalább egy
ülést tartania kell (kizárólagos hatáskör a 3:74. §, a 3:81. § rendkívüli
közgyűlés összehívásának esetei)
– az egyesület ügyvezetését vagy legalább három tagból álló elnökség vagy
egyszemélyes ügyvezető látja el
Az egyesület ügyvezetői polgári jogi megbízási jogviszony, illetve
munkaszerződés alapján egyaránt elláthatják tisztségüket. A vezető
tisztségviselői jogviszony az alapszabály alapján legfeljebb öt évig tarthat, az
ennél hosszabb megbízás az öt év feletti részében semmis (3:79. §). Az
egyesület ügyvezetőit alapvetően a tagok közül kell választani, de lehetőség,
hogy az alapszabály alapján a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada
külsők (nem tagok) közül legyen választható.
– a felügyelőbizottság az egyesületnél általában fakultatív szerv, de új szabály,
hogy kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha a tagok száma a száz főt
meghaladja, illetve ha a tagok több mint fele jogi személy (jogalanyisággal
rendelkező szervezet)
–az általános szabályok szerint (3:38. §) egyesületnek is szerve lehet az
„állandó könyvvizsgáló”
i) Az egyesület vezető tisztségviselői kártérítési felelősségének
szabályozása.
egyesület vezető tisztségviselője az egyesületnek okoz kárt, a 3:24. §
szerint ezekért a károkért a szerződésszegésért való felelősség
szabályai szerint felel.
a vezető tisztségviselő harmadik személynek okoz kárt, a kárért
főszabályként az egyesület felel
Új szabály azonban [3:86. § (2) bekezdés], hogy ha az egyesületet
felszámolják, az egyesület ügyvezetői – bizonyos feltételek mellett –
egyetemlegesen kötelesek helytállni a hitelezők kielégítetlen
tartozásaiért.
Emellett a 6:541. § kimondja, hogy ha a vezető tisztségviselő e
minőségében harmadik személynek kárt okoz, a tisztségviselő az
egyesülettel együtt egyetemlegesen felel a károsulttal szemben.
j) egyesület más típusú jogi személlyé nem alakulhat át,
csak egyesülettel egyesülhet (összeolvadás, beolvadás),
illetve csak egyesületekké válhatnak szét (különválás,
kiválás)
k) ha egyesület jogutód nélkül megszűnik éppúgy
végelszámolási eljárást kell lefolytatni, mint a gazdasági
társaságoknál,
az egyesület jogutód nélküli megszűnésekor a
fennmaradt vagyont a nyilvántartást vezető bíróságnak
kell közérdekű célra fordítania
l) az egyesülettel szemben is le lehet (kell)
folytatni a csőd-, illetve felszámolási eljárást
m) az új Ptk. lehetővé tette a választottbírósági
eljárást (3:87. §)
Alapítványi szabályozás új vonásai
a) alapvető változás, hogy az új Ptk. helyreállította a
magánalapítvány intézményét, nem követeli ugyanis meg az
alapítványrendelésnél a közérdekű célkitűzést, mint az eddigi
Ptk. A 3:376. § csak annyit mond ki, hogy az alapítvány az
alapító okiratban meghatározott – törvényes és erkölcsös –
tartós cél folyamatos megvalósítására, meghatározott
célvagyonnal és szervezettel létrehozott jogi személy
b) csak kiegészítő jelleggel folytatható gazdasági
tevékenységet szorosabban szabályozza, csak az alapítványi
céllal közvetlenül (a közvetlenség új elem) összefüggő
gazdasági tevékenység folytatható és alapítvány nem lehet
korlátlan felelősségű tagja más jogalanynak, az alapítvány
újabb alapítványt nem létesíthet, alapítványhoz nem
csatlakozhat, vagyont sem nyújthat más alapítványnak (3:376.
§).
