Teli bolygó, üres tányérok

Report
Prezentáció
Lester R. Brown
könyvéről
Teli bolygó,
üres tányérok Az élelmiszerhiány
új geopolitikája
Fordította Bíró Dávid
1
Napjainkban lépünk be a krónikus
élelmiszerhiány korába, melyben kegyetlen verseny
zajlik a termőföld- és víz-erőforrások megszerzéséért.
Röviden: eljött az élelmiszerellátás új geopolitikájának
korszaka.
—Lester R. Brown
2
Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand
A prezentáció témái
1)
2)
3)
4)
5)
6)
Az élelmiszerellátás: a gyenge
láncszem
A népességnövekedés ökológiája
Előrelépés az élelmiszerláncban
Élelmiszert vagy üzemanyagot
akarunk-e?
A talajerózió sötét árnyékot vet a
jövőnkre
A vízkészletek hasznosításának
maximuma és az élelmiszerhiány
7)
A gabonahozamok növekedése
stagnálásba megy át
8)
Emelkedő hőmérséklet és
emelkedő élelmiszerárak
9)
Kína és a szójabab jelentette
kihívás
10) Globális versenyfutás a
termőföldekért
11) Képesek vagyunk-e
megakadályozni az
élelmiszerellátás összeomlását?
3
Photo Credit: USDA/Wally Wilhelm
1. fejezet
Az élelmiszerellátás: a gyenge láncszem
4
Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand
Az emelkedő élelmiszerárak korszaka
• 2007-2008: a gabona és szójabab árak több mint kétszeresére nőttek,
és ez mintegy hatvan országban élelmiszerlázadásokhoz és politikai
nyugtalansághoz vezetett.
• A globális gazdasági válság eljöttével az árak egy kicsit visszaestek.
• 2010-2011: Az árak újabb megugrása az Arab Tavasznak adott
lendületet.
• 2012: Az árak ismét rekordmagasságúak vagy közel vannak a korábbi
csúcsokhoz.
Gabona határidős
árak
Búza határidős árak
Szójabab határidős árak
5
Source: CME Group
A globális élelmiszerellátás helyzete bizonytalan
A világ gabonatermelése és gabonafogyasztása
1960 és 2011 között
• A gabonafogyasztás és
megtermelt gabona
mennyisége között
veszélyesen kicsi a
különbség.
• Napjainkban olyan hosszú
távú folyamatokkal
szembesülünk, amelyek:
• növelik az élelmiszerek
iránti keresletet;
• korlátozzák az élelmiszer
termelést.
Mindössze egy rossz aratásnak kell bekövetkeznie ahhoz, hogy
káosz keletkezzen a világ gabonapiacain.
6
Photo Credit: iStockPhoto / Tobias Helbig
Nő a kereslet, a kínálati oldalon pedig feszültségek vannak
Keresleti oldal
• Népességnövekedés
• Az emberek felfelé lépnek az
élelmiszerláncban
• A bioüzemanyagok hatása:
élelmiszerből készítenek
üzemanyagot
Kínálati oldal
•
•
•
•
Talajerózió
Talajvízkészletek kimerülése
A gabonahozamok stagnálása
Emelkedő hőmérsékletek
7
Photo Credit: iStockPhoto / Tobias Helbig
Az élelmiszerfeleslegtől az élelmiszerhiányig elvezető út
Hány nap fogyasztását lennének képesek
fedezni a világ gabonatartalékai, 1990-2012
• A múltban a világnak két
biztonsági tartaléka volt arra az
esetre, ha deficit keletkezett a
termelés és fogyasztás között:
•
•
ugaroltatott amerikai termőföldek;
nagy gabonatartalékok.
• Napjainkra elvesztettük ezt a két
biztonsági tartalékot:
•
•
az Egyesült Államok feladta a
termőföld tartalékolási programját;
a gabonatartalékok veszélyesen
alacsony szintre zuhantak.
8
Photo Credit: iStockPhoto / Tobias Helbig
Az élelmiszer-költségvetés feszültségei
•
Az emelkedő kereslet és az
élelmiszerek kínálatának
csökkenése eddig nem látott
magasságokba emeli az
élelmiszerek világpiaci árait.
•
Az olyan fogyasztók számára, akik
jövedelmüknek 50-70 százalékát
költik élelmiszerre, a magasabb
árak azt jelentik,hogy az érintettek
kevesebbet esznek.
A globális havi élelmiszer-árindex alakulása,
1990 januárjától – 2012
augusztusáig
9
Photo Credit: iStockPhoto / Tobias Helbig
Éhezők száma egyre nő
•
•
Ételmentes napokat tartó
családok aránya (%)
Jelenleg közel 1 milliárd ember éhezik.
Egyes családokban ún. „ételmentes
napok„ vannak, amikor a család
egyáltalán nem eszik semmit sem.
India
24
Nigéria
27
Peru
14
Forrás: GlobeScan Inc.
•
A gyermekek szenvednek a legtöbbet:
egyesek közülük fizikailag és szellemileg
visszamaradnak a fejlődésükben, és
képtelenek a bennük szunnyadó
képességek kibontakoztatására.
10
Photo Credit: iStockPhoto / Claudiad
Mire tanít bennünket a múlt?
•
Az élelmiszerhiány ókori civilizációk alapjait ásta alá.
•
A sumérok: az öntözőrendszerek egyik hiányossága vezetett a
talaj sótartalmának megnövekedéséhez, és a termés
elpusztulásához.
•
A maja birodalom: az erdők kiirtása talajeróziót és a talaj
termőképességének elvesztését eredményezte.
Míg a korai civilizációk hanyatlása egy vagy két környezet szempontjából káros
folyamatra vezethető vissza, napjainkban egy sor ilyen trenddel kell
szembenéznünk. A mi civilizációnk is ezen
korai civilizációk sorsára fog jutni?
