Jogszabályváltozások

Report
Gyermekjóléti
Szolgálatok
Szakmai Napja
2013. június 6.
dr. Halász Anett
gyermekvédelmi szakreferens
”JOGI FRISSÍTŐ” – A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATOKAT
ÉRINTŐ AKTUÁLIS JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK
Járások
218/2012. (VIII.13.) Korm. Rendelet 1. számú
melléklete a járások illetékességi területeinek
meghatározásáról
A hatáskör alakulása egyéb ügyekben
Jegyző
Járási hivatal
 Anyakönyvi ügyek
 Okmányirodai
 Állampolgársági ügyek
 Helyi adók
 Hagyatéki eljárás
 Birtokvédelmi ügyek
 Nem alanyi jogon járó
szociális ellátások: ápolási
díj, közgyógyellátás,
lakásfenntartási támogatás
stb.
szolgáltatások:
Lakcímnyilvántartás,
személyazonosító
igazolvány, útlevél,
gépjárművezetői engedély,
egyéni vállalkozói
igazolvány, stb.
Országos illetékességgel
Hatáskör gyakorlása a gyámhatósági ügyekben
Jegyző
Járási gyámhivatal
 A gyámhatósági ügyekben
 A városi gyámhivatal eddig
megkeresésre
környezettanulmányt készít
 Megállapítja a gyermek
rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményre való
jogosultságát
 Kiegészítő gyermekvédelmi
támogatásra való jogosultságát,
 Megállapítja az óvodáztatási
támogatásra való jogosultságot.




