Települési környezet és védelme II. előadás - UNI-NKE

Report
A települési környezet és
védelme II.
- a települési környezethez és védelméhez kapcsolódó
egyéb feladatok -
[email protected]
(2) Zöldfelület-gazdálkodás
biológiailag aktív (zöld-) felület
Biológiailag inaktív felület
A települések zöldfelületi rendszere
Környezetvédelmi
törvény:
Zöldfelület-gazdálkodással
kapcsolatos
feladatoknak és előírásoknak
a Települési Környezetvédelmi
Programban szerepelniük kell
253/1997. sz. Korm. Rend.
Az országos településrendezési és építési követelményekről:
9 §. „A helyi építési szabályzatban, a szabályozási tervben (…)
gondoskodni kell a telkek növényzettel fedett részéből,
a zöldterületekből és az erdőkből álló
egységes zöldfelületi rendszer kialakításáról”
A települési zöldfelületek funkciói
Használati
szerep
Ökológiai
szerep
Vizuális
esztétikai
szerep
Néhány fontosabb fogalom
Belterület: a település közigazgatási területének - jellemzően a település
történetileg kialakult, elsősorban összefüggő, beépített, illetőleg beépítésre
szánt területeket tartalmazó - kijelölt része (de ritkábban lehet beépítésre
nem szánt terület, pl. zöldterület, belterületi erdő is).
Külterület: a település közigazgatási területének belterületnek nem
minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetőleg különleges
(pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló része.
Beépítésre szánt terület: a település közigazgatási területének a
beépített, illetve a további beépítés céljára szolgáló területrésze (de
ritkábban lehet a település külterületén is).
Beépítésre nem szánt terület: a település közigazgatási területének a
zöldterületi, a közlekedési, a mezőgazdasági, az erdőművelési, illetőleg
az egyéb célra szolgáló része.
Forrás: www.epitesijog.hu
A település belterületéhez tartozó
zöldfelületek alapvető típusai
Korlátlan
közhasználatra szánt
zöldfelületek
Korlátozott
közhasználatú
zöldfelületek
(egy funkcionális csoportosítás)
Közhasználat elől
elzárt zöldfelületek
A település belterületéhez tartozó
zöldfelületek alapvető típusai
Egyéb sajátos
zöldfelületi
elemek
(egy formális csoportosítás)
A település belterületéhez tartozó
zöldfelületek alapvető típusai
Lakóterületek
kertjei
Jelentős
zöldfelülettel
rendelkező
intézmények
kertjei
Zöldfelületi
jellegű
intézmények
Zöldterületek
Fasorok
Belterületi
erdők
Egyéb sajátos
zöldfelületi
elemek
(egy formális csoportosítás)
A települések zöldfelületi rendszere az OTÉK
alapján
A települések zöldfelületi rendszere
külterületek
belterületek
A beépítésre szánt
területek zöldfelületi
rendszere
(következő dia)
zöldterületek
A beépítésre nem
szánt területek
zöldfelületi
rendszere
erdők
A beépítésre szánt területekre vonatkozó zöldfelületi
mutatószámok és normatívák
Általános
használat
szerinti
terület
lakó
vegyes
Sajátos használat szerinti
terület
nagyvárosias
10
kisvárosias
20
kertvárosias
50
falusias
40
településközpont
10
központi
gazdasági
üdülő
különleges
Legkisebb zöldfelület %
be nem épített 50%-a
kereskedelmi, szolgáltató
20
zavaró ipari
40
egyéb ipari
25
üdülőházas
40
hétvégiházas
60
40
A beépítésre nem szánt területek I.
- a zöldterületek -
zöldfelületek
Zöldterület:
település belterületének növényzettel fedett, más területfelhasználási
egységhez nem tartozó közhasznú része
(= állandóan növényzettel fedett közterület)
• közkert, közpark igen
• az újabb szabályozás szerint már a
„más területfelhasználási egységhez” sorolt erdők viszont nem
A zöldterületekre vonatkozó
szabályozás
közkertek
közparkok
-közútról, köztérről közvetlenül megközelíthető legyen
- kerekesszékkel és gyermekkocsival megközelíthető
és használható legyen
A zöldterületeken elhelyezhető (max. 2%-os beépítettséggel):
-pihenést és a testedzést szolgáló építmény
(sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.)
