CENTRÁLIS Zavarok NEUROPSYC 2014

Report
CENTRÁLIS ZAVAROK
Részletesen: Juhász Pál - Pethő
Bertalan (1983): Általános
pszichiátria l. Pszichopatológia.
Medicina
Könyvkiadó, Bp. (170-300.o)
összeállította: Pék Győző
Centrális Zavarok
1. GONDOLKODÁS ZAVAROK
2. INTELLIGENCIA-ZAVAROK
3. EMLÉKEZÉS ÉS TANULÁS ZAVARAI
4. A FIGYELEM ZAVARAI
5. AZ ORIENTÁCIÓ ZAVARAI
6. ÉRZELEM-AFFEKTIVITÁS ZAVARAI
Gondolkodás zavarok
Képzet és fogalomalkotás zavarai
b. Működésmód zavarai
c. Tempózavar
d. Strukturális zavar
a
e. Produkció minőségi zavarai
Zárlat
Gondolattolongás
Inkoherencia
Zavartság
Kuszaság
f. Logikai zavar
Paralogia
Alogia
g. Gondolkodási automatizmusok
Tévelyötlet
Gondolatátvitel-Gondolatelvonás
Kényszergondolat
Fóbiás gondolat
h. Komplex gondolkodás
"Pseudologia phantastica"
"Mythománia"
"Paraphrenia phantastica"
Egyéb: kontamináció, participáció
i. Téveszmék és túlértékelt eszmék
a. A képzet- és fogalomalkotás zavarai
• Konkretizálás: képzetalkotás alacsonyabb fokán való megrekedés. pl:a
szerelem izzásáról beszélve azt érzi, hogy valóban megég.
• Túláltalánosítás: vihar=természeti jelenség
• Sűrítés (mint az álomnál) pl: egy pár gyufaszál=éjjel egy pár fiúval
viszonya van.
• Neologizma =új fogalmat vezet be,új szavakat képez, azonban a
szónak csak a patológiás fogalomkörben van értelme
b. Gondolkodási működésmód zavarai
Katathymia = affektív hatásra történő átformálódás: logikai-racionális
helyett szubjektív emocionális. (önmagában nem kóros, mivel ez egy
ősibb működésmód. pl gyerekeknél vagy regresszív állapotokban
gyakoribb)
Hyponoia = Tudattalan, félhomályos gondolkodás; leegyszerűsített,
sablonizált, laza ("szabad") asszociációk, álomszerű
c. Tempózavar:
felgyorsult: megnövekedett beszédkésztetés, logorrhea (fokozott
beszédkészség), gondolatrohanás. - főként maniás eseteknél
(pl: Hogy van? - kérdésre adott válasz: "Jól vagyok, jól szolgál az
egészségem. Maga melyik ezredben szolgált? Az ezredes úr bent lakik
a házban. Az én házam az én váram"… stb.)
A gondolatrohanás : mindenképpen szegényesebb
gyakran kritikátlanság jelenik meg ebben az egyébként olykor szellemes,
ötletgazdag, a konvenciókat levetni képes állapotban.
extrém mérték,
érthetetlen szóáradatotok
c. Tempózavar
meglassúbbodott:
a tematikus szegénység jele
a gondolkodás beszűkül (monoideizmus).
A gondolkodási folyamat üresjáratait kínzó tehetetlenségként éli meg
(ürességélmény), az önértékelésre negatívan hat. Ezek, valamint a
meglassúbbodás, esetleg gátoltság, pl. a depresszióban meghatározó
diagnosztikus jel.
d. Strukturális zavar
Felajzott gondolkodás (pl: extatikus állapotokban, pszichostimuláns
szerek hatására):
eredményesebb lehet a szokványosnál,
gyorsabban és jobban gondolkodhat
Elhúzódóan kimerültséghez, "break-down"-hoz vezet.
d. Strukturális zavar
- Leépült gondolkodás (átmeneti állapotokban: kimerültség,
fáradtság, álmosság, akár neuroleptikus szerek hatására)
- főként pszichoorganikus szindróma részeként:
- csökkent kritika, hibás logika, elszegényedett információk,
stb. következtében sztereotip, perszeveratív, sablonos,
körülményes-aprólékos, meglassúbbodott
e. Gondulatprodukció minőségi zavarai
Zárlat: a gondolatfolyam hirtelen megrekedése, a gondolkodás
leállása (főként sch-ban, míg a gátolt gondolkodás inkább
depresszióban).
