Tájékoztató - Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari

Report
SIPKAY BARNA KERESKEDELMI, VENDÉGLÁTÓIPARI, IDEGENFORGALMI
KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM
2014.10.21
TANULÓFELELŐSI ÉRTEKEZLET
KÉPZÉSI FORMÁK - SZVK
2013/2014. tanév
2+2 képzési forma
OKJ : 133/2011.(VII. 18.) Korm. rendelet
Kamarai szvk : 32/2011. (VIII.25.) NGM rendelet
Központi program: 17723-13/2011. közleményben kiadott
vagy
3 éves képzési forma
OKJ: 133/2011.(VII. 18.) Korm. Rendelet
Kamarai szvk : 32/2011. (VIII.25.) NGM rendelet
Központi program: 17723-13/2011. közleményben kiadott
vagy
3 éves képzési forma
OKJ: 150/2012. (VII.6) Korm. rendelet
szvk : 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet
Követelménymodul : 217/2012 (VIII.9.) Korm. rendelet
2012/201
3.
tanévben
utoljára
indított
képzési
forma
A SZAKMAI ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉPZÉS ELVEI
Az új törvényi szabályozás elemei:
 a külső gyakorlati képzőhelyeken alkalmazandó
minimális és maximális csoportlétszám feltételei
 Iskola rendszerű szakképzés az SZVK előírásai
mellett a szakképzési kerettanterv alapján is folyik
 Iskolarendszerű szakképzésben részszakképesítésre
nem lehet beiskolázni. Kivétel: speciális szakiskolai
képzésben résztvevő tanuló.
 9. évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést – az
összefüggő szakmai gyakorlat kivételével – a
szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés
folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati
képzési célt szolgáló tanműhelyében kell
megszervezni.
A SZAKMAI ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉPZÉS
ELVEI





a gyakorlati képzés csak a szorgalmi időszakban
teljesítendő gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon
kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésből áll,
az összefüggő szakmai gyakorlat a szakmai és
vizsgakövetelményben meghatározott gyakorlat része,
előzetes tanulmányok beszámításának lehetősége,
új szabályok, szakmai tartalmat rögzítő dokumentáció
szerinti képzés indítása, csak abban esetben ha a
tanévkezdést megelőzően kellő időben elkészülnek a
szükséges jogszabályok,
szakképző iskolába szakképzésre csak az a tanuló vehető
fel,, aki: az adott szakképesítésre az SZVK-ban előírt
egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági
követelményeknek megfelel.
GYAKORLATI SZINTVIZSGA
Szt. 28.§ (4).
Szintvizsgát annak a szakiskolai tanulónak kötelező tennie, aki
 nappali rendszerű oktatásban vagy
 a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban
vesz részt a szakmai képzésben és
 nem rendelkezik érettségi végzettséggel.
Szt. 28.§ (3).
„…A szakiskolai tanuló szakmai gyakorlati képzésére […] a tizediktizenegyedik évfolyamon a szintvizsga teljesítéséig
 kizárólag a szakképző iskolában vagy
 a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag
gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kerülhet sor.”
SZINTVIZSGA ÉS A TSZ KÖTÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI
27/2012 NGM r. szerint indított szakképesítések esetében:
Sikeres szintvizsga: TSZ köthető az összefüggő szakmai
gyakorlat kezdetétől a hátralévő teljes képzési időre
Sikertelen szintvizsga: iskolai vagy kizárólag gyakorlati célt
szolgáló vállalati tanműhelyben szervezhető a képzés.
 32/2011 NGM r. szerint indított 3 éves előrehozott
(alternatív), illetve a „2+2”-es képzés esetén
A szintvizsga hiánya semmilyen kötöttséget nem jelent 10.
illetve a 11. évfolyamtól.
/Szt. 92/A § (1) /
 Az átiskolázásban érintett tanulók:
Szt. 28. § (3) bekezdése szerinti szabályozást kell alkalmazni

FELNŐTTOKTATÁS
A felnőttoktatás keretében folyó szakképzés a részt vevő
tanuló
- sajátos elfoglaltságához,
- egyedi életkörülményeihez,
- meglévő ismereteihez és
- életkorához igazodó képzési forma.
Képzésszervezési formái:
 nappali,
 esti,
 levelező oktatás munkarendje és az
 oktatás egyéb sajátos munkarendje szerinti
A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben
tanulószerződés nem köthető.
Kivétel: a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett
felnőttoktatás keretében folyó szakképzés

ÉLETKORI HATÁROK AZ ISKOLARENDSZERŰ
SZAKKÉPZÉSBEN
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 60. §. (2)
„a tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben
 8 évfolyamos általános iskola esetén 16.,
 középiskola és szakiskola esetén 21. életévét betölti,
kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.„
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 33.§. (7)
„ az a tanuló, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvényben
meghatározott életkort megelőzően kezdi meg a tanulmányait
szakképző évfolyamon a nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali
oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, a nemzeti
köznevelésről szóló törvény életkori előírásaitól eltérően – kizárólag
folyamatos képzésben, évfolyamismétlés és szüneteltetés nélkül –
befejezheti a megkezdett tanulmányait azonos munkarendben.”
ÉLETKORI HATÁROK A SZAKKÖZÉPISKOLA
SZAKKÉPZÉSI ÉVFOLYAMAIN