-vendéglátó épület
- a terület fenntartásához szükséges épület
A beépítésre nem szánt területek II.
- az erdők -
Az erdő rendeltetése szerint
védelmi
(védett és védő)
gazdasági
oktatási-kutatási
eü-i, szociális,
turisztikai
Építmény elhelyezése megengedett
a legalább 10 ha-os telkeken
Építmény elhelyezése
tilos
Max. 0,5%-os beépítettség
Max. 5%-os
beépítettség
A települési önkormányzatok és
a zöldfelület-fenntartás
Zöldterületek, védőerdők
fenntartása
mint települési
önkormányzati feladat
A települési önkormányzat (ill.
a járásszékhely jegyzője) mint
elsőfokú építésügyi hatóság
OTÉK-ban foglalt
követelmények érvényesítése
Budapest
esete
Önkormányzati
tulajdon
Magántulajdon
???
(3) A kommunális igazgatáshoz
kapcsolódó feladatok
(3a) Települési
hulladékgazdálkodás
(3b) Kéményseprő-ipari
közszolgáltatás
(3c) A köztemetőhöz
kapcsolható feladatok
(3a) A települési hulladékgazdálkodás:
alapfogalmak
Eredet szerint
Halmazállapot szerint
Hulladék:
amitől a
tulajdonos
megválik,
megválni
szándékozik,
megválni
köteles
Szilárd
háztartási és
Települési utcai szemét
ipari
mellékterméke
k és
hulladékok,
állati eredetű
hulladékok,
Termelési almos trágya
kommunális
szennyvíz*
Iszapszerű
Gáznemű
kommunális
szennyvíz-iszap,
szippantott
lakóháziszap
fűtések füstje
ipari
szennyvizek,
olajok,
hígtrágya
ipari szennyvíz- ipari füstök és
iszapok
gázok
Folyékony
savak, lúgok,
különféle ipari oldatok,
törmelékek,
festékek,
Veszélyes porok
trafóolajok
Galvániszapok
vegyipari,
petrolkémiai
gázok és
füstök
*A hatályos szabályozás szerint: ha szennyvízelvezető hálózaton/telepen el nem vezetett
(3a) A települési hulladékgazdálkodás:
alapfogalmak
2012. Évi CLXXXV. tv. A hulladékról
• Települési hulladék: a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló
szilárd hulladék
• háztartási hulladék: háztartásokban képződő vegyes, elkülönítetten
gyűjtött, valamint nagydarabos hulladék, ideértve a lakásokban,
lakóingatlanokban, a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben,
valamint a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein képződő
hulladékot
• Háztartási hulladékhoz hasonló hulladék: az a vegyes, illetve
elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely a háztartásokon kívül képződik, és
jellegében, összetételében a háztartási hulladékhoz hasonló
A hulladékgazdálkodási
közszolgáltatás
Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás:
a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék átvételét, elszállítását,
kezelését, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett
hulladékgazdálkodási létesítmény fenntartását, üzemeltetését biztosító,
kötelező jelleggel igénybe veendő szolgáltatás
438/2012. (XII. 29.) Korm. Rend.
A közszolgáltató által végzett
hulladékgazdálkodási tevékenység
háztartási
hulladék
közterületi
hulladék
gazdálkodó
szerveknél keletkező,
a háztartási
hulladékhoz hasonló
hulladék
Közbevetés: a településtisztasági
szolgáltatások fogalma
Köztisztasági
szolgáltatások
213/2001. (XI. 14.)
Korm. Rend.
Településtisztasági
szolgáltatások
Települési folyékony hulladék:
a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem
vezetett olyan szennyvíz, amely emberi tartózkodásra alkalmas épületek
szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek
ürítéséből, a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, valamint a
gazdasági de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származik.
Közműpótló szerep:
elsősorban a csatornázatlan
településeken jelentős!