gyakorolt hatáskörei,
Ideiglenes hatályú elhelyezés,
Védelembe vétel és
megszüntetése,
A családi pótlék természetbeni
formában történő nyújtásáról
való döntés,
Az iskoláztatási támogatás
folyósításának szüneteltetéséről
való döntés.
Járási hivatal szakigazgatási szervei:
 Gyámhivatalok
 Munkaügyi kirendeltségek
 Körzeti földhivatalok
 Állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalok
 Népegészségügyi szervek (ÁNTSZ-ek)
Kormányablakok
 2013.
végére az okmányirodák bázisán kerül kialakításra a
kormányablak-rendszer
 Célja:
az egyablakos ügyintézés biztosítása az ügyfelek
számára.
 Több mint 2000 ügyben lesz lehetőség a kormányablakhoz fordulni,
ahol ezek elintézésére a következő módok szerint történhet majd:
- csupán tanácsadás
- el lehet indítani az ügyet, a kérelmet le lehet adni és a
kormányablak 1 munkanapon belül intézkedik arról, hogy az a
hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz kerüljön
- ténylegesen el lehet intézni a kormányablaknál
- azonnal meg is tudnak oldani és elintézni a
kormányablakban.
Anyakönyvi eljárások elektronikussá válása
 Az 1895. október 1-jén kialakult anyakönyvezési rendszert 2014. július 1-jétől
felváltja az egységes szerkezetű, az egész országra kiterjedő elektronikus
anyakönyvezés.
 Az
adatok nyilvántartása nem anyakönyvi események alapján, hanem
személyhez kötötten történik majd, így egyféle anyakönyv váltja fel a jelenlegi
négyféle (születési, házassági, bejegyzett élettársi kapcsolati, halotti)
anyakönyvet.
A továbbiakban egy adott személy valamennyi anyakönyvi eseményéhez
kapcsolódó adatok egy helyen lesznek megtalálhatók.
•
Az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás részévé válik az apai elismerő
nyilatkozatok nyilvántartása.
Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság
A Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet keretein belül működő
Módszertani Főigazgatóság új szervezeti keretek között működik 2013.
január 1-jétől.
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságról szóló 316/2012. (XI.13.)
Korm. Rendelet értelmében a Főigazgatóság látja el országos ellátási területtel
a szociális, illetve gyermekjóléti, és gyermekvédelmi módszertani
feladatokat.
A Főigazgatóság Módszertani Főosztályának elérhetőségei:
1132 Budapest, Visegrádi utca 49. Tel.: (061) 412-9728.
www.szgyf.gov.hu
A Módszertani Igazgatóság szervezeti egységeként működő Országos
Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság szintén a Főigazgatóság keretei
között látja el tevékenységét 2013. január 1-től.
Új Polgári Törvénykönyv
2013. évi V. törvény
2014. MÁRCIUS 15.
Jelentősége:
- kiterjeszti a
szabadságjogokat,
- megerősíti az egyén
önrendelkezési jogát
Rendkívüli változása: a
családjogi törvény beépül,
Családjogi Könyv fejezet
címmel
Részei:
I.
I. Alapelvek
II.
II. Házasság
III. III. Élettársi
kapcsolat
IV. IV. Rokonság
V.
V. Gyámság
Alapelvek
 A házasság és a család védelme
A
gyermek érdekének fokozott
védelme
 A házastársak egyenjogúságának
elve
 A méltányosság és a gyengébb fél
védelme
Szülői felügyelettel kapcsolatos legfontosabb változások a
Családjogi Könyvben
Közvetítői eljárás igénybe vétele, és hivatalból elrendelhetősége
Fő szabály a szülői felügyeleti jog közös gyakorlása, melynek korlátai:
- a gyermek kiegyensúlyozott életvitelének biztosítása
- azonnali intézkedést igénylő esetben a szülő azonnali döntési joga
Szülői felügyeleti jogok gyakorlásának módjai:
- megoszthatóak a szülői felügyeleti jogok és kötelességek vagy
- megállapodás azok egyik szülő általi teljes körű gyakorlásáról
A „gyermekelhelyezés” kifejezés elhagyása, helyébe a „szülők között a szülői
felügyeleti jogok rendezéséről” való bírósági döntés
 Apaság vélelmének megdöntése nemperes eljárásban
Kapcsolattartás szabályainak változása
gyermeki jogként kezeli, korlátozni csak kivételesen indokolt esetben lehet
törvényi szinten rendezi az ún. felügyelt kapcsolattartás lehetőségét
mediáció igénybevétele.
A kódex további újításai:
megszűnik a gyermektartásdíj százalékos megállapítása, a tartásdíjat határozott
összegben kell megállapítani és ha a bíróság indokoltnak tartja, rendelkezhet a
tartásdíj éves automatikus emeléséről, indexálásáról
 fő szabályként érvényesül a gyermek családban történő nevelkedése
bevezeti a gyermekvédelmi gyámság intézményét
Gyermekvédelmi gyámság a gyermekvédelmi törvényben
2014. január 1-jétől
 Fogalma: olyan szakember, aki
- képviseli a gyermek érdekét, elősegíti jogainak gyakorlását,
- megismeri a gyermek véleményét és közvetíti azt az ellátást nyújtó
szolgáltató, intézmény, ill. a gyermek ügyeivel foglalkozó hatóságok felé,
- ellátja a gyermek törvényes képviseletét és jogszabályban meghatározott
ügyekben eljárást kezdeményez.