11
Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand
2. Fejezet
A népességnövekedés ökológiája
12
Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand
Népességszám emelkedése által kiváltott feszültség
A világ lakossága, 1800-2010, 2100-ig tartó
előrejelzéssel
•
Bolygónkon 7 milliárd ember él.
•
Minden évben majdnem 80 millióval
nő a Földön élő emberek száma.
•
Kétszáztizenöt millió nő, aki szeretné
tudatosan megtervezni családjának
nagyságát, nem tud hozzájutni a
születésszabályozási
szolgáltatásokhoz.
•
A nagy családok a szegénység
csapdájába szorítják az egyéneket.
Jelenleg gyorsan haladjuk meg a Föld azon képességét, amellyel képes eltartani a növekvő
létszámú emberiséget.
13
Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand
Túlterhelt rendszer
•
Túlhalászás: az óceánok halászterületeinek 80 százalékán a maximális
lehetséges kapacitással vagy azt meghaladva zajlik a halászat.
•
Túllegeltetés: Az egész Földön a legeltetett állatállomány létszáma 1,2
milliárddal emelkedett 1960 óta.
•
Túlzott fakitermelés: A világon lévő erdőterület évente nettó 5,6 millió hektárral
csökken. Ez egy akkora terület, mint Costa Ricáé.
•
Túlszántás: Afrika, Ázsia és a Közel-Kelet egyes területein a termőföldek
megművelhetetlen területekké alakulnak át.
•
Túlszivattyúzás: A világ lakosságának fele olyan országokban él,
amelyekben a talajvizek visszatöltődésénél gyorsabban szivattyúzzák ki a
talajvizet.
14
Photo Credit: USDA/ Stephen Ausmus; Yann Arthus-Bertrand
A demográfiai átmenet
•
A magas születési arányszám és az alacsony halálozási
arányszám létrehozza a gyorsan növekvő népesség
demográfiai csapdáját
• pl. Nigéria, Etiópia, Pakisztán
• Fekete-Afrika és az Indiai szubkontinens lakossága
2050-ig majdnem 2 milliárd fővel fog nőni
•
Azok az országok, amelyek mind a születési rátát, mind a halálozási rátát lecsökkentik, kihasználhatják
ún. demográfiai bónusz előnyeit:
• pl. Japán, Dél-Korea, Taiwan, Hong Kong, Szingapúr
• Európában, Latin-Amerikában és Délkelet-Ázsia egyes részein 44 ország érte el a
népességstabilitást.
15
Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand
Bizonytalanság a várható népességszámmal kapcsolatban
•
Az ENSZ előrejelzései, melyek szerint a világ lakosainak száma 2050-ig 2,3
milliárddal nőhet, lehet, hogy valójában nem teljesülnek, mert ezek az előrejelzések
nem veszik figyelembe
• az erőforrások elérhetőségét;
• a klímaváltozást;
• A változó geopolitikai stabilitást vagy instabilitást.
Az emberiség igényei mára nagyobbak lettek a gazdaság természet
adta alapjainak eltartó képességénél, és ez az összeomlás útjára
vezetett bennünket.
16
Photo Credit: USDA/ Lynn Betts
3. Fejezet
Előrelépés az élelmiszerláncban
17
Photo Credit: USDA / Scott Bauer
Több hús, több takarmány
A világ hústermelése, 1950-2010 között
•
•
•
A világ húsigénye 1950 óta ötszörösére
emelkedett.
Ahogy emelkednek a jövedelmek, a
fejlődő világban mintegy 3 milliárd
ember kíván több húst, tejet és tojást
enni.
Ez azt jelenti, hogy takarmány céljára
több gabonára és szójababra van
szükségünk.
18
Photo Credit: USDA / Keith Weller
A gabona állati fehérjévé történő átalakítása
Egy fontnyi súlygyarapodáshoz
szükséges takarmány mennyisége
A marhahús esetében minden egyes font súlygyarapodáshoz több gabonára és ezért
több vízre is van szükség, mint a többi húsfajta előállításához.
19
Photo Credit: USDA / Scott Bauer
Növekszik az akvakultúrás haltermelés
•
A világ halászata és akvakultúrás
haltermelése, 1961-2010
•
Mivel a legtöbb természetes halászati
területet teljesen lehalásszák vagy
erősen túlhalásszák, az akvakultúrás
haltenyésztés fedezi a hal iránti megnőtt
keresletet.
Egyes akvakultúrákban gabonát és
szójababot használnak takarmányként;
másokban viszont hallisztet, ami további
nyomást gyakorol az óceánok
halállományára.
20
Photo Credit: USDA / Peggy Greb
Kína húsfogyasztása nő
•
Kína napjainkban kétszer annyi húst
fogyaszt, mint az Egyesült Államok.
•
Az egy főre jutó fogyasztást nézve
azonban pont fordított a helyzet: az egy
főre jutó amerikai húsfogyasztás
kétszerese a kínainak.
Húsfogyasztás Kínában és az Egyesült
Államokban, 1960-2010
Ahogy növekednek a jövedelmek egyre nagyobb a nyomás, hogy – a
lábasjószágokból és baromfiból készített élelmiszerek iránti egyre növekvő
igényt kielégítendő – elég gabonát és szójababot termeljenek.
21
Photo Credit: iStockPhoto / fotoVoyager
Csökken az amerikai húsfogyasztás
Húsfogyasztás az Egyesült Államokban,
1909-2012
•
Több évtizedes növekedést követően az
amerikai húsfogyasztás elérte a
maximumot.
•
2007 és 2012 között 6 százalékkal
csökkent.
•
A tápláléklánc fokain történő lejjebb lépés
előnyösen hat egészségünkre és a
környezet állapotára, ezen felül csökkenti
a gabona és víz iránti keresletet.
