A tankönyvek változásai az elmúlt 20 évben

Report
Kaposi József
2011. november
Felhasznált szerzők

Csapó Benő

Fisherné Dárdai Ágnes

Halász Gábor

Karlovicz János

Kojanitz László

Radó Péter

Vágó Irén

Závodszky Géza
Kérdések

Melyek az oktatás világát meghatározó nemzetközi
trendek?

Miként változtak a tudás és a tanulás alapelvei?

Hogyan alakultak a hazai szabályozási, tartalmi
elvárások/viszonyok?

Miként változott a tankönyvekről alkotott tudásunk?

Milyen következtetéseket vonhatók le az elmúlt évek
adataiból, kutatásaiból?
Nemzetközi trendek az oktatás
világában

Az emberi képességek felértékelődése, tudásgazdaság,
LLL-paradigma (GDP);

Kvalifikációs rendszerek (EKKR, OKKR);

Digitális technológia térnyerése;

Technológiai forradalom (világháló, miniatürizálás, mobiltechnológia);

Tudásfelfogás változásai;

Kompetencia alapú oktatás terjedése;

Társadalmi integrációs törekvések.
Tudásfelfogás változásának jellemzői
ismeretorientált
 tanárorientált
 irányított
 receptív és
reproduktív
 kognitív


passzív
befogadás
képességorientált
 tanulóorientált
 önálló
 produktív

emocionális,
pragmatikus
 aktív elsajátítás

A hatékony tanítás alapelvei
1.
A puszta információ-továbbítás (alacsonyabb rendű
gondolkodási sémák) helyett inkább az információfeldolgozó képesség („magasabb rendű gondolkodási
sémák”) fejlesztésére kell helyezni a hangsúlyt.
2.
Uniformizált oktatási gyakorlat helyett jobb
eredményeket lehet személyre szabott oktatási
gyakorlattal elérni.
3.
A diákokat csoportos munkára, együttműködésre kell
ösztönözni.
4.
Az oktatás folyamatának szerves részét képező,
„autentikus” értékelési rendszert kell működtetni.
Hazai társadalmi-oktatási környezet

1990 – demokratikus viszonyok kiépítése
 decentralizáció,
 deregularizáció,
 privatizáció,
 „államtalanítás”,

1993-as közoktatási törvény
 szabadság, autonómia („reformláz”, „reformot ne”),
Szocialista-liberális kormányzat (12 év)
 Konzervatív, jobbközép kormányzat (8 év)

A tartalmi szabályozás változásai
Nat 1995, 2003, 2007 / Kerettantervek 2000;
A tantervi szabályozás jellemzői


•
•
•
•
kétszintű, háromszintű,
műveltségterületek (csökkenő tananyag-központúság),
kereszttantervi elemek,
erősödő tevékenység-központúság,
A kimeneti szabályozás előtérbe került

•
•
kiépülő mérési-értékelési rendszer,
új vizsgarendszer,
A tankönyv fogalmának változásai,
modellek





„Nemzeti kultúra szimbóluma”;
Didaktikai céllal megírt iskolai oktatásra szánt
könyv;
Piaci termék (áru);
Tankönyvcsalád, pedagógiai rendszer,
programcsomag, digitális taneszköz,
tartalomhordozó;
Tanulóközpontú, tanári kézikönyvre épülő;
A tanulóközpontú könyv konstrukciója
(MARILYN J.–CALFEE R, 1998:249.)
A tanári kézikönyvre épülő rendszer
konstrukciója
(MARILYN J.–CALFEE R, 1998:262.)
Új fogalmak a hazai tankönyvek
terén

Tankönyvpolitika, tankönyvpiac, tankönyvkiadás;

Tankönyvértékelés, tankönyvjóváhagyás;

Tankönyvkutatás, tankönyvanalízis (kvantitatív,
kvalitatív szempontok);

Konszenzusos standardok;

Tankönyvi funkciók és tulajdonságok listázása;

Minőségbiztosítás (belső, külső)
Tankönyvpolitika
Tartalmi
szabályozás
Fejlesztéspolitika
Tankönyvpolitika
Szülők
(+ „szocpol”)
Piacszabályozás
és befolyásolás
Intézményi
minőségirányítás
Tankönyvértékelés típusai
Minőségi jellemzők
Szakértői véleményezés
Kísérleti vizsgálat
Életszerűség
++
+
Tudományos pontosság
++
Olvashatóság
Érdekesség
Tankönyvanalízis
+
++
++
++
+
+
Fokozatosság
+
+
Strukturáltság
++
+
Illusztráltság
++
+
Problémafelvetés
+
+
Gondolkodásra késztetés
+
+
Tanulásirányítás
+
+
+
Önellenőrzési eszközök
+
+
+
Személyesség
+
+
Jaan Mikk áttekintése arról, hogy a tankönyvértékelési módszerek
jellemzően mely minőségi összetevőt vizsgálják:
Konszenzusos standardok
1.
2.
Tudományos megfelelés
Didaktikai standard