Ilyenkor a beteg, egyik pillanatról a másikra „elnémul" tiszta
tudat mellett.
Elkülönítendő az affektív stuportól („leblokkolás"/debilizásó
szorongás következtében), ami leggyakrabban érzelmileg
felfokozott helyzetekben (pl. vizsga), emocionálisan labilisabb
személyeknél szokott előfordulni.
e. Gondulatprodukció minőségi zavarai
Gondolattolongás: A gondolkodás folyamata öntörvényű,
megállíthatatlan, gyakran lazább asszociációk kifogyhatatlan
áradata.
Szkizofréniában gyakori
inkoherencia jel. általában elsődleges incoherenciának
mondjuk, mert csak a gondolkodászavarral van
összefüggésben.
e. Gondulatprodukció minőségi zavarai
Inkoherencia:
témaválasztásban (nem
odaillő), asszociációkban
(nem kapcsolódó), egyes
mondatok között, vagy a
mondaton belüli
mondatrészek között.
Zavartság:
képtelen értelmesen reagálni,
ezt kínzóan éli meg,
tanácstalanság alakul ki.
A zavartság lehet: inkoherens,
hallucinatoros, stuporosus.
Főként sch-ban, de
pszichotikus állapotokban is
előfordulhat
e. Gondulatprodukció minőségi zavarai
Kuszaság: A gondolkodás kuszaságát akkor írjuk le, ha az asszociációk
véletlenszerűek, gyakran bizarrak, különcök, csapongók. Rendszerint a
kusza gondolatoknak valamiféle transzcendens értelme felsejthető.
A kuszaságban gyakran megfigyelhető a gondolattöredékek
összesűrítése, vagy hézagok megjelenése a gondolattöredékek között,
esetleg szavak, gondolatok ismétlései, perszeverációja, vagy
egyszerűen a gondolatmenet kisiklik, kizökken.
modorosság is megjelenthet.
f. A gondolkodási műveletek és szakaszok logikai
zavarai
Paralogiás gondolkodási zavar: általában absztraháló jellegű,
célképzetet tévesztő (elveszítő), fogalmak sajátos jelentés
változásával járó gondolkodás.
(Pl. Mi a különbség tó és folyó között? - "Vízháztartási
körforgásban vesz részt.")
(Pl: Mi a különbség a hála és barátság között? - "A barátság
több, mint a hála. Kezdete nincs meghatározva, meg a vége
sem; két barát a tollról ismeri meg egymást."
f. A gondolkodási műveletek és szakaszok logikai
zavarai
Paralogiás /"túlfolyásos"
túllépi a helyzetben, feladatban
indokolt határokat, a fogalmi
kontúrok elmosódnak egyre több
szempont úszik be mellékesen és
a gondolkodás folyamatát
összefoghatatlanná teszi. (Pl:
Fém = vas, arany, ezüst, zafír.)
Agypatológiai szempontból:
a paralogiás zavar parietotemporo-occipitális (PTO)
laesioval, szenzoros afáziával
lehet kapcsolatos
f. A gondolkodási műveletek és szakaszok logikai
zavarai
Alogiás gondolkodási zavar:
• túlfolyásos
nem képes a feladat területét
bejárni: a szükséges
gondolkodási lépések
kimaradnak, hiányos,
részleges, töredékes lesz a
gondolkodás. (Pl: özvegy =
öregasszony).
• Az alogiás zavar
"alulfolyásos" (Pl. Mit jelent
a mondás: "Kígyó lappang a
fűben?" = "Az meglapul".)
• Egyéb ide tartozó zavarok:
• modorosság, különcködés,
"szellemeskedés" (Pl: Mi a
különbség láda és kosár
között? - "A láda zártabb,
kosarat a kérőnek kell adni.")
g. Gondolkodási automatizmusok
Az elnevezés Baillarger (1845) szerint olyan pszichés
állapotokat és folyamatokat jelöl, amelyek akaratlagosan
nem befolyásolhatók és nem irányíthatók
Clérambault szerint
mentális automatizmusok azok az akaratlagosan nem
befolyásolható pszichikus jelenségek, amelyek:
• énidegenek, nem saját
nem vezethetők le más
személyiségből fakadónak éli pszichikus jelenségekből (pl:
meg
érzékcsalódásból,
érzelmekből, vágyakból, stb.)
• az egyén számára nem
természetesek,
mesterkéltségük nem
"anideikusak", azaz tartalmilag
illeszkedik az egyén
esetlegesek, kidolgozatlanok
gondolkodásába,
dezintegráló ("hasadásos")
jell.