22
Photo Credit: iStockPhoto / Darin Burt
Gabonát nem igényel: az indiai tejtermelési modell
Tejtermelés Indiában és az Egyesült
Államokban, 1961-2010
•
Az 1960-as években Dr. Verghese Kurien
megszervezte a kis méretű tejtermék
szövetkezetek ernyőszervezetét.
•
India jelenleg világvezető a tejtermelésben
és 1967-ben hagyta le az Egyesült
Államokat.
•
Teheneket kizárólag betakarításból
visszamaradt növényi maradékokkal és fűvel
táplálják.
23
Photo Credit: USDA / Scott Bauer
Gabonát nem igényel: Kína „marhahús övezete” és
pontytenyésztés Kínában
•
Kína „marhahús övezetében” a szarvasmarhákat a télibúza- és
kukoricaföldekről behordott szalmával és szálastakarmánnyal etetik.
•
Kínában négy együtt tenyésztett pontyfajta úgy táplálkozik, mintha kint
lenne a természetben (pl. planktonokon és vízi növényeken): a
tenyésztésben tehát nem használnak gabonát vagy haltápot.
24
Photo Credit: iStockPhoto / Pazhyna
4. Fejezet
Élelmiszert vagy üzemanyagot
akarunk-e?
25
Photo Credit: iStockPhoto / Vasata Studio
Az emberek élelmezése helyett a gépkocsikat töltsük-e fel
üzemanyaggal?
•
A világ gabonatermelésében az amerikai
kukorica képviseli a legnagyobb mennyiséget,
és a világ élelmiszerellátásban
nélkülözhetetlen.
•
Jelenleg az USA gabonatermelésének közel
egyharmadát etanolgyártásra fogják
felhasználni.
•
Az a gabonamennyiség, amelyet az amerikai
gépkocsik meghajtására használtak fel 400
millió ember élelmezéséhez lett volna
elégséges.
•
Az amerikai rajongás az etanolért, mely 2005ben kezdődött, szerte az egész világban
hozzájárult az élelmiszerárak emelkedéséhez.
A kukorica felhasználása takarmányként és
üzemanyag-alapanyagként
az Egyesült Államokban, 1980-2011
Az a gabona, mely egy terepjáró 25 gallonos (94,6 literes) tartályának egyszeri feltöltéséhez
szükséges, elég egy személy egy évig tartó élelmezéséhez.
26
Photo Credit: USDA / Scott Bauer
A tíz legnagyobb etanolgyártó ország 2011-ben
Millió gallonban
Az etanol legfontosabb alapanyagai:
•Gabona az Egyesült Államokban, Kínában
és Kanadában
Egyesült Államok
Brazília
14,319
5,553
•Cukornád Brazíliában
Kína
555
•Különféle gabonafajták Európában
Kanada
462
•Cukornád és melasz Indiában és Tájföldön
Franciaország
301
Németország
203
India
147
Tájföld
135
Spanyolország
122
Belgium
106
A kukoricából gyártott etanolt belekeverik az
amerikai benzinbe, hogy teljesítsék a
“megújuló üzemanyagokkal” kapcsolatos
előírásokat.
A világ termelése
22,742
Forrás: F.O. Licht
Ha a teljes amerikai gabonatermést átalakítanánk etanollá, akkor az amerikai benzinkeresletnek mindössze 18
százalékát tudná kielégíteni.
27
Photo Credit: iStockPhoto / Bob Randall
A tíz legnagyobb biodízel termelő ország, 2011
Millió Gallon
Egyesült Államok
841
Németország
835
Argentína
729
•Repcemag Európában
Brazília
698
•Pálmaolaj Indonéziában és Tájföldön
Franciaország
420
Indonézia
360
Spanyolország
188
Olaszország
156
Tájföld
156
Hollandia
117
A biodízel legfontosabb alapanyagai:
•A szójabab az Egyesült Államokban, Argentínában
és Brazíliában
Egyre hevesebben bírálják az EU azon előírását,
mely szerint 2020-ig a szállításban használt
energia 10%-át megújuló üzemanyagoknak kell
szolgáltatniuk.
A világ termelése
5,651
28
Photo Credit: iStockPhoto / Bob Randall
Bioüzemanyagok alapanyagnövényei kiszorítják az élelmiszernövényeket és
erdőirtáshoz vezetnek
Bioüzemanyagokból nyert energia és az előállításukhoz
felhasznált energia hányadosa egyes növények esetében
•
A bioüzemanyagok költség és haszon
aránya növényfajtánként változó.
•
Az új olajpálma ültetvények
létrehozása a trópusi erdők területét
csökkenti.
•
A földhasználat módjának
megváltozásából és a műtrágyák
használatából eredő üvegházgázkibocsátás nagysága valószínűleg
nagyobb, mint a benzin
bioüzemanyagra való felváltásából
eredő kibocsátás csökkentés.
29
Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand
5. Fejezet
A talajerózió sötét árnyékot vet a jövőnkre
30
Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand
A talajerózió egyre erősebb
•
A túlszántás, a túllegeltetés és az erdőirtás a talajt sebezhetővé teszik a
szél- és vízerózióval szemben.
•
Napjainkban a világ szántóföldterületeinek egyharmadán gyorsabb az
erózió számlájára írható talajpusztulás, mint a talajképződés.
•
A termőtalaj pusztulása csökkenti a termőföldek termékenységét és végül
arra kényszeríti a gazdákat és legeltetésből élőket, hogy elhagyják a
földjeiket.
•
Olyan országok, mint Lezotó, Haiti, Mongólia és Észak-Korea lassan
képtelenné válnak arra, hogy ellásssák magukat élelmiszerrel.