3.
4.
5.
a tanulók életkori, pszichikus sajátosságainak, értelmi és lelki
fejlettségi szintjének való megfelelés
legyen életszerű, élet közeli a tankönyv; mind tartalmában, mind
a külső megformálásban a tanulók érdekeit tartsa szem előtt.
az “egyetlen igazság” hirdetésének kerülése, multiperspektívikus
megközelítés, sokféleség a tartalomban és a módszerekben
A kérdések haladják meg a puszta reprodukció szintjét, és
ösztönözzenek a gondolkodás magasabb műveleteire is
(elemzés, összehasonlítás, értékelés stb.)
Előítélet-mentesség
Transzparencia
Képretorika
15
A tankönyv „mappig”-je
Ismerethordozó
Tanítási eszköz
Célcsoportnak íródott
JELLEMZŐK
SZERKEZETI ELEMEK:





Alapszöveg
Kiegészítő szöveg
Orientáló szöveg
Az elsajátítást segítő eszközök
(kérdés, feladat)
Illusztrációs anyag
FUNKCIÓI:
TANKÖNYV


TÍPUSA



Maximum-tankönyv
Minimum-tankönyv
Motiválás
Differenciálás
(alap- és emelt szintű
tudás)
Irányítás
Gyakorlás
Önképzés
Vegyes típus
(Dárdai Ágnes: A tankönyv-kutatás alapjai. Budapest-Pécs, Dialóg-Campus Kiadó, 2002. 55.p.)
Tankönyvi funkciók listázása
Funkciók
Tulajdonságok
Motiváció
Illusztráltság
Érdekesség
Problémák bemutatása
Gondolkodást ösztönző egyéb megoldások
Ismeretátadás
Érthetőség
Életszerűség
Tudományos pontosság
Rendszerezés
Strukturáltság
Koordináció
A többi tankönyvekkel való összehangoltság
Differenciálás
Szintezett tananyag
Tanulásirányítás
A tanórai és az otthoni tanulás folyamatát orientáló eszközök
Tanulási stratégiák tanítása alkalmazása
Az önértékelés elősegítése
Az ismeretek alkalmazását gyakoroltató, illetve összefoglaló
kérdések és feladatok száma és változatossága
Értékekre nevelés
Érzelmi hatást keltő eszközök száma és változatossága
Hazai tankönyvvizsgálat
2004-2007
ERŐSÍTENDŐ ELEMEK
POZITÍV VÁLTOZÁSOK
A direkt ideológia szerepe teljesen visszaszorult.
Megújult a tudáskánon: modernizálták és csökkentették
a tartalmakat, ►
A tanulók tanulás folyamatába való bevonásának, az
aktív részvétel érvényesítésének igénye. ►
Életkori sajátosságok figyelembe vétele. ►
Erősödik a mindennapi élethez való kapcsolat (főleg a
természettudományok esetén).
Megjelent az egészség- és környezetvédelemre nevelés
(pl: természettudományi tankönyvek).
NEGATÍV ELEMEK
—
—
megtörtént: tankönyvi design;
várat magára: tanulhatóságot megkönnyítő
módszertani szemléletváltás.
►Az igény azonban még nem eléggé elfogadott.
►Még egyenetlen ennek érvényesítése.
VESZÉLYEK
A multiperspektivikus, kontroverzív szemlélet késik.
Előzőhöz hasonló a problémamegoldó, problémaérzékeny gondolkodás helyzete. ►
►A legtöbb helyen még mindig kész tudást, kész
megoldásokat kínálnak a tankönyvek
Önálló véleményalkotásra való ösztönzés hiánya. ►
► Maradt a tananyag- és tanárcentrikusság
A társas tanulás formái még nem épültek be a.
A tananyag kifejtése nem emészthető.
Gyenge a tankönyvek tájékoztató apparátusa. ►
►Ez ellene hat az önálló ismeretszerzés folyamatának
Problémák, eredmények
összefoglalása
Problémák
Eredmények
Elavult tanítási és tanulási
stratégiát közvetítenek.
Új tudományos eredmények
megjelenése.
Nem segítik eléggé a tanulói
aktivitást és az értelmes tanulást.
Didaktikai apparátus bővülése.
A fogalmi rendszer és a
tevékenységrendszer esetleges.
Fogalommagyarázatok, kérdések,
feladatok gyarapodása.
A szövegezés nehezen érthető és Fokozatosan tisztuló
nehezen tanulható.
szöveghasználat.
Illusztrációk esetlegessége.
Színes tankönyvek, design.
Ellentmondások vázlata
Új társadalmi igények
A tanulás eszközeinek
rendszerbe szervezése:
inspiráló tanulási
környezet kialakítása.
Diszciplináris szemléletű oktatás
Komplex pedagógiai
praxis: például
természet-tudományos
nevelés.
A kognitív pszichológiai
kutatások eredményeinek
felhasználása.
A tanulás összetevőit középpontba állító taneszköz-fejlesztés és -értékelés.
Tankönyvpolitika vizsgálata 2009
Nemzetközi tapasztalatok:
„A tankönyvek készítése, jóváhagyása, kiadása, iskolai kiválasztása,
ára, illetve ártámogatása tipikus együttállásokat nem mutat. (…) Az
egyes államok tankönyv-politikáját befolyásoló tényezők hátterében
mindenütt a közoktatás egészét érintő közös kihívások és feladatok
állnak:

erőteljes társadalmi igény az iskolai munka javítására az alapkészségek
kifejlesztése, a korszerű műveltséghez elengedhetetlen ismeretek és
kompetenciák kialakítása, valamint a társadalmi esélykülönbségek
kiegyenlítése terén;

a műveltségkép, a pedagógiai szemlélet és a pedagógiai módszerek
átalakulása;

a digitális eszközök és ismeretanyagok megjelenése;

az állami kiadások csökkentésének szükségessége;

egyensúlykeresés a centralizáció és a decentralizáció, valamint a reformok
végrehajtása és a stabilitás biztosítása között” (Kojanitz, 2010)
Tankönyvpolitika vizsgálata 2009
Hazai tapasztalatok/ legfontosabb célok:
1.
2.
3.
4.
5.
A tankönyvellátás biztonsága garantált.
Megfelelő a tankönyv- és tartalomkínálat, a
választási és szelekciós mechanizmusok működnek,
bár sok az esetlegesség.
Tankönyvek és más tartalomhordozók szakmai és
technikai minősége javult.
Tankönyvek és tartalmi szabályozók közötti
kapcsolat erősödött.
Érvényesül számos nemzetközi tendencia.
Tankönyvvé nyilvánítás
Tankönyvvé nyilvánítási kérelmek száma
2007-2010
db
1800
1500
1516
1200
900
909
600
656
618
300
0
2007
2008
2009
2010
összes beérkezett kérelem száma
(nem azonos az adott évben hozott határozatok számával)
év
Tankönyvvé nyilvánítás
A benyújtott tankönyvvé nyilvánítási kérelmekkel kapcsolatban
hozott határozatok:
HATÁROZATOK
2007
2008
2009
tankönyvvé nyilvánító határozat
370
1307
849
elutasító határozat
52
48
23
meghosszabbító határozat
33
290
207
ÖSSZESEN
455
1645
1079
Tankönyvvé nyilvánítás
Tankönyvvé nyilvánítással kapcsolatban hozott határozatok
egymáshoz viszonyított aránya
2.1%
2009
78.7%
19.2%
2.9%
2008
79.5%
2007
17.6%
81.3%
0%
10%
20%
30%
tankönyvvé nyilvánító határozat
40%
11.4%
50%
60%
elutasító határozat
70%
80%
7.3%
90%
meghosszabító határozat
100%
Tankönyvjegyzékbe kerülés
Tankönyvjegyzékre történő felvételi kérelmek száma
2007 - 2010
db
5000
4000
3789
4026
4238
3000
2910
2000
1000
0
2007
2008
2009
2010
összes beérkezett kérelem száma
(nem feltétlen azonos az adott évben hozott határozatok számával)
év
Tankönyvjegyzékbe kerülés
A benyújtott tankönyvjegyzékbe történő felvételi kérelmekkel
kapcsolatban hozott határozatok:
HATÁROZAT
2007
2008
2009
tankönyvjegyzékre történő felvétel
2802
3173
3963
elutasító határozat
108
74
63
ÖSSZESEN
2910
3247
4026
Tankönyvjegyzékbe kerülés
Tankönyvjegyzékbe kerüléssel kapcsolatban hozott
határozatok egymáshoz viszonyított aránya
2009
98.4%
2008
1.6%
97.7%
2007
2.3%
96.3%
94%
95%
3.7%
96%
97%
tankönyvjegyzékre történő felvétel
98%
99%
100%
elutasító határozat
2009
2008
2007
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
Összegzés
Sokoldalú és sokszínű a változás;
 A szabályozás megbízhatósága nőtt;
 Kompetenciaépítés, közös tanulás;
 A tankönyvírás, kiadás professzionalizálódása;
 Ellentmondások – feszültségek továbbra is
jelen vannak.


similar documents