Az évfolyamok száma a tanuló előképzettségétől függően eltérő lehet.
A ráépülés előtti képzés 4+1 illetve 4+2 év alatt is teljesíthető.
Ha a tanuló nem kezdte meg nappali munkarendben tanulmányait a
ráépülésre vagy a második szakképesítésre való felkészülés érdekében, azon
naptári év előtt, amelyben a 21. évét betölti, már nem lesz lehetősége arra,
hogy nappali munkarendben készüljön fel a következő szakképesítésére.
Amennyiben a tanuló az ágazati képzésének megfelelő szakirányban tanult
tovább szakképző évfolyamon:
 a 21. életév betöltése előtt meg tudja kezdeni a ráépülés tanulását, amely
így
 nappali rendszerben folytatható és
 tanulószerződés köthető.
TANULÓK GYAKORLATI FOGLALKOZTATÁSA
A tanulók gyakorlati képzése megvalósulhat:
 iskolai tanműhelyben,

Kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló vállalati
tanműhelyben (9. évf., csak TSZ)

külső vállalati gyakorlati képzőhelyen


tanulószerződés (szerződő felek: gazdálkodó szervezet,
tanuló)
együttműködési megállapodás (szerződő felek: gazdálkodó
szervezet, iskola) alapján
TANULÓK GYAKORLATI
FOGLALKOZTATÁSA
A tanuló gyakorlati képzés keretében:
 a gyakorlati képzés szakképzési kerettantervében
meghatározott feladat ellátására kötelezhető,
 egészséges, biztonságos körülmények között
foglalkoztatható.
A gyakorlati képzést szervező köteles:
 a tanulót a gyakorlati képzési feladattal összefüggő
munkavédelmi oktatásban kell részesíteni.
 a biztonságos munkavégzés alapvető ismereteit
elsajátíttatni
 munkabiztonsági és tűzvédelmi oktatásban részesíteni, (a
gyakorlati képzés teljes ideje alatt fenn áll)
 gondoskodnia a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról.
 a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére történő
felkészítéséért
TANULÓK GYAKORLATI
FOGLALKOZTATÁSA





Tanulószerződés csak a képzés szakmai vizsgáig tartó,
hátralévő teljes időtartamára köthető.
Fiatalkorú tanuló esetében a gyakorlati képzési idő a napi 7
órát, nagykorú tanuló esetében pedig a napi 8 órát nem
haladhatja meg.
A napi gyakorlati képzési időt arányosan csökkenteni kell,
ha a gyakorlati képzés rendszeresen olyan területen
(munkahelyen) történik, ahol a gyakorlati képzést folytató
szervezettel munkaviszonyban álló munkavállalókat is
rövidebb munkaidőben foglalkoztatják.
Fiatalkorú tanuló napi képzését hat óra és huszonkét óra
között, folyamatosan kell megszervezni. A tanuló részére a
gyakorlati képzés befejezése és a következő napi gyakorlati
képzés megkezdése között legalább tizenhat óra folyamatos
pihenőidőt kell biztosítani.
A tanuló a napi képzési időt meghaladó gyakorlati képzésre
nem vehető igénybe.
TANULÓK GYAKORLATI FOGLALKOZTATÁSA
A gyakorlati képzést folytató szervezet:
 a heti pihenőnapokon és
 a munkaszüneti napokon, valamint
 az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatt
a tanulót gyakorlati képzésre csak
 a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen
és
 a szakképző iskola hozzájárulásával veheti igénybe vagy abban az
esetben,
 ha a tanuló mulasztását pótolja.
A tanuló éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésére (túlmunka),
valamint készenlét ellátásra nem vehető igénybe.
TANULÓK GYAKORLATI
FOGLALKOZTATÁSA
Befejező szakképző évfolyam:
 az utolsó tanítási nap és a szakmai vizsga között
nem kötelező a tanulónak gyakorlati képzésen
részt venni,
 az utolsó tanítási nappal a tanuló „teljesítette” az
adott évfolyam követelményeit,
 a tanuló a szakmai vizsga előtt a vizsgára való
felkészülés céljából gyakorlati képzésen
továbbra is részt vehet,
 a gyakorlati képzés feltételeiről egyénileg kell a
gyakorlati képzést folytató szervezettel
megállapodni.
 egy alkalommal legalább tíz nap egyéni
felkészülési idő illeti meg a tanulót
TANULÓSZERZŐDÉS KÖTÉSÉRE JOGOSULTAK
KÖRE
Tanulószerződés a tanulóval:
 az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől
kezdődő hatállyal,
 az első, állam által elismert szakképesítésre történő
felkészítés céljából folyó,
 költségvetési támogatásban részesíthető képzésre
köthető.”
Tanuló
 tanulói jogviszonyban álló
 aki olyan köznevelési intézményben tanul, amelynek
székhelye Magyarországon található.
 nappali rendszerű iskolai oktatásban kell részt vennie
 Szintvizsga kötelezettség
 Egészségügyi feltételeknek, pályaalkalmassági
követelményeknek való megfelelés
TANULÓSZERZŐDÉS KÖTÉSÉRE JOGOSULTAK
KÖRE
A tanulóval jogviszonyba kerülő másik szerződő fél:
 részben azokból az alanyokból kerül ki, akik eddig is
köthettek tanulószerződést. (gazd. szerv., cég, vállalkozás)
 más részről bővült a tanulószerződés kötésére jogosultak
köre olyan szervezetekkel, amelyek
- egészségügyi,
- művészeti,
- közművelődési,
- oktatási és szociális
ágazatba tartoznak illetve az alábbi szervezeti formában
működik:
 költségvetési szerv,
 alapítvány,
 egyesület
 egyházi jogi személy.
Külön kategória: agrárágazatba tartozó őstermelők
TANULÓSZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE





Tanulószerződés csak teljes képzési időre és csak az első
szakképesítés megszerzésére irányuló képzések esetében
köthető
A tanulószerződés megkötésére vonatkozó szándék
bejelentése a tanév megkezdése előtti május hó 15. napjáig
A megkötött tanulószerződést a gyakorlati képzését
szervező szervezet öt napon belül megküldi a nyilvántartást
vezető szerv részére ellenjegyzés céljából.
A tanulószerződést lehetőleg minden év augusztus 15-éig,
de legkésőbb a tanév megkezdése előtt kell megkötni.
Változás a korábbi rendelkezésekhez képest, hogy már nem
a gazdasági kamara képviselője előtt, azaz az ő
jelenlétében kell megkötni a tanulószerződést, hanem az a
későbbi ellenjegyzéssel válik érvényessé.
TSZ KÖTÉS ELLENŐRZÉSI SZEMPONTJAI:

a szintvizsga kötelezettség, illetve eredményessége
Szt. 28.§ (3), (4).

a gyakorlati képzőhely típusát „kizárólag gyakorlati
képzési célt szolgál-e” Szt. 26.§. (1)

egészségügyi alkalmassági vizsgálatának meglétét,
eredményét,

pályaalkalmassági vizsgálatnak meglétét,
eredményét,

Szakiskolai képzés évfolyamát
TANULÓI MULASZTÁSOK
A szakmai gyakorlati képzés teljesítése a tanuló számára
kötelező.
A szabályozás rendelkezései szerint különválik
 a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről,
adott

/igazolt és igazolatlan mulasztás egy tanévben meghaladja
az
tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő 20 %-t, a tanuló
tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. /
a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő gyakorlati képzésről
való
/igazolt
és
igazolatlan
mulasztása
meghaladja
az
összefüggő szakmai
gyakorlati képzési idő 20 %-t, a tanuló
az évfolyam követelményeit nem teljesítette.
Az igazolatlan
mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési
idő (óraszám) 5 %-t. Az
igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles./
mulasztások szabályozása.
TANULÓI MULASZTÁSOK
Ha a tanuló mulasztása
 a szorgalmi időszakban meghatározott mértéket eléri,
 de igazolatlan mulasztása nincs
 és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a
következő tanév megkezdéséig pótolja
 és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja,
mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól.
Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása
 az összefüggő szakmai gyakorlatról meghaladja az összefüggő
szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, de
 igazolatlan mulasztása nincs, vagy
 az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő
szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát és az
igazolatlan mulasztását pótolta,
 és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati
követelményeket,
a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati
képzés szervezője ezt igazolja.
TANULÓSZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
A tanulószerződés megszűnésének objektív esetei:
A tanulószerződés megszűnik
 ha a tanuló sikeres komplex szakmai vizsgát tett, a szakmai
bizonyítvány kiállításának napján,
 a szakképző iskolából való kizárással, vagy a tanulói
jogviszonynak a nemzeti köznevelésről szóló törvényben
szabályozott esetekben történő megszűnésének napján,
amennyiben a tanuló az iskolai tanulmányait harminc napon
belül más szakképző iskolában nem folytatja,
 a gyakorlati képzést szervező szervezet jogutód nélküli
megszűnésének napján,
 a gyakorlati képzést szervező szervezetnek a gyakorlati
képzésben való részvételtől eltiltó határozata jogerőre
emelkedésének napján, azonnali végrehajtás elrendelése
esetén a határozat közlésének a napján,
 a tanuló halála napján
TANULÓSZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
A szerződő felek akaratától függően a tanulószerződés
megszűnik:
 közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén a közös
megegyezésben megjelölt napon,
 felmondás esetén a felmondás közlésétől számított
tizenötödik napon,
 azonnali hatályú felmondás esetén a felmondás közlésének
napján,
Azonnali hatályú felmondás esetei:
 a tanulószerződésben vállalt lényeges kötelezettségét
szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős
mértékben megszegi, vagy
 egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a
tanulószerződés fenntartását lehetetlenné teszi,
 ha a szakképző iskola a tanulót elégtelen tanulmányi
eredmény miatt a képzési idő alatt másodszor utasította a
szakképzési évfolyam megismétlésére.
TSZ AZONNALI HATÁLYÚ FELMONDÁSA
IGAZOLATLAN HIÁNYZÁS ESETÉN