31
Photo Credit: iStockPhoto / Steven Allan
A legelő lábasjószágok tönkreteszik a földeket
A világ legelő lábasjószág állománya, 1961-2010
•
A világ 3,4 milliárd szarvasmarhája, juha és
kecskéje tönkreteszi a növényzetet, és így a földek
sebezhetővé válnak a talajerózióval szemben.
•
A kecskék nagyon jól érzik magukat a pusztulásnak
indult környezetben: így ha a kecskék száma a
juhok és szarvasmarhák számához képest
megemelkedik, ez azt jelzi, hogy a legelők állapota
romlásnak indult.
•
Mivel a kecskék száma gyorsan emelkedik, Nigéria
évente 869000 hold legelőt veszít el—területeket,
melyeken a sivatag veszi át uralmát.
32 Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand
Sivatagosodás a történelem folyamán
•
Az Egyesült Államok Nagy-síkságán a túlszántás az 1930-as években
sivatagosodáshoz vezetett és ennek következtében több százezer ember
kényszerült lakhelye elhagyására.
•
A szovjet szűzföld projekt keretében egy óriási legelőterületet alakítottak át
gabonatermő területté, és ennek következtében egy újabb terület kezdett el
sivataggá válni, és ezeken a területeken felhagytak a mezőgazdasági termeléssel.
33
Photo Credit: U.S. Library of Congress/ Arthur Rothstein
Napjaink sivatagosodó területei
•
Napjainkban az Északkelet-Kínában és Nyugat-Mongóliában zajló
túllegeltetés miatt a sivatagok összeérnek és egymásba folynak, és
porviharok alakulnak ki, melyek végigsöpörnek a kontinensen és azt
elhagyva akár Észak-Amerikáig is eljutnak.
•
A lakosság és a lábasjószágok terhelése következtében Afrika Száhelövezetében a termőföldek tönkrementek. Az Afrikát elhagyó homokviharok
évente 2-3 milliárd tonna homokot viszenk magukkal.
Emellett a két újabb sivatagosodó terület mellett minden eltörpül, amit a világ
valaha is látott. Még nem tudjuk felmérni, hogy ezen folyamatok kiteljesedése
milyen hatással jár.
34
Photo Credit: NASA Earth Observatory
A mezőgazdaság alapjainak tönkremenetele
A termőképes területek csökkenése és a Föld folyamatosan növekvő
lakossága egyre inkább összeütkezésbe kerülnek. A talajerózióval és a
talajminőség hanyatlásával kapcsolatos problémák helyi szinten
jelentkeznek, de az élelmiszerbiztonságra gyakorolt hatásuk globális.
35
Photo Credit: USDA/ Jack Dykinga
6. Fejezet
A vízkészletek hasznosításának maximuma és az
élelmiszerhiány
36
Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand
A mezőgazdaság vízigénye
Az ezer emberre jutó öntözött terület nagysága
a világban, 1961-2009
•
A világban a víz 70%-át a
mezőgazdaság használja
fel.
•
A világ gabonatermésének
mintegy 40%-át öntözött
földeken termelik.
37
Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand
Hol várható vízhiány a világban?
18 országban, 3,6 milliárd embert érintve
Forrás: EPI
•
A túlszivattyúzással élelmiszer termelési buborékok jönnek létre, melyek a
vízkészletek kiszáradásával kipukkadnak.
•
Indiában 175 millió, Kínában pedig 130 millió ember túlszivattyúzásból nyert gabonát
fogyaszt.
•
A Közel-Keleten a népesedésnövekedés és a rendelkezésre álló vízkínálat közötti
összeütközés lecsökkenti a régió gabonatermelését.
38
A szaúd-arábai az élelmiszerbuborék kipukkan
•
Szaúd-Arábia úgy lett
búzakereslete kielégítése
szempontjából önellátó, hogy nem
visszatöltődő rétegvízkészleteit
kitermelve öntözte a sivatagot.
•
2008 elején a kormány bejelentette,
hogy az ország rétegvízkészletei
nagyrészt kimerültek.
•
Az ország közel 30 milliós
lakossága 2016-ra már teljes
egészében az importált gabonára
fog támaszkodni.
Búzatermelés Szaúd-Arábiában, 1995-2011, 2016-i tartó
előrejelzéssel
Szaúd-Arábia az első olyan ország, mely hivatalos előrejelelzést tesz közé arról, hogy
talajvízkészleteinek kimerülése hogyan fogja lecsökkenteni gabonatermelését.
39
Photo Credit: NASA
Potenciális konfliktusforrások
Az Egyesült Államok a Kolorado folyóból emel
ki vizet, és ennek következtében a folyó már
kiszárad, mire elérné a Kaifornia-öblöt.
Törökország duzzasztógát-építkezései
lecsökkentik a Tigrisz és Eufrátesz folyók
vízhozamát Szíriában és Irakban.
Külföldiek mezőgazdasági termelés céljait
szolgáló földszerzési akciói Etiópiában és
Szudánban hatással lesznek a Nílus
egyiptomi területen tapasztalható
vízhozamaira.
A Kínában épített gátak lecsökkentik
a Mekong folyó tájföldi, vietnámi és a
folyó alsó szakaszán lévő további
felhasználói számára rendelkezésre
álló hozamokat.
Versenyfutás a szűkösen rendelkezésre álló vízerőforrásokért regionális és nemzetközi szinten egyaránt
feszültségeket okoz, és viszályhoz vezet: egyfelől a városok és a mezőgazdasági termelők között, másfelől
pedig az országok között.
40
Approximate watershed outlines from EPI, overlaid on map from www.ammap.com
7. fejezet
A gabonahozamok növekedése stagnálásba
megy át
41
Photo Credit: iStockPhoto / ollo
A gabonahozamok növekedési ütemének lelassulása
A világ átlagos gabonahozama, 1950-2011
•
A világ átlagos gabonahozama 1950 óta
megháromszorozódott.
•
De a hozamnövekedés üteme lelassuló
félben van.