Ilyen automatizmusok
• (1) tévelyötlet
• (2) gondolatátvitelgondolatelvonás
• (3) kényszergondolat
• (4) fóbiás gondolat (részben a
hallucinációk és téveszmék).
(1) Tévelyötlet
egyfajta bizarr, megalapozatlan ötlet, mely relevanciája a
beteg számára nem kérdéses.
irrealitása nem akadálya annak, hogy a beteg valóságnak
vélje.
A kóros ötletbetörés néha a szituációból érthető (pl.
féltékenység, kiválasztottság, megfegyelmezés, stb.), néha
azonban a pszichózisnak nem értelmezhető megnyilvánulása
(pl: egy sch. beteg kiugrott az ablakon, mert úgy vélte "így
szolgálja a szocializmus ügyét".)
(2) Gondolatátvitel (sch-ra jellemző):
a beteg valamely gondolatáról úgy véli, az nem az ő gondolata, hanem
valaki más gondolkodtatja vele, tehát áttették az ő fejébe.
a beteg úgy érzi, kivették a fejéből a gondolatait s most üres a feje (a
gondolat elakadástól éppen ebben a magyarázatban különbözik). Ez a
gondolatelvonás.
(3) Kényszergondolat (anancasmus):
visszatérő és tartós gondolatok, késztetések vagy képzetek,
amelyeket a személy időnként annyira kényszerűnek (nem
tud megszabadulni tőlük) és alkalmatlannak él meg, hogy az
észrevehető szorongást vagy szenvedést okoz.
A személy igyekszik ezeket a gondolatokat elnyomni (tudja,
hogy ez nem normális), figyelmen kívül hagyni vagy más
gondolattal/cselekvéssel semlegesíteni, de kísérletei
sikertelenek.
3) Kényszergondolat (anancasmus
A páciens a gondolatokat sajátjának érzi, nem pedig kívülről
eredőnek, mint a gondolatátvitelnél.
A kényszergondolatok legegyszerűbb esetben szavak, képzetek
elűzhetetlen, tudatos jelenléte, vagy elképzelések, amelyekkel
a beteg kényszerűen foglalkozik, „rágódik rajta”.
Másik formájuk a kényszerítő gondolat, amely szavakbanképekben is megfogalmazódhat, de gyakoribb, hogy
irracionális, megfogalmazatlan kényszert érez a beteg
valamilyen cselekvésre (amit gyakran meg is tesz, de nem
szükségszerűen
Kényszergondolatok csoportosítása:
• 1. Formai kategóriák
• Obszesszív gondolatok
• Kételyek
• Félelmek
• Képzetek
• Meggyőződések
Kényszergondolatok csoportosítása:
Tartalmi kategóriák
Piszok, beszennyeződés
Vallás
Szexualitás
Halál
Betegség
Agresszivitás
Ártalmak
Napi tevékenységek
Élettelen-személytelen dolgok
(4) Fóbiák:
legyőzhetetlen félelem más ember(ek) számára természetes
helyzetekben.
A szorongás kizárólag vagy túlnyomórészt egy jól meghatározott, de
nem veszélyes helyzetben vagy valamilyen tárgy megjelenésekor
alakul ki, ezeket a helyzeteket vagy tárgyakat kerülik és félelemmel
vészelik át.
(4) Fóbiák:
A fóbia általában és a kiváltott szorongás szubjektíve,
fiziológiailag, viselkedés szintjén elkülöníthetetlen egyéb más
szorongásoktól. A páciensek általában az egyes tünetekre
figyelnek, mint a palpitáció, gyengeség, melyekhez csatlakozik
a halálfélelem érzése, a megőrüléstől, kontrollvesztéstől való
félelem. Már sokszor a fóbiát okozó helyzetbe való belépés
gondolata is szorongást vált ki.
