Élelmiszerszabályozás

Report
Élelmiszerszabályozás,
élelmiszer-biztonság
Krajecz Laura & Vajna Zita
2013. 10. 09.
Az élelmiszerszabályozás története
•1895.:
az
első
élelmiszertörvény
Magyarországon
•1950.: törvényerejű rendelet
•1976.: újabb élelmiszertörvény
•1995.: XC. törvény
•2003. évi LXXXII. törvény
•2008. évi XLVI. törvény
Az élelmiszerekről szóló
2003. évi LXXXII. törvény
A törvény hatálya
•A törvény hatálya az élelmiszereknek a
Magyar Köztársaság területén történő
előállítására,
illetve
forgalomba
hozatalára terjed ki.
•A törvény hatálya nem terjed ki az
élelmiszerek magánháztartásban, saját
fogyasztásra történő előállítására.
Az élelmiszer „fogalma”
•Az „élelmiszer” minden olyan
feldolgozott, részben feldolgozott
vagy feldolgozatlan anyagot, vagy
terméket jelent, amelyet emberi
fogyasztásra szánnak, illetve amelyet
várhatóan emberek fogyasztanak el.
Nem minősülnek „élelmiszernek”
• a) takarmány,
• b) élőállat, kivéve a forgalomba hozatalra
előkészített, emberi fogyasztásra szánt állatok,
• c) növények a betakarítás előtt,
• d) gyógyszerek,
• e) kozmetikai termékek,
• f) dohány és dohánytermékek,
• g) kábítószerek és pszichotróp anyagok,
• h) szermaradványok és szennyezések.
Néhány tisztázandó fogalom
•Élelmiszer-biztonság
•Élelmiszer-megjelenítés
•Élelmiszer-csomagolás
Élelmiszer-biztonság
• annak biztosítása a termelés, az élelmiszerelőállítás, a tárolás és forgalomba hozatal
teljes folyamatában, hogy az élelmiszer nem
veszélyezteti a végső fogyasztó egészségét, ha
azt a rendeltetési célnak megfelelően
készíti el és fogyasztja.
Élelmiszer-megjelenítés
•az élelmiszer külső tulajdonságainak
(például forma, alak, méret), a
csomagolása módjának és anyagának,
valamint
forgalomba
hozatala
környezetének,
illetve
bármely
tájékoztatási eszközzel a fogyasztók
rendelkezésére bocsátott információk
összessége.
Élelmiszer-csomagolás
•olyan anyag, amelyet az élelmiszerek
burkolására, megóvására, kezelésére,
szállítására
és
megjelenítésére
használnak az élelmiszer-előállítás
bármely szakaszában a nyersanyagtól
a
feldolgozott
termékig,
az
élelmiszer-vállalkozótól a fogyasztóig
Csomagolás
• 9. § (1) A csomagolásnak védenie kell az élelmiszert a
szennyeződéstől, a biztonságot, a tápértéket és
minőséget csökkentő hatásoktól.
• (2) A csomagolás a fogyasztók egészségére nem
jelenthet veszélyt.
• (3) A csomagolásnak alkalmasnak kell lennie az
újrafelhasználásra, hulladékának hasznosítására,
illetve ártalmatlanítása esetén környezeti szennyező
hatásának a lehető legkisebbnek kell lennie.
• (4) A csomagolásnak olyannak kell lennie, hogy
felnyitása vagy megsértése nélkül az élelmiszer ne
legyen változtatható.
A fogyasztók tájékoztatása
•(1) A forgalomba hozatalra kerülő élelmiszer
csomagolásán magyar nyelven, közérthetően,
egyértelműen, jól olvashatóan fel kell tüntetni
a fogyasztók tájékoztatásához szükséges - az
élelmiszerek
jelöléséről
szóló
külön
jogszabályokban meghatározott - jelöléseket.
•(2) Az élelmiszer megjelenítése és a fogyasztót
tájékoztató jelölés nem tévesztheti meg a
fogyasztót.
Hatósági élelmiszer-ellenőrzés
•(1)
A
hatósági
élelmiszer-ellenőrzés
szakterületek szerint megosztott, külön
jogszabályban meghatározott feladatait
•a) az élelmiszerbiztonsági szerv,
•b) az egészségügyi államigazgatási szerv,
•c) a fogyasztóvédelmi hatóság,
•d) a növényvédelmi szerv
•látja el.