•
1950-1990 között a hozam
növekedésének éves üteme 2.2%
százalék évente
•
1990-2011 között a növekedés éves
üteme már csak 1,3% volt évente
Néhány fejlettebb mezőgazdasággal rendelkező országban a
gabonahozamok növekedése véget ért.
42
Photo Credit: iStockPhoto / Simon Oxley
A gabonahozamok stagnálása Nyugat-Európában
Gabonahozamok Franciaországban, Németországban
és az Egyesült Királyságban, 1961-2011
•
Úgy tűnik, hogy a francia, a német és az
egyesült királyságbeli gazdák elérték a
hozamok biológiailag lehetséges felső
határát, és a mezőgazdasági
technikákban mutatkozó utolsó
hiányosságokat is felszámolták.
•
Nyugat-Európa három legnagyobb
búzatermeló országáról van szó.
•
A gabonafélék hozama mindhárom
országban stagnál.
Ez a három ország együtt évi 80 millió tonna gabonát termel, és ez a
világtermelés 12 százaléka.
43
Photo Credit: iStockPhoto / img85h
A rizshozamokkal kapcsolatban
Kína üvegplafonba ütközik-e?
Rizshozamok Japánban és Kínában, 1960-2011
•
Japán rizshozamai 17 év óta nem
emelkedtek.
•
Dél-Korea rizshozamai emelkedés után
szintén stagnálásba mentek át.
•
Kína rizshozamai fokozatosan utolérik a
japán hozamokat, de lehet, hogy már
nem tudják meghaladni őket.
Ez a három ország együtt a világ rizstermelésének
egyharmadát adja.
44
Photo Credit: iStockPhoto / HAIBO BI
Hol mehet még át a gabonahozamok emelkedése
stagnálásba?
•
Kína búzahozamai, a rizshozamokhoz hasonlóan, közel lehetnek a
stagnálás szintjéhez.
•
Az emelkedő hőmérsékletek mellett a mezőgazdasági
termelőknek, azzal párhuzamosan, hogy a biológailag lehetséges
maximum hozamokhoz közel járnak, szembe kell nézniük az
éghajlati körülmények jelentette új korlátozó tényezőkkel is.
Eddig a rizs- vagy a búzahozamok csak közepes méretű országokban stagnáltak. Mi
történik majd akkor, amikor a gabonahozamok emelkedése a nagyobb területű
országokban is stagnálásba megy át?
45
Photo Credit: iStockPhoto / Dave Hughes
8. fejezet
Emelkedő hőmérséklet és emelkedő élelmiszerárak
46
Photo Credit: iStockPhoto / jansmarc
Az éghajlat tönkremegy
•
A fosszilis energiahordozók nagy
mennyiségben történő elégetése növeli a
légköri szén-dioxid koncentrációját ezzel
megemelve a Föld hőmérsékletét és
tönkretéve az éghajlatot.
Átlagos globális hőmérséklet és a légköri szén-dioxid
koncentráció, 1880-2012
47
Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand
Magasabb hőmérséklet, alacsonyabb hozamok
•
Az Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközi Testület előrejelzése szerint a Föld átlagos
éghajlata ebben az évszázadban 6,4 Celsius-fokkal fog emelkedni.
•
A jelenlegi trendek már ezt az előrejelzést is meghaladják.
•
A növények tenyészidőszakában az optimális hőmérsékletet meghaladó minden 1 Celsius-fokos
hőmérséklet-emelkedéssel kapcsolatban arra számíthatunk, hogy a búza, a rizs és a kukorica
10 százalékos hozam csökkenéssel reagál.
48
Photo Credit: iStockPhoto / dra_schwartz
Az olvadó jég veszélyezteti az élelmiszerbiztonságot
•
A hegyi gleccserek sok folyó olyan „víztározóinak” tekinthetők, melyek az öntözővíz forrásai.
•
•
Ahogy eltűnnek a gleccserek, a mezőgazdaságból élők elveszítik ezt a folyamatosan
rendelkezésre álló vízforrást.
A szárazföldi jégtakarók azon része, mely elolvad belefolyik az óceánba, és megemeli a tengervíz
szintjét, és ez fenyegetést jelent a rizstermelő folyódeltákra.
•
Ha Grönland jégtakarója teljes egészében elolvadna, a tengerszint 7 méterrel
megemelkedne.
•
De már egy 90 centiméteres tengervízszint-emelkedés is Baglades rizstermelő területeinek
felét elárasztaná.
49
Photo Credit: iStockPhoto / jgareri
Nincs már „normálisnak” mondható időjárás
•
•
•
•
A múltban az extrém időjárási események anomáliának számítottak, és a
gazdák arra számíthattak, hogy a következő aratás idejére az időjárás
visszatér a korábbi megszokott viszonyokhoz.
De most, hogy a hőmérséklet emelkedik és az éghajlat változik, egyszerűen
nincs meg az a normális időjárás, melyhez az időjárási események
visszatérhetnének.
Véget ért az a relatív klímastabilitással jellemezhető 11000 éves időszak,
amelyben a mezőgazdaság alakult.
Ha a világ gabonatartalékait megemelné egy olyan szintre, mely 110 nap
fogyasztását fedezné, ez az egyik módszere lehetne annak, hogy az extrém
időjárással szemben biztonsági tartalékunk legyen.
Minden egyes év után látszik, hogy a mezőgazdaság rendszerek és az éghajlati rendszerek
közötti harmónia egyre inkább megbomlik.
50
Photo Credit: USDA/Jack Dykinga
2012. évi aszály megtizedelte az Egyesült Államok kukoricatermését
•
Az időjárási adatok mérése és
rögzítése óta mért legforróbb július.
•
Az aszály az Egyesült Államok
területének 60%-át érintette.
