nem tarifális eszközök (ntm)

Report
Külgazdasági politika és piacfejlesztés
2) Gazdasági nyitottság ↔ Visszarendeződés
a nemzetközi kereskedelemben ?
Dr. Kruppa Éva
Főiskolai tanár
2012
Az előadás célja
● Bemutatni, hogy mit értünk a nyitottság fogalmán
a nemzetközi kereskedelemmel összefüggésben
 Kereskedelempolitika fogalma
● Kereskedelmi irányzatok alakulása
 Történelmi
 Jelenkori
● Hogyan hatott a nemzetközi pénzügyi válság a
nemzetközi kereskedelemre
 Visszarendeződés - protekcionizmus erősödése ?
2
● Nemzetközi kereskedelem – nyitottsága
 Fogalma
3
Világkereskedelem szabadsága?
● Szabadkereskedelem elfogadott
 Nemzetközi szabályok védik
 A protekcionizmus mégis erősödik
› USA-ban is!
● 2008-2009-es pénzügyi válság
 Bankmentő csomagok
állami eladósodás
 Hitelválság, bizalomhiány
 Autóipar támogatása – több országban: protekcionizmus
4
Nemzetközi kereskedelem
jelentősége
● Nemzetgazdaságokat összekapcsoló
rendszer - nemzetközi integráció
● Harc a nemzetközi munkamegosztásban
elérhető előnyökért
● Jelentősége már a 15. sz., az eredeti
tőkefelhalmozódás korától nyomon
követhető
 Napjainkra: állami gazdaságpolitika része
5
Kereskedelempolitika
Gyűjtőfogalom:
a)Tervgazdaság: bel-, külkereskedelem
b) Piacgazdaság: Nincs belker.
(versenypolitika), kKülkereskedelem
c)Regionális kereskedelempolitika (nemzetközi
integráció)
d) Nemzetközi kereskedelempolitika (államok
közötti multilaterális megállapodás –
GATT,WTO
6
Külkereskedelmi politika =
kereskedelempolitika
Piacgazdaságban a gazdaságpolitika által
meghatározott és a külpolitika által befolyásolt
célok, elvek, ezek megvalósítását szolgáló
eszközök, intézmények, összessége, rendszere.
Kereskedelempolitika: vámhatáron áthaladó áru – és
szolgáltatásforgalom + tőkeáramlás szabályozása
az állam által meghatározott célok érdekében:
•Termelői érdek
•Fogyasztói érdek
•Állami érdek
7
Kereskedelempolitikai irányzatok
● Gazdasági fejlődés feltétele a nemzetközi
munkamegosztásban való részvétel
● Kereskedelempolitikai irányzatok: állami
intervenciótól függően
 Szabadkereskedelem
 Protekcionizmus
8
Protekcionizmus
Kereskedelempolitikai irányzat
Ideológiai háttere: nacionalizmus
Célja: hazai termelők védelme hazai és külföldi
piacokon,
Olyan előnyök biztosítása, melyeket az állam
beavatkozása nélkül nem érnének el
Nem autarkia!
9
Miért kell protekcionizmus?
Hagyományos érvek
● Jól működő iparágak
fenntartása
● Csúcstech. támogatása
● Hátrányos ágazatok
támogatása
● Nemzetbiztonsági,
honvédelmi szempontok
Nem hagyományos érvek
● Tartós kereskedelmi
egyensúlyhiány
● Árfolyamváltozások fizetési mérleg hiány
● Szociális cél: munkavállalók
védelme
● Más országok kevésbé
szigorú szabályozása
● Más országok tisztességtelen
kereskedelem
● Stratégiai szempontok 10
Protekcionizmus eszközei
(általában)
Kereskedelempolitika eszközei –támogatás,
korlátozás céljából
 Vámok
 Nem vámjellegű eszközök
›
›
›
›
Mennyiségi korlátozás
Szubvenció
Kormány-megrendelések
Ker. technikai akadályok ….