Számtalan megjelenés
zoophobia,
anthropophobia,
claustrophobia,
agoraphobia (nyitott tér),
nosophobia (betegség/fertőzés),
phobophobia (fóbiáktól) ,
nyktophobia (éjszakától)
h. A komplex gondolkodás:
érzelmileg erősen színezett, többé- kevésbé képszerű és szemléletes
egyedi képzetek felrajzása. Az egyedi képzetek jelentését az egyén
múltjába visszanyúló élmények határozzák meg, ezek ismerete nélkül
nem érthető meg. A fogalmak helyét metaforák, szimbólumok veszik
át (egy nőbeteg "egypár gyufaszál" szavai azt jelentik, hogy éjjel
"egypár fiúval viszonya van", mivel a gyufa egyrészt fallosz-szimbólum,
másrészt a szexuális fellángolást fejezi ki).
h. A komplex gondolkodás
"Pseudologia phantastica"= (kóros hazudozás)
-„Mythománia"=(meseszerű hazudozás)
"Paraphrenia phantastica": bizarr elemekből, téveszmékből és
érzékcsalódásokból épített mese
Kontrollálatlan egyéb komplex gondolkodási formák:
tévelygondolat, kontamináció (sűrítés), kóros vonatkoztatás,
alaptalan jelenségtulajdonítás, participáció (egy rész az
egészet képviseli).
i. Téveszmék és túlértékelt eszmék
Mindkettő a személyiségközeli gondolkodás képződménye. A
gondolkodás személyes evidenciáinak nevezzük azokat a
jellegzetességeket, melyek nem felelnek meg az átlagos és
elfogadottaknak, de meghatározzák a beteg viselkedését.
A mentális automatizmusok formájában jelentkező, vagy a
komplex gondolkodás áramában összeálló tévgondolatok
nem esnek szét, nem halványulnak el, hanem
megszilárdulnak és központi szerepet nyernek.
i. Téveszmék és túlértékelt eszmék
Téveszmék (doxazmák):
kórosan meghamisított ítéletek, amelyek a következőkben
különböznek a tévedéstől, a hittől és a hiedelemtől:
szubjektív bizonyosság érzése és a téveszméhez való
rendkívül erős ragaszkodás;
korrigálhatatlanok, a tapasztalat akkor sem módosítja, ha ez
egyébként logikailag kényszerítő erejű cáfolat lenne ("Itt
sugárzó készülék van" - Hol? "Sehol, de van."); tartalmilag
nonszensz (lehetetlen, nem létező); az én-re közvetlenül,
vagy közvetve vonatkoznak, azaz személyes ügynek érzik
i. Téveszmék és túlértékelt eszmék
A túlértékelt eszmék
idomulnak a tapasztalathoz, az érvelés számára hozzáférhetőek, de
lényegük minden módosulás ellenére változatlan marad.
Tartalmilag nem annyira elfogadhatatlanok, mint a téveszmék, inkább
túlzottak, mint abszurdak. Énre vonatkozásuk azonban még erősebb,
mint a téveszmék esetében, a túlértékelt eszme mindig személyes
ügy, meggyőződés, hit, elv.
Organikus esetekben vagy kimerüléses állapotokban szintén gyakori.
i. Téveszmék és túlértékelt eszmék
• sajátos "kettős könyvelés" alakulhat ki: környezetéhez
alkalmazkodva, téveszméit lehetőség szerint disszimulálva él.
• (Előfordulhat, hogy a téveszme tartalma valóság lehet - pl. a
féltékenységi téveszmében szenvedő beteg felesége lehet a
valóságban tényleg hűtlen, ezt azonban a beteg nem tudja!)
Előfordul, hogy a remisszióban levő ("gyógyult") sch-s
betegnek bizonyos reziduális téveszméi fennmaradnak.
i. Téveszmék és túlértékelt eszmék
(A leírásokban gyakran a téveszme tartalma/jellege szerint
csoportosítunk, így beszélünk egodiasztólérôl és
egoszisztóléról. Az elôbbiben az „Én kibôvül", gyakran a
beteg számára pozitív, kedvezô éménnyel jár, ilyenek pl.:
megalomániás doxazmák.
• Megkülönböztetünk vallásos (religiózus), származási
(genealógiai), feltalálásos inventarius) tematikákat,
• melyekben idônként badar megfogalmazásokat is nyernek.
• Az utóbbiak többnyire „Én szűkítéssel" (egoszisztóle) járnak,
a beteg számára a megélés szintjén is károsak, ártalmasak
mikromániás doxazmák csoportjába tartoznak.
• Depresszióban is megfigyelhetünk bűnösségi, önvádlásos
vagy hypochondriás téveszméket. Gyakoriak a nihilisztikus
tartalmak, mikor vagy egyes szervei működésében, esetleg
saját létében is kételkedik.