•
Ahogy az aszály és a magas
hőmérséklet kárt okoztak a kukorica
és szójabab termésben, ezen
termékek ára elkezdett emelkedni.
Az éghajlat dobókockáit úgy változtatjuk
meg, hogy az ilyen szélsőséges időjárás egyre valószínűbbé válik.
51
9. Fejezet
Kína és a szójabab jelentette kihívás
52
Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand
Hogyan lett a szójababból a világ legfontosabb élelmiszere
•
A szójabab háromezer esztendővel ezelőtt Kínában
tűnt fel.
•
1930 óta -- a magas minőségű fehérje forrásaként -szójából készült tápot kevernek bele a lábasjószágok
takarmányába.
•
Napjainkban az Egyesült Államok, Brazília és
Argentína együtt a világ majdnem 250 millió tonnás
éves szójababtermelésének több mint négyötödét
adja.
A világ szójababtermelése
53
Photo Credit: USDA/ Scott Bauer
Kína meghatározó szerepet játszik a kereslet alakulásában
•Kína a világ vezető szójababfogyasztó
nemzeteként 2008-ban lehagyta az Egyesült
Államokat.
Szójabab termelés, fogyasztás és behozatal
Kínában 1964-2011
•Kínában sertésállomány 500 milliós, a világ
teljes állományának fele, és a sertések
takarmánya szójabab és gabona keveréke.
•Kína napjainkban a világ szójababkereskedelmében forgalmazott szója 60
százalékát importálja.
Ahogy Kína és más fejlődő országok folytatják azt a folyamatot, mellyel az élelmiszerlánc magasabb
fokaira lépnek, a szójabab iránti kereslet tovább fog emelkedni.
54
Photo Credit: USDA/ Keith Weller
Az Amazonas-medence erdőinek kiirtása szójabab termelése érdekében
•
Szójabab hozamok megemelése
nehéz, hiszen a szója iránti kereslet
növekedésének kielégítése
legnagyobbrészt a vetésterület
növelésével biztosítható.
•
Brazíliában ez az Amazonasmedence erdőinek kiirtását és a
szavannaszerű cerrado területének
további romlását jelenti.
Szójával bevetett területen történő aratás a Föld
nyugati féltekén, 1960-2011
Ezen nagy biodiverzitást mutató, karbont megkötő ökológiai
rendszerek megvédése napjainkban attól függ, hogy Földünk gazdagabb lakói táplálkozásukban lejjebb lépnek-e
az élelmiszerláncban.
55
Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand
10. fejezet
Globális versenyfutás a termőföldekért
56
Photo Credit: iStockPhoto / susoy
Az élelmiszerhiány új geoplitikáka
Nagyméretű földszerzési akciók a projekt típusa szerint,
2008 októbere és 2009 augusztusa között
•
A gabona és szójabab árak megduplázódása
2007-ben és 2008-ban rávilágított az
élemiszerhiány új geopolitikájára: minden
ország külön-külön a maga érdekeiért harcol.
•
Oroszország, Tájföld és más
gabaonexportáló országok korlátozták
vagy betiltották az exportjukat.
•
Néhány importáló ország pedig más
országokban kezdett el földeket vásárolni
vagy bérbe venni—földeket, melyeken
élelmiszert akarnak termelni.
•
Ezek a föld birtokbavételét célzó akciók,
melyeket gyakran „földszerzéseknek”
hívnak, gyorsan növekedtek.
57
Photo Credit: iStockPhoto / Pawel Gaul
Földszerzések: a befektetők
•
A legfontosabb befektetők között van Kína, India, Szaúd-Arábia, Dél-Korea
és az Egyesült Arab Emirátusok.
•
A beruházást nem az élelmiszerellátás biztonságának biztosítása motiválja:
befektetők az Egyesült Államokból, az EU-ból és Dél-Kelet Ázsiából
boüzemanyagok alapanyagait akarják termelni.
•
Más befektetők (befektetési alapok, nyugdíjalapok, egyetemi alapítványok
és spekulátorok) a földszerzéseket jövedelmező befektetési lehetőségnek
tekintik.
58
Photo Credit: iStockPhoto / BanksPhotos
Földszerzések: a befektetések célországai
•
A befektetések legfontosabb célterülete Fekete-Afrika országai:
• Etiópia, Szudán és Dél-Szudán: mindhárom ország élelmiszer-gyorssegélyben részesül
• További célországok: Kenya, Mali ésTanzánia és egyéb országok
• A földeket gyakran 25 évtől 99 évig terjedő időszakra adják bérbe hektáronként és évenként
kevesebb, mint 1 dollárért.
•
Jelentős érdekeltségek vannak még Dél-Kelet Ázsiában…
• Kambodzsában, Laoszban, a Fölöp-szigeteken és Indonéziában
•
Dél-Amerikában…
• Brazíliában, Argentinában
•
…és a volt Szovjetunió területén
• Oroszországban, Kazahsztánban, Ukrajnában
59
Photo Credit: iStockPhoto / Bob Randall
Földszerzési megállapodások—néhány példa
Földszerzés célországa
Földszerzés jellemzői
Brazília
A kínai Chongqing Gabona Csoport a hírek szerint 500 000 holdon
arat szójababot Bahía államban.
Kambodzsa
A szingapúri központtal rendelkező HLH Group 70 évre szóló
lízingszerződés keretében 35 000 holdon termel kukoricát.
Etiópia
Egy szaúd-arábiai milliárdos agrogazdasági cége Etiópia Gambella
régiójában rizstermelés céljából egy 24 700 holdas területre kötött
bérleti szerződést, és a tervek szerint további 716 000 holdat
szeretne bérbe venni.
Oroszország
A dél-korai Hyundai Heavy Industries két farmon (összesen 40 000
hold területen) kukoricát, zabot, búzát és szójababot termel azzal a
céllal, hogy a termést hajón hazaszállítsa.