 Árfolyam
11
Kereskedelmi irányzatok alakulása
Történelmi
Jelenkori
12
Kereskedelempolitika irányzatai
különböző történelmi időszakban
● Történelmi vonatkozásai
 Merkantilizmus
 Fiziokraták
● A nemzetközi kereskedelem nyitottságának
általános tendenciája
 Mérése
13
Szabadkereskedelem és protekcionizmus
Termékexport/ GDP arány (1990-es árakon) %
Ország,
régió
1870
1913
1929
1950
1973
1998
Ny-E
8,8
14,1
-
8,7
18,7
35,8
Franciao.
4,9
7,8
8,6
7,6
15,2
28,7
Hollandia
17,4
17,3
17,2
12,2
40,7
61,2
K-E és a
volt SzU
1,6
2,5
-
2,1
6,2
13,2
Ázsia
13,9
10,8
-
14,1
22,0
27,1
Japán
0,2
2,4
3,5
2, 2
7,7
13,4
Kína
0,7
1,7
1,8
2,6
1,5
4,9
USA
2,5
3,7
3,6
3,0
4,9
10,1
Világ
4,6
7,9
9,0
5,5
10,5
17,2
Forrás: Gács János (2007): A globalizáció számokban. I. Közgazdasági Szemle, LIV. évf. október, 882. o.
A Szerző Maddison számításait idézi.
14
Nyitottság folyamata
Mi van az adatok mögött?
● Milyen kérdésre kaphatunk választ?
 Mennyire nyitott a világ -, a nemzetközi
régiók -, az országok kereskedelme az adott
időszakban és években
 Hogyan alakult az országok kereskedelemi
nyitottsága, integrációja …… ?
● Mérése:
 Termékexport/ GDP
 Változatlan áron
15
Gazdaságtörténeti szakaszok
a táblázat alapján
● Különböző szakaszok, részben
szakaszhatárok





1870 - 1913
1913-1929
1929- 1950
1950-1973
1973-1998
16
Főbb tendenciák, jellemző vonások
● 19. sz. utolsó harmada – I. vh.:
 Nemzetközi kereskedelem nyitása, liberalizáció
● I. vh. – világgazdasági válság kezdete,
1929
 Tovább folytatódik a liberalizáció
● 1929 – II. világháború és utáni felépülésig
 Protekcionizmus, bezárkózás
17
Főbb tendenciák, jellemző vonások
● 1950. II. világháború utáni felépüléstől –
1973., az első nemzetközi olajválságig
 Nyitás első hulláma
● 1973-tól -1989
 1970-es évek megtorpanása - új
protekcionizmus?
● 1989. világkapitalizmus „re”integrációja
 Nyitás újabb hulláma, Kelet- közép Európa
„reintegrációja” a világgazdaságba
18
Kereskedelem a II. világháború után
● GATT – 1947
 Világkereskedelem liberalizációja
● 1970-es, 80-as évek
 Új protekcionizmus: önkéntes exportkorlátozás
– VER (voluntary export restriction)
● Gazdasági válság → protekcionizmust
erősíti
● A fejlődés nem egyenes vonalú
19
Szabadkereskedelem ↔
protekcionizmus
● Mind a két irányzat a nemzetközi piacok
szerves eleme
 Minden korszakban, gazdaságtörténeti periódusban
együtt vannak jelen
● Összességében a világ nyitottabb lett
● Melyik domináns
 Világgazdaság helyzete
 Országok helyzete
› Kis – vagy nagy ország
› Fejlődő- vagy fejlett ország
20
Kereskedelem nyitottsága és
mérésének problémái
● Kereskedelmi nyitottság
 Főbb mutatók: Export/GDP; import/ GDP;
● Mérés problémái
 Folyó áron
 GDP – folyó áron, vásárlóerő paritása
● Kereskedelem fő összetevői
 Áruforgalom
 Szolgáltatások
21
Mire használhatók az adatok?