Az Szt. nem határozza meg az igazolatlan hiányzás
azon mértékét, amely esetén a felek a rendkívüli felmondás lehetőségével élhetnek.

A hiányzások mértéke, oka, orvosolhatósága, a
tanuló hozzáállása csak egyedi esetben vizsgálható .

A tanuló igazolatlan hiányzásának a mértéke lehet
akkora, hogy a gyakorlati képzés eredményes
folytatása lényegében lehetetlen.

A felmondási okok alkalmasak legyenek arra, hogy a
tanuló szakmai vizsgára történő felkészülése, vagy a
gyakorlati képzés további biztosítása lehetetlenné
váljon vagy jelentős akadályba ütközzön.
TANULÓSZERZŐDÉS
SZÜNETELTETÉSE






A tanulói jogviszony szüneteltetése esetében a
tanulószerződés is szünetel.
Ebben az esetben passzív módon él a
tanulószerződéses jogviszony alapjául szolgáló
tanulói jogviszony is.
A tanulószerződésből eredő jogok és
kötelezettségek nem illetik meg, és nem terhelik
a feleket.
Biztosítási viszony nem áll fenn.
Nem értelmezhető a szakképzési hozzájárulási
kötelezettség gyakorlati képzéssel való
teljesítése.
Normatíva nem számolható el.
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
Együttműködési megállapodás köthető:
 a gyakorlati képzésre előírt képzési idő 40 %-áig,
 összefüggő szakmai gyakorlat megvalósítására
abban az esetben, ha a gyakorlati képzés szervezője
a szakképző iskola,
 tanulók kiegészítő gyakorlati képzésre a gyakorlati
képzésre előírt képzési idő legfeljebb 40%-ban
 tanulók gyakorlati képzésre költségvetési szervnél
kerül sor
A gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola
A szakképző iskola az együttműködési megállapodás
megkötését megelőzően és azt követően
folyamatosan ellenőrzi a gyakorlati képzés személyi és
tárgyi feltételei meglétét.
TANULÓKAT MEGILLETŐ JUTTATÁSOK
A tanuló pénzbeli juttatása:
 tanulószerződés alapján, továbbá
 együttműködési megállapodás alapján nappali rendszerű
oktatásban az összefüggő szakmai gyakorlat idejére.
Pénzbeli juttatás mértéke:
 a minimálbér 15 %-ának meghatározott szorzata.
A szorzó:
 a szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben
meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő aránya
alapján kerül megállapításra.
7 kategória:
a 20‒80-as aránytól a 80‒20-as gyakorlat‒elmélet arányáig
terjedően.
PÉNZBELI JUTTATÁS EMELÉSE
Egységes szempontrendszer alapján
Az Szt. 48. §-ának g) pontjában előírt, előre
meghatározandó
egységes
feltétel
és
szempontrendszer nem azt jelenti, hogy a pénzbeli
juttatást kell minden esetben egységesen emelni,
hanem azt, hogy a tanulószerződésben egységes
módon jelenjenek meg azok a szempontok,
amelyek szerint a tanuló pénzbeli juttatása
•
a tanulmányi előmenetele,
•
a gyakorlaton nyújtott teljesítménye és
•
szorgalma alapján
a későbbiekben megemelésre kerül, és amelyek
minden tanulóra egyformán érvényesek.
TANULÓKAT MEGILLETŐ JUTTATÁSOK
Példa: Tanuló TSZ-ben rögzített havi díjazása első szakképző évfolyam első
félévében a minimálbér 18%-a.
Az emelés mértéke: a tanulmányi teljesítmény 3 értékéig 500 Ft, felette
1.000 Ft. 2014-ben a min.bér 101.500 Ft-ra változott. A tanulót az első
szakképző évfolyam ismétlésére kötelezték, tanulmányi eredménye csak az
utolsó évfolyam haladja meg a 3 értéket.
Pénzbeli juttatás összege első szakképző évfolyam
 első félévében: 17.640 Ft ill. 18.270 Ft 01.01-től a félév végéig
 második félévében: 18.270 + 500 Ft =18.770
Pénzbeli juttatás összege a megismételt évfolyam
 első félévében: 18.770 Ft / 2 = 9.385 Ft
 második félévében: 9.385 + 500 = 9.885 Ft
Pénzbeli juttatás összege a második szakképző évfolyam
 első félévében: 18.270 Ft + 500 Ft = 18.770 Ft
 második félévében: 18.770 Ft + 1.000 Ft = 19.770 Ft
TANULÓKAT MEGILLETŐ JUTTATÁSOK
Bukás befejező szakképző évfolyam:
 A tanítási év utolsó tanítási napját követő naptól
a tanuló juttatásra már nem jogosult.
 Évismétlés esetében a pénzbeli juttatás a
következő tanév első tanítási napjától jár.
Mértéke: előző félvére megállapított összeg fele
Pénzbeli juttatás kifizetése TSZ-s a tanuló esetén:
 csak banki átutalással vagy
 fizetési számlára történő befizetéssel lehet
teljesíteni.
TANULÓKAT MEGILLETŐ JUTTATÁSOK





A tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés
alapján a tanulószerződés hatálybalépésének napjától,
teljes hónapra illeti meg.
A tanulói pénzbeli juttatás összegét a tanuló igazolatlan
mulasztásával arányosan csökkenteni kell.
Ha a tanulószerződés a tanév megkezdése után, hónap
közben jön létre vagy szűnik meg, a tanulót a tanulói
pénzbeli juttatás időarányos része illeti meg.
A tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés
alapján a tanév szorgalmi időszakot követő időtartamára,
július és augusztus hónapra is megilleti.
A befejező szakképzési évfolyamon a tanulót a tanulói
pénzbeli juttatás a tanulmányok befejezését követő első
komplex szakmai vizsga utolsó napjáig illeti meg.
TANULÓKAT MEGILLETŐ JUTTATÁSOK
Példa: Kőműves szakképesítés.
TSZ kötés: 2014.01.27.
Első gyakorlati képzési nap: 2014.02.02.
Képzés várható befejezésének ideje: 2014.06.30.
Sikeres szakmai záróvizsga: 2014.06.15.
Pénzbeli juttatás január hónap: teljes hónapra megállapított
juttatás időarányos része.
Pénzbeli juttatás június hónap: szintén időarányosan kell
megállapítani a megszűnés napjáig eltelt napok szerint.
Csökkentő tétel elszámolása január hó: nem számolható el.
Csökkentő tétel elszámolása június hó: az adott hónapból a
tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott
hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni
453.000 Ft x 1.6698 = 756.419/12 = 63.035
(63.035/30) x 15 = 31.517 Ft.
TANULÓKAT MEGILLETŐ JUTTATÁSOK
Pénzbeli juttatás EM esetén:
 Tanuló részére szakképző évfolyamon csak az összefüggő
szakmai gyakorlat időtartamára jár juttatás,
 havi összege nem lehet kevesebb a hónap első napján
érvényes minimálbér 15 %-ának 1,3 szeresénél.
 Az összefüggő szakmai gyakorlat a juttatás szempontjából
ugyanúgy viselkedik, mint a tanulószerződés alapján folyó
gyakorlati képzés
 A pénzbeli juttatás a megkezdett hetek után jár.
 pénzbeli juttatás összegét a mulasztott napok arányában
csökkenteni kell.
 tanulói pénzbeli juttatásra vonatkozóan nem kell alkalmazni
a banki átutalással vagy fizetési számlára történő
befizetéssel történő teljesítést.
TANULÓKAT MEGILLETŐ EGYÉB
JUTTATÁSOK
Az egyéb juttatások olyan természetbeni előnyök, amelyek a tanuló
gyakorlati foglalkoztatását eleve lehetővé teszik, vagy azt megkönnyítik.
A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben
 kedvezményes étkeztetés,
 útiköltség-térítés, munkaruha,
 egyéni védőfelszerelés (védőruha),
 tisztálkodási eszköz
 felelősségbiztosítás
A tanuló részére a gyakorlati képzést szervező szervezetnél a tanuló
által választott szakképesítéssel betöltött munkakörben
foglalkoztatottak részére biztosított juttatások is adhatók.
KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG SZABÁLYAI