60
Photo Credit: iStockPhoto / zoran simin
Etiópia példája
•
A földművelők és bennszülöttek gyakran csak akkor értesülnek a földszerzési akciókról, amikor
földjeik elhagyására kényszerítik őket:
•
2012 elejéig a kormány több mint egy millió etiópiai lakost kényszer alkalmazásával telepített
más területekre.
•
Mivel a föld tulajdonjoga hivatalosan nem szabályozott, a helyi lakosság számára nehézzé válik a
földszerzési akciókkal szembeni tiltakozás
•
Magasan gépesített mezőgazdasági termelési projekteket indítanak be, melyek a helyi
lakosságnak kevés munkaalkalmat kínálnak.
•
A megtermelt élelmiszert leggyakrabban a befektető országába szállítják, tehát a megtermelt
élelmiszer egyáltalán nem járul hozzá a helyi élemiszerkínálathoz.
•
A földszerzési akciók szükségképpen egyben a vízerőforrások megszerzését is jelentik.
61
Photo Credit: iStockPhoto / BanksPhotos
Megindult a földekért folytatott versenyfutás
•
Ahogy egyre több földet szereznek meg és a helyi lakosságot megfosztják
az állásoktól és a földektől, a szegények száma megnőhet.
•
A helyi lakosság kivétel nélkül mindig ellenségesen fogadja a földszerzési
akciókat.
•
A politikai instabilitás növekedése komoly aggodalomra ad okot, hisz ez
növelheti a csődöt mondott államok már amúgy is hosszú listáját.
Ezek a földszerzési akciók szerves részét képezik
a Föld termőföld- és víz-erőforrásaiért
folytatott globális hatalmi harcnak.
62
Photo Credit: iStockPhoto / Bob Randall
11. fejezet
Képesek vagyunk-e megakadályozni az
élelmiszerellátás összeomlását?
63
Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand
Egy stabilabb élelmiszerellátási rendszerhez vezető utak
A kínálati oldalon szükséges lépések
A keresleti oldalon szükséges lépések
•
A népességszám stabilizálása
•
A szegénység felszámolása
•
A túlzott húsfogyasztás
csökkentése
•
A bioüzemanyag gyártásra adott
engedélyek bevonása
•
A talajerózió elleni lépések
•
A vízhasznosítás
hatékonyságának növelése
•
A hozamok maximális szintre való
megemelése
•
Az éghajlat stabilizálása
Ha az élelmiszer egyenleg mindkét oldalán megtesszük a szükséges lépéseket, újra
megemelhetjük a világ gabonakészleteit, és ezzel javíthatunk az élelmiszerbiztonságon.
64
Photo Credit: iStockPhoto / Niko Vujevic
Népességszám stabilizálása és a szegénység
felszámolása
•
Az iskolai ebédporgramok segítenek
abban, hogy a gyermekek, leginkább
pedig a lánytanulók, ne maradjanak ki
az iskolából.
•
Azok a lányok, akik nem maradnak ki
az iskolából valószínűleg kevesebb
gyermeket fognak szülni.
•
A családnagyság csökkentése segít a
családoknak a szegénységből való
kiemelkedésben
•
Kisebb nagyságú családokban ritkább
az alultápláltság
A lányok részvételi aránya középiskolai oktatásban
és a nők teljes születési arányszáma
A szegénység felszámolására tett erőfeszítések és a lassú népességnövekedés között
kölcsönös és egymást erősítő hatás áll fenn.
65
Photo Credit: iStockPhoto / Viorika
Kínálati megoldások
Talajvédelmi intézkedések
Az erősen erózióra hajlamos
területek füvesítése
Teraszos művelés
Erdősített védősávok
Teraszos művelés
Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand
Sávos növénytermesztés
Talajmegmunkálás nélküli
gazdálkodás
Talajmegmunkálás nélküli gazdálkodás
66
Photo Credit: USDA ARS
Photo Credit: USDA/Dave Clark
Megoldások a kínálati oldalon
Vízvédelmi intézkedések
Hatékonyabb öntözési technikákat, pl.
csepegtető öntözést kell alkalmazni.
A vizet hatékonyabban hasznosító
növényeket kell termeszteni, pl. rizs
helyett búzát.
Csepegtető öntözés
Photo Credit: USDA/Pete Mortimer
Vissza kell lépni az élelmiszerlánc lejjebb
lévő fokaira.
A vízfogyasztásnak legyen ára, mivel ez a
fogyasztókat hatékonyságra sarkallja.
Biztosítani kell a víz újrahasznosítását.
67
Photo Credit: USDA ARS
Esettanulmány: a gabonahozamok növelése Malawiban
•
•
•
2005. évi aszály következtében
sokan éheztek, és éhen haltak.
A kormány nemzetközi segítségre
támaszkodva műtrágya és
vetőmag támogatást adott a
gazdáknak.
A kukoricahozamok két év alatt
majdnem duplájukra emelkedtek. A
gazdák jövedelme nőtt, és egy pici
gabonát exportálni is tudtak.
Kukoricahozamok Malawiban, 1961-2011
Gazdasági ösztönzőkre támaszkodva és a modern földművelési eszközökhöz való hozzáféréssel a FeketeAfrika mezőgazdasági termelői könnyedén meg tudják duplázni a hozamokat.
68
Photo Credit: iStockPhoto / Sharon Day
Az éghajlat stabilizálása
•
A világ szén-dioxid-kibocsátását 80%-kal kell csökkenteni.
•
A tiszta energiára való átállásnak azzal tudunk lendületet adni, hogy átalakítjuk az
adóterhelést oly módon, hogy az tükrözze a fosszilis energiahordozók közvetett
költségeit is.
• Növelni kell a szén-dioxid-kibocsátásra kivetett adókat, és csökkenteni kell a
személyi jövedelemadót.