• Ha a téveszme nem „befelé", hanem „kifelé" irányul,
jelennek meg a leggyakoribb formák az üldöztetéses
(perzekútoros) doxazmák, melyek valamilyen hallucinátoros
élményalappal rendelkeznek. A mindennapi praxisban
találkozunk eratomán doxazmákkal (szerelmi vagy
féltékenységi tévely) vagy a perlekedési téveszmével
(querulátoros). A tartalomból etiológiai következtetést nem
lehet levonni
Összefoglalóan: a gondolkodási zavarok következtében a beteg
gondolkodása dereisztikussá válik, a külvilág devalválódik és
kialakul a beteg saját, külön, autisztikus pszichikus világa.
• Neuropszichológiai vizsgálatok:
• Szóasszociáció próba
• Közmondások teszt (Mit jelent
az, hogy…; közmondások a
képeken)
• MAWI V. Főfogalom megnevezés
próba;
• VII.Képrendezés próba
2. AZ INTELLIGENCIA ZAVARAI (lsd a félévben
később : intelligencia zavarok)
3. EMLÉKEZÉS ÉS TANULÁS ZAVARAI*
*A tanulás zavarait (diszlexia,
diszgráfia, diszkalkúlia=olvasásírás-számolás zavarai) itt (a
tantárgy során) nem tárgyaljuk,
de ide soroljuk.
Az emlékezés zavarok feloszthatóak megérthető (1) és
megmagyarázható (2) zavarokra.
Megérthető zavarok
• Disszociatív diszmnéziák
(mennyiségi)
• Allomnéziák (minőségi)
• (Affektív mnesztikus
transzformáció)
• (Kognitív mnesztikus
transzformáció)
• Emlékezés-torzulás
• Kriptomnézia
• Paramnézia
• Fantazma
Megérthető zavarok
Disszociatív diszmnéziák (Hypomnézia, hypermnézia)
(feledékenység, elfelejtés, ill. fedőemlékek feltolulása a
tényleges emlékkép - pl. keresett név - helyett).
Gyakran pszichodinamikusan jól értelmezhetők (pl. elfelejt
elmenni a randevúra= nem szeret igazán).
Megérthető zavarok
Disszociatív diszmnéziák (Hypomnézia, hypermnézia)
Leginkább a kellemes élményekre emlékezünk, aztán a kellemetlenre,
legkevésbé a közömbösökre. Szenzitizátor személyiségűek hajlamosak
az élettörténeti visszaemlékezés depresszív átszínezésére;
hiszteroid személyiségűek - konfliktusterhelt emlékanyag
repressziójára (elfojtás) hajlamosak, amelynek következtében lacunáris
(időben körülhatárolt életszakaszra vonatkozó), ill. szisztematikus,
elektív (bizonyos tematikára vonatkozó) amnézia alakulhat ki.
Megérthető zavarok
Allomnéziák (szemben az eddigi kvantitatív jellegű disszociatív
diszmnéziákkal) minőségi jellegű emlékezés-zavarok, amelyek
többnyire organikus-szomatikus eredetűek.
Az affektív mnesztikus transzformáció = az érzelmek
meghamisítják az emlékezetet. A katatímiának (l. ott) egy
sajátos esete.
Megérthető zavarok
Allomnéziák
A kognitív mnesztikus
transzformáció: a felidézés
időpontjában meglevő
ismeretanyagok átalakítják az
emlékeket.
(főként gyengeelméjűekre jellemző:
az emlékek elszigetelt,
összefüggéstelen, rendszerint érzékikonkrét elemekre bomlanak (pl.
meglepően jól emlékeznek nevekre,
címekre, számokra, stb., de az
élménysor nem áll össze)
Allomnéziák: Emlékezéstorzulás
Kriptomnézia
Paramnézia
Fantazma
Megérthető zavarok / Allomnéziák
Emlékezéstorzulás
mindennapos
("normálvariáns") jelenség (
pl. letagadnunk valamit, amit
megtettünk - mert pl.
szégyelljük - s egy idő múlva
már valóban úgy emlékezünk,
hogy nem tettük meg, vagy:
valami hősi cselekedetet
hazudunk s a végén magunk
is elhisszük).
Megérthető zavarok / Allomnéziák
Kriptomnézia
emlékképeinket elfelejtettük,
majd ezek, mint saját
gondolatok, ötletek,
felfedezések térnek vissza (pl.
öntudatlan plágium).
Elfojtás következménye is lehet,
de demens betegek akár néhány
perccel azelőtt hallott mondatokat
is sajátukként ismételhetnek meg.
Megérthető zavarok
Paramnéziák
(emlékkép meghamisítása) emlékezési illúziók, hallucinációk és "deja
vu" élmények.
A szórványos és futólagos emlékezési illúziók tartoznak ide mivel a
többi mind organikus - szomatikus eredetű.