a tanuló által a kötelezettségeinek megsértésével okozott károk
megtérítését,
valamint a tanulónak okozott kár megtérítését határozzák meg.
A tanuló által okozott kár megtérítésének, vétkesség, azaz
szándékosság esetén nincs korlátja.
Ha a tanulót a gyakorlati képzésben való részvétel során kár éri, a
gyakorlati képzést folytató szervezet köteles azt megtéríteni.
A tanuló a gyakorlati képzést folytató szervezetnek
gondatlanságból okozott kár értékének ötven százalékát köteles
megtéríteni azzal, hogy a kártérítés mértéke nem haladhatja meg
a tanuló pénzbeli juttatásának egyhavi összegét.
A gazdálkodó szervezet önhatalmúlag nem jogosult a tanuló
pénzbeli juttatásából levonni az egyébként jogosan járó kártérítés
összegét. A kártérítési igényt minden esetben bíróság előtt kell
érvényesíteni.
FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS
A szakképzésben részt vevő tanuló részére, a gyakorlati
képzés szervezője köteles felelősségbiztosítást kötni.
Képzés szervezője TSZ esetében a gazdálkodó szervezet
A tanulói felelősségbiztosítás célja:
 Egyrészt a tanuló által harmadik személynek okozott kár
megtérítése (klasszikus)
 másrészt a tanulókat a gyakorlati képzés során ért
károk (személyi sérülés és tárgyrongálás) fedezetének
biztosítása.
MÁSODSZAKMÁS TANULÓK GYAKORLATI
KÉPZÉSE
Második és további szakképesítés Szt. 2§.
 „már meglévő, államilag elismert szakképesítés
birtokában szerzik meg”
 „figyelmen kívül kell hagyni azt az OKJ-ban szereplő,
államilag elismert szakképesítést, amelyet
iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek”
 „Nem számít második szakképesítésnek a meglévő
szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb
színvonalon való ellátását biztosító képzésben –
szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott
körben – szerezhető szakképesítés”
MÁSODSZAKMÁS TANULÓK GYAKORLATI
KÉPZÉSE
Kedvezmények a szakmai képzés ingyenességét érintően
Minden esetben ingyenes:
 SNI tanulók,
 készségfejlesztő szakiskola szakképzési évfolyamán tanuló
középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók.
Ingyenes:
 A speciális szakiskolában tanuló enyhe értelmi fogyatékos és
az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló (ugyancsak
SNI kategória) a második szakképesítés megszerzéséig.
Tanulószerződés a második szakképesítés tanulásakor is
köthető.
MÁSODSZAKMÁS TANULÓK GYAKORLATI
KÉPZÉSE
A második szakképesítés esetében az elméleti képzés
nem ingyenes, a képzés keretében biztosított gyakorlati
képzés sem az.
 a tanulónak azért fizetnie kell (ha az iskolában folyik a
képzés, akkor az iskolának, ha gazdálkodó szervezetnél,
akkor a gazdálkodó szervezetnek),
 a gazdálkodó nem számolhatja el és nem igényelheti
vissza a kapcsolódó költségeket, mivel az állami
támogatásnak minősül,
 mivel nincs a tanuló részére pénzbeli juttatás fizetve,
nincsenek járulékok, így nincs TB-jogviszony és
szolgálati időbe történő beszámítás sem.”
TANULÓSZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁS,
JAVÍTÁS
A gazdálkodó szervezet a TSZ-t érintő módosításokat köteles
bejelenteni a területileg illetékes kamarának.
Módosítás:
Ha a szerződéses feltételekben a felek
 jogait vagy
 kötelezettségeit
érintő lényeges változás történik.
Szerződést csak közös megegyezéssel, írásban lehet
módosítani.
Pl: képzés várható befejezése, képzőhely változás, pénzbeli
juttatás vagy annak egységes szempontrendszerében történő
változás
Ha a TSZ adataiban változás áll be, de nem érint jogokat és
kötelezettségeket akkor nem kötelező a módosítás
TANULÓSZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁS, JAVÍTÁS
Javítás:
 Elírás
 Helytelen információ
 Tévesen feltüntetett adat
Ha a TSZ hatályba lépésekor feltüntetett adat helyes volt, de
egy idő után megváltozott javításról nem lehet szó.
Javítás esetén a szerződés minden példányát be kell kérni,
javíttatni, aláíratni.
KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT
KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI A KAMARA SZAKKÉPZÉSI
TEVÉKENYSÉGÉHEZ