● Nyitottság, zártság
 Megállapítására
› Adott ország
› Más országhoz viszonyítva
 Változására
› Adott ország saját magához viszonyítva
› Más országhoz viszonyítva
22
Országok sorrendje és a
külkereskedelmi nyitottság
● Egyszerű mutató
 Más országokhoz hasonlítva
 Időbeni összehasonlítás
● Összetett mutatók alapján
 Külkereskedelmi potenciál kihasználása (gravitációs
modell szerint)
 Kereskedelem/GDP vásárlóerő-paritáson
 Kereskedelem/GDP folyó árfolyamon
● Értékelés: nyitott vagy nem nyitott?
23
A külkereskedelmi nyitottság az EU
régi és új tagországaiban
[Termékexport+termékimport/2]/GDP
1991-1995
1996-2000
2000-2004
Belgium
64,8
68,6
76,9
Hollandia
46,7
50,7
53,9
Ausztria
29,8
31,5
36,6
Finnország
27,6
32,0
31,2
Németország
25,8
26,0
28,7
Szlovákia
16,5
20,0
28,1
Magyarország
12,9
20,2
27,6
Csehország
14,6
18,3
26,7
EU-14
29,7
31,7
32,6
EU -8+2
14,1
18,0
22,7
24
Forrás: Gács János (2007): A globalizáció számokban. I. .. Közgazdasági Szemle, LIV. évf. október, 883. o. A Szerző saját számításai
Külkereskedelmi nyitottság
Termékkereskedelem, GDP folyó áras és
vásárlóerő-paritásos adataival
H –folyó áron
H –ppp
Forrás: Gács János (2007): A globalizáció számokban. I. .. Közgazdasági Szemle, LIV. évf. október,
883. o. A Szerző saját számításai alapján, a WDI (2006) adatbázisán
25
Hogyan hatott a nemzetközi pénzügyi válság a
nemzetközi kereskedelemre
Visszarendeződés - protekcionizmus
erősödése ?
26
Nemzetközi kereskedelem
2000-2011
27
Nemzetközi áru-és szolgáltatások
kereskedelmének változása (volumen adatok)
2008
2009
2010
2011
Imp.
Exp.
Imp.
Exp.
Imp.
Exp.
Imp.
Exp.
Fejlett
0,4
1,9
-12,7
-12,4
10,1
11,0
5,2
6,0
Fejlődő
9,0
4,6
-8,2
-7,8
14,3
11,9
9,9
9,1
Forrás: IMF World Economic Outlook , Oct. 2010
28
Nemzetközi kereskedelem és a
válság
● Kereskedelmet akadályozó gazdaságpolitikai
eszközök és mérésük
● Mérése – összetett
● Azt számítják, hogy az alkalmazott eszközök
milyen mértékű vámegyenértéknek felelnek
meg
● Nemzetközi szervezetek különböző mutatói
 WTO, UNCTAD, IMF, Világbank,
29
Kereskedelmet akadályozó
intézkedések napjainkban
VÁMOK
● Jelentőségük fokozatosan
csökkent
● Jelen válságban nem
játszanak szerepet
NEM TARIFÁLIS
ESZKÖZÖK (NTM)*
 „Határon túli” szabályozás
pl.
 Technikai jellegű
› TBT = technical barriers to
trade
 Egészségügyi és növényegészségügyi
› SPS= sanitary and
phytosanitary measures
 Szolgáltatások nemzeti
szabályozása
*NTM (non-tariff measures )
30
Kereskedelemi intézkedések
csoportosítása
● WTO csoportosítás
 Közvetlenül az importot érintő intézkedések
 Közvetlenül az exportot érintő intézkedések
 Termelést és kereskedelmet érintő intézkedések
● UNCTAD felsorolás (Az előadás anyaga végén
található)
31
WTO: kereskedelmi eszközök
csoportosítása
Közvetlenül az importot érintő
intézkedések
i.
ii.
iii.
iv.
v.
vi.
vii.