c) megszűnik az eddigi különbségtételt, a szabályozásban a nyílt
és a zárt alapítvány között, a 3:379. §-ba foglalt egységes
szabályozás szerint az alapítónak legalább az alapítvány
működésének megkezdéséhez szükséges vagyont az alapítvány
nyilvántartásba vételére irányuló kérelem benyújtásáig át kell
ruháznia a (leendő) alapítványra, a teljes juttatott vagyont pedig
az alapítvány nyilvántartásba vételétől számított egy éven belül
az alapítvány rendelkezésére kell bocsátania
d) többes alapítás részletes szabályozása, illetve az alapítói jogok
gyakorlása többes alapítás esetén, főszabály: a több alapító az
alapítói jogokat testületben gyakorolja, amelyet a 3:392. § az
alapítók gyűlésének nevez, és erre a gyűlésre az eddigi
gyakorlattól gyökeresen eltérő módon az egyesület közgyűlésére
vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazását mondja ki, a
csatlakozói jogállást az új Ptk. erősen közelíti az alapítói
jogálláshoz
e) fenntartja az alapító és az alapítvány elvi elkülönülését, ugyanakkor
egyértelműen növeli az alapítói jogokat:
– az alapító az alapításra irányuló jognyilatkozatát az alapítvány
nyilvántartásba való jogerős bejegyzéséig vonhatja vissza, ezt követően
az alapító az alapítványnak juttatott vagyont nem követelheti vissza –
az ilyen visszavonó nyilatkozat a 3:381. § (2) bekezdése szerint semmis
– a főszabály: alapítvány nem hozható létre az alapító, a csatlakozó, az
alapítványi tisztségviselő, az alapítványi szervek tagjai és ezek
hozzátartozói érdekében [3:379. § (4) bekezdés]. ez alól azonban a
3:386. § kivételeket tesz: pl. az alapító az alapítvány
kedvezményezettje lehet, ha az alapítvány célja az alapító tudományos,
irodalmi vagy művészeti alkotásának gondozása
– semmis az alapító okirat olyan módosítása, amely az alapítvány
vagyonának csökkentésére irányul
– az alapítónak a jogutód nélkül megszűnő alapítvány vagyonáról való
rendelkezési jogát a 3:404. § sokban korlátozza
f) főszabály: a bírósági nyilvántartásba való felvételével a
jövőre nézve jön létre, kivétel: a végrendelettel, illetve
öröklési szerződéssel rendelt alapítvány (ahol az
alapítvány alapító okiratát a végintézkedés tartalmazza),
ilyenkor a nyilvántartásba vétellel az alapítvány az alapító
halálára visszamenő hatállyal jön létre, alapítvány
létesítését a jövőben az örökhagyó meghagyásban is
elrendelheti (3:388–3:389. §).
g) Az eddigi bírói gyakorlattal szemben a 3:394. §
kifejezetten lehetővé teszi az alapítói jogok átruházását,
illetve az alapítói jogokban való – egyéb okból történő –
jogutódlást, az alapítói jogokat a kuratóriumra is át lehet
ruházni, ez esetben az alapítói és az ügyvezetési jogok
egymással egyesülnek
h) jelentősen leegyszerűsíti az alapítványi célvagyon kezelő szervét: ügyvezető
szerve a testületi jellegű kuratórium vagy az egyszemélyes ügyvezető kurátor.
az egyesülettel azonosan – a társasági jogból átvetten – a kurátorokat a 3:397.
§ vezető tisztségviselőknek nevezi, így rájuk vonatkoznak a jogi személyek
közös szabályai között a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános (pl.
összeférhetetlenség) szabályok, az eddigi szabályok enyhítésével a 3:397. §
(3)–(4) bekezdése csak annyit mond ki, hogy az alapítvány kedvezményezettje
és közeli hozzátartozója nem lehet a kuratórium tagja, illetve, hogy az alapító
és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban, az alapítói
jogok erősödését jelzi a 3:398. § (2) bekezdése is, amely lehetővé teszi, hogy
az alapítói jogok gyakorlója a kurátort az „alapítványi cél megvalósításának
közvetlen veszélyeztetése esetén” visszahívhassa. Az új szabályozás – az
eddigivel szemben – rendelkezéseket tartalmaz a kuratórium működési
módjára nézve is (3:399. §)
i) az alapítvány kurátoraira is vonatkoznak az egyesületnél már ismertetett
felelősségi szabályok, így a 3:24. § az alapítvánnyal szembeni, a 6:541. § pedig
a harmadik személyekkel szembeni kártérítés vonatkozásában
j) a 3:400. § tisztán fakultatív szervként említi meg a
felügyelőbizottságot, és a jogi személyek általános
szabályainál fogva az alapítványnál állandó könyvvizsgáló
(3:38. §) is kijelölhető
k) az alapítványnál is kimaradt az eddigi Ptk.-ban szereplő
kifejezett felhatalmazás arra nézve, hogy az alapítvány alapító
okirata az alapítvány egyes szervezeti egységeit (pl. alapítványi
iskola, kórház, szociális intézmény) származtatott jogi
személlyé nyilváníthatja
k) alapítvány más típusú jogi személlyé nem alakulhat át és
csak alapítványokkal egyesülhet, illetve alapítványokká válhat
szét – ezek a szervezeti mozgások azonban nem
veszélyeztethetik az alapítványi célt, illetve nem járhatnak az
alapítványi vagyon csorbításával (3:402. §)
Vezető tisztségviselők felelőssége
A) A vezető tisztségviselő által a jogi személynek
okozott károkért való felelősség általában
A jogi személy tagjainak vagy alapítóinak felelősségére
(helytállási kötelezettségére) vonatkozó szabályokhoz
képest is jelentősebb változásokat vezet be az új Ptk. a
vezető tisztségviselők felelősségének szabályozása
során.