Minőségvédelmi bírság 1.
• (1) Az élelmiszer-ellenőrző hatóság minőségvédelmi bírságot szab ki, ha
eljárása során megállapítja, hogy az előállított, illetve forgalomba hozott
élelmiszer nem felel meg az előírt, illetve a jelölésen feltüntetett
jellemzőknek.
• (2) A minőségvédelmi bírságot a hibát előidéző előállítónak, vendéglátónak,
illetve forgalmazónak kell megfizetni. Amennyiben a hiba előidézőit nem
lehet megállapítani, a minőségvédelmi bírságot annak kell megfizetni, akinél a
kifogásolt terméket a hatóság megtalálta.
• (3) A minőségvédelmi bírság mértéke:
• a) fogyasztó egészségét veszélyeztető élelmiszer-biztonsági hiba esetén a
kifogásolt tétel értékének másfélszerese,
• b) a fogyasztó érdekeit veszélyeztető összetételi, minőségi hiba esetén a
kifogásolt tétel értéke,
• c) a fogyasztó valósághű tájékoztatását veszélyeztető jelölési hiba esetén a
kifogásolt tétel értékének 60%-a, de legalább ötvenezer forint.
• (4) A tétel értéke az adott élelmiszer-előállító, illetve -forgalmazó helyen a
mintavétel időpontjában alkalmazott egységár és a tétel mennyiségének
szorzata.
Minőségvédelmi bírság 2.
• 15. § (1) A minőségvédelmi bírságot az azt kiszabó
élelmiszer-ellenőrző
hatóság
számlájára
kell
befizetni. A befolyt összeg az ellenőrzési és vizsgálati
módszerek folyamatos fejlesztésére használható fel, a
konkrét felhasználásról - az intézet esetében az országos
tisztifőorvos javaslatára - az élelmiszer-ellenőrző hatóságot
felügyelő miniszter dönt.
• (2) A bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget
késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke a mindenkor
érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. A bírságot és a
késedelmi pótlékot adók módjára kell behajtani, amelyről a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal gondoskodik.
Magyar Élelmiszerkönyv
•A Magyar Élelmiszerkönyv az egyes
élelmiszerekre, illetve az élelmiszerek
vagy élelmiszer-összetevők egyes
csoportjaira vonatkozó élelmiszerminőségi,
élelmiszer-jelölési
és
élelmiszer-biztonsági [...] kötelező
előírások gyűjteménye. (2008. XLVI.
törvény, 66§.)
Magyar Élelmiszerkönyv 2.
• A Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak és irányelveinek tervezetét a
Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság dolgozza ki.
• (2) A Magyar Élelmiszerkönyv
• a) I. kötete az egyes élelmiszerekre, illetve az élelmiszerek vagy
élelmiszer-összetevők egyes csoportjaira vonatkozó élelmiszerminőségi, élelmiszer-jelölési és élelmiszer-biztonsági (élelmiszerhigiéniai), az Európai Unió kötelező jogi aktusainak átvételével
készült, illetve nemzeti termékelőírásokra és rendelkezésekre
vonatkozó kötelező előírásokat,
• b) II. kötete a nemzetközi szervezetek ajánlásai és a hazai
adottságok figyelembevételével készült ajánlott irányelveket,
• c) III. kötete - a Hivatalos Élelmiszer-vizsgálati Módszergyűjtemény az Európai Közösség irányelveinek átvételével készült vizsgálati
módszer előírásokat, továbbá ajánlott vizsgálati módszer
irányelveket
• tartalmazza.
AZ EURÓPAI UNIÓ
ÉLELMISZERBIZTONSÁGI POLITIKÁJA
Alapja: „a termőföldtől az asztalig” minden folyamatot lefedő,
integrált megközelítés.
Célja:következetes, eredményes és dinamikus élelmiszerpolitika
kialakítása
Az élelmiszerek biztonságát az Európai Unió számos szabállyal védi.
Általános szabályok vonatkoznak az:
• adalékanyagokra;
• ízesítőkre;
• szennyező anyagokra;
• címkézésre;
• tápérték feltüntetésére;
• ellenőrzésre;
• élelmiszerekkel érintkező anyagokra.