•
Meg kell szüntetni a fosszilis energiahordozók támogatását.
A rendelkezésünkre álló idő, az időtényező jelenti a legszűkebb erőforrást.
69
Photo Credit: iStockPhoto / pamspix
A B-terv szerinti, 2020-ra kitűzött
szén-dioxid-kibocsátás csökkentési célok
70
Szélenergia hasznosítása
•
A B-terv energiagazdaságában a
szélenergia játssza a központi szerepet.
•
Egyre több olyan terület van, ahol az
energiaellátásban a szélenergiának nagy
szerepe van:
‒
Németország: 4 tartományban a
szélenergia részesedése 45% fölött
van;
‒
Dánia: a szélenergia részesedése az
ország energiaellátásában
meghaladja a 25%-ot;
‒
Egyesült Államok:
Dél-Dakota és Iowa államokban a
szélenergia részesedése kb. 20%.
World Cumulative Installed Wind
Power Capacity, 1980-2011
71
Photo Credit: iStockPhoto / monap
Napelemek alkalmazása lendületet vesz
A világ felszerelt napelemes energia-kapacitásai
(összesített adatok), 1998-2011
•
A Föld egy óra leforgása alatt annyi napenergiát
kap, amennyi egy évre elegendő lenne a
világgazdaság működtetéséhez.
•
A napenergia Európában jelenleg körülbelül 15
millió háztartást lát el villamos-energiával.
•
24 700 megawattos napelemes kapacitással
Németország kétszer akkora kapacitással
rendelkezik, mint a második helyen álló
Olaszország.
72
Photo Credit: iStockPhoto / manwolste
Geotermikus energia: a Föld kérgéből származó energia
•
Kenya jelenlegi teljes
áramszükségletének egyötödét
geotermikus energia fedezi.
•
Indonézia 2025-ig 9500 megawattos
geotermikus energiakapacitás
kiépítését tűzte ki: ez az ország
jelenlegi energiaszükségletének 56
százaléka.
•
A világban potenciálisan
rendelkezésre álló geotermikus
energiával annyi energiát lehetne
megtermelni, amely az egész
világgazdaság által fogyasztott
energia majdnem kétszerese.
A világ üzembe helyezett geotermikus energia kapacitása,
(összesített adatok) 1950-2012 között
73
Photo Credit: iStockPhoto / Animean
A szállítás átalakítása
Az Egyesült Államok gépjárműparkjának
benzinfogyasztása, 1950-2012
•
•
•
A helyiérdekű vasútra és a kötött-pályás
gyorsbusz rendszereke nagy hangsúlyt
fektető városokban kevesebb gépkocsira
van szükség.
A hálózatról feltölthető, hibrid vagy a
teljes egészében elektromos meghajtású
gépkocsik túlnyomórészt olyan
elektromossággal működtethetők,
melynek előállítása nem járt szén-dioxid
kibocsátással.
Jó hír: az Egyesült Államok
benzinfogyasztása a 2007. évi csúcshoz
képest 2012-ig 11 százalékkal csökkent,
és valószínűsíthető, hogy ez a trend
folytatódik.
74
Photo Credit: iStockPhoto / mm88
A biztonság fogalmának új meghatározása
•
A történelem során a biztonságot legfőképp katonai értelemben határozták meg.
•
Napjainkban azonban az éghajlatváltozás, a kialakuló vízhiány, a terjedő éhezés
és az államkudarcos országok új fenyegetést jelentenek fennmaradásunkra.
•
Az élelmiszer biztonság fenntartása napjainkban már nemcsak a mezőgazdasági
minisztériumoktól függ.
•
A kihívás: a pénzügyi prioritásokat úgy kell átrendeznünk, hogy ezzel az új
veszélyeket is figyelembe vegyük.
75
Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand
Háborús léptékű mozgósítás
•
Kezünkben vannak az élelmiszerellátás összeomlásának
megakadályozásához szükséges technológiák. Most már csak az az
összeomlás megakadályozásához szükséges politikai akarat hiányzik.
•
A civilizáció megmentése sürgős és nagy léptékű lépéseket igényel, de
korábban már előfordult, hogy gyorsan mozgósítottuk erőinket.
•
A II. világháborúba történő belépését követően az Egyesült Államok
hónapok leforgása alatt mobilzálta erőforrásait és teljesen átalakította az
ország gazdaságát.
76
Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand
Kezdjünk bele a munkába!
„A civilizáció megmentése nem nézősport” - Lester R. Brown
• Az élelmiszerellátás összeomlásának megakadályozása hatalmas,
több területen zajló politikai erőfeszítést igényel, és tudnunk kell,
hogy sürgősen kell lépnünk.
• Győződjön meg arról, hogy az Ön választott képviselői tudják-e,
melyek a fontos lépések.
A legfontosabb teendő: újra meg kell határoznunk a biztonság
fogalmát, és ennek megfelelően kell elosztanunk az adózásból
befolyó jövedelmeket.
•
Cselekedjen egy Önt érintő vagy egy Önt lelkesítő területen!
77
Photo Credit: iStockPhoto / kryczka
Ha Ön szeretne többet megtudni erről a mozgósításról,
olvassa el Lester R. Brown könyvét:
A szakadék
szélén táncoló világ,
avagy hogyan lehet megakadályozni
a környezeti és gazdasági
összeomlást
Fordította: Bíró Dávid
További információkat és könyveink
teljes szövegét az alábbi honlapon
találhatja meg:
www.earth-policy.org
78
Ha Ön szeretne többet megtudni a világ élelmezési
helyzetéről,
olvassa el Lester R. Brown
legújabb könyvét:
Teli bolygó, üres
tányérok -Az élelmiszerhiány új
geopolitikája
Fordította: Bíró Dávid
A könyv hozzáférhető az alábbi
honlapon:
www.earth-policy.org
79

similar documents