Vámeljárás
Vámok, más adók és járulékok
Vámérték meghatározása
Fuvarozás előtti ellenőrzés
Származási bizonyítvány
Importtilalom , kvóta és engedély
Anti-dömping, értékkiegyenlítő
vám
viii. Kormányzati közbeszerzés
ix. Állami kereskedelmi vállalatok
x. Egyéb intézkedések
Közvetlenül az exportot érintő
intézkedések
i.
ii.
iii.
iv.
v.
vi.
Eljárások
Export adó
Export-korlátozó
Export szubvenció
Exportot segítő
Speciális gazdasági zóna
32
WTO: kereskedelmi eszközök
csoportosítása
Termelést és kereskedelmet érintő intézkedések
i.
ii.
iii.
iv.
Szabályozási keret
Technikai jellegű (TBT)
Egészségügyi és növény-egészségügyi (SPS)
Kereskedelmi vonatkozású szellemei
tulajdonjog
A fenti csoportosítások forrása: WTO Report, 2012,
p.99
33
Milyen okokból alkalmazzák a nem
tarifális (NTM) eszközöket?
● Közcélok
protekcionizmus
 Nehéz a hatását megkülönböztetni
 Nem átláthatók (vámokhoz képest)
● Piaci problémák kezelése
 Vámok helyett
● Nemzetközi kereskedelmi szerződésekben
megjelennek
Szabályozásuk kérdése aktuális
34
Egészségügyi és növény-egészségügyi
intézkedések (SPS) és az országok száma
Forrás: WTO REPORT, 2012, p. 106
35
Technikai jellegű intézkedések
(TBT) és országok száma
36
Nem tarifális jellegű intézkedések, az USA és az
EU exportőrei esetében,
%, 2009
37
Nem vámjellegű eszközök költségei
A nem vámjellegű intézkedések költségei, vámegyenérték %-ában
EU-ban felmerülő
költségek
USA-ban felmerülő
költségek
Vegyipari termékek
23,9
21,0
Gyógyszerek
15,3
9,5
Kozmetikumok
34,6
32,4
Irodai–és kommunikációs
berendezések
19,1
22,9
Gépjárművek
25,5
26,8
Repüléstechnika
18,8
19,1
Élelmiszeripar és italgyártás
56,8
73,3
Ágazat
Forrás: Kereskedelem, növekedés és globális ügyek. Európai Bizottság, COM, (2010) 612, 3. táblázat
Vámegyenérték: A nem vámjellegű szabályozási intézkedések itt feltüntetett vámegyenértékeit
iparpolitikai felmérésekből ökonometriai módszerekkel számolták ki.
38
Akadályok mérése
Világbank mutatói
● Kereskedelemkorlátozottságának indexe
 Trade Restrictiveness Index – TRI
 Reáljövedelemre vonatkozó
● Átfogó kereskedelemkorlátozottsági Index
 Overall Trade Restrictiveness Index – OTRI
 Importra vonatkozó
● Piachoz való hozzáférés átfogó kereskedelem-korlátozottsági
Index
 Market Access Overall Trade Restrictiveness Index – MA-OTRI
 Exportra vonatkozik
39
Szolgáltatások nyitottsága
● Szolgáltatások: vegyes tevékenységek összessége
 Tevékenység és „felhasználása”, elfogyasztása időben
egybeesik
 Sok szolgáltatás lokális jellegű – más tényezők pl.