TERMÉKCSOPORTOK SZERINTI SZABÁLYOK
édességekre (mézre, kávéra, csokoládéra, gyümölcslevekre, lekvárokra);
tejtermékekre;
italokra;
húsfélékre;
génkezelt élelmiszerekre.
•
•
•
Kódex Allimentarius, illetve az élelmiszerekről szóló törvény határozza
meg (2003. évi LXXXII. törvény).
Az élelmiszerek biztonságát a gyártónak és az importőrnek kell
bizonyítani, illetve tanúsítani.
2008. évi XLVI. törvény, 14. § (2): „Az élelmiszer biztonságosságáért és
minőségéért az élelmiszer előállítója, nem hazai előállítású élelmiszer
esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó - a
fogyaszthatósági, illetve a minőségmegőrzési időtartam lejártáig felelős.”
Címkézés
•
•
Az élelmiszerek címkézésére vonatkozó közösségi szabályozás
alapja a 2000/13/EK irányelv,
A jelenlegi 2000/13/EK irányelv (hiperlink) tartalmaz minden
szükséges információt, amit az élelmiszereken jelölni kell.
A címkén magyar nyelven kell feltüntetni:
a termék nevét;
összetevőit;
az összetevők mennyiségét;
az előre csomagolt élelmiszerek esetén a nettó mennyiséget;
azt az időpontot, ameddig minimum eltartható (a mikrobiológiai
szempontból gyorsan megromló élelmiszerek esetében a pontos
dátumot);
ZÖLDSÉGEK, GYÜMÖLCSÖK
1. ép,
2. egészséges,
3. megbízható piaci minőségű,
4. származási ország
A termékek négy minőségi kategóriába sorolhatók:
extra, I., II. és III. osztályba.
Méretelőírások
- átmérőre (pl. almánál),
- a tömegre (pl. salátánál),
- a hosszra vagy ezek kombinációjára.
A hazai termények: Magyar Élelmiszerkönyv
Exportra szánt zöldség-gyümölcs: minőségi kategóriákat tartalmazó bizonyítvány
AZ FTTV. TILALMI RENDSZERE – AKTÍV ÉS PASSZÍV MEGTÉVESZTŐ
KERESKEDELMI GYAKORLAT TILALMA MEGTÉVESZTŐ
TEVÉKENYSÉG (6. §) MEGTÉVESZTŐ MULASZTÁS(7. §)
Tényállási elemek
(1) Valótlan információ közzététele, vagy
valós tény oly módon történő megjelenítése, amely alkalmas arra,
hogy a fogyasztót megtévessze,
Jelentős információ elhallgatása, elrejtése, vagy annak homályos,
érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon történő
rendelkezésre bocsátása,
(2) amely a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára
készteti, amit egyéként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.
Jellemző problémák:
előnyök: „akár”, akciós ár, származási hely (magyar termékes
ügyek), egészségre gyakorolt hatás, piacelsőségi állítások, stb.
Jellemző problémák:
Apróbetű, utólagos tájékoztatás, integrált kommunikációs
kampányok.
AZ FTTV. TILALMI RENDSZERE –
AGRESSZÍV KERESKEDELMI GYAKORLAT
TILALMA (8. §)
Tényállási elemek
(1) A fogyasztónak az áruval kapcsolatos választási
vagy
magatartási
szabadságának
jelentősen
korlátozása, illetve lehetőségének a tájékozott
döntés meghozatalára (pszichés vagy fizikai
nyomásgyakorlással - akár a fogyasztóval szembeni
hatalmi helyzet kihasználása, akár a fogyasztó
zavarása révén),
(2) amely a fogyasztót olyan ügyleti döntés
meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem
hozott volna meg, vagy erre alkalmas.
AZ FTTV. TILALMI RENDSZERE –
FEKETELISTA -31 KÜLÖN NEVESÍTETT
„minden
körülmény
kereskedelmi gyakorlat:
között”
tisztességtelen
megtévesztő kereskedelmi gyakorlat (1-23. pontok)
agresszív kereskedelmi gyakorlat (24-31. pontok)
Pepsi Cola
Leányvállalata 30 napon át,
mintegy 5000 kiskereskedelmi
elárusítóhelyen olyan kisméretű reklámplakátot tett
közzé, amely az eldobható műanyag palackot
népszerűsítette a visszaváltható műanyag palackkal
szemben.
