A játékelmélet pszichológiája

Report
A JÁTÉKELMÉLET
PSZICHOLÓGIÁJA
Váradi Máté VMG 10.D
Játékelmélet
A matematika egyik ága, azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy
mi a racionális viselkedés bizonyos helyzetekben
Neumann János alakította ki
A játék a játékosok lehetséges viselkedését és lényeges
körülményeket meghatározó szabálysor által leírt folyamat
A játék tehát modell, méghozzá jó modell, mert van
jutalma, de mégsem létfontosságú, ezért a játékosok
természetes viselkedését figyelhetik meg a pszichológusok
Alapfogalmak
Információs halmaz, pl tökéletes információs játék, ahol a
résztvevők birtokolják az összes adatot, mint: szabályok,
választási lehetőségek, eddigi események
Zéró összegű játék: a játékosok csak egymás kárára
növelhetik a nyereségüket
Nem zéró összegű játék: amikor a két fél valamilyen külső
forrásból is nyerhet
Két- vagy többszemélyes játék
Kooperatív, vagy nem kooperatív
Stratégia: a szabályokat és az ellenfél hibáit felhasználó győzelemre, de minimum döntetlenre vezető
módszer
Tiszta stratégia: ha valaki valamilyen elv alapján
dönt, és abból az elvből egy adott helyzetben
mindig ugyanaz a lépés következik
Kevert stratégia: Ha a döntést külső tényezők és
a véletlen alakítja
Van másfajta is, de a játékelmélet csak ezzel a
ketővel foglalkozik
Optimális kevert stratégia: az egyensúlyt eredményező kevert stratégiák
Neumann János 1928-ban bebizonyított tétele megmutatta, hogy a játékok egy általános körében mindig
lehetséges tökéletesen racionális játékmódot találni, ehhez csak egy dobókocka kell és
valószínűségszámítás
Kő-papír-olló: Tiszta stratétigával az ellenfélegy idő után túljár az
eszemen (pl. ha mindig ollót mutatok), de egy optimális kevert
stratégiával biztosítani tudom magamnak, hogy hosszútávon ne
veszítsek.
Ez a következő:
követ mutatok 1/3 valószínűséggel
papírt mutatok 1/3 valószínűséggel
ollót mutatok 1/3 valószínűséggel
Dollárárverés játék
játékelmélet kiváló alkalmazása
szabályok: Eladó egy dollár, kikiáltási ára 1 cent. Az
árverések rendes szabályai szerint megy a játék, kivéve,
hogy nem csak az fizet, aki utoljára licitált és viszi is a
dollárt, hanem az is, aki az utolsó előtti licitet tette.
mesterkéltnek tűnik, de nagyon jó általános modell
sok emberi tulajdonságra rávílágít, pl. makacsság, versengés
Martin Shubik nevű közgazdász játéka, átlagban 340 centért kelt el a dollár, ő bulikon tesztelte
Shubik szerint három döntő pontja
- beindul-e
- mikor 50 cent fölé lépnek
- mikor 1 dollár fölé lépnek
pontja van a játéknak:
Pszichológiai kísérletek
labóratiriumokban is szinte mindig 1 dollár fölé léptek
általában végére kettő párharca lett
sokszor volt olyan, hogy az egyik játékos minden pénzét feltette
játékosok izzadtak, kiabáltak, 1 dollár túllépése után erős feszültséget mutattak (szívritmus
hirtelen lelassult)
többször is belementek a játékba, ellenfeleiket őrültnek tartották
férfiak többször mentek 1 dollár fölé
Dollárárverés játékok a mindennapi életben
Concorde csapda: Concorde nevű szuperszonikus repülőgép
fejlesztése során kiderült, hogy soha nem lesz nyereséges, mégis
befejezték, presztízs beruházást csináltak belőle.
Buszra való várakozás: minél többet vártunk a buszra, annál
kevésbé akarjuk otthagyni a megállót és gyalog menni
Sztrájkolás: a sztrájk végére a vita már nem csak az anyagi
kérdésekről szól, hanem elvi kérdés lesz
Verekedés: ki bírja tovább
Dollárárverés játék az állatvilágban
Bizonyos állatok (pl. a tüskés pikók) úgy döntik el a vitáikat, hogy felállnak egymással szembe egy
harci pózba egymással szemben és úgy maradnak, amíg az egyik el nem megy
Olyan állatok alkalmazzák ezt, ahol a harcnak nincs sok értelme, mert a véletlenen múlna, és amelyek
szoros hierarchikus társadalomban élnek
Fizetőeszköze az idő
Fogolydilemma
Játékelmélet legtöbbeket foglalkoztatott kérdése
A dilemma: “Egy súlyos bűntény kapcsán két gyanúsítottat letartóztat a rendőrség. Mivel nem áll
rendelkezésre elegendő bizonyíték a vádemeléshez, ezért elkülönítik őket egymástól és mindkettejüknek
ugyanazt az ajánlatot teszik. Amennyiben az első fogoly vall és társa hallgat, akkor az előbbi büntetés
nélkül elmehet, míg a másik, aki nem vallott, 10 év börtönt kap. Ha az első tagadja meg a vallomást és a
második vall, akkor a másodikat fogják elengedni és az első kap 10 évet. Ha egyikük sem vall, akkor egy
kisebb bűntényért 6 hónapot kapnak mindketten. Ha mindketten vallanak, mindegyikük 6 évet kap.”
A kooperációról és versengésről szól, és
ezeknek a szükségességéről és nehézségeiről,
az emberi mohóságra és bizalmatlanságra
világít rá
Vallani és nem vallani is logikus, hogy minél kevesebbet üljenek, a két gondolatmenet ellentétes
eredményre vezet - fogolydilemma
első gondolatmenet: vallani jobb, mert lehet hogy elmehetek szabadon. Ha a társam is vallana,
akkor sem kell 10, hanem csak 6 évet leülni, (azt viszont legalább közösen).
második gondolatmenet: ha egyikünk sem vall csak 6 hónapot kapunk, feltételezem kell, hogy
a társam ugyanígy gondolkodik, és inkább ezt a “viszonylag csekély” áldozattal járó közös
stratégiát válsztja.
Kísérletezni ezzel nyilván nem, csak ehhez hasonló kooperációs játékokkal lehet, de a fogolydilemma
gyakran előfordul a való életben
Egyik tagad
Egyik vall
Másik tagad
Mindketten 6 hónap
Egyik szabad, másik 10 év
Másik vall
Egyik 10 év, másik szabad
Mindkettő 6 év
A fogolydilemma előfordulása a való életben
A politikában: Ilyen probléma a fegyverkezési verseny is.
Két szembenálló fél között akkor lehet egyensúly, hogyha
mindketten állig felfegyverkeznek, és akkor is, ha mindketten
csak egy kicsit. Ha különbözően döntenek, az egyik
fölényben lesz, a másik pedig kiszolgáltatott helyzetbe kerül.
Doppingolás:
A sportolók együttes érdeke, hogy a
mellékhatások miatt ne doppingoljanak. Ha viszont,
valamelyik sportoló elkezd doppingolni, fölénybe kerül a
többiekkel szemben. Ha mindenki használ doppingszereket,
az előnyök megszűnnek, a mellékhatások megmaradnak.
Források
Mérő László előadása a Városmajori Gimnáziumban
www.sulinet.hu
www.wikipédia.hu
képek: www.google.hu
Mérő László: Mindenki másképp egyforma
Felkészítő tanár: Kertai Helga

similar documents