Együttműködési megállapodások esetében az egyik
szerződő fél az iskola.
Az állami fenntartásba került, Klebelsberg
Intézményfenntartó Központba integrálódott iskolák
esetében az iskola helyett a KLIK a szerződő fél.
A feladatokért és kötelezettségekért is egyaránt a KLIK vállal
felelősséget.
Az EM-t és annak mellékleteit az elméleti képzést biztosító
iskola igazgatójának és a KLIK megyeközponti tankerületi
igazgatójának is alá kell írni.
4 eredeti példányban készül
1 példányt a megyeközpontú tankerület részére is meg kell
küldeni.
GYAKORLATI KÉPZÉS KOMPLEX SZAKMAI
ELLENŐRZÉSE
Az ellenőrzés célja:
 A jogszabályokban előírt személyi és tárgyi
feltételeknek meglétének vizsgálata,
 kötelezettségek teljesítésének vizsgálata,
 A képzés tartalmára vonatkozó előírások
betartásának vizsgálata
 visszajelzés a gyakorlati képzés területén
folyó tevékenységekről, tapasztalatokról,
 tanácsadás a képzés szervezésében,
lebonyolításában, adminisztrálásában
GYAKORLATI KÉPZÉS KOMPLEX SZAKMAI
ELLENŐRZÉSE
A gyakorlati képzést szervező vagy folytató szervezetre vonatkozó
dokumentumok:
 Alapító okirat
 Bérleti szerződés vagy tulajdoni lap másolata
 Működési, illetve telephelyengedély
 Szakképzésre vonatkozó hatályos jogszabályok gyűjteménye
 A gyakorlati oktatással megbízott személy szakirányú képesítését
igazoló okirat
 A gyakorlati oktatással megbízott személy legalább 5 éves szakmai
gyakorlatát igazoló dokumentum
 A gyakorlati képzéssel megbízott személy nyilatkozata a büntetlen
előéletről
 Gépkönyvek, kéziszerszámok bevizsgálásának igazolása
GYAKORLATI KÉPZÉS KOMPLEX SZAKMAI
ELLENŐRZÉSE
A tanulók oktatásához kapcsolódó dokumentumok
 Tanulószerződés (vagy együttműködési megállapodás)
 Foglalkozási napló
 Tanulói munkanapló
 Munka- és tűzvédelmi oktatás dokumentumai
 Szakmai és vizsgakövetelmény
 Szakképző iskola pedagógiai programja, helyi tanterve, gyakorlati
képzés helyi programja
 Kötelező juttatások átvételének igazolása (tanulói pénzbeli juttatás
számfejtési lapja, banki utalás igazolása, kedvezményes étkeztetés,
munkaruha, védőfelszerelés, tisztálkodási eszköz)
 Foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálat igazolása
 Felelősségbiztosítás
SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS
Kötelezettek köre:
 A munkaerő foglalkoztatásában érdekelt munkáltatók többsége –
néhány indokolt kivétellel – hozzájárulásra kötelezett.
A vállalkozások egyfelől kötelesek hozzájárulni a szakképzés
költségeihez, másfelől a hozzájárulásukat csökkenthetik.
 Átalányadózó: a szakképzési hozzájárulási kötelezettségét az
átalányadó megfizetésével teljesítheti. Ez alapján bevallási és
elszámolási kötelezettsége sem keletkezik.
 Az EVA hatálya alá tartozó adóalany az egyszerűsített vállalkozói
adóról szóló törvényben meghatározott módon teljesíti a szakképzési
hozzájárulás-fizetési kötelezettségét.
 A KIVA alanyai mentesülnek a szakképzési hozzájárulási
kötelezettség alól, ezért a 1408-as bevallás főlapján a „B” mezőbe
jelölni kell, hogy kisvállalati adó alanyának a bevallását adja be.
 A KATA alanyai a tételes adó megfizetésével nem mentesülnek a
kiadózónak nem minősülő személyek részére juttatott jövedelmek
után teljesítendő szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása
és megfizetése alól.
SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS
A szakképzési hozzájárulás alapja: a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális
hozzájárulási adó alapja. Mértéke: 1,5 % (bruttó kötelezettség)
A szakképzési hozzájárulás teljesíthető
a) a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint
aa) a szakközépiskola vagy szakiskola (a továbbiakban együtt: szakképző
iskola) és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési
megállapodás (új Szt.56-57.§) alapján, az iskolai rendszerű
szakképzésben a nappali rendszerű oktatásban és a nappali oktatás
munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban,
vagy
ab) a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött
tanulószerződés (új Szt. 42-70. §) alapján folytatott gyakorlati képzés ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai
gyakorlatot
is - szervezésével,
b) az államilag támogatott létszám tekintetében a gyakorlatigényes alapképzési szak
keretében szervezett szakmai gyakorlattal, ha a szakmai gyakorlatra külső
képzőhelyen, a hallgatóval kötött hallgatói munkaszerződés alapján kerül sor
c) Az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás számlára történő
befizetéssel.
SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS
TELJESÍTÉSE
A saját munkavállalók képzésével történő teljesítés esetén a
bruttó kötelezettség csökkenthető a tanulószerződés alapján
folytatott gyakorlati képzésre számított csökkentő tétel, de
legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5 százaléka mértékéig.
További feltétel, hogy a kötelezett:
 havonta legalább 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati
képzésével teljesíti részben a hozzájárulási kötelezettségét,
és
 az elszámolt képzésről a jogszabályban előírt
adatszolgáltatást a fővárosi, megyei kormányhivatal
munkaügyi központ szakigazgatási szervéhez január 12-éig
határidőig teljesíti.
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN A
TANULÓ KÉPZÉSE
2014. évi alapnormatíva: 453.000 Ft/fő/év, A mindenkori költségvetési törvényben
meghatározott összeg!
 az együttműködési megállapodással érintett tanuló esetében a gyakorlati képzési
normatíva összegét egy napra meghatározva, az alapnormatíva összegének 130-cal
történő elosztásával kell kiszámítani:
453 000/130 = 3 485 Ft/tanuló/nap