1991. Évi XX. Tv: leeresztő helyének kijelölésével,
valamint a közcélú ártalmatlanító telep létesítésével
kapcsolatos feladatokat a települési, a fővárosban a
fővárosi önkormányzat képviselőtestülete látja el
A hulladékgazdálkodás tervezése
Az állam közszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségeit az
Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) szervezi
Országos
Hulladékgazdálkodási
Terv/Megelőzési
Program (6 évre)
OHÜ +
környezetvédelmi
hatóság + helyi
önkormányzatok
dolgozzák ki, ogy.
fogadja el
Területi
Hulladékgazdálkodási
Terv/Megelőzési Program
OHÜ dolgozza ki,
készítésükbe az
OHÜ többek között a
helyi
önkormányzatokat is
bevonja
Közszolgáltatói
Hulladékgazdálkodási
Terv (legalább 3
évre)
Egyeztetés a települési
önkormányzattal,
jóváhagyja a
környezetvédelmi hatóság
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátása
A települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását
a közszolgáltatóval kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés
útján biztosítja
Hulladékgazdálkodási
közszolgáltatási
Szerződés
főszabály szerint:
közbeszerzés
2013 júniusától:
hulladék-gazdálkodási közszolgáltatási
engedélyt, OHÜ minősítést csak többségi
köztulajdonú szolgáltató kaphat
A közszolgáltató
feladatai:
Közszolgáltatás körébe tartozó hulladék átvétele, elszállítása, kezelése,
hulladékgazdálkodási létesítmény fenntartása/üzemeltetése
Az ingatlantulajdonosra
vonatkozó szabályok
Rendelkezésre állási
díj + űrítési díj:
Ingatlantulajdonosok
a hulladékgazdálkodási
közszolgáltatás
ellátásához szükséges
feltételek biztosítása a
közszolgáltató részére
ingatlan területén keletkező
települési hulladék gyűjtése,
átadása
a hulladékgazdálkodási
közszolgáltatás
igénybevétele
hulladékgazdálkodási
közszolgáltatási díj fizetése
Hatósági ár: a
Magyar Energetikai
és Közműszabályozási
Hiavatal + az OHÜ
javaslatára a
miniszter állapítja
meg
Jelenleg a 2012-es
(még a tel-i ök.
képviselő-testületei
által meghatározott)
befagyasztott árak
az érvényesek
A közterületek, ingatlanok
tisztántartása
Önkormányzati
feladatok
Ingatlantulajdonosok
feladatai
kereskedelmi
egységek
speciális helyzete
Közterület szervezett,
rendszeres tisztántartása
ingatlan területén / előtt:
-járdák
-járdák előtti nyílt árkok
-tömbtelkek külön tulajdonban
lévő egyes épületeit megközelítő
vagy körüljáró terület
tisztántartása,
(3b) Kéményseprő-ipari közszolgáltatás
2012. Évi XC. törvény
tűzvédelem
környezetbarát
És gazdaságos
tüzeléstechnikák
elterjesztése
Hatósági felügyeletet a
tűzvédelmi hatóság
látja el
balesetmegelőzési
funkció
- Megyeszékhely megyei jogú
városi+ Érd + fővárosi ök.
kötelező feladata
(meghatározott feltételek telj. esetén
más ök. is átvállalhatja)
- közszolgáltatási szerződés/közszolgáltató
feladata:
- ellenőrzés
- tisztítás
- műszaki felülvizsgálat
Ingatlantulajdonos
kötelessége:
• a közszolgáltatás
igénybevétele
(közszolgáltató
feladatainak lehetővé
tétele, engedelmeskedés a
közszolgáltató
kötelezéseinek, az ök.
képviselőtestülete által
meghat. közszolgáltatási
díj megfizetése)
Kitérő: a helyi tűzvédelem
1990. Évi LXV. Törvény:
A települési
önkormányzatok feladata
Hivatásos önkormányzati
tűzoltóság
(önkormányzati
intézmény)
Működési terület
(közszolgáltató)
Illetékességi terület
(Tűzvédelmi igazgatási
szolgáltató)
Önkéntes tűzoltóság
Működési terület
(közszolgáltató)
Kitérő: a helyi tűzvédelem
1996. Évi XXXI. Törvény:
Az ún. „hivatásos önkormányzati tűzoltóság”
2012. január 1-jétől már nem létező fogalom
Hivatásos tűzoltóság
(hivatásos
katasztrófavédelmi szerv
helyi szerve)
Önkormányzati tűzoltóság
(köztestület)
ellenőrzi
Önkéntes tűzoltóság
(egyesület)
Létesítményi tűzoltóság
(gazdálkodó szervezet
által létrehozott szervezet)
(3c) A köztemetőkkel
kapcsolatos feladatok
1999. Évi XLIII. Tv.