 Feladata: a gyermek gondozása és nevelése, a gyermek törvényes képviselet illetve
a gyermek vagyonának kezelése
 Kirendelésének esetei:
- ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos
intézményben helyezte el a gyermeket, és pert indított a szülői felügyelet
megszüntetése iránt,
- a gyermek szülei hozzájárultak a gyermek ismeretlen személy által történő
örökbefogadásához,
- átmeneti vagy tartós nevelésbe vette a gyermeket.
 A gyermekvédelmi gyám és a nevelőszülő kötelező együttműködése
Befogadó szülők a gyermekvédelmi törvényben
2014. január 1-jétől
 a gyermekvédelmi szakellátásba 2013. december 31-ét követően
bekerült, és 12. életévét be nem töltött gyermeket befogadó szülőnél kell
majd fő szabály szerint elhelyezni, kivéve, ha a gyermek tartósan beteg
vagy súlyosan fogyatékos, vagy a testvéreket nem lehet együttesen
befogadó szülőnél elhelyezni, vagy más okból szükséges az intézményes
elhelyezés biztosítása
 átmeneti vagy tartós jelleggel saját háztartásában nyújt teljes körű
ellátást a befogadott gyermekeknek, illetve fiatal felnőtteknek
 Befogadó szülő: a helyettes szülő, a nevelőszülő, a speciális nevelőszülő
és a különleges nevelőszülő. A befogadó szülő a tevékenységét
nevelőszülői vagy helyettes szülői hálózat keretében végzi
 Foglalkoztatási
jogviszony keretében látják el a nevelőszülői
feladatokat, mely szolgálati időre jogosít.
Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet a gyermekvédelmi
törvényben
A gyermekvédelmi törvényben gyermeki jogként kerül megfogalmazásra:
„A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek joga van ahhoz, hogy
fokozott segítséget kapjon a fejlődését hátráltató körülmények leküzdéséhez és esélyeinek
növeléséhez.”
Fogalmának kibővítése: (Gyvt. 67/A. § (1)-(2) bekezdés)
meghatározó tényezők: a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való
jogosultságon kívül
- a szülő, a családbafogadó gyám (a továbbiakban: gyám) alacsony iskolai végzettsége,
- szülő, gyám alacsony foglalkoztatottsága,
- az elégtelen lakáskörülmények,
- a szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben élés ténye.
Amennyiben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságon kívül egy további
feltétel megléte megállapítható, az a hátrányos helyzet, ha két további feltétel megvalósul, az a
halmozottan hátrányos helyzet fennállását jelenti. Önmagában megalapozza a halmozottan
hátrányos helyzet tényét, ha
-a nevelésbe vétel,
- az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló
fiatal felnőtt.
Büntető törvénykönyvről szóló
2012. évi C. törvény
2013. JÚLIUS 1.
Leglényegesebb változása, a büntethetőség általános alsó korhatára
továbbra is a 14. életév betöltése, de az
- emberölést,
- életveszélyt, vagy halált okozó testi sértést,
- rablást,
- illetve kifosztást
elkövető, a 12. életévüket betöltött gyermekek is büntethetőek lesznek ezután,
ha képesek belátni tettük következményeit.
Gyermekek büntetőjogi védelme erőteljesebben érvényesül
Külön tényállás a gyermekprostitúció kihasználása
A kiskorú veszélyeztetése tényállást három külön tényállásra bontja:
- a kiskorú érzelmi fejlődésének veszélyeztetése is bűncselekmény lesz
- kapcsolattartás akadályozása
- a gyermekmunka önálló tényállásban nevesítése
 Emberölésnek minősül majd, ha az elkövető 14. életévét be nem töltött, vagy
akaratnyilvánításra képtelen személyt öngyilkosságra rábír.
Akik kiskorúak sérelmére követnek el szexuális jellegű bűncselekményeket,
el lehet majd tiltani minden olyan foglalkozástól, tevékenységtől,
amelyek gyermekek, fiatalok felügyeletével, gondozásával vagy nevelésével
függ össze.
 Elévülés változása: a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények
esetén a sértettnek a 18. életévnek betöltése után is lehetősége és megfelelő
ideje – 5 év – lesz a feljelentés megtételére
 Új tényállásként létrejön a szexuális erőszak, amely összevonja az
erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak hatályos Btk. szerinti
tényállásokat
 Minősített eset lesz a 18. életévét be nem töltött sértett sérelmére
elkövetett szexuális erőszak, szemben az eddig hatályos törvénnyel
Az új Büntető Törvénykönyv a büntető tárgyú törvények mellett a
jogterülettel érintett más jogszabályokra is kiterjed
Gyvt-ben a „fiatalkorú” fogalmának változása:
„Fiatalkorú” az a személy, aki a szabálysértés elkövetésekor a 14. életévét,
bűncselekmény elkövetésekor a 12. évét - 2013. június 30-át megelőzően
elkövetett bűncselekmény esetén a 14. évét- betöltötte, de a 18. évét még
nem.
 a gyermekvédelmi rendszerben foglalkoztatott személyekkel szemben a
11/A. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok felsorolásának
módosulása 2013. július 1-jétől
2009. évben
35
gyerekház
kezdte
meg
működését
országszerte