• „Te melyiket választod, ha az áruk egyforma?”
• A marasztaló határozat indoklása megállapította, hogy
indokolatlanul, a fogyasztói döntéseket tisztességtelenül
befolyásoló módon általánosította a visszaváltható és az
eldobható műanyag palackok egyes tulajdonságait.
ÉSSZERŰEN ELJÁRÓ ÁTLAGFOGYASZTÓ I.
az átlagfogyasztókra vonatkozó vizsgálat nem
statisztikai alapú vizsgálat (Európai Parlament és a
Tanács 2005/29/EK irányelvének (UCP Irányelv) 18.
preambulumbekezdése)
a nemzeti bíróságok és hatóságok – az Európai
Bíróság esetjogának figyelembevételével – saját
mérlegelési jogkörükben határozzák meg az
átlagfogyasztó adott esetben tanúsított jellegzetes
viselkedését
a fogyasztói tudatosság növekedése egy adott piacon
megváltozott jogalkalmazást vonhat maga után
Ésszerűen eljáró átlagfogyasztó II.
nem kételkedik a reklámok által nyújtott
tájékoztatásban, a reklámozó szavahihetőségében,
hanem a reklámokat az üzleti tisztesség
követelményeinek érvényesülésében bízva kezeli
•az ésszerűen eljáró fogyasztótól nem azt kell
elvárni, hogy ellenőrizze a reklámokban szereplő
információ helytállóságát
a reklám egyik funkciója éppen az, hogy az információs
aszimmetria
feloldására
költséghatékony
megoldásokat keres
AZ „AKÁR” SZÓVAL FELVEZETETT REKLÁMÍGÉRET I.
Jelentős befolyásoló tényező lehet
fogyasztói ár,
a megtakarítás mértéke – azaz valamely árkedvezmény
feltüntetése – is
Az „akár”, illetve a „maximális” szavak tájékoztatásokban
való alkalmazása a tájékoztatásban megfogalmazott ígéret
szempontjából nem egy elméleti, hanem egy reális
lehetőséget kell, hogy jelentsen :
 a feltételek megismerhetősége
feltételek teljesülésének realitása
AZ „AKÁR” SZÓVAL FELVEZETETT REKLÁMÍGÉRET II.
DE: az „akár” fordulatot használó reklám
megtévesztőnek minősülhet abban az esetben, ha
nincs olyan terméke,
A
főüzenetet
a
kevésbé
hangsúlyosan
megjelenített feltételek lényegesen módosítják
a feltüntetett mérték csak szélsőséges esetben
érvényesül
AZ NFH AZ ELMÚLT ÉVBEN 135 KERESKEDELMI
EGYSÉGNÉL VÉGZETT VIZSGÁLATOT
Összesen 36% esetében derült ki az, amit sok tudatos vásárló észlel: a
címkék, csomagoláson lévő rajzok, állítások néha köszönő viszonyban
sincsenek a termék valódi tartalmával.
a zöldség-gyümölcs körében, (elsősorban származási hellyel,
illetve nettó tömeggel kapcsolatos megtévesztések miatt),
a gyorsfagyasztott húskészítmények körében (bár egy állat
neve, képe csak akkor tüntethető fel a termék csomagolásán, ha a
készítmény 70%-át ez a fajta adja, sajnos mégis találtak olyan terméket,
ahol ennél alacsonyabb mennyiség volt csak a termékben).
olyan tulajdonsággal ruházták fel a gyártók terméküket, mellyel
az nem rendelkezett ("csökkentett szénhidrát-tartalom"),
különlegesnek és kivételesnek állította be termékét a gyártó,
amikor a piacon
található más termékek is teljesen azonos
tulajdonságokkal rendelkeztek.
EGÉSZSÉGRE HATÓ TULAJDONSÁGRA UTALÓ, ILLETVE
GYÓGYHATÁSRA UTALÓ ÁLLÍTÁSOK
Egészségre vonatkozó állítás: bármely olyan
állítás, amely kijelenti, sugallja vagy sejteti, hogy az
adott termék, termékcsoport vagy annak valamely
alkotóeleme és az egészség között összefüggés
van.