funkciói
Temető:
a település igazgatási
területén belüli,
beépítésre szánt, építési
használata szerinti
zöldfelületi jellegű
különleges terület,
amelyet az elhunytak
eltemetésére, a hamvak
elhelyezésére létesítettek
és használnak, vagy
használtak.
kegyeleti
zöldfelületi
közegészségügyi
Temető - köztemető
Temetők
Egyéb
temetők
Köztemetők
az önkormányzat
tulajdonában lévő
temetők továbbá azok
a nem önkormányzati
tulajdonban lévő
temetők, amelyben az
önkormányzat – a
temető tulajdonosával
kötött megállapodás
alapján – a köztemető
fenntartására
vonatkozó
kötelezettségét
teljesíti.
Temető - köztemető
Temetők
Egyéb
temetők
Köztemetők
az önkormányzat
tulajdonában lévő
temetők továbbá azok
a nem önkormányzati
tulajdonban lévő
temetők, amelyben az
Kötelezettségek?
önkormányzat
–a
temető tulajdonosával
kötött megállapodás
alapján – a köztemető
fenntartására
vonatkozó
kötelezettségét
teljesíti.
A köztemetőkhöz kapcsolható
szolgáltatások
Kegyeleti
közszolgáltatások
(kötelező!!!)
Köztemető,
fenntartása,
üzemeltetése
Temetkezési
szolgáltatások
Egyéb kegyeleti
közszolgáltatások
„kegyeleti
közszolgáltatási díjak”
A temetkezéshez
kapcsolható piacosítható
tevékenységek
összessége
A köztemető létesítése
A köztemető
létesítéséhez
elengedhetetlen:
a) út
b) ravatalozó
c)
a
halottak
ideiglenes
elhelyezésére szolgáló tároló és hűtő
d) boncolóhelyiség-csoport
e) a temető bekerítése vagy
élősövénnyel való lehatárolása
f) vízvételi lehetőség, illemhely
g) a temető területének –
rendeltetésének és a hely jellegének
megfelelő – parkosítása, az utak
sorfásítása
h) hulladéktároló
Szükség esetén
ide tartozik még:
köztemető:
- bővítése
- lezárása
- megszüntetése
A fenntartás és üzemeltetés
kérdései I.
fenntartás
Ellenőrző hatóság:
a temető fekvése
szerinti járási
hivatal
üzemeltetés
a köztemető rendeltetésszerű
használatához szükséges
építmények, közművek, egyéb
tárgyi és infrastrukturális
létesítmények, valamint a közcélú
zöldfelületek karbantartása,
szükség szerinti felújítása és
gondozása
A köztemető rendeltetésszerű
működéséhez szükséges egyéb
operatív tevékenységek
gyűjtőfogalma
(pl. nyilvántartó könyvek
megőrzése)
A fenntartás és üzemeltetés
kérdései II.
A fenntartásról/üzemeltetésről
a települési önkormányzatnak
köteles gondoskodnia
De fenntartó/üzemeltető lehet
Települési
önkormányzat
Felekezet
jogilag nem
tisztázott, ad
hoc
megoldások
Más gazdálkodó
szerv
Kegyeleti
közszolgáltatási
szerződés
Egyéb kegyeleti
közszolgáltatások
A temetéssel
kapcsolatosak
sírhelyek megváltási és
újraváltási díja, hűtés,
sírásás, belső szállítás,
ravatalozó
igénybevételének,
valamint a szóróparcella
igénybevételének díja,
temetőfenntartási
hozzájárulás
Leginkább
„közérdekű”
szolgáltatásformák
Díjaikat az
önkormányzat
rendeletben
állapítja meg
A temetkezési szolgáltatások és
a települési önkormányzatok
„közérdekű voltuk” miatt a
kereskedelmi
vállalkozásokra jellemző
szabályok erős kontroll alatt
állnak
Szolgáltatás engedélyezési,
felügyeleti hatósága:
a temetkezési szolgáltató székhelye
szerinti járási hivatal
A temetés mint
önkormányzati feladat:
ha az elhunyt
temetésére kötelezett
nincs vagy nem lelhető
fel, a halálozás helye
szerint illetékes
települési önkormányzat
(ill. a fővárosi kerület)
polgármestere köteles
gondoskodni

similar documents