tőkeáramlás
● Feltételezés
 a globalizáció további fejlődése a szolgáltatások
nyitottságától függ
● Szolgáltatások nyitottságának mérése
 Szolgáltatásexport/GDP
 Szolgáltatásimport/GDP
40
Szolgáltatások külkereskedelemének
nyitottsága
[Szolgáltatásexport+szolgáltatásimport/2]/GDP
1991-1995
1996-2000
2001-2004
Írország
11,1
19,4
29,9
Ciprus
17,5
19,1
20,2
Hollandia
12,2
11,8
12,3
Németország
5,5
5,7
6,2
Magyarország
3,4
4,2
5,3
Csehország
4,0
4,5
4,1
EU-14
8,3
9,0
10,7
EU – 8+2
3,3
4,4
4,7
Forrás: Gács János (2007): A globalizáció számokban. I. .. Közgazdasági Szemle, LIV. évf. október, 899. o.
A Szerző saját számításai WDI 2006. adatbázisán
41
.
Visszarendeződött-e a kereskedelem
a válság hatására?
● Protekcionizmus vált-e a jellemzővé a
nemzetközi gazdasági válság hatására 2008
után?
 Indokolja válaszát! Használja fel az előadás
adatait, grafikonjaiból levonható
következtetéseket!
42
● Példa: Gazdaságpolitika és külgazdaság
összefüggése – Magyarország
43
Makrogazdasági kilátások
2008 mrd 2008 2009 2010 2011 2012
HUF
változás %-ban
GDP előző
évi áron
GDP folyó
áron
25571,7
0,6
-6,7
-0,3
3,7
3,8
26543,3
4,5
-2,3
2,0
5,6
6,5
Forrás: Magyarország. Aktualizált konvergencia programja, 2009-2012., 1.táblázat,
60. oldal
44
A növekedés összetevői
(előző évi áron)
2008 mrd
HUF
2008
2009
2010
2011
2012
Háztartások
fogyasztása
13 186,9
-0,5
-8,0
-2,5
3,0
2,8
Közösségi
fogyasztás
5 732,3
-0,8
-1,1
-0,8
0,3
0,2
Bruttó állóeszköz
felhalmozás
5 404,2
0,4
-7,1
1,1
7,0
6,9
Termékek és
szolgáltatások
exportja
21 580,2
5,6
-10,1
5,5
9,2
9,5
Termékek és
szolgáltatások
importja
21 190,2
5,7
-16,1
4,5
9,2
9,5
Forrás: Magyarország. Aktualizált konvergencia programja, 2009-2012., 1.táblázat, 60. oldal
45
UNCTAD: Nem tarifális
(vámjellegű) eszközök
A.
B.
C.
D.
E.
F.
G.
H.
Egészségügyi és növény-egészségügyi (SPS)
Technikai jellegű (TBT)
Fuvarozás előtti ellenőrzés és formaságok
Árellenőrzés
Licence, kvóták, tilalmak és más mennyiségi
Járulékok, adók és más para-tarifális
Pénzügyi
Versenyellenes intézkedések
46
UNCTAD: Nem tarifális
(vámjellegű) eszközök
I. Kereskedelmet érintő beruházási eszközök
J. Értékesítés korlátozása
K. Értékesítés utáni szolgáltatás korlátozása
L. Támogatások (kivéve export-szubvenciót)
M. Kormányzati közbeszerzési korlátozás
N. Szellemi tulajdonjoghoz kapcsolódó
O. Eredetigazolás/származási bizonyítvány
P. Exportra vonatkozó intézkedések
47
Forrás
● Gács János (2007): A globalizáció számokban. I. .
Közgazdasági Szemle, LIV. évf. október, (876-902 o.)
● Gács János (2007): A globalizáció számokban. II. .
Közgazdasági Szemle, LIV. évf. november, (960-973. o.)
● TRADE AND DEVELOPMENT REPORT, 2011,
UNCTAD, Geneva
● World Investment Report 2011, Overview, UNCTAD,
June, 2011
48
● WTO Report, 2012
Trade and public policies: A closer look at
nonWebsite: www.wto.orgtariff measures in
the 21st century
49
Köszönöm
a figyelmet!
50

similar documents