Gyógyhatásra utaló állítás: bármely olyan állítás,
amely kijelenti, sugallja vagy sejteti, hogy az áru
alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet
működési
zavarai
vagy
rendellenességei
gyógyítására.
ÉLELMISZEREKKEL KAPCSOLATBAN TETT GYÓGYHATÁSRA
UTALÓ ÁLLÍTÁSOK ÉLTV. 10. § (3) ÉS (4) BEKEZDÉSE:
Az élelmiszer-jelölés és az alkalmazott jelölési módszer,
valamint az élelmiszerekre vonatkozó reklám nem
tulajdoníthat az élelmiszernek
betegség megelőzésére,
gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságokat,
nem keltheti ezen tulajdonságok meglétének benyomását.
Kivétel.: különleges táplálkozási célú élelmiszerek,
engedélyeztetési eljárást követően.
ÉLELMISZER ÉS EGÉSZSÉG KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSRE
UTALÓ ÁLLÍTÁSOK
Az 1924/2006/EK rendelet IV. fejezete 10. cikkének (1)
bekezdésében rögzített főszabály szerint tilos az egészségre
vonatkozó állítások alkalmazása.
A kivételeknek a
feltételei vannak.
rendeletben
rögzített
konjunktív
A 432/2012/EU rendelet: a 1924/2006/EK rendelet az
általános tudományos bizonyítékokon alapuló egészségre
vonatkozó állításokat tartalmazó 13. cikk (3) bekezdése
szerinti lista első körben értékelt egészségre vonatkozó
állításait tartalmazza.
ÉLELMISZER ÉS EGÉSZSÉG KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSRE
UTALÓ ÁLLÍTÁSOK IGAZOLÁSA
nem vezethet olyan eredményre, amely (következményeit is
tekintve) ellentétes a vonatkozó ágazati jogi szabályozással.
Egy, a GVH előtt folyamatban lévő eljárás nem
eredményezheti, hogy
•az élelmiszernek betegség megelőzésére, gyógyítására vagy
kezelésére vonatkozó tulajdonságot lehetne tulajdonítani
•az élelmiszernek egészségre vonatkozó állítás lenne
tulajdonítható a jogszabályok által rögzített feltételek
teljesülésének hiányában, a jogszabályokban megszabott
eljárásrend tiszteletben tartásának mellőzésével →
rendeleteknek való megfelelés igazolása
MEGTÉVESZTŐ JELÖLÉSEK AZ
ÉLELMISZERCÍMKÉKEN
• „Cukormentes!” „Csökkentett zsírtartalmú!”
• „Egészséges” „Vitaminban gazdag!”
MEGTÉVESZTŐ JELÖLÉSEK AZ ÉLELMISZERCÍMKÉKEN
• Cukormentes! Csökkentett zsírtartalmú!.
Célja :
- a vásárlók figyelmének felkeltése, egyfajta pozitív
érzet kialakítása a vásárlókban az adott élelmiszerrel
kapcsolatban  vagyis hogy az adott termék
„egészséges”.
- elfedjék az adott termék kedvezőtlen tulajdonságait.
Ilyen jellegű állítások csak akkor szerepelhetnek a
csomagoláson, ha feltüntetik mellettük
1.az összes tápanyagot és
2.azok egymáshoz viszonyított arányát.
A gyakorlatban:
- a termék előnyös tulajdonságait jó NAGY BETŰK
hirdetik az elülső oldalon – például „Vitaminban
gazdag!” –, míg a kevésbé vonzó információkat a
hátsó oldalra dugják el kis betűvel.
• kekszféléket egy szál rozs vagy egy pohár
gusztusos tej fotója, egészség érzetét sugallja,
• nyalókák, cukorkák és gumicukrok „zsírmentes”
vagy „alacsony zsírtartalmú”.
• müzliszeletek és gabonapelyhek gyümölcsökkel
• ízesített tejtermékek és joghurtok  élelmi
rosttartalmát vagy kedvező pro- és prebiotikus
tulajdonságait
„KINDER
TEJSZELET, HARAPJ BELE A TEJBE!”