Paramnézia
←←←<<<<<<<<<⃝
a jelen élmény múltként jelenik meg,
úgy ítéli meg, hogy az aktuális szituációt a múltban már megélte,
"emlékezik" rá,
"ráismer", mert azt látta (deja vu),
hallotta (deja entendu), gondolta (deja pense),
mondta (deja parle) stb.
Ennek ellenkezője : a valóságban már átélt élmények
emlékezésélmény nélkül, mint új aktuális élmények jelennek meg
(jamais vu).
Normál-variánsként is előfordul
fáradtság, kimerültség esetén, ilyenkor sajátos
bizonytalanságélménybe ágyazottan éljük meg (mintha-ként).
Allomnéziák
Fantazma (érzelmek hatására erősen torzult emlékkép), amely
igen erős cselekvés-motívium lehet.
Az allomnéziák tesztekkel nem mérhetők, interpretálni, elemezni kell
őket
2. Az emlékezés organikus-szomatikus tényezőkkel
megmagyarázható zavarai
Megmagyarázható zavarok
Fenomenológiai változatok
Kóroktani változatok
Szenzomotoros
Szociális
Leépülési
Fixációs
Integrációs (Korszakov-szindróma)
Másodlagos
(a) Fenomenológia – formai szempontból és
(b) etiológiai – szomatikus kórfolyamat/kóroktan szempontjából
osztályozhatók
Fenomenológiai
Kiterjedésük szerint lehetnek globálisak (teljesek) vagy parciálisak
(részlegesek), amely utóbbiak lehetnek
lakunaris (szigetszerű időtartamban, vagy tartalomban, és
szisztematikus v. elektív (csak bizonyos jellegű élményekre terjed ki)
zavarok.
Fenomenológiai amnéziák
<<<<<<<< retrográd
/
anterograd >>>>>>>>>>>>
A trauma időtartamára korlátózódik= kongrád amnézia.
Dinamikájuk szerint :
tranzitórius/átmeneti, stacioner/
egyenletes, folyamatos
progresszív/egyre súlyosbodó jellegűek.
b. Etiológiai osztályozás: kóroktani változatok
A szenzomotoros emlékezetzavar
Fokális kortikális léziók esetén fordul elő, amelynek
(rendszerint)
agnózia , apraxia a következménye.
Ideátoros apraxia esetén a mozgástervezet emléke esik ki; a beteg pl.
bonyolult spontán mozgásokat is képes végezni, de célzott-szándékolt
mozgásokat nem
ideomotoros apraxiában a motoros kifejezés emléke vész
pl. bár tud mozogni, képtelen felszólításra valamely mozgást
végrehajtani
b. Etiológiai szempontú osztályozás: kóroktani
változatok
A szociális emlékezés zavarai: beszéd és személyes élmények leépülése
(a megjegyző emlékezés zavart; teljes emlékezési zavar)
b. Etiológiai szempontú osztályozás: kóroktani
változatok
A leépülési amnéziák (általában progresszívek) szenzoros és motoros
afáziák.
A beszéd leépülése Ribot törvénye szerint: először a tulajdonnevek,
majd a főnevek, aztán az igék majd az indulatszavak, végül a kifejező
mozgások is.
.
A leépülési amnéziák (általában progresszívek)
szenzoros és motoros afáziák.
polyglott afázia, amelyben a több nyelven beszélő beteg csak
egyik nyelvét "felejti" el
a szenilis amnézia: nem a beszéd károsodik, hanem a személyes
múlt emlékei esnek ki (rendszerint diffúz cerebrális károsodás
következtében).
Az emlékek kiesésének rendjét is Ribot határozta meg:
mennél újabb, mennél intellektuálisabb és mennél labilisabb élményekről van
szó, annál intenzívebb és hamarabba a felejtés
b. Etiológiai szempontú osztályozás: kóroktani
Gyakoribbak az integrációs
változatok
emlékezés-zavarok. (Pl. a
fixációs amnézia
a beteg képtelen új élmények
rögzítésére
(rendszerint hippokampusz lézió
Korszakov-szindróma) amelynek
lényege:
amnesztikus+konfabulatoros
jellegű a következő tünetekkel:
Téri-idői zavartság (konfabuláció,
dezorioentáció); személyek
felismerése zavart;
esetén).