az előleg fizetésénél a csökkentő tétel havi összegét a tárgyév 1-11. hónapjára
vonatkozóan tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a
tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi:
előleg havonta tanulónként:
gyakorlati napok száma*3 485 Ft/tanuló/nap

a tárgyévre vonatkozó csökkentő tétel éves összegét tanulónként a gyakorlati
képzési normatíva napi összege és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok
számának szorzata képezi:
éves csökkentő tétel tanulónként:
tárgyévi gyakorlati napok száma*3 485 Ft/tanuló/nap
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN
HALLGATÓ KÉPZÉSE
A gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés esetén:

a hallgatónként a gyakorlati képzési normatíva napi összegét az alapnormatíva
összegének 100-zal történő elosztásával kell kiszámítani:
453 000/100 = 4 530 Ft/hallgató/nap

az előleg fizetésénél a tárgyév 1-11. hónapjára vonatkozóan a csökkentő tétel havi
összegét hallgatónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a
tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok (munkanapok) számának
szorzata képezi:
előleg havonta hallgatónként:
gyakorlati napok száma* 4 530 Ft/hallgató/nap

a tárgyévre vonatkozó csökkentő tétel éves összegét hallgatónként a (2) bekezdés
szerinti gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyévben teljesített
gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi:
éves csökkentő tétel hallgatónként:
tárgyévi gyakorlati napok száma*4 530 Ft/hallgató/nap
TANULÓSZERZŐDÉS ALAPJÁN A TANULÓ KÉPZÉSE
A szakképző iskola tanulójával kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati
képzés esetén a csökkentő tétel éves összegét a tárgyévre vonatkozóan
•
amennyiben a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennáll
tanulónként az alapnormatíva összege és a tanulószerződésben megnevezett
szakképesítéshez tartozó szakmacsoportos súlyszorzó szorzata alapján kell
meghatározni,
•
amennyiben a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára nem áll fenn,
akkor
tanulónként a csökkentő tétel éves összege a havi csökkentő tételek összege:
Ha a tanulószerződés
• megkötésére hónap közben kerül sor, a havi csökkentő tétel meghatározott
összege azon hónap vonatkozásában számolható el a tanuló után először,
amelyben a hozzájárulásra kötelezett legalább egy nap gyakorlati képzést
teljesített. (havi csökkentő tétel)
•
hónap közben szűnik meg, az adott hónapra vonatkozóan a havi csökkentő
tétel meghatározott összegét az adott hónapból a tanulószerződés
megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának
arányában kell meghatározni. (napi csökkentő tétel)
SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS BEVALLÁSA
A hozzájárulási kötelezettség éves bevallásának határideje: tárgyévet követő év
január 12.
Az előleg összegét havonta, elektronikus úton kell a NAV felé
•
bevallani és megfizetni, illetve bizonyos feltételek mellett visszaigényelni
a tárgyhót követő hónap 12. napjáig
A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év
január 12. napjáig kell befizetni vagy a többletbefizetést ettől az időponttól lehet
visszaigényelni.
Az a hozzájárulásra kötelezett, aki
•
kizárólag szakképző iskolai tanuló részére megszervezett gyakorlati képzéssel
teljesíti,
•
és a kötelezettség és a havi csökkentő tétel összege meghaladja a havi bruttó
kötelezettsége mértékét,
az a meghaladó részt az előleg bevallás során az állami adóhatóságtól az alábbiak
alapján visszaigényelheti.
SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS BEVALLÁSA,
VISSZATÉRÍTÉS
Ha a tanuló gyakorlati képzésével összefüggésben az együttműködési
megállapodás és a tanulószerződésre számított csökkentő tételek összege a
bruttó kötelezettség mértékét meghaladja, és
• az együttműködési megállapodás alapján számított csökkentő tétel ≥ bruttó
kötelezettség, akkor kizárólag a tanulószerződés alapján számított csökkentő
tétel vehető figyelembe
• az együttműködési megállapodás alapján számított csökkentő tétel < bruttó
kötelezettség, és az együttműködési megállapodás alapján számított
csökkentő tétel ≥ tanulószerződés alapján számított csökkentő tétel, akkor a
csökkentő tétel legfeljebb a bruttó kötelezettség
• az együttműködési megállapodás alapján számított csökkentő tétel < bruttó
kötelezettség, és az együttműködési megállapodás alapján számított
csökkentő tétel < tanulószerződés alapján számított csökkentő tétel, akkor a
csökkentő tételnek a bruttó kötelezettséget meghaladó összege igényelhető
vissza.
• Ha a bruttó kötelezettség nulla, akkor kizárólag a tanulószerződés alapján
számított csökkentő tétel vehető figyelembe a visszaigénylésnél
Köszönöm megtisztelő figyelmeteket!
Kajdy József
[email protected]
30/9531-197
42/421-423
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 2.
www.szabkam.hu

similar documents