• Kizárólag természetes, egészséges,
válogatott alapanyagokból készült
• Kalciumban, E, B vitaminokban gazdag
• Tartósítószer nélkül is megőrzik eredeti,
természetes ízüket
• „A legideálisabb táplálék tízóraira és uzsonnára
egyaránt” emiatt marasztaló határozat született,
azzal az indoklással, hogy nyilvánvalóan a fogyasztók
számára az édességeknél van ideálisabb táplálék
tízóraira, uzsonnára pl. valamilyen zöldség vagy
gyümölcs fogyasztásával. (GVH- VJ 108/2002)
„EDD MEG, JÓ LESZ!”
Nem minden egészségre vonatkozó állítás megtévesztő.
DE ezeknek az állításoknak hatósági engedélyezési
eljáráson kell keresztülmenniük, amelynek során tudományos
dokumentumokkal kell bizonyítani az állítás megalapozottságát.
átlagban a megvizsgált állítások kétharmadát utasította el a vizsgálatok
hitelességét ellenőrző Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal.
Könnyen megtévesztik a fogyasztókat pl.:„jó közérzetet biztosít”.
A gyerekeket megszólító üzenetek :Pl. gyanús, hogy valóban éppen egy
édesipari termék vagy egy gabonapehely segít-e az egészséges
csontrendszer kialakításában. Más édességek „kirobbanó energiát”
biztosítanak, vagy „védik a szív- és érrendszer egészségét”.
AZ EMBRIÓSZÖVETEK FELHASZNÁLÁSA
A vizsgálat alapja:
az alapvető uniós és hazai szabályok egyaránt tilalmazzák az embrionális szövetek
kereskedelmi célú felhasználását, miközben a tudomány már sok éve kidolgozott ilyen
technológiákat, a globális gazdaság körülményei között Magyarországon is könnyen és
olcsón hozzáférhetővé váltak az ilyen módon készült termékek.
Az üzleti, kereskedelmi célú hasznosítás az emberi méltóság védelmére tekintettel
egyértelműen tilos !
• Számos olyan cég működik Európán kívül, amely embrionális szövetek kereskedelmi
hasznosítására szakosodott, tevékenységének része például, hogy embrió veséjéből
előállított tenyészettel egyes termékek ízhatásának fejlesztését, tesztelését végzi.
Multinacionális nagyvállalatok, világmárkák léptek velük szerződéses kapcsolatba, így
alappal feltételezhető, hogy üdítők, leves- és tejporok, édességek gyártási
folyamatában használják az embriószöveteket - emelte ki Szabó Marcel.
Egyes kozmetikai cégeknél pedig nem csupán a gyártási folyamat egyik stádiumában
jelenik meg az embrióból kitenyésztett szövet, hanem közvetlenül része a
készterméknek, ilyenek például egyes ránctalanító krémek. Ez az unióban 2013-tól
kifejezetten tilos, ám az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hiába írják elő a termékek
összetevőinek világos feltüntetését, ha azokat egyes Európán kívüli országokban
titkosíthatja a gyártó, ha nem károsak a fogyasztóra .
"Az embriószövet ilyen jellegű felhasználása
nyilvánvalóan nem rongálja a fogyasztó testi
egészséget, de azt hiszem, sokak szerint a lelket
annál inkább.
Ez már a lelkiismereti szabadságot sértheti, ami
európai
dokumentumokban
és
a
magyar
alaptörvényben is rögzített alapvető emberi jog"
Magyarországon feltehetően még nem árasztották el
a boltok polcait az ilyen jellegű termékek, bár az
internetes kereskedelemben már ma is sokféle
ellenőrizetlen termék beszerezhető.
emberi embriók gazdasági célú felhasználása
csökkenti az emberi élet értékét, leértékeli az emberi
jogokat
Jogellenesen meghosszabbított minőség
megőrzési idő - Több mint 300 milliós bírság
átcímkézett gumicukorért
Norbi update péksütemény
Állateledel?
Gastroyal – fogyókúra?
Felhasznált irodalom
•Miskolczi Bodnár Péter – Sándor István: A
fogyasztóvédelmi jog szabályozása I.,
Patrocinium, Budapest, 2012.
•Vörös Imre: Tisztességtelen verseny,
MTA, Budapest, 2007.
•http://www.gvh.hu/gvh/alpha
•http://www.jogiforum.hu/
•Hivatkozott jogszabályok
Köszönjük a figyelmet!

similar documents