Másodlagos amnéziák:
tudatvesztés nyomán kialakuló
amnéziák, autisztikus
emlékezetzavarok
4. A FIGYELEM ZAVARAI
Fogalmak a témában :
a figyelem minősége tartósan és
kiterjedten eltér a környezeti
követelményektől, zavarja a
beteg életvezetését,
beilleszkedését.
Ezek a hosszmetszetben
megállapítható figyelemzavarok
általában valamilyen
pszichiátriai szindróma tünetei.
Vigilitás: éberség, az a
valószínűség, mely mellett az
ingerek eljutnak a tudatig.
Tenacitás (feszültség): milyen
intenzitással és mennyire
tartósan ragadja meg a
tárgyakat
Hipoproszexiás figyelemzavar
hipotenax=csökkent feszültség és hipovigil=éberség csökkent:
koncentrációs nehézség,
csökkent flexibilitás,
általános csökkenése a pszichikus erőfeszítésre való képességnek,
motiválhatóságnak.
Ez a fokozott fáradékonyság, figyelemzavar gyakran a pszichoorganikus
szindróma egyik első jele, de előfordul neuraszténiában, depresszióban,
sch.ban( sch. maradványtünetben) is.
A hiperproszexiás figyelemzavar
Neuropszichológiai vizsgálatok:
érzelmi túlfűtöttséggel, labilitással
jár együtt,
hipervigil és hipotenax.
pl mániás állapotnál, v. a
pszichoorganikus szindróma
részeként jelentkezik.
(Ha súlyos a pszichés zavar, akkor a
figyelemzavar kevésbé vizsgálható,
mert nehezen elkülöníthető a más
tünetektől, vagy annak hatásaitól.)
Átbillenő alakzatok
Tartós figyelmet igénylő feladatok
5. AZ ORIENTÁCIÓ ZAVARAI
a) közvetlen orientáció
b) közvetett orientáció
c) transzcendentális orientáció zavarai.
a. Közvetlen orientáció zavarai:
a test adott állapotára és térbeli helyzetére vonatkozik,
KIR károsodás következménye.
Alapjelenségei:
jobb-bal diszkrimináció zavara,
ujj- agnózia,
akulkulia,
alexia,
agráfia ("Gerstmann-szindróma"), gyakran társul agnóziával, apraxiával.
(Vizsgálata: Bender-próba, MAWI-IX, Raven).
a. Közvetlen orientáció zavarai:
Az úttalálás és általános téri tájékozódás zavara
gyakori, hogy a tér bal oldalát "figyelmen kívül hagyja", "elfelejteti" a beteg.
gyakori, hogy együttjár idői orientációs zavarokkal (ennek normál-variánsa,
amelynek során a vitális idő a kronológiai időhöz mérten megnyúlik, v.
megrövidül, igen gyakori stimulált, v. deprimált idegállapotban).
b. A közvetett orientáció zavarai
dezorientáltság: gyakran együttesen
jellemzi a tér-idő-saját személyre idegen személyre, helyzetre
vonatkozó orientációs zavar.
szomatopszichés dezorientáció is
jelen lehet: pl. a beteg úgy véli: nincs
teste
A téri dezorientáció két típusa: új
környezetben nem tud (pl.
kórházban), régiben igen (pl. otthon),
ill.: teljes (sehol sem tud). Mindkét
esetben: organikus háttér!
Az időbeli dezoritánció pszichiátriai
betegségekben gyakoribb, mint a
térbeli.
A más személyekre való orientáció
zavara esetén gyakoribb az, hogy
ismerősnek vél ismeretlent, mint
fordítva, (organikus!)
A szituációra vonatkozó tájékozatlanság
a finom tapintatlanságoktól ("elefánt a porcelánboltban")
↓↓↓
a durva alkalmazkodási zavarokig (vizsgálati helyzetben szükségletét
végzi)
↓↓↓↓
a helyzet teljes meghamisításáig terjedhet
(a beteg most éppen a Szentföldön van, ahol ő Krisztus). Előfordul
személyiségzavarokban (enyhébb formája) és sch-ban (súlyosabb
formák)
A dezorientáció (közvetett orientáció-zavarok) szindrómái:
• Amnesztikus dezorintáció (a közvetlen megjegyzőképesség
hiányában, pl. a Korszkov-szindrómában): a beteg a jelenre
vonatkozóan tájékozatlan, múltbeli énjeként (pl. iskoláskori,
lánykori, stb.) nevezi és éli meg magát (pl. háborús veterán ifjú
hadnagynak véli magát).