a felelősség
• Az új Ptk. 3:24. §-a szerint a vezető tisztségviselő az ügyvezetési
tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a
szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint
felel a jogi személlyel szemben.
• Ez azt jelenti, hogy a vezető tisztségviselő által a jogi személynek
okozott károkért való felelősségre a 6:142. § szabályait kell
megfelelően alkalmazni.
• 6:142. § Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz,
köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja,
hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a
szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta,
és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt
elhárítsa.
a kártérítés mértéke
A 6:143. § szól a kártérítés mértékéről.
Eszerint kártérítés címén meg kell téríteni
• a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt,
• a szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában
keletkezett egyéb károkat és
• az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni,
amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár – mint a
szerződésszegés lehetséges következménye – a szerződés
megkötésének időpontjában előre látható volt.
Szándékos szerződésszegés esetén azonban a jogosult teljes
kárát meg kell téríteni.
kimentés
A vezető tisztségviselő akkor mentesülhet a
kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy
a) a károkozó körülmény az ellenőrzési körén kívül merült
fel;
b) a saját ellenőrzési körén kívül felmerülő körülmény a
szerződéskötéskor objektíve nem volt előre látható; és
c) nem volt elvárható, hogy a fél a szerződésszerű teljesítést
akadályozó
körülményt
elkerülje
vagy
annak
kárkövetkezményeit elhárítsa.
• Az első feltétel: a károkozó körülmény
ellenőrzési körön kívülisége
- Eltérő jelentéssel bír az egyes jogi személyek
esetében.
- Megállapítható, hogy önmagában ezen első feltétel
alapján is szigorúbb lesz a vezető tisztségviselők
felelőssége, mint amit a hatályos jog meghatároz.
• A második kimentési feltétel az előreláthatóság:
akkor mentesül a kártérítési felelősség alól, ha a kárt
a szerződéskötés időpontjában előre nem látható
körülmény okozta (és annak elkerülése vagy
elhárítása nem is volt tőle elvárható)
• A jogi személyek körében a szerződéskötés időpontja
a vezető tisztségviselői jogviszony létrejöttét jelenti.
B) A vezető tisztségviselő által harmadik személynek
okozott károkért való felelősség általában
• Főszabály: Ha a vezető tisztségviselő a jogi személy
ügyében eljárva harmadik személynek okoz kárt, ezt a
kívülálló vonatkozásában a jogi személy által okozott kárnak
kell tekinteni. A jogi személy természetesen utóbb
igényelheti a vezető tisztségviselőtől a harmadik
személynek megtérített kárt, amennyiben ennek a belső
viszonyban megvannak a feltételei.
• A külső károkozásról a 6:541. § is rendelkezik. Eszerint, ha a
jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával
összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a
károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel
egyetemlegesen felel. Ez a szabály a külső viszonyban teszi
szigorúbbá a vezető tisztségviselők felelősségét.
C) A munkavállalók felelősségére vonatkozó
speciális szabályok
• A vezető tisztségviselő munkaviszony keretében látja el
feladatát, akkor az általa okozott kárt a Munka
Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek (Mt.) a
munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó
rendelkezései szerint kell megítélni.
• Az Mt. 179. § (1) bekezdése szerint a munkavállaló a
munkaviszonyból
származó
kötelezettségének
megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha
nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben
általában elvárható.
• Nem kell megtéríteni azt a kárt:
- amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt
előre látható, vagy
- amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy
- abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési
kötelezettségének nem tett eleget.
• Az előreláthatóság szempontjából a károkozás időpontja a
releváns. Az új Ptk. 6:142. §-a azonban a szerződéskötés
időpontjához köti az előreláthatósági mércét. A két
jogszabályhely között tehát eltérés mutatkozik.
• Mivel az Mt. lex specialis a Ptk.-hoz képest, ezért ilyen esetben
az Mt. 179. § (4) bekezdését kell irányadónak tekinteni.

similar documents