2013. január 1-vel Biztos Kezdet Gyermekházak a
gyermekvédelmi törvényben

Célcsoport: a leghátrányosabb helyzetű településeken és
településrészeken élő 0-5 éves gyermekek és szüleik, a helyi
közösségek, szakemberek és intézmények

Cél: szocio-kulturális hátrányokkal küzdő, elsősorban hátrányos
vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egészséges
fejlődésének biztosítását támogató, fejlődési lemaradást
kompenzáló, szülői kompetenciákat erősítő, a szülő és különösen
az óvodáskort el nem ért gyermek számára együttesen biztosít
társadalmi felzárkóztatást segítő szolgáltatásokat

Elsődleges célja a gyermekek fejlesztése és támogatása, a szülők
támogatása a gyermeknevelés és munkavállalás területein
Jellemzői:
 Rendszeres napi nyitva tartás mellett a gyermek és szülő számára programok
biztosítása
 A gyermek fejlődését szakemberek segítik és követik
 mindenki számára nyitott, de középpontban a hátrányos helyzetben élő gyermek
áll
 Ingyenes szolgáltatások nyújtása
 Helyi igényekhez való rugalmas alkalmazkodás
Együttműködés különösen
 A gyermekjóléti szolgálattal
 Védőnői szolgálattal
 Óvodával
 Egyéb gyermekintézményekkel
 Szükség esetén a jelzőrendszer egyéb tagjaival.
Gyermekházak Bács-Kiskun Megyében:
 Szivárvány Sziget Gyerekház Katymár
Nyitnikék Gyerekház Jánoshalma
Külföldi állampolgárságú kiskorúak védelme
A gyermekvédelmi törvény személyi hatálya
I. A gyermekvédelmi törvény hatálya kiterjed

- magyar állampolgár,
- letelepedett,
- bevándorolt,
- befogadott jogállású,
- menekültként elismert,
- oltalmazottként elismert,
- hontalanként elismert
gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire.

Szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az
ellátás igénylésének időpontjában a szabad mozgás és a 3 hónapot
meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és
bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

18. életévét be nem töltött menedékjogi kérelmet benyújtó külföldi gyermekre,
aki nagykorú személy kísérete nélkül lépett Mo. területére, vagy a belépést követően
maradt felügyelet nélkül, mindaddig amíg ilyen személy felügyelete alá kerül.
II.
1. Mo. területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek
védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezésnek, vagy az eseti gondnok
kirendelésének az elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy
elháríthatatlan kárral járna.
Harmadik ország állampolgárságával rendelkező személy = nem magyar állampolgár: azok a
személyek, akik nem rendelkeznek a szabad mozgás és tartózkodás jogával ideértve a hontalant
is.
2. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében fentieken
túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok
állampolgárainak Mo. területén jogszerűen tartózkodó gyermekeire.
Pl.: Albánia, Andorra, Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Izland, Monaco, Montenegro,
Szerbia, Szlovénia, Macedónia, Törökország, Ukrajna stb.
III.
Kettős vagy többes állampolgárságú gyermekek esete: ha az ügyfélnek több
állampolgársága van és egyik állampolgársága a magyar, a gyámhatóság a magyar
jogot alkalmazza.
Veszélyeztetett gyermek esetén ideiglenes hatályú elhelyezés
állampolgárságtól függetlenül megtehető!
Köszönöm a figyelmet!

similar documents