A dezorientáció (közvetett orientáció-zavarok) szindrómái
Tudatzavarral járó dezorientáció tudati szint csökkenésekor, oneroid,
homályállapotokban - pl. delírium tremens
Tévely-dezorintáció: a tudat tiszta, de a tér-idő koordináták a beteg
tébolya szerint torzultak (a naptár 1 héttel "késik": a hely, ahol van egy
titkos menedékhely, ahol őt őrzik, stb.)
Konvencionális tájékozódásra a beteg általában képes.
c. A transzcendentális orientáció zavara lehet:
Apatikus orientálatlanság (kiégett sch-ban gyakori: sem a lét tágabb
értelmére (életcélok, tervek),
sem szűkebb helyzetére vonatkozó (dátum, hollét) orientációs
adatokkal nincs tisztában, ezek nem is érdeklik (gyengeelméjűeknél,
demenseknél is előfordul
c. A transzcendentális orientáció zavara lehet:
Túlfeszített orientáció
(pl. lázas excitált állapotban, drog-hatás alatt, stb):
a tér sajátosan kitágul, szinte madártávlatból észlelik, új ismeretlen
távlatokat látnak, misztikus érzékekkel.
Az időélmény is megváltozik: (kronoszisztole=) idő-összehúzódás jön
létre, valamint az én és külvilág határai összemosódnak - pszichotikus
állapotra utal.
Neuropszichológiai vizsgálatok: (Interjú)Kérdések alapján
6. ÉRZELEM - AFFEKTIVITÁS ZAVARAI
Érzelmi zavar általában: az érzelmi átélés adekvát jellege, kísérő
szomatikus - vegetatív jelenségek az átlagostól, ill. a személyiségre
jellemző szokásostól jelentősen eltérnek.
A konkrét helyzethez (adott ingerhez) kötött és átmeneti jelenséget) 1.)
alkalmi kóros reakcióknak,
a tartós (életperiódushoz kötött) érzelmi zavart 2.) tartós kóros érzelmi
állapotnak nevezzük
1. Alkalmi kóros érzelmi reakciók
az inger intezitásához túlméretezett, személyiséghez nem integrált,
nem adaptív.
Példák :
infantilis (elégtelen kontroll), v. explosív (pl. önuralmát vesztett
túlterhelt helyzetben).
pl: Időskorban előfordulhat a spasztikus sírás és nevetés (jelentéktelen
ingerek váltják ki, valódi emocionális élmény nélkül (agytörzsi,
liberációs jelenség).
Félelem, szorongás is okozhat kóros érzelmi reakciót pl. pánik,
paroxizmális szorongás (szomatikus katasztrófát is előidézhet).
Alkalmi kóros érzelmi reakciók
Pszichoszomatikus reakciók (stressz-helyzetben): a szimpatiko-adrenális
rendszer heveny túlsúlya (Cannon féle vészreakció), jelentős a
konstitucionális tényezők szerepe (pl. vegatatív labilitás).
Szomatomotoros, szomatoszenzoros és konverziós jelenségek is
előfordulhatnak alkalmai kóros érzelmi reakcióként, amelyek gyakran
ismétlődve konverziós Hy-ként jelennek meg
2. Tartós érzelmi zavarok, kóros érzelmi állapotok
A tartós (elhúzódó) érzelmi reakció progresszív jellegű, neurotikus
zavarokat, esetleg emociogén (pszichogén) pszichotikus állapotot is
eredményezhet.
Személyekre vonatkozó kóros (pozitív v. negatív) tartós érzelmi
viszonyulás szenzitív-paranoid kórképekben gyakori, de lehet organikus
háttere is (pl. szenilis férfiak gyűlölete fiatal nőkkel szemben).
(a) hangulati zavarok (Le-és felhangoltság)
Disztímia (fáradtság, levertség)
Melankólia (kóros lehangoltság, mindegyik az affektív kórképekben
gyakori, de organikus pszichoszindróma része is lehet.
A kóros felhangoltság/eufória (mania) ( affektív kórképek)
Közönyösség, apátia: alig rezonál környezetére
érzelemtelen, hangulati motiváltsága nincs, közönyös (szkizotímiára
jellemző, de normálvariánsként is előfordul mint "kiégettség)".
b) Az érzelmi élet fejlődésének zavarai:
Retardált emocionális fejlődés
(gyermekkori reakciómódok
felnőttkorban): pszichopátia,
neurotius zavarok v. pszichogén
pszichózisok esetén gyakori
Expanzív (terjeszkedő, növekedő) (pl:
paranoid); szenzitív (visszahúzódó).

similar documents